Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

Az agyag művészete Kaposvár egyik legfiatalabb, s egyben legtehetségesebb né­pi keramikusa Ficzere Mátyás. Három éve, hogy befejezte tanulmányait, s a múlt év októbere óta saját műhelyében ké­szíti szebbnél szebb habán mintás termékeit. Mint elmondta, csaknem száz zsűrizett alkotása van, s ezeket a budapesti Népművészeti Vállalatnak szállítja. Kedvence a nagy méret, a habán stílus és színvilág. Balatonföldváron, Zalaszentgróton és Zalaegerszegen voltak önálló kiállításai. A most készülő új népi kerámiáit Kaposvár közönségének szeretné nemsokára bemutatni. Erőt ügyességet és igen nagy figyelmet igényel az agyag korongozása, különösen a nagy méreteknél. Az első égetés után fehér máz kerül a figurális termék­re, s száradás után kezdődik a díszítés. Utolsó műveletként Ismét a kemencébe kerül a már megfestett mű. Habén mintíc qratőt-nrső. Ándocsiak — Andocsról Búcsúzik a egy andocsi úgy an­bábhuszár Találkoztam tsz-nyugdíj ássál, aki mondja, hogy gyökeres docsi leszármazott, itt szüle­tetett a nagyszülőié is, itt I lett ő is asszony, itt vált öz-, veggyé. Azt hiszem minden­ki ismeri Andocson Pántler nénit, a bábost. — Most már rám maradt j ez a mesterség. Pedig jártam én a tsz-be is, fogtam a ka­pát. Annak köszönhetem a nyugdíjamat. Ma már a bá- [ bosságból nemigen tehet meg- ! élni. Meg a legnagyobb ál-: dás ez az esztáká. Tudja, trombózisos a lábam. A drá- ga jó Hanti doktor úr gyó- gyítgat. igen nagy bizalmam van hozzá. Sütögetem még néha a bá-1 bot, talán egy vagy két évig. | Sokat változott a világ. Ha a bábosmesterség ki is szegé­nyedett az iparok sorából — mert Andocson több bábos is volt —, a falu mégis gazda­godott. Ha este kinézek — micsoda kivilágítás! Az a bolt is olyan, hogy csak ragyog. Mert a tanácselnök olyan em­ber, hogy azt akarja, minden tegyen a faluban. Iparkodó. Már öreg asszony vagyok, ne­kem az is sokat jelent — ha különösnek is találja —, hogy elkészült az új ravatalozó. — Ne beszéljünk szomorú dolgokról. Pántler néni. hi­szen milyen vidáman moso­lyog a bábhuszár! — Vidámabb volt az régen! Igaz akkor nagyobb is volt a konkurrencia. Mondtam már, hogy több bábos is volt An­docson ? — Igen. — De tehetősek is voltak ám! Mi az urammal úgy ke­rültünk közéjük, hogy megta­karítottuk ezt a bábosmestert, akié ez a ház is volt. Ránk hagyta a házat is. a tudomá­nyát is. Megtanultuk. Megér­te. Tudja micsoda búcsúk vol­tak Andocson? Több is egy évben. Megjártuk a környéket. Ácsát, Igáit, Karúdat és néha még messzebb. Nagy kelet ie volt a bábnak egészen addig, amíg meg nem jelent a fagyi! Az mindent tönkretett meg ;r. üdítők... — Még a márcot is? — A márcot? Hát maga ivott márcot? — Még gyerekkoromban. — Ja. Az gyerekmárc. Az édes, szerették is az aprósá­gok. Ahhoz külön keltett be­szereznünk a barna italfesté­ket. De szerették ám a fel­nőttek is a márcot, a sörmár- cot. Nemigen tudnánk most csinálni, mert ahhoz lépes­méz kell. Az aztán megerjed. Még be is tehet tőle csípni... — Térjünk vissza a báb­hoz. Mit süt még Pántler né­ni? — Hát sütöm a szívet, a babákat, a huszárt, a mézes szeletet meg a bábolvasót. — Keresték még karácsony­ra? — Nem kell ez most már. Néha azért, ha kipakolok, vesznek belőle. A múltkor jött egy mérnök Siófokról, azt mondta, hogy több száz fo­rintnyi italban fogadott a ba­rátjával, hogy hoz Andocsról bábhuszárt. A dátum meghatározásához hozzásegíthet annak megálla­pítása, hogy mikor jelent meg először az állati élethez létfon­tosságú szabad oxigén a Föld légkörében. Más elemekkel al­kotott különböző vegyületek formájában az oxigén kezdet­től, vagyis bolygóink kialaku­lásától jelen lehetett a Földön, de sokan úgy vélik, hogy a szabad oxigén a növények fo­toszintézisének eredményeként került az atmoszférába. Korunk tudománya az izo­tópkémia és a paleobiológia módszereivel tanulmányozza ezt a problémát. A legfőbb in­dikátorok a kénnek az oxigén­nel létrejött különböző kombi­nációi — ezek a légköri oxi­górvnf'l VP^hpmont rooVoiólf ró_ — Az alapanyagot honnan kapja? — A KIOSZ-on keresztül a rozslisztet. Ételfestékhez ne­héz hozzájutni, csak pirosat, sárgát és kéket kapok. A zöl­det már magam keverem ki hozzá. Itt a forma, ebben megsütöm, aztán cifrálom. A legdrágább a bábsziv, mert azzal van a legtöbb munka. Hiszen szépen kell rátenni a cirádát, a virágot, hegy mu­tasson. Ehhez használjuk a tutllt, olyan mint a tortacif- ráló. Közepébe pedig a kis tü­kör. Ezt meg az üvegesektől veszem. — Jár még vásárokra? — Nem 'lenne értelme. A íuvar drágább tenne, mint amit az egész ér. Volt egy se­gítségem, az is meghalt nem­rég. Hát csak magam csinál- gatorrr, ahogy az erőm engedi. A ládafiában csöndesen so­rakoznak a bábok. Mintha tü­relmesen hallgatnák, mit me­sél Pántler néni. A szőke ha­jú baba tágra nyitja kék sze­mét, a szíven a tükröt ho­mályba borítja egy lehelet. És kackiásan, hetykén emeli a csákóhoz a kezét a katona: búcsúzik a bábhuszár ... Azok az andocsi gyerekek, akik egykor anyjuk szoknyá­ját ráncigáltak érte. meglett férfiak, a gazdálkodás min- dennapisii. felnőtt £ -.c’ '.--örö­mök között élnek. Talán ki is hullott emlékezetükből a bá- bök öröme, talán el is felej­tették, hogy milyen a mézes íze. Pedig nagyon finom — engem maakír':’t Pir/’er r.ém. A mai gyerekek a díszes sü­teményt látják csak a bábhu­Szinte példa nélküli vállal­kozás a Magyar Hanglemez­gyártó Vállalatnak az, hogy nagylemezen forgalomba hoz­ta a napokban Mensáros Lász­ló színművész el őad óestj ének úgyszólván a teljes műsorát. Korábban ugyanis csak kisle­mezen voltaik kaphatók versek, monológok. (Legföljebb Petőfi: A helység kalapácsa című víg- eposzának lemezfelvétele szá­mítható a Mensáros-műsor elődjének, ami az időtartamot illeti.) A XX. század címmel állí­totta össze estjének anyagát néhány évvel ezelőtt az előadó. Válogatása, műsora, annak ide­jén úttörő jelentőségű volt, ál­talában nemcsak ő, de bátran mondhatjuk: a fiatalabb elő­adóiművészek egész »serege« kapott elismerést. Azóta — az úttörő kezdeményezés során — sok hasonló igényű összeállítás készült, s hangzott el a pó­diumról. Alfred Nobel végrendeletét idézi Mensáros László, minibegy mottót, mely reményekre jogo­sította fel a XX. századot, hiszen a híres svéd azoknak alapított díjat, akik »az embe­riségnek a legnagyobb hasznot hajtották«. A tizenegyéves Ka­rinthy Frigyes századköszöntő- je! Milyen naív, tiszta várako- • zás feszül benne! Gorkij Sza­a geológiai folyamatok »fel­színi« jellegét. Számos bakté­riumfaj létezik, amely elnyeli, abszorbeálja s egyszersmind izotópjaira is választja szét a ként. A folyamat olyan inten­zív, hogy a világ óceánjainak teljes kéntartalma átment már rajta. Az óceáni eredetű kén lé­nyegesen nehezebbnek , bizo­nyult, mint a meteoritokban talált — ez utóbbiak izotóp­összetétele tekinthető ősinek. Szovjet kutatók kimutatták, hogy a nehezebb kén jelenléte az óceáni szulfátokban már az 500 millió évvel ezelőtti óceá­nokra jellemző volt. Ám a Föld sokkal korábban, legalább 3—3,5 milliárd évvel ezelőtt 1 Áf r*o-i öff T ó+mf«'- 0 o1rVot.,"l-\r,n szárban, és szemük a kisáru- ház üvegkirakata felé kacsint. Valahova a suhanó autók, a játékokba sejtett jövő felé. így van ez Andocson is; bú­csúzik a bábhuszár, és az ap­tyin-monológja is az embert éltetó. Egy szín a palettán .-cty Endre kérdése: »Szabad-e Dé- | vénynél betörnöm /Űj időknek J új dalaival?