Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-16 / 12. szám

Táncéra az ardennes-i erdőben E gy-két-hár-négy, egy- két-hár-négy — számol Phoebe, a pásztorlány, és vezeti a díszes kart, a sze­relmének örvendő Orlandót, a szerelmének örvendő Olivért, a szerelmének örvendő Próba­kőt, és vezeti karján a szerel­mének örvendő Silviust is. landos, hangulatos erdei ki­rándulás. A természeti jólét egy percre sem feledtette az udvart, a fényt, a pompát és a hatalmat. Ez a pásztorjáték­kal szembeni parodisztikus él csak egy villanása ennek a ha­talmas, színes történetnek, melyben a jellemábrázolás Táncára kezdődik az arden- halhatatlan példázatait éppú" nes-i erdőben, finomkodó ud­vari lejtésekkel a fák és tön­kök között. Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának szö­vegéből hiányzik ugyan az »egy-két-hár«, az Epilógus előtt csak annyi áll: »Tánc«. Láttam már ezt a táncot más előadás felszabadult, vad ira­mában, akár egy szentivánéji mulatság forgatagát. De nem tudnék indokot találni arra, hogy miért ne lehetne ez ép­pen így. Sőt nagyon indokolt­nak érzem — szinte Shakes­peare maga készíti elő —, hogy már az erdőben elkez­dődjék az udvari élet, amely a száműzött herceg környeze­tében igazából egy pillanatra sem szűnt meg, ha a trónszé­ket fatönkkel cserélte is fel egy időre. Emlékezzünk csak, amikor az éhes Orlando kivont kard­dal ront a vacsorához készülő­dő, békés főúri társaságra, minden természeti felszaba- dultság, erdei jólét és testet edző puritán férfiszenvedély ellenére így helyesel a herceg, csupa nosztalgiával: »Ügy van. láttunk boldogabb napokat, Es hívott már templomba szent harang, Es ültünk jó emberek asztalánál, Es ült pillánkon égi hála könnye ...« Azon sem csodálkoztam volna, ha valóban könnyek barázdálják a fenséges arcot, hiszen kibújt a szög a zsákból, most igazán őszinte volt, hiá­ba vallotta egy jelenettel előbb: »Nem jobb-e, ha meg­szoktuk, ez az élet / Mint a festett pompa? Nem biztosab­bak / Ezek az erdők, mint az irigy udvar?« Ez a paradoxon a legjobb kulcs a darab szemléléséhez. Shakespeare nem akarta meg­mosolyogtatni önmagát egy fi­nomkodó pásztorjátékkal az udvari nézőközönség előtt, az­zal, hogy illusztris színjátékot költ az erdőbe bujdosott, szép lelkű hercegről és kíséretéről. A pásztorjátékot — mely a korban igen divatos volt — használta mosolyogtató kere­tül, és szép mesét költött arról, hogy miként ér jó véget a száműzetés, amely nem volt egyéb, mint egy szerelmes, ka­fellelhetjük, mint az intellek­tuális szemlélődés monológját és dialógusait, a könnyű, élet­teli szerelmi lírát, s a vaskos népi humort Egy bizonyos: a legharsányabb kacagás is min­dig egy fanyar mosolyból ke­rekedik, s — miként Zsámbé- ki Gábor rendezése is sugall­ja — látni véljük a szerző cin­kos szemhunyorításait. Szép, de nem ellentmondás­mentes történet az Ahogy tetszik — vallja s bizonyítja a Shakespeare-filológia. De minden tudományos érvelést feledtet velünk a remekül színre vitt darab. Hiszen miért ne hinnénk el ennek a mesés játéknak, avagy játékos mesé­nek, hogy a trónra tört ifjú herceget egy remete az erdő­szélen eltéríti gyilkos szándé­kától. Az udvar is tudta, Shakespeare is, hogy ilyen re­mete csak egy van, s ez a lel­kiismeret, amely trónviszályok idején igen mély barlangban hallgat. A mese jó véget ért — megcsipkedi és igenli az életet. Ha valakit igazi mese formájában is érdekel, lapoz­za fel Lamb: Shakespeare mesék című könyvét. E' gységes felfogásban és igen szórakoztatóan ke­rült színre a kaposvári színházban. Könnyed