Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

A somogyi gazdaság feladatai Esküjükhöz hűen Növelni kell a hatékonyságot, javítani az együttműködést A somogyi gazdasági élet idei tevékenységet értékelte és a jövő évi jeladatokat határozta meg a megyei pártbi­zottság szombati ülésén. A testület azt állapította meg, hogy a megye gazdasága teljesítette a negyedik ötéves terv idő­arányos célkitűzéseit. E megállapítás mellé odakivánkozik Bogó Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának az ösz- szefoglalóban elhangzott megjegyzése: különösen nagy tar­talékokat — feladatai teljesítéséhez — egyetlen ágazat sem gyűjtött. Ebből következik, hogy a megye negyedik ötéves tervének célkitűzései csak akkor válnak valóra, ha javul a következő évben a gazdasági tevékenység hatékonysága. A hatékonyabb gazdálkodá­sért sokat kell még tenni üzemben és termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban és kereskedelemben egyaránt. A szakosodás éppen úgy ré­sze ennek, mint a területi koncentráció, vagy az eddigi­nél jobb együttműködés. A készletgazdálkodás javítása mellett — az idei évhez ha­sonlóan — a termékstruktúra korszerűsítésére kell nagy gondot fordítani. Az 1974. évi feladatok megoldása mellett — e munkával párhuzamosan — meg kell kezdeni az ötö­dik ötéves terv előkészítését. Sok munka vár a gazdál­kodó szervekre 1974-ben. Gazdaságosabban A somogyi ipar — termék- szerkezetének korszerűsítése révén — egyre több olyan árut visz pincra, amely maga­sabb szinten elégíti ki az igé­nyeket. Az új termékek meg­jelenése után azonban nem, 'így csak nehezen tűnnek el a korszerűtlen gyártmányok. A termelékenység a tervezett­nél gyorsabb ütemben — 4,5 százalékkal nőtt. Több — ki­emelt nagyvállalathoz tartozó ,iU-‘ somogyi üzemben, mint például a Tejipari Vállalat­nál',1 a húskombinátban, a cu­korgyárban, kezdték meg a rekonstrukció előkészületeit. Másutt — például a VBKM- ben, az Egyesült Izzóban és a Mechanikai Műveknél — most tárgyalnak somogyi gyá­raik termékszerkezetének kor­szerűsítéséről. A pártbizottság határozata értelmében a sok gonddal küzdő Kaposvári Bú­toripari Vállalat fejlesztésé­nek módjáról is dönteni kell 1974-ben; meg kell gyorsíta­ni a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári be­ruházását, s kiemelten kell kezelni Barcs iparfejleszté­sét szolgaló Chemical Vállalat beruházást. Az 1974-es esztendő a ne­gyedik ötéves terv utolsó előtti éve: ezért a középtávú terv célkitűzéseinek megvaló­sításában döntő időszak lesz. Ezt szem előtt tartva foglal­kozott a megyei pártbizottság a beruházásokkal és az építő­iparral. A megye építőipará­nak kapacitását növelő beru­házások tulajdonképpen befe­jeződtek ebben az évben. A 'kapacitás hatékony kihaszná- sa lesz az egyik legfonto- bb feladat jövőre. Ennek lekében mindenekelőtt a eruházások előkészítését kell javítani: az eddiginél sokkal jobb munkát kell végezni a tervezőknek, a kivitelezőknek és a beruházóknak egyaránt. A koordináció javítását sür­gette a megyei pártbizottság a beruházást előkészítő és az építő vállalatok között. Ebben az évben a Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat, valamint a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kö­zött alakult ki nagyobb je­lentőségű együttműködés. Ugyanakkor többen sürgették felszólalásukban a megyei pártbizottság ülésén, hogy alakuljon ki az eddiginél jobb területi munkamegosztás is a különböző felkészültségű és kapacitású építőipari szerve­zetek között. A megye építőiparának