« Mellette a kor másik — igenis jellemző! — [ költőjének, Szabolcska Mihály­nak verse. Mintegy ellenponto- zásbénit. Ez volt századunk néhány első lapja. A lázas lobogású futurista kiáltvány: »A jövő ragyogó nagyszerűségében hiszünk!« No és a sebes­ségben. És már hall­juk is Puccini egyik leve­lének szövegét: arra panaszko­dik, hogy újonnan vásárolt automobiljának sebessége, nem éri el a kívánt tizennyolc kilo­métert. Thomas Mann még a szépségről álmodik. »fehérek között« sok »európait« tud ma­ga mellett: »a Szépség ... az Eszme egyeFen olyan formája, melyet érzékeinkkel befogad­hatunk, elviselhetjük« — íria. A többi: csizmák ütemes dü­börgése, s felaokog Babits imádsága a Miatyánk, 1914. Nagy Endre, a békeidőik ked­velt konferansziéja a lövész- árokból küld üzenetet. Guilo- me Apollinaire Még tél van című versében reményt vár. miként Juhász Gyula Tavasz- várása is ezt fej ezi ki: » ... örök törvény az áldott vigasz, hogy győz az élet«. s ha igen, rájuk lehet-e buk­kanni napjainkban? A Szovjet Tudományos Aka­démia geológiai intézetének kutatói legújabban nagyon ősi j üledékes rétegekből származó ásványokat találtak a Bajkál- tó, továbbá a Pamir hegység déli részének térségében, s ezeknek szulfátjaiban a me­teoritkénnél nehezebb kénre bukkantak. A vizsgálatok sze­rint a tengeri üledékes kőze­tekbe zárt, nagyon ősi szulfá­tok azokban az időkben kelet- I kezhettek, amikor az élet ki­alakult a Földön: A vizsgálatok alapján teljes­séggel elfogadható az a felte­vés, hogy az oxigén körülbelül hárommilliárd évvel ezelőtt je­'«nt rrm« q Föld atmoszfór»5' róságok csillogó járműveikkel a valóságtól fogant gyermek- képzelettől hajtva: a csillago­kat ostromolják. Karinthy Frigyes újra mér­leget készít Karácsonyi elégiá­jában Krisztus törvényszéke elé rángatja« az emberiséget. »Az úri ház ABC-jét elkészítő illemikódex-iparos viszont má­konyi kínál emlékezés helyett. Míg a forró csokoládé kortyo­lása és a kalács máj szólása köz­ben az etikettet gyakorolják a gondtalanok, a festő — uerko- kovits Gyula — kérvényt fo­galmaz. sűrűn használva ben­ne a »tekintetes«, az »alázat­tal«, a »bátorkodom« és a »ke­gyeskedjék« szavakat. Pokolra szállással lehetett egyenlő ez a fogalmazvány a proletársorsú festőinek; amíg megírta. És Kosztolányi már jelez: beírták mindenféle könyvbe, számon tartják. Francsics Jammes kérdez: Mi a boldog­ság? József Attila az egys7e»ű emberek istenét, kutatja. Mo­noton egyhangúsággal dübö­rögni kezdenek a csizmák. Bartók tépelődik: menjen-e, vagy maradjon a »fajvédővé« vált környezetben. Egy párizsi börtön falára már vési valaki az üzenetet. Katonanóta har­sán »Százados úr sej. haj!« És Radnóti szögssdrót-börtörabő] üzen: »Nem tudok én meghatni se. élni se nélküled immár.« »Egy talpig üzletember ár­ajánlatot tesz az SS auschwit­zi parancsnokságának a kre­matórium felszerelési tárgyai­nak gyártására. De végül: »... föTzúgnak a haimúszín egek, /ha in alfélé a revans- brüoki fák/ És megérzik a fénvt a gyökerek/ És szál tá­mad. És fölzeng a világ.« Pi­linszky János életigenlő verse után Bach H-moll miséjének 'eeidiadialmasabb kórusa hall­ható az új lemezen. ' Mensáros László összeállítá­sával igazi élményhez juttatja a halleiatót. Mi ménde«t tud! Tnte1lie(kituális szürkéséé« ezer színt reit. Fanvar humort, fe­kete haragot. könvö»«mt nver­meki áhítatot. «’Ínyt elmos fa —adc- n/at rcT'»-\t dia— -L1 üvöifZief- ft-'Q-iofm va-mótít de Úev. bogi. Á—c-7m",V- p-/ y (j üzer,?te is. Címzett: az erőbe­■oúqió.q' Vár-iíllV n T\To,o-v-*M’ TT^m,ql£_ TT»-t>i7iq'vo;r+ó mÓC rí1 vételeit is. T . . _ . , ­Lesko László A DELTA ianuári száma Mikor keletkezett a földi élet? Tröszt Tibor Le mezfigyelő Mensáros László előadói nagylemeze

Next

/
Oldalképek
Tartalom