intellek- tualitással hangsúlyozza a rendező: életteli, valóságos figurák játszanak el a darab­ban egy félig álombéli törté­netet. S aki komolyan veszd az erdei csendet, aki őszin­tén vallja, s vállalja a mé­lázó meditációt a lombok ölén — a méla Jacques Kiss István alakítása —, az ott marad a felgombolyított erdődíszleten heverve, mint egy hasas fel­hőn, és elúszik messze, a semmibe. A színészek, a díszlet- és jelmeztervező, a rendező me­részen, jókedvűen ugrottak fejest ebbe a bohókás játék­ba, örömük, mozgékonyságuk szinte szétfeszítette a szöveg kereteit, vállalták a szerző derűs életszemléletét; agyon­zörögték, trombitálták a hosz- szú monológokat, a bölcselke­déseket. De ahol kellett, ott tiszta, szép, hozzánk érő, meg­ragadó volt a szó, Szabó Lő­rinc gazdag fordításában. Szilárd anyagok szállítása csővezetékben A folyadékok és gázok cső­vezetéken át történő szállítá­sa természetes dolog és az is köztudott, hogy ez lényege­sen olcsóbb a tartályokban való szállításnál. Szilárd anyagok, így: ércek. szén. épí­tőipari nyersanyagok szállítá­sa is megoldható hidraulikus módon. Ebben az esetben a nagy- (150 mikron) és kis- szemcséjű (50 mikron) anya­gok és a víz keverékét az ún. zagyot 'továbbítják a csőveze­tékek. A vasúton történő szál­lításnál ez jóval olcsóbb és még az alábbi előnyei is van­nak: nem szennyezi a kör- yezetet, bármilyen mostoha 'őjárás mellett üzembiztos, a Ijesítménye állandó, kiszol- áló személyzet csak az indí- i és fogadó állomásokon dol­gozik. A csővezetékek és szelepek 'púsa, mely a szemcsék ál­landó mozgása, ütődése miatt jelentős lehet, még nem tel­jesen tisztázott kérdés. Az ed­digi laboratóriumi eredmé- ■ek szerint a csővezetékek lartama azonban mirii- im 20 év. Ezt az élettar- ,mot a korrózió sem befo­lyásolja jelentősen. Előnyös, |hogy a nagy befo- "■ lóképességű tartály ha jókba /attyúzott zagyot besűrít­ik, így sokkal több hasz- os anyag szállítható tovább ' ón. A meddőnek számító el, a hajóból való kiszi- ;rúzás előtt a zagyot ismét hígítják. Ez a rendkívül korszerű | szállítási módszer természete­sen állandó, vízforrást igényel. Enyhíthető a vízhasználat költsége, ha a besűrítésnél ke­letkező vizet visszanyomják a kiindulási pontra. Milyen remek ellenpontozás volt: az elegáns, kék, egyfor­ma udvari uniformis, s ben­ne a szikár, rigolyás fejede­lem — Kun Vilmos — a meg­testesült gyanakvás, és a ke­rek arcú, száműzött fejedelem, akár a kártyarajzból elénk lépő király •— Vajda László — csupa szívjóság. S máris, akárcsak egy első adu, ott ugrál a Próbakő — Koltai Róbert —, státusát tekintve igazmondó udvari bolond, ma­gához kötve nem szíve, hanem esze választottját: Jucit — Csákányi Esztert — rokon­szenves trampliságával. S a szerelmesek! A farmer- nadrágos Orlando — Márton András —, a két bájos ka­maszlány — Pogány Judit és Andai Kati — önfeledten han- cúroztak, és hitelesen, egy pillanat alatt lobbant lángra szerelmük! Fel kellene sorolni az egész színlapot! A figurák emléke­zetesek maradnak, mert éle­sen elütnek egymástól, annyi­ra kidolgozottak, eredetiek. Egészen kitűnő a kétarcú, a jóindulatú udvaronc, La Beau szerepében Papp István vagy Corinnus alakítója, Tóth Béla és Mucsi Sándor klottgatyás Vilije. Mindegyik szereplő azt hangsúlyozza, hogy nem egy tegnapi históriás vígjátékot, hanem egy mai tanulságos mesét látunk. Olivér, az ál- nok majd bűnbánó fivér sem hagy kétséget — játssza és szemléli a történetet: Re­viczky Gábor igényes alakítá­sa. Hunyadkiirti István és Réti Erika, a tipikus pásztor­játék-szereplők is úgy hagy­ják el a színt, hogy máris to­vább gondoljuk történetüket a valóságban. Phoebe udvari táncot tanul, és bizonyéra so­kat nyúzza majd úrhatnám természetében a jámbor, bir­katürelmű Silviust. Arany Toldiját juttatja eszünkbe a shakespeare-í Bence: Garay József szolga alakítása. S okvetlenül első helyet érdemel az elismerés­ben Power Gyula, aki ismét remek alkotópartnernek bizonyult Igényesek és egy­szerűek. a díszletei. A valóság és a mesevilág, a történelem és a jelen kor közös ihletett- ségéből született jelmezeiben igen jól érezte magát a de­rűs, felszabadult társaság. Csak egy példa: Kiss Jenő Csűrcsavar Olivérje, díszes ornátusában akár egy óriás kolibri jelent meg előttünk — s cseppet sincs kétségünk, Shakespeare-nek oka volt ar­ra, amiért így nevezte el az egyház jámbor szolgáját, s jól értették a mai színre ál­lítok is, hogy ekképp jelent meg. Nem akarták se reprodukál­ni az eredeti Shakespeare- színpadot, s nem adaptálták a mába se mindenáron a da­rabot. Mai kedvük, nagy te­hetségük szerint játszották'ezt a remek vígjátékot a maguk és a közönség közös kedvére. Tröszt Tibor Hivatalosan is megnyitották llj IBUSZ-Ma Kaposváron Néhány hete már a Tanács­ház utcában levő, széoen be­rendezett irodában fogadják kaposvári, Somogy megyei ügyfeleiket az IBUSZ dolgo­zói. A hivatalos átadásra teg­nap délelőtt került sor. Bíró Ferencné, az iroda vezetője köszöntötte az ebből az alka­lomból Kaposvárra látogató Tausz Jánost, az IBUSZ ve­zérigazgatóját. a megyei és városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, valamint a különböző utazási irodák, a kereskedelmi, vendéglátó vál­lalatok képviselőit. — Kaposvári irodánk 1968- ban alakult, s azóta nagyon sokat fejlődött. Hat esztendő alatt 325 százalékkal emelke­dett a forgalma, tavaly pél­dául meghaladta a 20 millió forintot — mondta megnyitó beszédében az IBUSZ vezér- igazgatója. Ezután az utazási iroda fel­adatairól szélt, s arról, mit várnak az IBUSZ kulturál­tabb körülmények közé került kaposvári dolgozóitól az ide­genforgalom, a nemzetközi és a belföldi turizmus fejleszté­se érdekében. — Somogy, illetve Kapos­vár az Itt áthaladó nemzet­közi útvonftl miatt is jelentős szerepet játszik az idegenfor­galomban. Szükséges, hogy kaposvári irodánk olyan foga­dó irodává váljon, mely a külföldi és hazai vendégeknek is vonzó, tartalmas programo­kat tud majd biztosítani — hangsúlyozta megnyitójában Tausz János. Végül köszöne­tét mondott a városi és a megyei vezetőknek az iroda létrehozásához nyújtott se­úttal az építővál’alatok kifo- s ígérte: valamennyien arra gástalan munkáját is. A vezérigazgatótól a ka­posvári IBUSZ-iroda Latin- ca Sándor szocialista brigád­jának nevében Németh Gyula brigádvezető vette át az új gítséigért. Megköszönte egy-. fiókot szociálist^ megőrzésre törekszenek majd, hogy a megváltozott körülmények, a kulturáltabb feltételek tükrö­ződjenek mind 1 tartalmasab­bá váló idegenforgalmi poli­tikánkat megvalósító munká­jukban. 00 Önkéntes érettségi vizsga Elkészült a középiskolai1 felvételi írásbelivel egyezően — 180 perc. A kötelező fogai­érettségi vizsgák új vizsga­szabályzata. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete sze­rint az általános irányú kö­zépiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kö­tött munkakörök betöltéséihez a középiskola negyedik osztá­lyának elvégzése elegendő. Ebből következik, hogy az érettségi vizsga mindkét kö- zépiskola-típusban önkéntes. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez továbbra is szükséges a sikeres érettségi vizsga. A szakközépiskolában az érettségi egyet jelent a szakképesítés megszerzésével. A szabályzatok kidolgbzása- kor a vizsgák számának csök­kentésére törekedtek. A köte­lező vizsgatárgyak száma mindkét iskolatípusban keve­sebb, mint korábban, a vá­lasztható tárgyak körét pe­dig bővítették. Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tárgyból — a közös érettségi­Lemezfigyelő Kép a tükörben József Attila versének címé­vel »jegyezték el« az alkotók azt az új nagylemezt, melyen Halász Judit, a népszerű szín- művésznő énekel, többségük­ben Bródy János nevével »fém­jelzett« dalokat. Amiért érdemes erre a le­mezre odafigyelni: csaknem valamennyi szám zenéjét ne­mes költői »anyaghoz« kompo­nálták a »társszerzők«: a már említett Bródy János, Tolcs- vay László, Péterdi Péter és Szörényi Szabolcs. A Süss fel nap című gyermekdaltól ível az összeállítás József Attila remekéig. A. A. Milne Mici­mackója — Karinthy Frigyes fordítása — már dalban is népszerű, hiszen Koncz Zsuzsa nagylemezén is szerepelt. Weöres Sándor bűbájos Bóbi­táját is ismertük; Halász Ju­dit énekelte rádióban, tévé­ben Tolcsvay László zenéjére. »Van egy kis házunk odame­gyek, ha túl sok ember zavar« — ez újra A. A. Milne. S mi szólhatna kíséretként a ma­gány szépségének érzékeltető-^ sére, mint az orgona? De van itt dal a keleti szél­lel érkezett Maryről is, »hite­les« afnerikal dalhangulatot árasztó- Szabó Lőrinc versét, a Vízipókot is megszereti az, aki még nem ismerte, ha Ha­lász Judit kedves énekhanig- ján hall róla. Weöres Sándor Altatóját úgy »indítja« Bródy János, mintha egy kisgyerek zenélő játékkal segítené át magát az álomba. És Devecseri Gábor pompás, csengőbongó Állatkerti útmutatója a kukac­ról, a bálnáról, a márnáról, a cápáról, a hangyáról, a tapír- ról! A zene a szárnyára kapja az amúgy is »röpülésre kész­sorokat. Juhász Gyula Meséje a világvégi házban lakó világ­szép lányról szól. Szörényi Szabolcs és Bródy János a Lu­ca babám című gyermekdala sem »lóg ki a sorból«. Babits Mihály Szerenádjának olyan képei ragadnak meg az emlé­kezetben, mint ez: »tested tit­kos templomát dallal így imá­dom«. S aztán a mindent el­söprő Weöres-szóáradat: »Csi­ribiri csiribiri/Zubszalma —/ Négy csillag közi'Alszom ma«. Mintha hajdan élt faluszéli öreganyó igézője hangzana fel. A lemez létrehozói jól találták meg a rá »rímelő« folytatást: mondókák, gyermekdalok hangzanak fel a Magyar Rádió és Televízió óvodásainak »elő­adásában«, Forrai Katalin ve­zetésével. József Attila megzenésített verse — a muzsika Claude Le- louche Egy férfi és egy nő cí­mű filmje zenéjének hangula­tát idézi — »zárja« a lemezt: »Hogyan volt, azt már nem tudomJDe mégis csak meglát­tam egyszer,/bámultam rája nagy szemekkel,! Már volt, csak ezt tudom.­Halász Judit hangja olyan, mint tükrön a pára- Vidámsá­ga mélyről jön, játékossága nem mímelt. Még csak azt sem lehet mondani, hogy min­denütt »együtt- van« a zenével. S mégis: ha más — »szabá­lyos« hangú, táncdalokra kép­zett hangú énekes — adná elő ezeket a dalokat, nem valószí­nű, hogy ilyen hangulatos, kedves lenne ez az összeállí­tás. Az akkor még KITT-egy- let néven szereplő együttes ki­válóan látja el feladatát. L. L. mazvány megszűnik. A jövő ben a jelesek is kötelesek írásbeli vizsgát tenni. Mente­sítik viszont az írásbeli alól az adott tárgyból azokat, akik az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen, vagy va­lamely országos szakmai ta­nulmányi versenyen első-tize­dik helyezést értek el. A gimnáziumban minden tanulónak összesen négy tárgyból kell vizsgáznia. Az egyik kötelező tárgy a ma­gyar nyelv és irodalom — szó­ban és írásban. A másik a matematika. A tanuló választ­hat, hogy írásban vagy szó­ban kíván-e érettségizni. A gimnazista diák a két kötele­ző tárgy mellett két tantár­gyat választ az alábbiak kö­zül: történelem, földrajz, ide­gen nyelvek, fizika, kémia vagy biológia. Történelemből, vagy földrajzból csak szóbeli vizsga lesz, a többi felsorolt tárgyból a jelölt döntése sze­rint írásbeli, vagy szóbeli a vizsgáztatás módja. A gimnáziumokban az írás­beli érettségi vizsgák tételeit a Művelődésügyi Minisztérium tűzi ki. Emellett február 28-ig közlik a gimnáziumok­kal, hogy az érettségi vizs­gákon a tantárgyak törzs­anyagának mely részei alkot­ják a szóbeli vizsgák anyagát. A szóbeli érettségi vizsga tan­tárgyanként 20—20 témakörét a minisztériumi útmutató alapján a szaktanár az érett­ségi vizsgára jelentkezett ta­nulókkal március 1—15-e kö­zött közli. Minden érettségiző egy-egy felelete előtt legalább 30 perc gondolkodási időt kap. A felelet 20 percnél hosszabb nem lehet. A szóbeli érettségi vizsgán a tételeket az érettségizők húzzák. Min­den iskolatípusban — az írás- régen beli és a szóbeli vizsgákon egyaránt — megváltozik az érettségi vizsgatárgyak minő­sítése is. Az öt fokozatú ská­la helyett a maturáló diákok teljesítményét a vizsgabizott­ság tantárgyaiként »dicséret­tel megfelel«t (D), »megfelelt« (M), »nem felelt meg« (0) mi­nősítéssel értékelheti. Az érettségiző azokból a tan­tárgyakból, amelyekből nem felelt meg, javítóvizsgát te­het. Ha egyetlen tantárgyból sem felelt meg, mindegyikből javítóvizsgát tehet. Az új szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat ha­tálya kiterjed a szakmunkás- képző iskolák emelt szintű (B) tagozatát végzett dolgo­zók részére szervezett kétéves szakközépiskolákra. Az úgyne­vezett régi típusú ipari és me­zőgazdasági szakközépiskolák érettségi vizsgán az 1973—74. tanévtől kezdődően magyar nyelv- és irodalomból (írás­beli és szóbeli), szakmai el- msletboi (írásbeli és szóbeli), szakmai gyakorlatból és egy választott tantárgyból kell vizsgázni. Választott tantárgy­ként a matematika (írásbeli), történelem (szóbeli), vagy fi­zika és elektrotechnika (szó­beli) tantárgyból lehet vizs­gázni. Az új típusú szakközépis­kolákban az érettségi részei: írásbeli, • gyakorlati és szóbeli vizsga. Ebben az iskolatípus­ban a kötelező érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (szóban és írás­ban). a szakképesítéshez el­engedhetetlenül szükséges egy-két szakmai elméleti tan­tárgy ; szakmai gyakorlat az adott szak igénye szerint (mely a szakmunkás-képesí­tést nyújtó szakokon egyben szakmunkásvizsgát is jelent). A kötelező vizsgatárgyak mel­lett egy további tantárgyat kell választani az alábbiak közül: történelem. politikai gazdaságtan (csak szóbeli vizsga), matematika, műszaki rajz vagy szakrajz (csak írás­beli vizsga), idegen nyelv, fizika, kémia, biológia (írás­beli vagy szóbeli vizsga). Ha a jelölt felső fofkú oktatási in­tézménybe pályázik, a kötelező vizsgatantárgyakon felül azok­ból is köteles érettségizni, amelyek azonosak a felvételi vizsga tantárgyai val. Ebben az esetben más tantárgyat vá­lasztani nem lehet. Az idén közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga lesz matematikából és fizikából. Ezen részt vesznek és orszá­gosan egységes feladatsort kapnak mindazok, akik olyan felsőoktatási intézménybe je­lentkeznek, amelyben a mate­matika vagy a fizika, illetve mindkettő felvételi tárgy. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom