Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
Az öreg kalapos Régi álmokról 82 évesen — Furcsa nevem van, Cse- resznyovec Pálnak hívnak. Tudja a szüleim muraköziek voltak. Apámat, akitől ezt a nevet kaptam, nem is ismertem ... Mikor először kezet fogtunk, még nem tudtam, miért olyan furcsa a szorítása. Csak később láttam, hogy hiányzik a kisujja. — Az első világháborúban az olasz fronton harcoltam, ott lőtték el az ujjam. »Kaput Ausztria.« Ezt kiabálták az olaszok a magyar hadifoglyok felé. öt évet vettek el az életünkből értelmetlenül... Nem akart ő kalapos lenni, de hát valamiből csak meg kellett élni. Mégiscsak mesterség. — Egy kis műhely volt a vágyam. Kicsi életcél, mégis nagyon nehéz volt elérni. Tizenhárom évesen 1904-ben lettem kalaposinas. Kaposvárra 1910- ben jöttem, kaptam is munkát a Grádovics-Kertósz cégnél. Keménykalap volt a divat még akkor is, mikor 21-ben megismerkedtem a feleségemmel, akitől most az 51. karácsonyi ajándékot kaptam. Tavaly már harmadszor mondtam igent... Az eskü "> után nem sokkal megnyithatta a kis műhelyt, ahol már feleségével együtt dolgozott. Akkor még virágzott ez a szakma. Csak női kalaposból tizennyolc volt a városban. Zsemlye Jusztináról, Dolezsár Miéiről meg a töb- biekről úgy beszél, mintha ma is élnének. — Ma már csak kevesen viselnek kalapot. A kalapgyár gépei talán száznál is több divatos fejrevalót csinálnak egy nap. A lányok, akik ott dolgoznak, betanított munkások. Ök is inkább csak a gombokat nyomogatják, a kalapcsinálásrói nem sokat tudnak. Kihaló szakma ez. Ahogy ő mondja »új munkát« már nagyon rég nem csinált, csak »agyusztál«. , Azt is egyre kevesebbet. Három éve »beadta az ipart«, hogy megkapja a 40ü forint szociális- nyugdíjat. Azért most is naponta megtalálható a kis műhelyben. Mikor fölkerestem, öreg szerszámait rendezgette. A trájbájznit, a strájfprédlit meg a többit. — Minden reggel várt a munka. Amikor nem volt mit tenni, kerestem elfoglaltságot. Ezért értem meg a nyolcvankét évet ilyen jó erőben. A száz évet? Azt nem szeretném megérni. Félek, hogy mindig kevesebb elfoglaltságot találnék. Egy reggel talán már nem látom értelmét, hogy újra fölkeljek. Azt még szeretném megérni, hogy az unokám befejezi a főiskolát. Hogy munka után mivel telnek a napjaim? Olvasok. Különösen Verne Gyula regényeit szeretem. Az olvasásnál is több örömet ad nekem a zené. Tudja, a vejemnek van magnója. Kértem valamelyik nap, indítsa el a gépet, hadd hallgassam meg' újra a Kis éji zenét. Beethoventől a VII. szimfóniát szeretem meg a IX.-et. Én ugyan nem kapcsolom le a rádiót, ha beatzene megy. Nem is tudom, miért szidják olyan sokat. Nagyot fordult a világ mostanában. Micsoda nagy épület az a sávház. Csak hát azt nem tudom, olyan panelokból hogy lehet házat építeni. Lehet-e egyáltalán szöget verni az ilyen falba? Hogyan mondja? Szögbelövő? Aha, biztosan úgy megpörgeti a szöget, mint a Mannlicher puska a golyót. Ügy pörögve ment az ember hasába... A kis sapka, melyet a fejemen lát, egy régesrégi kalap csúcsa, a karimáját levágtam. Csak munka közben viselem. Jó volna, ha halálom napján is a fejemen lenne. Bíró Ferenc Atomerőmű épül A világ első energiatermelő atomerőművét két évtizeddel ezelőtt helyezték üzembe a Moszkva melletti Obnyinszk- ban. Teljesítménye 5 megawatt volt. Napjainkban már 35 000 MW a világon üzemelő atomerőművek kapacitása, ami az atomenergetika hatalmas karrierjét mutatja. Mindezt abból az alkalomból említettük meg, hogy hazánk is intenzíven hozzákezd első atomerőművének felépítéséhez Tolna megyében, Pales térségében. Az atomerőmű első 880 megawatt teljesítményű egysége 1980-ban kapcsolódik be a magyar villamosenergiarendszerbe. További bővítéssel 1985-re az erőmű kapacitása eléri majd a 2000, a későbbiek során pedig a 4000 megawattot. Szakembereink úgy számolják, hogy országunk energiaigénye 1980-ban kb. 6500 MW lesz. Beruházáselőkészítés De egyelőre még csak a kezdetnél tartunk. Pontosabban azoknak a beruházáselőkészítő munkálatoknak a folytatásánál amelyek 1969-ben indultak meg. Eddig az erőmű és a Duna között tervezett hűtővíz- csatorna több mint fele készült el és az üzemi terület földfeltöltésének nagy része. Kisebb mértékben épült meg a beruházási műveletekhez szükséges vízhálózat, villamos hálózat, bekötő út stb. A helyszínen dolgozók részére néhány felvonulási jellegű szállásépületet emeltek. A most következő feladatok már jóval nagyobbak. Gyors ütemben ezer, majd az üzemviteli dolgozók részére 520 lakás falait »húzzák fél« (az építők, majdani elvonulása után ezek a Lakások is az erőmű dolgozódé lesznek). Az atomerőmű teljes kiépülésével Paks mintegy 20 ezer lakosú településsé fejlődik! Az atomerőmű berendezéseit a Szovjetunió szállítja számunkra. Ugyanő vállalta az atomerőmű személyzetének ki Somogyi Néplap képzését is. Az építés és a szerelés feladata a magyar szakemberekre vár. Reaktor-,, választék” Az atomerőmű »szíve« a nyomott vizes termikus reaktor lesz. 440 megawattos blokkokból fog felépülni az erőmű. A termikus reaktorokban a maghasadást ún. termikus neutronok váltják ki. Minthogy a hasadásnál gyors neutronok keletkeznek, a termikus reaktorokban gondoskodni kell a neutronok energiájának csökkentéséről. Ezt a feladatot a lassító közeg, a moderátor látja el. Az üzemanyag dúsítása, a moderátor anyaga, a hűtőközeg anyaga és halmazállapota, a szerkezeti anyagok kiválasztása stb. sokféle változatra ad lehetőséget a reaktorok kialakítása terén. Mint említettük, a paksi atomerőmű nyomott vizes (PWR, illetve szovjet jelölés szerint WER) reaktorokkal fog üzemelni. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg a grafit moderátoros gázhűtésű reaktorokat, amelyeket különösen Anglia favorizál. A nehézvizes reaktorok (HWR) ma már kevéssé elterjedtek. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint negyedszázad múlva az ún. gyorsreáktorok »felfutására« lehet számítani. A bonyolultabb felépítésű, de jóval gazdaságosabb üzemű gyorsreaktorok hűtőközegeként csak nagy rendszámú anyagok (pl. folyékony fémek) jöhetnek számításba. A századfordulóra az atomerőművek 40—50 százaléka gyorsreaktorokkal fog hőt, illetve áramot termelni. Miért éppen Pakson? Első atomerőművünk helykiválasztása a legnagyobb körültekintéssel történt. A paksi területet leginkább a Duna közelsége tette alkalmassá atomerőmű telepítésére. Az atomerőmű ugyanis sok hűtővizet kíván, amit csak a legnagyobb hazai folyónk tud biztosítani. Az is fontos szempont volt, hogy az értékes ipari objektum árvíztől védett helyen legyen, és környékén legalább háramkilométeres sugarú körben ne legyen jelentős település. A nyílt terepre azért van szükség, hogy a széljárás az erőmű szellőzőkéményén kikerülő — egyébként megengedett mértékű — szennyeződést is a magasabb légkörbe juttassa és felhígítsa. Talán kevesen tudják (és hiszik), hogy az atomerőművek lényegesen kisebb szennyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek. A lakosságnak tehát nem kell aggódnia a radioaktiv szennyeződés miatt. Természetesen ez nem csökkent- heti a tervezők, az építők és az üzemeltetők felelősségét, hiszen a viszonylag csekély szennyeződés éppen a szigorú biztonsági előírásoknak, a gondos üzemeltetésnek köszönhető. Mennyibe kerül? Sokan adnak hangot aggodalmuknak, hogy az atomerőmű építése rendkívül drága. Kétségtelen tény, hogy ma még a hagyományos erőmű építésénél 30—40 százalékkal többe kerül egy-egy azonos kapacitású atomerőmű létrehozása. Ám az is igaz, hogy az atomerőműnek a hagyományosénál olcsóbb az üzemanyaga, így a megtermelt villamos energiája jóval kevesebbe kerül, mint például a hőerőműveké. Ugyanakkor az atomerőmű kéményei nem okádnak [üstöt, elmarad a tüzelőanyag szállításával kapcsolatos rengeteg probléma stb. Ma már alig van olyan or-' szág, amely távlati fejlesztésé- ! ben ne szánna komoly szere- ! pet az atomenergiának. Külö- ; nősen érvényes ez a fosszilis ' energiahordozókkal nem túl! bőven ellátott országokra, mint! amilyen Magyarország is. ' Hí új büntetőeljárási törvényről A VÉTSÉGI ELJÁRÁS szabályai szerint kell eljárni azoknál a bűncselekményeknél, amelyeket a büntető törvény- könyv vétségnek minősít Ilyenek a sok között: a vagyon elleni és a közfekedési vétségek, a közveszélyes munkakerülés, a magánokirat-hamisítás, a vásárlók megkárosítása. A 'törvény ezenkívül lehetőséget aü arra is, hogy egyes, egyszerű megítélésű bűntettnek minősülő cselekmény esetén is a vétségii eljárás szabályai legyenek alkalmazhatók. így a vétségii eljárás szabályai alkalmazhatók egyes közrend elleni, háromévá szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő legtöbb vagyon elleni bűntett miatt, a testi sértés, valamint egyes gazdasági és pénzügyi bűntett miatt is. A bűnözés összetételére vonatkozó adatok azt mutatják, hotgy a bűncselekmények jelentős részének az elbírálása a bűntett! eljárásnál lényegesen gyorsabb és egyszerűbb szabályok szerint történik. A vétség! eljárás során az egyszerűsítés így jelentkezik: a nyomozás során a tanú kihallgatásáról, a bizonyítási kísérletről, a lefoglalásról és a motozásról nem kell jegyzőkönyveit felvenni (mely eddig igein hosszadalmas és bürokratikus volt), hanem ehelyett elegendő a vallomás, vagy egyéb, a történés lényegét tartalmazó rendőri jelentés elkészítése. Megkülönböztetett figyelmet érdemel azonban, hogy mindez a gyanúsított kihallgatására nem vonatkozik. A gyanúsítottat a vótségi eljárásban. is jegyzőkönyvileg kell kihallgatni. A vétségi eljárás az ügy további szakaszaiban is egyszerűsítetten folyik. Az ügyész vádirat helyett a bűncselekmény lényegét, valamint a legfontosabb adatokat és indítványokat tartalmazó vád indítvánnyal emel vádat. Az ügyésznek a tárgyaláson való részvétele sem kötelező. A bíróságnál első fokon egyesbíró jár el, mind a tárgyalás előkészítése, mind pedig az érdemi tárgyalás során. A tárgyalás a vádlott távollétében is megtartható, ha csak pénzbüntetés szabható ki. Lényegesen egyszerűbb a vétségi i eljárás a másodfokú bírósági szakban is, mert széles körben veihet föl bizonyítást, s általában maga is hozhat jogerős döntést. Fölmerülhet a kétség, hogy a leírt, egyszerűsített vótsiégi eljárás a törvényesség fellazulásához vezet. Az egyszerűbb eljárás semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a vétségi eljárásra tartozó ügyeket el lehet bagatellizálni, vagy ezeknek az ügyeknek a felderítését pontatlanul, elnagyoltan lehetne végezni. Tehát az egyszerű megítélésű ügyekben — a tényállás valóságos feltárása mellett — az eljárás gyors, de feltétlenül törvényes lefolytatása a cél. Az eljárások gyorsítását és a jogpolitikai- elvek hatékonyabb érvényesítését szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, mely a bíróság elé állítás háromnapos határidejét az elkövetéstől számított 6 napra emeli fel. Az előállításra nyitva álló határidő meghosszabbítása azt jelenti, hogy az erőszakos, garázda cselekményeket elkövető személyek, vagy egyébként a köznyugalmat megzavaró bűntettesek többsége igen rövid időn belül felelősségre lesz vonható. A törvény bevezeti az egyesbírói intézményt. E szerint a vétségi eljárásra tartozó ügyekben népi ülnökök közreműködése nélkül folyik a tárgyalás és történik az érdemi döntés. A vétségi eljárásra tartozó ügyeket tehát nem büntetőtanács bírálja el, hanem ezekben egy hivatásos bíró jár el. Hogy ez az intézkedés csorbítja-e népi bíráskodásunkat, megkérdőjelezi-e népiülnök- rendszerünk jogosultságát? A gyakorlatra hivatkozunk, arra, hogy csupán az egyszerű ügyek elbírálása került ki az ülnökbíráskodásból, következésként olyan ügyek nem tartoznak tanács elé, melyekben a népi ülnökök gazdag élettapasztalatukat, jó igazságérzetüket épp az ügyek egyszerű jellege folytán eddig sem tudták hasznosítani. Az ülnökrendszerű tanácsbíráskodás kiszélesítésének szükségességét, valós tartalmiságát épp a jelen törvényünk ismeri fel azzal, hogy ha az ügy kiemelkedő jelentőségű, vagy rend- * kívül bonyolult, akkor azt öttagú tanács bírálja el, melynek három tagja népi ülnök, kettő pedig hivatásos bíró. Rá kell mutatni arra is, hogy bűntetti eljárás esetén — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően — továbbra is két népi ülnök és egy hivatásos bíró ítélkezik. A törvényhozó tehát az igazságszolgáltatás rendszerében a népi ülnökök helyét, szerepét a valós folyamatok alapján határozta meg, a formális tevékenységet szüntette meg, ugyanakkor pedig kiszélesítette tartalmi munkájuk lehetőségeit. Végezetül felmerül: mi várható az új törvénytől? Köz vélemény üruc és a gyakorló szakemberek is évek óta joggal tették szóvá, hogy büntetőeljárásunk nehézkes, sok az átlagállampolgár által alig érthető formalitás és határozat, s nem utolsósorban azt is kifogásolták, hogy gyakran évekig elhúzódnak a bírósági eljárások. Az új törvény a konstruktív közvélemény kritikájának elismerését is jelzi. AZ EGYSZERŰ tónyáflósú és jogi megítélésű, tehát a csekély súlyú bűncselekmények nyomozása során felvett sok tanúkihallgatási és egyéb jegyzőkönyv, az ilyen ügyek kapcsán készített sok fölösleges határozat jelentős erőket kötött le a rendőrségnél. Ettől a formális, írásbeliségtől megszabadulva, a hasznos energiák a kiemelkedő társadalmi ve- szélyességű nagy ügyek felderítésére és még szakszerűbb és alaposabb nyomozására fordíthatók. A bíróságok munkájában a vétségi eljárás igen jelentős egyszerűsítést, következésként a munkateher nagyfokú csökkenését eredményezi. Ez pedig reményt ad ahhoz, hogy a bírói ítélkezés egyszerűsége lényegesen javul, s a bűntettesek felelősségre vonása időben megtörténik. A büntetőeljárási törvény megismerésére és alkalmazására a rendőrség, az ügyészség, a bíróság időben felkészülhetett, a törvény megalkotása óta ugyanis több mint fél év telt el. Dr. Halász János megyei főügyész. Leskó László Partizánballada 12. De az »E« hadseregcsoport katonáit már nem lehetett megtéveszteni. Mindenben és mindenkiben ellenállót láttak. Mióta a szovjet—jugoszláv—bolgár egységek csapásai súlyos vér- veszteséget okoztak hadsereg- csoportúknak, csak egy útjuk maradt: áttörni Magyarország felé. Löhr vezérezredes így gondolkodott: »A menekülés útját elzáró partizánerőt fel kell morzsolni. Szinte védtelenek. Mintha a tank elé egyetlen fegyvertelen ember állna.