jö­vőre legalább 13—14 százalék­kal kell növelni termelését. A feladatok megoldása érde­kében ezért 1974-ben is szük­ség lesz arra, hogy megyén kívüli építőipari kapacitást hozzanak Somogyba, elsősor­ban a lakásépítés meggyor­sítására. Jövőre ugyanis há­romezer lakás megépítésével számolnak a megyében. Sok éves gond a szakipari kapaci­tás a megyében: ezért java­solja a megyei pártbizottság, hogy alakítson ki a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat az Országos Szakipari Vállalattal jó együttműködést, s a tanács vizsgálja meg, hogy miként lehetne kaposvári székhellyel regionális jellegű szakipari kapacitást létrehoz­ni. Zárt rendszerek, kiemelt programok Több kedvező tendenciát le­hetett megfigyelni a mezőgaz­daságban is: nőtt a területi koncentráció, teret hódítanak a zárt rendszerek, megkezdő­dött a szokosodás, javult a gépesítettség színvonala. Mindez nemcsak a termelés szempontjából jelentős, hanem hatással van a falvak lakói­ra, a tsz-tagokra, állami gaz­dasági dolgozókra is. Jövőre már a kukorica-ve­tésterület 35 százaléka * lesz zárt rendszerben. A burgonya­termesztésben tíz tsz kezdi ilyen módon az évet, s jövőre már 550 hektáron öntözik is ezt a növényt. A fehérje­ellátás érdekében kiemelt program a szójatermelési rendszer megvalósítása. A me­gye zöldség- és gyümölcsel­látásának hiányosságairól sok fórumon esett már szó: javí­tani ezen csak a vetésterü­let és a termésátlag növelé­sével, a forgalmazás jobb megszervezésével lehet. A több termék a mezőgaz­daságban feldolgozási, tárolá­si gondot is okoz: főleg a Somogy megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat került nehéz helyzetbe: ezen a télen is 15 ezer vagon ter­ményt kell szükségtárolóban tartani a megyében. A Buda­pest ellátását is segítő válla­lat üzemeinek nagy része is megérett már a rekonstruk­cióra: a legfontosabb feladat a minőségmegóvást is segítő tárolók építésének befejezése. A termelés korszerűsítésé­vel párhuzamosan a kedvező üzemnagyság kialakítása ér­dekében a területi koncent­ráció is tovább folyik: e po­litikai munkát is jelentő te­vékenység során mindig ügyelni kell arra, hogy a kö­zösség érdekeit szolgálják a döntések. A gazdasági fejlő­dés gyorsításának azonban előfeltétele az is, hogy legyen elég szakember az üzemek­ben: a megyei pártbizottság azért javasolja, hogy dolgoz­tasson ki akcióprogramot a megyei tanács arra, hogy mi­ként lehetne biztosítani a hiányzó közgazdászokat, szám­viteli szakembereket és ag­rármérnököket. Jövőre az ag­rárfőiskolákon és egyeteme­ken száz somogyi fiatal vé­gez: el kell érni, hogy kö­zülük minél többen Somogy­bán hasznosítsák tudásukat. Megyénkben önálló gazda­sági ágazattá vált az idegen- forgalom : az évről évre nö­vekvő vendégsereg fogadása és ellátása az idén tovább ja­vult. Szerepet játszott ebben az is, hogy a megyei tanács kiemelten foglalkozott az idegenforgalommal kapcsola­tos kérdésekkel: a szezon előtt a felkészülést, befejez­tével pedig az idényt értékel­te. Ez jelentősen növelte a felelősségérzetet az ellátásban érdekelt szerveknél. Az ellá­tás javítása érdekében sokat kell tenni 1974-ben is, a kö­vetkező években is. A megyei tanács kereskedelmi osztályá­ra vár a feladat, hogy mérje fel, miként lehet javítani a vendégfogadást, hogyan lehet jobban ellátni azokat, akik a Balaton-partra érkeznek nya­ranta. Somogy idegenforgalmi adottságai azonban korántsem merülnek ki a Balaton déli partján. A meglevő hévizek adta lehetőségek kihasználása a következő évek