Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
Mindenki javasolt Mcmkásnők az iskolapadban A elég ahhoz, hogy mindenki tudja: kimondottan női üzemről van szó. Mindezt a számok is alátámasztják, ugyanis a Kaposvári Ruhagyár dolgozóinak mintegy nyolcvan százaléka nő. Nagy a felelőssége a gyár gazdasági, párt-, szak- szervezeti és KlSZ-vezetőségé- nek abban, milyen a több mint ezernyolcszáz lány és asszony közérzete, helyzete, érzik-e a megbecsülést, az egyenjogúságot, szabad utat kapnak-e a szakmai, politikai, közéleti fejlődésükhöz, megteremtik-e a lehetőséget, hogy vezetővé érjenek. Farkas Imre, a gyár pártbizottságának. titkára elmondta, hogy a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának szellemében intézkedési, tervet készített a vállalat és a szakszervezeti tanács három évvel ezelőtt a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására. Ebben a taggyűléseken, termelési tanácskozásokon és gyár nevének említése i egyéb fórumokon elhangzott javaslatokat is összegezték. — Mennyit javult a nők helyzete? — Az a véleményünk — s ezt a városi párt-vb is megerősítette a közelmúltban —, hogy a központi intézkedések és a könnyűipar rekonstrukciója, valamint a vállalati intézkedések hatására javult a dolgozó nők helyzete. Tavaly a központi munkásbéremelés 9,42 százalékos volt a gyárban, s ezt mintegy öt százalékkal toldotta meg a vállalat. Ez megalapozta, hogy a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak, ha azonos a képesítésük, az eltöltött idő és a végzett munka. A három év alatt csaknem tizenkilenc és fél százalékkal emelkedtek a bérek, az egy dolgozóra jutó 2174 forintos jövedelem azonban még mindig a legalacsonyabb a ruhaiparban. Sajnos, még a következő években sem várható lényeges közelítés az ipari átlaghoz. órabéremelés nyugdíj előtt A pártszervezetek állandóan nagy figyelmet fordítanak a nők helyzetére. Sok észrevétel, javaslat elhangzott ezzel kapcsolatban akkor is, amikor az üzem- és munkaszervezésről vagy egyéb témákról tanácskoztak. Ennek köszönhető például, hogy a nyugdíj előtt álló nők az utolsó két évben ötven fillérrel több órabért kapnak a termelési eredménytől függetlenül. A csöppet sem könnyű kézi vasalást abbahagyhatják, és saját kérésükre gépre mehetnek. — Taggyűlési javaslat volt az is — mondja a pártbizottság titkára —, hogy a műszaki vezetők vonják be a szocialista bnigádvezetőket a dolgozókat érintő döntésekbe, például ők is tehessék meg a javaslatukat a dolgozók bérének emelésekor, a jutalmazások és kitüntetések odaítélésekor. Döntő a szavuk akkor is, amikor egy anyuka visszajön a gyermekgondozási segélyről, s a többiek időközben fölemelt béréhez igazítják az alapbérét. Ezt akkor is megtesszük, ha valaki hosszabb betegségből felgyógyulva munkába áll. A nagycsaládosokat és a gyermekeiket egyedül nevelő asszonyokat felkarolják. A tanévkezdéskor ötszáz forint segéllyel támogatják az utóbbiakat. Ugyanők akkor vehetik ki a szabadságukat, amikor az a legjobban megfelel nekik. Évente ezerötszáz forint értékig tizenöt százalékos kedvezménnyel vásárolhátnak a gyár termékeiből, hogy köny- nyebben öltöztethessék gyermekeiket. Előnyben részesülnek akkor is, amikor elosztják a beutalókat a vállalat fonyó- di üdülőjébe. Sok minden megoldódott: például nagyon magas színvonalú az üzemorvosi szolgálat. Rengeteg időt megtakarítanak a családanyák például a helybeli tüdő- és rákszűrés révén. A most épülő új üzemrész ugyancsak több gondon enyhít. Akad persze megoldásra váró probléma is: a szülési szabad Ságról visszatérő nőknek most még nem tudják megteremteni azt a lehetőséget, hogy egy műszakban dolgozhassanak. Iskola kockázattal Hosszú folyamat, amíg az Iskolapadból, a mezőgazdaságból bekerülő nők nagyüzemi munkássá válnak. A pártszervezetek, a társadalmi szervezetek lankadatlanul munkálkodnak azon, hogy a fiatalokat átformálják, neveléssel és példamutatással fölvértezzék őket a munkások legjobb erkölcsi tulajdonságaival. E nevelő munka gyümölcse, hogy a munkásnők több mint fele már tősgyökeres nagyüzemi munkásként él és gondolkodik. S hogy milyen elismertek a megyeszékhelyen bizonyítja, hogy van közöttük országgyűlési képviselő, a város első női díszpolgára, népfrontbizottsági; pártbizottsági tag, megyei, városi tanácstag, KISZ-bizottsági tag, ott a képviselőjük a Ruhaipari Dolgozók SzakszerveMegkezdődött a népfrontbizottságok vezetőinek tanfolyama Balaloniöldváron Négynapos tanfolyamján vesznek részt a megye nóp- £ romLbizottsága inak vezetőd a balatonföldváni pártüdülőben. Csaknem kétszáz községi tisztségviselő vesz részt a tegnap délután megnyitott továbbképzésen. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartotta az első előadást a szocialista nemzeti egységről. Ezenkívül elemezte a munkások szerepének növekedését a népfrontban. A hétfőtől csütörtök délig tartó tanfolyamon a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetői tartanak előadásokat. A népfront megyei bizottsága minden év elején összehívja a tisztségviselőiket, s megfelelő elméleti és gyakorlati segítséget ad az eg'íz évi társadalmi tevékenységhez. Ez a célija a mostani fölkészítésnek is. A programot úgy állították össze, hogy a egfontosabb kérdésekre irányítsák a figyelmet. S hogy a t'ir.sztá1 etckat összegezhessék, a kérdésekre válaszolhassanak, együttes és csoportos konzultációkat is tartanak. A Sí népfroníbiaottságök vezetőd megdsmeirdk a népgazdaság helyzetét, a népgazdasági és területi tervezés időszerű társadalmi feladatait. Ezt kiegészíti a Somogy gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről szóló előadás. A szocialista művelődéspolitikáról is szó lesz, s a témán belül arról: hogyan támogassák a népfrontbizottságok a közművelődést, mi a feladatuk az ifjúságpolitikáiban. A szocialista hazatiságród és az internacionalizmusról, a nemzetközi helyzetről, a béke- és szolidaritási munkáról, a magyar békekongresszus, valamint a béke-világkongresz- szus állásfoglalásairól szintén szó lesz a tanfolyamon. Nagy segítséget ad a munkamódszer továbbfejlesztésének alapos megvitatása is. valamint a községpo’itikai feladatok elemzése. Jó lehetőség a problémák tisztázására a szerda délutáni fórum, amelyen megyei vezetők válaszolnak a hallgatók kérdéseire. Az esti programok nagyon színesek lesznek. Filmvetítés szellemi vetélkedő, műsorok adnak felüdülést az előadóteremben. toltott nap után. zekének elnökségében is, azután többen tevékenykednek az SZMT nőbizottságában is. — Üj vonás a gyár fejlődésében, hogy most és a jövőben az iskolából kikerülő lányokat képezik szakmunkássá. A mostani százhuszonkilenc szakmunkástanuló közül ki- lencvenhét a lány! Ez persze csak jelzi a törekvést, a jelenlegi eredmények azonban még nem kielégítőek. — A munkásnők többsége csak általánost végzett, ötvenkilenc pedig még azt sem. Sajnos, még mindig alacsony a szakképzett nők aránya is. — Hány nő tanul? — Kétszáznegyvenkettő szakmai iskolába jár, több mint ötszázötven pedig politikai tanfolyamokra. Mivel a nők 18,2 százaléka szakmunkás, nagyon fontos volna a gyorsabb ütemű továbbképzés. A Könnyűipari Minisztérium sem 1970-ben, sem 1971-ben, sem 1972-ben nem engedélyezte a felnőtt szakmunkásképzést. Saját felelősségünkre kezdtük meg az 1973/74-es tanévben. A nyolcvanhárom hallgató közül hetvennyolc nő. Nagyon érdekes, hogy háromszor ennyi nőben él a továbbtanulás szándéka. — Akkor miért nem jelentkeznek többen? — Ezt egy közvélemény-kutatás szerint a családi elfoglaltság, másrészt az önbizalom hiánya gátolja. Olyan is akad, aki megelégszik a jelenlegi munkabeosztásával. Büszkék vagyunk arra, hogy sajat szervezésünkben ruhapiari technikum működik 1959 óta a gyárban. Eddig száznégyen végezték el, közöttük ötvenhárom nő. Most kilencvennyolcán járnak a technikumba, s hatvankettő közülük a nő. A szakmai alkalmassá tétéi azért olyan iontos, mert o nők meg nem kaptak olyan szerepet a gazdasági vezetésben, mint amilyen megilletné őket. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy ők maguk még mindig nehezen vállalnak ilyen beosztást. A biztatás, a bátorítás sokat lendíthet az ügyön, hiszen a politikai posztokon annyian és olyan jól helytállnak. Több példa bizonyítja, hogy akik vállalták, nagyon szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak vezető beosztásukban. A ruhagyár vezetői úgy tervezik, hogy a jövőben több nőt neveznek ki segédmuvezetönek és művezetőnek. Ez nyitja meg az utat a mind följebb es följebb lévő beosztásokba. Zárszámadó közgyűlés Tótújfalun 15 milliós vagyongyarapodás egy év alatt Ma — a megyében elsőként — tartja zárszámadó közgyűlését a tótújfalui Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezet a tótújfalui művelődési házban. A tótújfalui, lakócsai, potonyi és szentborbási sző vetkezeti gazdákat tömörítő közös gazdaság több mint 7600 holdon gazdálkodik. Kő zös vagyonuk értéke tavaly 94 millió forintot tett ki, eb bői 79 millió a tiszta vagyon. A vagyongyarapodás összege 15 millió forint. Az 1973. évi gazdálkodás alapján 18,9 millió forint bruttó jövedelemre tettek szert; az egy dolgozó tagra jutó, tízórás munkanfip- pal számolt napi részesedés összege az 1972. évi 83 forinttal szemben ezúttal 92 forint. A közös gazdaságnak 1023 tagja van, közülük 634 vett részt rendszeresen a közös munkában a múlt év folyamán. Nyári Pált, a tótújfalui Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezet elnökét kérdeztük meg a múlt héten: mint a négy falura kiterjedő közös gazdaság első számú vezetője, milyennek ítéli meg az előző évet? Válaszát így kezdte: — Nem mondhatok mást, mint amit szövetkezeti híradónk idei első számába, hasonló céllal kívánok írni, a tagság részére — mondta. — Ez pedig a következő: Termelőszövetkezetünk másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az alapító tagok egy- harmada ez idő alatt eltávozott az élők sorából, helyettük új, fiatal tagokkal gyarapodtunk, így a létszám nem csökkent. Viszont a tagság összetételében nagy változás történt: a szakmát tanulók, illetőleg a szakmákban dolgozók száma évről évre növekszik. Több az ipari jellegű munka, előtérbe került az iparszerű termelés. Technikai fejlődésünk olyan gyors ütemű, hogy — sajnos — gyakorlati és szellemi hozzáértésünk helyenként nem tud vele lépést tartani. Ebben az időszakban a termelésnek ezen a színvonalán csak azok a szakemberek, szakmunkások, gépjavítók, gépkezelők tudják megállni a helyüket, akik tovább fejlesztik szakmai képességüket, gyarapítják tudásukat, kihasználják az adott lehetőségeket. — Gazdaságunk tovább erősödött a múlt évben, jóllehet a növénytermesztésnél az időjárás károsan befolyásolta az átlagtermések alakulását. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés került előtérbe, a hizlalás aránya elmaradt az előző évek átlagától. A sertéstenyésztésnél a férőhelyhiány arra kényszerített bennünket, hogy saját alapanyag helyett megvásároljuk a malacokat. Beruházásaink megvalósulása késik, egyrészt az időjárás, másrészt a dolgozók sok hiányzó munkanapja miatt. A szarvasmarhatelep nagyjából elkészült, a késést az anyag- beszerzési gondok, a tél korai beköszöntése okozták, és a tagság igyekezete sem volt kifogástalan. Szervezeti életünkben a múlt év sem hozott sok javulást. Nem kielégítő a vezetőik és a tagság, valamint a vezetők egymás közti kapcsolata, általában laza a munkafegyelem. Ezen szeretnénk változtatni. — Szövetkezetünk az említett hiányosságok ellenére eredményesen zárta a múlt évet, s jóllehet egyes ágazatok nem érték el az előirány- j zatot, az összességében tervezett termelési érték megváló- | sült, mert volt olyan ágazat, amelyik pótolta a másutt mutatkozó kieséseiket. 1973-ban, amikor sikerek és kudarcok váltogatták egymást, mindannyiunk tevékenysége közrejátszott az eredmények alakulásában. s bizony sok vitát, idegességet; álmatlan éjszakát hagytunk magunk mögött. Szövetkezetünkben előtérbe kerültek a zárt, ipansaerű termesztési rendszerek. így például a vezetőség úgy döntött, hogy csatlakozunk a kukori- ca’termesztés és — a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szakirányítása mellett — a takarmány termesztés zárt rendszeréhez. Elkészült gazdaságunkban a hústermelésre koncentrált, iparszerű termelésre berendezett szarvas- marha-szaktelep, s ide már az idén 1200 állatot telepítünk be. A sertéstelep saját alapanyagból biztosítja az ellátást, a férőhelyek feltöltését, és adja a készárut, a hízókat. A telep kísérleti jellegű, a szükséges tömegtakarmány a növénytermesztés melléktermékeiből és a másodvetésből származik. Évi 12 millió forintos bruttó termelési értékkel számolunk. A zárt, iparszerű termelés a műszaki ve- zetőktől és a többi dolgozótól is nagy figyelmet kíván, a reméljük, hogy ehhez megadhatjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Eddig a mérleg előkészítése és a zárszámadás kihirdetése között elhangzott vélemény. Ma, a közös gazdaság közgyűlésén már a részletes adatokkal is megismerkedhetnek a szövetkezeti gazdák. Eredményeiket láthatják bennük, s ki-ki útravalót készíthet az 1973. év eredményeiből, általános tapasztalataiból az idei esztendőre. Hemesz Ferenc Lajos Géza Uj vezetőséget választott a Lady Ruházati Szövetkezet Az idén, közepéig illetve a jövő év új vezetőséget választanak megyeszerte az ipari szövetkezetek. Tegnap, mintegy a vezetőségválasztó közgyűlések nyitányaként, a Lady Ruházati Szövetkezet élére került új vezetőség és elnök. Az új vezetőségre az eddiginél sokkal dinamikusabb, átgondoltabb és a jogszabályok szelleméhez jobban alkalmazkodó feladatok várnak. A most kezdődött vezetőségválasztásoknak fontos szerep jut a szövetkezetek életében. Üj bizottságok alakulnak, egyre több nő és fiatal kerül ezekbe, valamint a gazdasági is alakulnak az OKISZ-ajánlá- sok alapján. A Lady Ruházati Szövetkezet fejlődése igen érdekesen — és tanulságosan — alakult az elmúlt ciklusban. 1971-ben még csak 23 millió forint értékű munkát végeztek, egy évvel később már 83 százalékos termelésnövekedésről számolhattak be, mert tevékenységük értéke csaknem elérte a 40 milliót. A dinamizmus azonban túl nagynak, gyorsnak bizonyult, csakhamar jelentkeztek a pénzügyi bajok és az áruk elhelyezésének gondjai, így tavaly már 34 millióra csökkent a termelés. Ezzel együtt valamelyest csökkent a vezetőségbe. Most először ifjú- j szövetkezet dolgozóinak kere- sági és törzsgárdabizottságok | sete is. igen sok érzékkel Gépszekrények Vietnamnak Hét darab gépszekrenyt készít a KISZ kb megbízásából társadalmi munkában a kaposvári 503. számú Szakmunkásképző Intézet tizenhárom másodéves fémszerkezet lakatos ipari tanulója. Az elkészült-szekrények a VDK-ba kerülnek, ahol egy ezerfős tanműhely létesül Az eltelt időszak újat hozott. Igen jo látták meg, hogy hagyományos termékeikkel, az ingekkel ma már kevésbé versenyképesek a technikailag jobban felkészült vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben. Olyan termékeket kezdtek gyártani, amelyeknek nagyobb keletük volt a piacon. A munka közben azonban többször is komoly zavarok mutatkoztak az anyagellátásban, az eszközkihasználásban, sőt munkát sem tudtak adni egyenletesen. Ezeket a gondokat tovább fokozta a nem megfelelő ármunka, amely során az árhatóságok megvonták a szövetkezettől az 1973. évi nyereségprémiumot. A szövetkezet munkaszervezésének és belső fegyelmének helyzetet jól szemléltetik a felügyelő bizottság ellenőrzéseiről készült jegyzőkönyvek. Kiderült, hogy munkaidő alatt többen is »-maszek« munkát végeztek, ami csak a szervezés súlyos hiányosságai mellett fordulhatott elő. Érdekes, hogy a közgyűlésen a legtöbb felszólaló a munka- fegyelem megszilárdítását, valamint a jobb munka- és anyagellátás megteremtését sürgette. Ezek többségükben olyan dolgok, amelyek szorosan összefüggnek a gazdasági vezetés színvonalával és a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodó képességével. Ezt hangsúlyozta Biczó Péter, a KISZÖV elnöke és Czigány Károly, a városi pártbizottság munkatársa is. A megválasztott új vezetőség — az elnök Nagy Tibor, a KISZÖV korábbi elnökhelyettese és párttitkára lett — előtt most két fontos feladat áll: egyrészt meg kell szerveznie a folyamatos, ütemszerű termelést, másrészt biztosítani leéli a szövetkezet munkáját meghatározó jogszabályok maratok tálán érvényesülését. Cs. TSomogyi Néplap\ 3