« A Dráva túlsó partján készültségben álló szovjet—bolgár csapatokkal viszont nem számolt. És avval sem, hogy a folyóig még sokszor kell megrendítő erejű csapást elszenvednie hadseregcsoportjának. A Petőfi Brigád századai Hum környékén ásták be magukat. Nap nap után megújuló rohamokat kellett föltartaniuk. A zászlóaljak egymástól szétszórva — szlovén, szerb és horvát századok közé ékelve — fogadták az ellenséget. A hegynyúlvány sűrű erdeje mintha újabb és újabb német egységeket szült volna. Halálos rop- pantásra készültek — mindén partizán tudta ezt. Néha — a villámfényességű röppentyűk fellövésének szünetében — a fák védelméből hangszóró ugatott föl. Idegen akcentussal fölhangzott a pe- tőfisták által már kívülről tudott szöveg: »Veszett ügyet szolgáltok, adjátok meg magatokat! Nem lesz bántódástok! Túlerőben vagyunk! Veszett ügyet szolgáltok!« A partizánok egy-egy aknát küldtek válaszként a hang irányába. Egy éjszaka azonban egy férfi saját társainak hátába került, majd vargabetűt ka- nyarítva a hóra nyomaival, elindult az ellenség felé. Olykor kúszva-csúszva haladt. Csík éppen a hegyalj i tanyáról igyekezett vissza, az első vonalba. Izgatottan jelentette, hogy útközben az erdő irányába tartó partizánt látott. — Fiú! — mondta neki Kis János zászlóaljparancsnok. — Ne beszélj erről senkinek! Pe- tár Milankovicsot mi küldtük át, hogy »áruljon el« bennünket. Hamis adatokkal kelt útra. Ha sikerül visszaszöknie, értékes információkhoz juthatunk a fasiszták erejéről, elhelyezkedésükről. — És ha nem sikerül a szökés? — szaladt ki Csík száján. Kis János, az egykori Gru- bisno Polje-i földműves lehajtotta a fejét. — Akkor a horvát brigád egy valódi hőssel lesz szegényebb. És mi is, fiam. Ezt jegyezd meg. Mi is. A fiú sokat töprengett Petár Milankovics esetén. Ha az ellenségnél ragad, és a harcban elpusztulnak a Milánkovicsot kémkedni küldők is? Akkor a horvát partizánról a győzelem után senki se mossa le az »áruló« megbélyegzést. Csík először gondolt az utókorra. Elviselhetetlennek érezte volna, ha neki is Petár Milankovics sorsa jut. Vajúdott az éjszaka, nehezen szülte gyermekét, a hajnalt. A csend szinte fájt. Valósággal megkönnyebbültek, ha egy-egy német ágyú türelmetlenül eldördült. A hideg és az ellenség rohamai megtizedelték őket. Lőszerük fogytán volt. A zászlóaljparancsnokok kiadták az utasítást: »Csak biztos célpontra tüzelni!« Csík egységének konyháját telitalálat érte. A harcosok napok óta nem ettek. Az éhség legyengítette őket. Néhányan elvesztették a fejüket, árnyakra tüzeltek. Csak a havat túrták föl a géppisztolysorozatok. Sót már a konyha felrobbanása előtt is régen láttak. — Most legalább nem elégedetlenkedünk többet, hogy sótlan az étel! — próbált viccelődni Nagy Lajos. De — most először — nem volt sikere tréfájának. Hajnalban mintha megmozdult volna az erdő. Tüzérségi tűzzel támogatott német századok indultak rohamra. Jól irányzott géppuskasorozatok próbálták feltartani őket. Kaszasuhintásra hullanak úgy a szemmel telt fejű, nehéz kalászok, ahogy a fasiszták rogytak a hóra. De a Papuk-hegy nyúlványának eredjéből újabb alakulatokat lökött valami láthatatlan rugó az elesettek helyébe. — Hó, hahó! Kopog a golyó! — kiáltott Jaksa Karcsi Csík- nek. De a hajdani csilléstárs most nem tudott »rácsengetni« semmi hasonlót. Papp Magdira gondolt, aki a tanyán segít Máriás doktornak a sebesülteket kötözni. A németek fedezéknek használták a hóbuckákat, a korcs dombok hajlatait, az erek kiszáradt medreit. Nem volt szabad elérniük az utat! Partizánhajszákban edzett veteránok voltak, egységeiket a legfiatalabb katonaköteles korosztállyal frissítették föl. (Folytatjuk)