feladata lesz: ennek érdekében kezde­ményez tárgyalásokat a me­gyei tanács az Országos Víz­ügyi Hivatallal. Mennyiség és minőség Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítéséről sok szó esett az elmúlt évben: jövőre viszont — az erre vonatkozó elkészült tervek alapján — az eddiginél sokkal többet kell tenni az erre vonatkozó határozat megvalósítása ér­dekében. Néhány vállalatnál máris kedvező a tapasztalat: a Somogy—Zala megyei Élel­miszer, Háztartási és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­latot mintaszervezésre jelölte ki a minisztérium. A Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárában, és néhány másik üzemben, a Dolgozz hibátlanul! munka- rendszer bevezetésében értek el eredményeket. Az 1973-ban készített szocialista munka­verseny szabályzatok többsé­ge is kézzelfogható gazdasági célkitűzést is tartalmaz, s a mennyiségi előírások mellett a minőség javítását szorgal­mazza. A tapasztalatok sze­rint azonban nem alakult ki megfelelő kapcsolat a mun­kaverseny-, és az üzem- és munkaszervezési feladatok kö­zött. Éppen ezért van arra szük­ség, hogy az eddiginél jóval többet tegyenek a vállalatok az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében, kí­sérjék figyelemmel a párt- szervezetek is, hogy miként hajtják végre a vállalatok a szervezéssel kapcsolatos ter­vet. A vezetőknél az alkal­masság egyik követelményé­nek kell tekinteni, milyen eredményeket ért el a szer­vezettség színvonalának növe­lésében. Segíteni politikai eszközökkel A megyei pártbizottság, amikor értékeli egy év gaz­dálkodását, s a középtávú tervek alapján határozatot hoz a következő év gazdálkodá­sának javításáról, az életszín­vonal emelését tartja szem előtt. Társadalompolitikai cél­kitűzéseinknek megfelelően arra ösztönzi a megyei párt- bizottság a gazdasági vezető­ket, hogy a terhes és kisgyer­mekes anyák munkakörülmé­nyeinek javítására hozzanak megfelelő gazdasági és szociá­lis intézkedéseket. A megyei, a városi és községi tanácsok­nak, az OTP-nek és a ME- SZÖV-nek javasolja, hogy a három és több gyermekes csa­ládokat lehetőleg soron kívül juttassák lakáshoz. A gyer­mekruhaellátás javítása érde­kében — a megye városainak és kiemelt településeinek jobb ellátása mellett — gyermek- ruházati szakboltot kell nyit­ni Kaposváron a nagykeres­kedelmi vállalat és a ruha­gyár összefogásával. Az állami és társadalmi szerveknek azt javasolja a megyei pártbizott­ság, hogy figyeljék különös szigorral a gyermekruházati cikkek árának alakulását, s büntessék szigorúan az árin­tézkedések megszegőit. Az árellenőrzésre más te­rületen is szükség van: a fo­gyasztói árszínvonal — a kor­mány határozata értelmében nem haladhatja meg a 2 .szá­zalékot. Ezárt kell a termelői árak kialakítására is nagyon ügyelni. A jövő évi gazdasági célki­tűzések megvalósítása érde­kében sokirányú munkát kell végezni. E tevékenységet a pártszervezetek politikai esz­közökkel — megkülönbözte­tett figyelemmel — támogat­ják. Becsülettel az utolsó percig Básti Gyula főtiszt egy­ségének, katonái kiemelke­dő harci cs politikai kikép­zési eredményeikkel el­nyerték a KISZ kb vándor- zászlaját. — Egy, kettő ... egy, ket­tő ... ! Rövid, pattogó vezénysza­vak, fegyelmezetten vonuló katonák. Ez az első ké^, amely megkapja a látogatót a hatal­mas laktanyaudvaron. A ka­tonák mindennapi megszokott életüket élik, mégis valami ünnepélyesség tapasztalható. — Készülünk a zászlóátadá­si ünnepségre. Tavaly is el­nyertük a vándorzászlót, most tehát másodszor kerül