Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
Folytatódnak a tárgyalások a 101-es kilométerkőnél SISSI ■ '• •• N . 1 ■ ■Mfei «Ilii HÜ Intenzív gazdaságfejlesztés A szocialista Kubában az a szokás, hogy mánden évnek nevet adnak. A tavalyi A Mon- cada ostromának 20. évfordulója, az idei A forradalom győzelmének 15. évfordulója elnevezést viseli. 1970, az az a Tíz millió tonna éve óta azonban minden esztendőt ügy is hívhatnának: az intenzív gazdaságfejlesztés évei. „Csak” 8.5 millió lonn • HMSW*'.'*. ' * - ' E\TS/-W«nák kordonja a 101-es kilométerkőnél. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy egy Szíria elleni esetleges újabb agressziót Egyiptom ő ellene is irányúiénak tekintene. Hétfőn hajnalban Londonból hazautazott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki az elmúlt tíz napban diplomáciai ingajárattal biztosította a kapcsolatot Kairó és Tel Aviv között a pénteken aláírt megállapodás létrehozása érdekében. Az egyezmény megszületését követően — mint jelentettük — Jordániába és Szíriába is ellátogatott, majd Damasz- kuszból jövet vasárnap délután mintegy három órát töltött az izraeli fővárosban. Ott Jigal A Ilon miniszterelnök- helyettest és Abba Eb an külügyminisztert tájékoztatta Szíriának az izraeli hadifoglyokkal, valamint a csapatszétvá- laszíással kapcsolatos álláspontjáról. Szíriából való elutazása előtt Kissinger elmondta, hogy A.sts-.i elnök »egész sor konstruktív javaslatot« terjesztett elő a Szíriái fronton szembenálló haderők szétválasztásáról is. Az amerikai diplomácia vezetője még vasárnap este hazaindult Izraelből, de útközben rövid időre megállt London Heathrow repülőterén. Ott brit kollégája, Douglas-Home fogadta. Rövid eszmecsere CTelefotó: AP—MTI—KS) után az amerikai külügyminiszter még a hajnali órákban tovább utazott Washingtonba. I . 0. oiíóá Is a Befejezte munkáját az osztrák pártkongresszus Határozat a nemzetközi szolidaritás jelentőségéről Bécsben vasárnap háromnapos tanácskozás után befejezte munkáját Ausztria Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. A Bohemia- szálló kongresszusi termében tartott záróülésen a 450 küldöttön kívül ott volt 16 testvérpárt delegációja is, közöttük az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára vezetett. A befejező tanácskozáson jelentést tettek a kongresszus munkabizottsága, amelyek dokumentumokat dolgoztak ki. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a párt politikai-ideológiai helyzetét és feladatait összegező dokumentumot. Ez egyebek között tartalmazza az ausztriai osztályviszonyok és politikai rendszer értékelését, elemzi az állammonopolista kapitalizmus és a munkásmozgalom helyzetét. A küldöttek elfogadták a párt akcióprogramját és a Csak az e’ső lépés Szovjet lapvélemények a közel-keleti fejleményekről kongresszus határozatot fogadott el továbbá a nemzetközi szolidaritás jelentőségéről. A szervezeti kérdések megtárgyalása során módosították a párt szervezeti szabályzatát, majd megválasztották az új — 73 tagú — központi bizottságot. A választás során 17 új tag került a központi bizottságba, valamennyien az üzemi dolgozók és a fiatalok képviselői. Az új kb a kongresszus után 14 napon belül összeül és megválasztja a politikai bizottságot. A testületbe beválasztották a jelenleg tevékenykedő PB mind a 12 tagját, köztük van Franz Muhri, Friedl Fiirnberg, Hans Kait, Erwin Scharf, Walter Wachs, Frank Karger, Leopold Horak és Franz Hager. , A kongresszus zárszavát Erwin Scharf, a politikai bizottság tagja mondta el. Rámutatott: a XXII. kongresz- szus nagy eredménye, hogy tükrözte a párt szervezeti és politikai-ideológiai egységét. A gazdasági -uídés inív szakasza 'a': kezdetét a ...v.’.t'-as Viel Castro úlius 2ü-i beszéd ítől szá- :. ib'.en az érben ugyaniul rí gazdaság legfőbb az vo'.t. hogy é' V.-Jak az .•szag történetében enyerlül- •"S 10 millió tol-.’.s sukarter- -.1-t. A terv gazdasági jelen- lősége mellett — a cukor adja a bevételeknek több mint 80 százalékát — a politikai szempontokat sem lehetett lebecsülni: a szigetország látványosan bizonyította volna, hogy minden eddigit felülmúló teljesítményre képes. E kettős célnak alárendelték az összes többi törekvést. A bruttó nemzeti termék 28 százalékát a cukornádtermelésben ruházták be. Az iparban dolgozók jelentős hányadát átirányították a mezőgazdaságba, csökkentették a személyi fogyasztást, és ezzel párhuzamosan növelték az erkölcsi ösztönzők szerepét. Mindezen intézkedések ellenére a termelés másfélmillió tonnával elmaradt a tervezett mögött. A 8,5 millió tonnás cukortermés így is minden idők legjobb eredménye volt. A viszonylagos sikertelenség és a nemzetgazdaság többi szektorának visszaesése mégis arra késztette a kubai vezetőket, hogy felülvizsgálják a gazdaságfejlesztésben addig hozott határozatokat. A sziget iparosítása A forradalom győzelme után Kuba elvesztette hagyományos amerikai piacait. Az egyetlen jelentős exportterméket, a cukrot azontúl a szocialista országok vették át, és élelmiszerrel, közszükségleti cikkekkel. ipari berendezésekkel fizettek. A cukor tehát a fejlesztés megfelelő eszköze lehet — vélték a kubai vezetők és a cukomádtermesztést és feldolgozását állították előtérbe. Az akkori gondolatmenet a következő volt: a cukrot megvásárolják a szocialista országok és cserébe gyárakat adnak. Erre alapozva megkezdődhet a sziget iparosítása. A munka- nélküliség problémája is megoldódik, hiszen a mezőgazdaság felszívja az állást keresőA szocialista országok segítségével vegyészeti kombinát. létrehozott cienfuegosi két. A terv előrehaladtával azonban bebizonyosodott, hogy ez az elképzelés csak egy ideig alkalmas a fejlesztésre. Az ipar erősödésével és a szociális ellátás javulásával — ingyenessé tették a tanulást, az orvosi ellátást, leszállították a lakbéreket — mind vonzóbb lett a városi életforma, a gyári munka. Megindult a munkaerőáramlás a városok felé és a mezőgazdaság, amelyre még mindig elsősorban a kétkezi munka volt a jellemző, lassan elveszítette dolgozóinak egy részét. Így adódott elő az a helyzet, hogy a hatvanas évek végén a cukornádtermesztési terveket már csak az ipari munkásság létszámának mesterséges csökkentésével, több ezer diáknak és munkásnak oda-irányításával lehetett teljesíteni. Űj munkaerő-politika A forradalom előtti állapotokkal szemben tehát megszűnt a munkaerő-fölösleg, sőt munkaerőhiány keletkezett. A munkakerülők ellen hozott törvények még újabb száz- égy-neháriy ezerrel gyarapították a dolgozók létszámát, de ezzel végképp lezárult a fejlesztésnek az a szakasza, amelyben a gazdasági növekedést csupán a foglalkoztatottak számának növelésével biztosítani lehetett. Uj típusú munkaerő-politikára, a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának bevezetésére volt szükség. Az elsőrendű feladat ettől kezdve a munka termelékenységének javítása, amire két módszer kínálkozik: a korszerű termelési eljárások bevezetése és a dolgozók anyagi ösztönzése. A vasárnapi moszkvai lapok idézik ugyan Szadat egyiptomi elnök kijelentését, amely szerint a 101-es kilométerkőnél létrejött megállapodás fordulópontot jelent a Közel-Kelet történetében, de egyelőre nem azonosítják magukat ezzel a fenntartás nélküli optimizmussal. A Pravda, amely egy héttel ezelőtt már leszögezte, hogy Moszkvában a csapatszétválasztási megállapodást egyfajta előfeltételnek tekintik a genfi értekezlet sikeres folytatásához, most is a józan megfontoltság hangján . ír erről a kérdésről. »A Közel-Keleten egyelőre bopyolult a A Kutas és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet keres 1. sz. szabad kasszás kutasi italboltjába szakképzett egységvezetőt, besegítő családtaggal. A havi forgalom 120 im Ft. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: az áfész tg. elnökénél, Kutas, Petőfi u. 89. (Telefon: 6.) (13648) helyzet« — írja a lap vasárnapi számában Vlagyimir Bolsakov, s utal arra, hogy a genfi értekezlet munkája jelenleg ideiglenesen szünetel. A csapatszétválasztási egyezményt a szovjet sajtó »a térképek és a csapatszétvá- lasztás-i tervek végleges egyeztetésének eredményeként« — azaz elsősorban technikai jellegű eredményként — értékeli. Kiemeli a megállapodás legfontosabb érdemi mozzanatát: az izraeli csapatok kivonását a megszállt terület egy részéről. A moszkvai hír- magyarázók ezt a megállapodást úgy fogják föl, mint az első konkrét lépést az ENSZ Biztonsági Tanácsa közel-keleti határozatainak maradéktalan végrehajtásához vezető úton. Hangoztatják, hogy ebben az irányban — a megszállt területek kiürítésének útján ■— Izraelnek számos további lépést kell tennie. Ezért aggasztják a moszkvai megfigyelőket azok a nyu- ] gáti sajtójelentések, amelyek szerint Izrael most a rendezési folyamat »befagyasztására« törekszik. Erre vallanak az egymást követő provokációk a Sinai-félszigeten és a Golan-magaslatokon. Ezek — állapítják, meg Moszkvában — figyelmeztetőül kell szolgáljanak az arab népek számára: a győzelemhez a feltételek adva vannak, de még hosszú küzdelemre kell fölkészülni az igazság érvényre juttatásához. B. P. Franklebegtetés — leértékelés Teljes fordulat a francia pénzügyi politikában A hét vége nagy meglepetést hozott Franciaországban: a kormány 180 fokos fordulatot hajtott végre eddigi pénzügyi politikájában, s a frank árfolyamának »szabad lebegtetésével« lényegében a francia valuta leértékelésének útjára lépett. Nem véletlen, hogy ezt a lépést közvetlenül a római pénzügyi konferencia után határozta el a kormány. Gis- card d’Estaing gazdasági és pénzügyminiszter ugyanis azzal a meggyőződéssel tért haza Rómából, hogy a nyugati pénzügyi rendszer tervezett reformja helyett most a súlyos pénzügyi zavarok korszaka következik. Ö maga kezdeményezte azt a döntést, amely teljes szakítást jelent Párizs eddigi pénzügyi politikájával. A pénzügyminiszter szerint a legfontosabb feladat most az export fokozása, ezt pedig j a frank árfolyamának a le- ; begtetés során várható csök- ] kenése elő fogja mozdítani. A francia pénzügyminiszter j nem leplezte azt sem, hogy a frank lebegtetése zavarokat fog okozni a Közös Piacon belül, és még távolabb »tolja« a tervezett gazdasági és pénzügyi unió létrehozását. Nem szólt azonban a frank de facto leértékelésének egy másik következményéről, arról, hogy ez még jobban emeli majd a belföldi árszintet, és újabb tápot ad az inflációs hullámnak. Egy.., további következmény pedig az lesz, hogy a nagy nemzetközi társaságok — és rajtuk keresztül elsősorban az amerikai tőke dollármilliói — ezután még könnyebben hatolnak majd be a francia gazdaságba, mert olcsóbban vásárolhatják föl a francia üzemeket. Erre utalt a kormány bejelentését követő nyilatkozatában Robert Ballanger, a keddre — rendkívüli ülés,- szakra hívta össze a parlamentet, hogy megvitassák a kormány pénzügyi politikáját. Az ülésszakon éles vita várható a kormány és az ellenzék között. A közvélemény pedig a mostani döntés után fokozott érdeklődéssel várja a baloldali pártok csúcstalálkozójának állásfoglalását. Georges Marchais, a Francia KP főtitkára, a francia televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: az egyre jobban mélyülő válság még jobban kidomborítja a nemzetgyűlés kommunista baloldal közös programjának képviselőcsoportjának elnöke is. Pompidou elnök mára jelentőségét. Ez mutatja ugyanis az egyedüli kivezető utat a jelenlegi helyzetből. Tűzharc a Faracel-szigeleken Paracel-szigetek térségé- . szeti erők járőrszolgálatot teli cic 7 oo ccn 5 ey-vL- törtön 4/-»ír- n. U „ : ^ : j. ben összecsapások történtek a Kínai Néoköztársaság fegyveres erői és dél-vietnami csapatok között — jelentette az j haditengerészet hajói megpróÜj Kína hírügynökség E jelentés szerint a saigoni hatóságok hadihajói és repülőgépei január 15-től »behatoltak az országukhoz tartozó Paracel-szigetek területi vizeire és légterébe, erőszakkal elfoglalják szigeteinket, lövik halászainkat és a haditengerébáltak csapatokat partra tenni a Paracel-szigetcsoport egyik szigetén, de a kínaiak kiűzték őket. Ugyancsak amerikai értesülések szerint a Kínai Nép- köztársaság repülőgépei saigoni egységeket bombáztak a Paracel-szigeteken, hadihajói pedig csapatokat tettek partra. Az előbbi módszer eleve biztosított: a Szovjetunió és a szocialista országok a legmodernebb fölszereléssel látják 1 Kubát, amely — hogy az együttműködést teljesebbé tegye — belépett a KGST-be is. A dolgozók ösztönzésének rendszerében azonban csak alapvető változtatás hozhatott eredményt. Az imperialista blokád, az ellátás szűkössége miatt bevezetett jegyrendszer körülményei között az erkölcsi ösztönzők domináltak. Ugyancsak a jegyrendszer következménye, hogy — mivel a dolgozók fizetésük egy részét nem tudták felvásárolni — hatalmas összegek halmozódtak föl a lakosság kezén. Ebben a helyzetben a pénzbeli premizálás nem lehetett eredményes. Ezért a jutalmazás különleges formájához folyamodtak: a tartós fogyasztási cikkek (televízió, rádió, hűtőszekrény stb.) vásárlására a legjobb munkások kapták lehetőséget. Ugyanakkor szabaddá tettek kezdetben csak 150, majd 500 terméket, amelyet fölemelt áron mindenki megvásárolhatott. Ezzel elérték, hogy a lakosság megtakarításai rohamosan csökkentek, az erkölcsi és a különleges jutalmazási formák mellett megkezdődhetett a dolgozók anyagi érdekeltségének bevezetése, ezzel az intenzív gazdaságfejlesztés egyik alapvető feltételének megteremtése is. Az elosztás alapelve Mindezt a kubai szakszervezetek 1973. novemberi kongresszusán jelentette be Fidel Castro: »A kubai forradalom a gazdasági fejlesztés intenzív szakaszába lépett« — mondta. — »Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a szocialista társadalom elosztási alapelve érvényesüljön: Mindenki a képességei szerint dolgozzék és a munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból. Az utóbbi néhány év fejlődése politikánk helyességét bizonyítja: 1971-ben öt, 1972-ben kilenc, 1973-ban pedig tizenhárom százalékkal emelkedett népgazdaságunk termelése.« Bernát György jesítő hajóit« Az amerikai hírügynökségek közlése szerint a dél-vietnami Kirendeltségvezetőt keresünk bázakerettyei telephelyre. Feltételek: villamosipari, technikumi képesítés és villamos- műkezelői vizsga. Lakás van. Fizetés: megegyezés szerint. Cím: a nagykanizsai hirdetőben. (22596S)