hoz­zánk. Ezt egységünk KISZ- tagjainak összefogásával, pél­damutatásával értük el. Az öregebb katonák a bevonulás első- pillanatától ott álltak fia­tal társaik mellett, segítették őket, hogy minél előbb beil­leszkedjenek az itteni közös­ségbe. Ennek eredménye, hogy a kiképzési évet kiemelkedő eredményekkel zárhattuk, s másodszor is miénk lett a KISZ kb vándorzászlaja. Básti Gyula főtiszt, pa­rancsnok szavaiból az tűnik ki, hogy látja, milyen nagy erő van a hadsereg KISZ- szervezeteiben, s nemcsak se­gítséget vár tőlük a kiképzé­si feladatok teljesítéséhez, a fegyelem megszilárdításához, hanem ő is segítséget nyújt munkájukhoz. Ezzel érdemel­te ki már korábban a KISZ Érdemérmet... — KISZ-szervezeleink leg­fontosabb feladata segíteni a kiképzést, a jó közösségek ki­alakítását, ápolni a területi szervezetekkel a kapcsolatot. Igen jó az együttműködésünk az üzemek, termelőszövetkeze­tek, gazdaságok szocialista brigádjaival, a községek, is­kolák KISZ-szervezeteivel, út­törőcsapataival — tájékoztat Kovács László tiszt, az egy­ség KISZ-bizottságának a tit­kára. Csapatmúzeum. Gáspár Attila tizedes se­rénykedik, írja az egység tör­ténetét. Az ifjúsági szervezet­ben és a kiképzésben tanúsí­tott magatartásával érdemel­te ki, hogy egy hónappal ez­előtt fölvették a kommunisták soraiba. Könyvtár. Hatezer kötetnyi könyv, mai magytír írók, költők, klasszikusok művei, technikai ismereteket nyújtó kötetek. — Katonáinknak több mint 80 százaléka rendszeres olvasó — közli Odor Lászlóné könyv­táros. — Műveltebb, képzettebb katonák kerülnél? hadsere­günkbe. Csupán két fiatalnak nincs meg a nyolc általánosa, ők most végzik, mire lesze­relnek, kezükben lesz a bizo­nyítvány. Szakmai szempont­ból is fejleszthetik tudásukat, ehhez is biztosítjuk a lehető­séget, s ezzel élnek is fiatal­jaink — mondja Varga Sán­dor főtiszt, a parancsnok po­litikai helyettese. — Becsülettel az utolsó per­cig — ez a fogadalmunk mond­ja Minorics Máté szakaszve­zető, aki egy alkalommal és Kálmán László tizedes, aki már két alkalommal megkap­ta a Magyar Néphadsereg Ki­váló Katonája kitüntetést. S ezt vallja a többiekkel együtt Csejfely Géza tizedes is, aki elsőnek jelentkezett, amikor segíteni. kellett Nagybárapa- tiban és Bolháson a tavalyi hatalmas vihar okozta károk helyreállításában. Tegnap lezajlott a zászló­átadási ünnepség. Köszöntötték az egység katonáit, parancs­nokait, a helység és a járás párt- és társadalmi vezetői, az üzemek, gazdaságok szo­cialista brigádjai pedig szala­gokat kötöttek a zászlóra. Az ünneplők előtt elvonuló, díszelgő katonákat nagy taps köszöntötte. Bizonyára so­kukban felötlött a kérdés: mi­lyen emberekké válnak le­szerelésük után ezek a fegyel­mezett katonák, s hogyan em­lékeznek vissza a hadsereg­re. Őrmesterként, háromszo­ros kiváló katonaként, kitün­tetéssel szerelt le nemrégen Jóna Imre, aki a következő le­velet írta egységéhez: "... já­rási KISZ-tit kárként dolgo­zom. Köszönöm parancsnoka­imnak, társaimnak, hogy se­gítették bennem kialakítani a közösségi szellemet, s ha sike­rül e munkámban is becsület­tel helytállni, azt a hadsereg­nek is köszönhetem ...« Szalai László Holnap kezdik a megvalósítását mm öt évre Kzéié terv a visnyei Néphadsereg Tsz-ben A leltározások befejezésé­vel, a mérlegkészítéssel véget ér az 1973. év eredményeinek az összegezése a somogyi ter­melőszövetkezetekben is, és következnek a jóváhagyó köz­gyűlések. Ezzel egy időben készülnek már a/. 1974. évre szóló és a hoszabb távú ter­vek is. Ilyen ötéves fejleszté­si tervet dolgoztak lei a nö­vénytermesztési és az állat- tenyésztési ágazatra, 1974-től 1978-ig terjedően, a visnyei Néphadsereg Termelőszövet­kezet vezetői. Az elmúlt évek tapasztalataiból, a jelenleg és majdan rendelkezésre álló erőből, az adott természeti környezetből és sajátos lehe­tőségekből kiindulva fogal­maztak meg mindazt, amit tenni akarnak a gazdaság fej­lődéséért. Viszonylag kis gazdaság a visnyei Néphadsereg Tsz, ösz- szes földterülete nem éri el az 1500 hektárt, ebből is több mint 180 hektár a háztáji. A zselici táj sajátosságaiból adó­dik, hogy a szántó alig halad­ja meg az ezer hektárt. 1973- ban 442 embert foglalkoztatott a szövetkezet, az év folyamán 164 tsz-tag vett részt a kö­zös munkákban. Ebből is lát­szik, hogy meglehetősen sok alkalmazottal dolgoznak.. Er­re a fafeldolgozó nyújtja a legjobb lehetőséget, ahol jö­vőre már 32 milliós termelési érték elérését tervezik, s eb­ben az évben mintegy 180 embert foglalkoztattak. Részletes előirányzatot ké­szítettek arra, hogy 1974-től 1978-ig milyen ütemezésben milyen gépeket vásárolnak részben a meglévő géppark bő­vítésére, korszerűsítésére, rész­ben pedig az elöregedett mun­kaeszközök pótlására. Ezek az erő- és munkagépek nél­külözhetetlenek ahhoz, hogy kenyérgabonából és kukori­cából folyamatosan elérjék az ugyancsak öt évre előre meg­határozott hozamokat, kuko­ricából például kielégíthessék a sertésállomány takarmány­igényeit. Kombájn, pótkocsi, vetőgép, műtrágyaszóró, tár­csa, eke, fűkasza, csőtörő — csak néhány abból a több tu­catnyi gépből, melyet a kö­vetkező öt esztendőben ven­niük kell. A szövetkezet vezetőinek fi­gyelme arra is kiterjedt a növénytermesztés fejlesztési tervének kidolgozásakor, hogy mérlegre tegyék: az így ren­delkezésre álló gépparknak milyen teljesítményt kell nyúj­tania a különféle munkáknál, s ez miképpen oszlik meg a tervidőszak egy-egy esztende­jében. Az istállótrágyázásnak, a műtrágya, valamint a növény­védő szerek felhasználásának ugyancsak megvan az öt évre szóló terve. Részletesen föl­mérték , mennyi és milyen faj­ta vetőmag kell. Ami a hoza­mokat illeti, kenyér-, és ta­karmánygabonából 1974-ben 27, 1978-ban 35 mázsás hek­mázsára mennek föl. Minden­nek — a terv tanúsága sze­rint — megteremtik a fölté­telét. Az állattenyésztésben meg­határozó szerepe van Visnyén a sertéstenyésztésnek es -hiz­lalásnak. A növénytermesz­téshez hasonlóan itt is alapos munkát sejtet a fejlesztési terv. Anélkül, hogy kitérnénk ennek részleteire, mintegy összegezésképpen így sum­mázható ez az előirányzat, pontosabban a megvalósulás: az ötéves fejlesztés során összesen 15 681 malacot ne­velnek föl, 13 280 hízósertést adnak el, s ez idő alatt 33 570 000 forint árbevételhez jutnak. Számításaik szerint a sertéshízlalásból elérhető nyereség 4,5—7,1 millió forint között lehet, attól függően, hogy a saját termésű takar­mányt 257 forintos mázsán­ként! felvásárlási áron szá­molják, vagy a növényter­mesztési ágazat képes lesz azt mázsánként 200 forintos ön­költségi áron előállítani. A természeti körülmények­hez alkalmazkodó, az adott­ságokat a lehető legjobban ki­használó elképzeléseket tar­talmazza ez a fejlesztési terv. Megvalósítása jól szolgálja ennek a zselici dombok közé ékelődött termelőszövetkezet­nek az erősödését, az itt élő emberek jólétét. Hemesz Ferenc Somogyi Niplapl J A növénytermesztésbe-n fon­taronkénti átlaggal számol­tóé feladatuk uan a ffepeknek.^apk, kukoricából M-*ol 49,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom