Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

Újévi köszöntő Az 1973. évben végzett al­kotómunka megérdemelt örö­mével és a jövőbe vetett bi­zalommal köszönthetik az új esztendőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazda­ság dolgozói. Visszatekintve az 1973-as esztendőre, jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, élelmiszer- és fagazdaságunk — a kedve­zőtlen időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére — eredményesen valósította meg a párt és a kormány által . meghatározott feladatokat, újból nagy lépést tett előre a X. kongresszus határozatai és a IV. ötéves terv megvalósí­tásának útján. Az élelmiszer­es fagazdaság dolgozóinak helytállása, szorgalmas mun­kája, az ágazatok és üzemek javuló együttműködése, a termelés korszerűsödése, a hatékonyság növekedése, az üzem- és munkaszervezés ja­vulása tette lehetővé a tár­sadalom igényeinek még ma­gasabb szintű kielégítését, az élelmiszerexport jelentős nö­velését. Egyes termelési ágak­ban újabb kimagasló ered­mények születtek, biztatóan halad a kormányprogramok végrehajtása. Jól tudjuk azonban azt is, hogy egyes termékekből még nem sike­rült teljesen vagy nem sike­rült megfelelő áron kielégíte­ni a társadalom szükségleteit. A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a fagazdaság 1974. évi legfontosabb feladatait pártunk Központi Bizottságá­nak novemberi és az ország­gyűlés decemberi ülése meg­határozta. Legfőbb törekvé­sünk, hogy az új esztendőben tovább javítsuk lakosságunk élelmiszer-ellátását, növeljük az exportot. Kiemelt feladat­nak tekintjük továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés a zöldség-, gyümölcs-, cu­korrépa- és burgonya­termesztés fejlesztését, az élelmiszeripari feldolgozás bővítését, korszerűsítését. Va­lamennyi ágazatunkban javí­tanunk kell az üzem- és mun­kaszervezést, a munka terme­lékenységét és a hatékonysá­got. Búcsúzva az óévtől, a mi­nisztérium vezetősége, mun­katársai nevében köszönete- met és elismerésemet fejezem ki a mezőgazdasági, élel­miszeripari, erdőgazdasá­gi, elsődleges faipari üzemek és vállalatok, a tudományos, oktatási, költségvetési és szakigazgatási intézmények, a megyei és járási szakigaz­gatási szervek, a földügyi és térképészeti igazgatás vala­mennyi dolgozójának az 1973. évben végzett eredményes munkájáért. Kérem, hogy az új esztendőben újabb lendü­lettel, még nagyobb odaadás­sal munkálkodjanak céljaink , megvalósításáért, az élelmi­szer- és fagazdaság fejleszté­séért, egész társadalmunk ja­vára. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt. Dr. Diménv Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4 népesedéspolitikai törvény végreha/tásáról Család- és nővédelmi tanácsok megyénkben A Magyar SzociaiMsrta Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak határozatára a Miniszter- tanács 1040/1973. (X. 18.) szám alatt rendeletét adott ki a népesedési helyzet javítására, a gyermekes családok fokozott anyagi támogatására és a nők, a szüietencő gyermekek egész­ségének hatékonyabb megóvá­sára, valamint az egészségügyi, családtervezési ismereteik szer­vezett oktatásának bevezetésé­re. Sajnos, hazánk népesedési helyzete kedvezőtlenül a'akult. Az utolsó 90—100 év örökségét őrizzük, és negatív következ­ményeit viseljük ma is. A szá­zadfordulóban még 5—6 gyer­mek vo.lt családonként. 1920- tól családonként 3-ra, 1945-től 2,5-re, 1960-tól 1.9-re csök­kent az egy családra jutó gyer­mekek száma. A statisztikusok és demográfusok számítása szerint 2,16 ezrelék kell ahhoz, hogy jelenlegi lélekszámúnk hazánkban fennmaradjon. Pártunk és kormányunk ed­dig Is sokat tett azért, hogy a családok helyzetén segítsen, és a népesség aiVku’ása pozit-'v irányt vegyen. 1960-ban növel­te a gyermekgondozási segélyt. A családi pótlék többszöri fel­emelése, a szülési szabadság meghosszabbítása is ezt a célt szolgálta. Az újabb nagyjelen­tőségű kormányhatározat tár­sadalmi, politikai jelentőségű, melynek végrehajtásában részt kell váLlanáuk hazánk — így Somogv megye — egészségügyi dolgozóinak is, esősorban a család- és nővédelmi gondo­zással. Mit jelent ez? Széle­sebb értelemben fokozottabb gondoskodást jelent az anyák­ról és gyermekeikről. A csalód­ás nővédelmi gondozás tehát már a fogamzás előtt kezdődik, és a terhes nő gondozásán ke­resztül az újszülöttre, a cse­csemőre, valamint a gyermek­nevelés kérdésére is kiterjed. Megyénkben — a megyei szülészfőorvos javaslatára — meghatároztuk a nővédelmi és családgondozás! minimumot, vagyis azt az alapvető gondo­zást, amelyet minden, me­gyénkben élő nőnek mag kell kapnia. Ezek: a házasság előt­ti család- és nővédelmi tanács­adás, a kulturált születéssza­bályozási módszerek ismerteté­se, a szakorvos irányítású ter­hes- és gyermekgondozás, az egészséges életmódra nevelés szülészet—nőgyógyászati kér­dése: r-ek ismertetése. Az ide vonatkozó egészségügyi mi­niszteri lendelet mindkét há- zasulandó fél száméra kötele­zővé tette a tanácsadáson való részvételt. Ennek alapfeladata az, hogy a házasságot kötni szándékozók családtervezési kérdésekben megfelelő felvi­lágosításban és tanácsadásban részesüljenek. Ez az utasítás a 35 éves kor alatti házasulan­dókra vonatkozik, akik elő­ször kötnek házasságot. Kivé­telt képeznek a külföldivel kö­tött házasságok. A család- és nővédelmi gon­dozás e feladatait a különböző jellegű intézett szakorvosi ellá­tottságunk természetesen más­más szinten és szervezési for­mában végzi. Megyénkben, ahol szülőintézet vagy szülé­szet—nőgyógyászati szakren­delés működik, a felsorolt fel­adatok végzésére család- és nővédelmi tanácsadókat mű­ködtetünk, ahoi lehetőség nyí­lik valamennyi felsorolt fel­adat szakorvosi ellátására. Ahol a fenti adottságok nin­csenek meg, ott intézeti szak­orvosok irányítják a gyógyító­megelőző tevékenységet, me­lyet a körzeti orvosok végez­nek. A népesedéspolitikád fel ada­tokról szóló határozat 1974. január 1-től lép érvénybe. Re­méljük, hogy valamennyi egészségügyi dolgozó összefo­gásával, a ránk háruló felada­tokat maradéktalanul meg tudjuk oldani. Ehhez kérjük minden magyar állampolgár megértését és segítségét. Dr. Csáky László megyei főorvos. Tájékoztatásul ismertetjük a család- és nővédelmi kötelező tanácsadások helyét és idő­pontját: Kaposvár: (Magyaregres, Somogy­aszaló, Őrei, Töröcske): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Ezredév u. 13.. keddtől péntekig 9,30-tól 10.30 óráig. riófok: Család- és nővédelmi ta­nácsadó. Siófok (régi egészséghári, kedden, szer­dán és pénteken 12,30— 14.30 óráig. Nagyatád: (Ötvöskónyi, Tarany): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Nagyatádon, a nőgyógyászati szakrendelő­ben minden pénteken 15— 16 óráig. Csurgó: (Szenta): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Csurgón, a nő­gyógyászati szakrendelő­ben minden második hét­főn 9-től 12 óráig. Barcs: (Drávaszentes, Somogytar­nóca): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Barcson, a nő- gyógyászati szakrendelő­ben minden pénteken dél­után 15-től 16 óráig. Lengyeltóti: (Hács, Kisberény): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Fonyódon, a nő- gyógyászati szakrendelő­ben minden szerdán 12-től 16 óráig. Marcali: (Boronka, Bize, Horvát­kút): Család- és nővédelmi ta­nácsadó Marcaliban, a nő- gyógyászati szakrendelő­ben minden szerdán és csütörtökön 16-tól 17 órá­ig. A megye többi helységének lakossága az Illetékes körzeti orvosnál jelentkezzék, a körze­ti rendelőben kifüggesztett táb­lán megjelölt helyen és idő­ben. További részletes felvilágo­sítást a házasulandók számára az illetékes anyakönvwezefők adnak. Építészeti nívódíj batéi TÖVÁL-nak Kísérleti szarvasmarha-is­tálló építéséért építészeti ní­vódíjat kapott a batéi TÖVÁL. Az ezért járó száz­ezer forint pénzjutalmat a tervező és a kivitelezők kö­zött osztották fel. A batéi TÖVÁL-t 1965-ben tizenkét termelőszövetkezet hívta életre. Később még ki­lenc gazdaság csatlakozott az alapítókhoz. Aztán az egyesü­lés következtében tizenhatra csappant az alapítók száma, jelenleg is ennyien vannak. A TÖVÁL feladata elkészíteni ezeknek az alapító gazdasá­goknak az épületberuházásait. Az alakuláskor összesen tizen voltak dolgozók, vezetők együtt. Jelenleg 460 emberrel dolgoznak, többségük fiatal. Nem csak létszám tekinteté­ben nagy a változás, hanem a termelési érték is évről évre nőtt, az idén már ötvenmillió fölött van. A vállalat a jövő­ben hatvanmillió forintos ter­melési értékre »áll be« de le­het, hogy ezt még tovább nö­velik. A batéi TÖVÁL ma már nemcsak az alapító gazdasá­goknak dolgozik, ezek beruhá­zásait a vállalkozás már elké­szítette, s csak kisebb munkák­ra van itt szükség. — Az élelmiszer-gazdaság más területén is dolgozunk, sőt a lakásépítésbe is bekap­csolódunk — mondja Nándor­jaiul József, a TÖVÁL igazga­tója. — Júniusig nyolcvan la­kást adunk át. Kaposváron, a Tóth Lajos utcában két tár­sasházat is építünk. De építte­tünk a tsz-tagoknak kislaká­sokat; iskolát Kaposmérőn. Dolgoztunk a húskombinát felújításánál, a cukorgyárnak, a tejüzemnek, a kórháznak, a VBKM-nek. Szolgáltatást is végzünk, kislakás-felújításo­kat, javításokat. A Béke-szálló tetejét is mi készítettük. De még nagyon sok olyan léte­sítményt fel lehetne sorolni, amelyet mi építettünk. — Mekkora vagyona van a vállalatnak? — Az állóeszközök és egyéb vagyonunk értéke 19 millió fo­rint. A telepet, ahol most va­gyunk, ugyancsak mi készítet­tük. Sok jó képességű szakem­ber dolgozik ma már nálunk Nemcsak a nagy munkákat végzik el, bármikor átállítha­tok a részlegek a kisebb felú­jításokra, javításokra is. Gép­parkjukban építőipari gépek és szállítójárművek is szép szám­mal találhatók. — Nem csak kisebb, az épí­tőiparban nélkülözhetetlen gé­peink vannak, hanem például 1,2 millió forintos darunk is. Forgóalapunk 6,7 millió forint. Évente 14 millió forint bank­hitelt kapunk, ennek segítsé­gével dolgozunk. A géppark felújítása is esedékes, mert gé­peink egy része elhasználódott. A vállalkozást különösen érzé­kenyen érintette, hogy 1971- től 1973 januárjáig a nem ala­pító gazdaságoknak végzett munkák után a bruttó bevétel 10, az élelmiszergazdaságon kí­vüli munkák után pedig 15 százalék termelési adót kellett fizetniük. 1973. január elsejé­től ez 4, illetve 12 százalékra csökkent. Az építészeti nívódíj, melyet a közelmúltban az országiján egyedül a batéiak kaptak meg, a TÖVÁL jó munkáját bizo­nyítja. A négy termelői zövetkezet- nél, ahol a kísérleti istállót fel­építették, a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoztak munkájuk­ról. Az előzetes; tájékozódás szerint jövőre mintegy 80 millió forint értékű munkára van igény. Dán Tibor Rába-Man motorok a vasútnak 200 Rába-Man HM—6 típusú Diesel-motort épített be a felújítás során a MÁV szombat­helyi járműjavító üzeme a mellékvonalú motorkocsikba, valamint a kisteljesítményű Diesel-mozdonyokba. Leskó László Partizánballada (Részletek) 8. Öldöklő harc kezdődött. Egyik háznál kivágódott az ajtó és a gazda a feleségével nyakigláb usztasát penderí­tett ki. A fasiszta fegyverét a feldühödött gazda a tér­dén törte ketté. Kézigránát robbant. Le­vegőbe kapott, a semmibe markolt egy földre roskadó bandita. A horda maradéka a kertek alatt menekült a faluból. Ka­rók között botladoztak. Pus­káit, géppisztolyt messzire ha­jítva mentették életüket. Oldalára dőlt ágyú árvál­kodott az egyik szérű skertben. Kezelői ott szedték a lábaikat a többik között — Üdvözletünk Stir ban- davezérnek! — kiáltott utá­nuk a kis Kis. — Prijatno pu- tovajne! Kellemes utat! ■"■'“ázs Pista a magasba ha- - fe°vverét. A géppisz­tollyal röpült örömkiáltása is. Professzor egy zsúpfedeles házból elfogott ellenséget kí­sért ki. A csimbókos hajú fa­siszta válla közé húzott nyak­kal iszkolt előtte. Professzor — szokása szerint — papri­kás hangulatban volt: — Nyomorult bitangja! A népedre merészeltél kezet emelni!? Nem süllyedsz a föld alá szégyenedben? Te test­vérgyilkos! Te Káin ivadéka! Az öröm hangjai azonban elnyomták méltatlankodását. Nyúzott arcú falusiak borul­tak a nyakukba. A templomtéren üstökben burgonya főtt. Disznó sírt a kés alatt. Aznap a hadtápos Auth Iván elégedetten dör­zsölte a kezét. Itt is, ott is megkérdezte: — Ízlik, bajtárs? Csak két harcos tette le ko­mor arccal a kanalat. A pa­rancsnok ugyanis előbb ala­posan leteremtette, majd visszaküldte őket a falun túl­ra. Géppuskájuk fontos al­katrészét veszítették el a harc hevében. — Még ha maga az uszta- sa főispán rohanja is meg a "edezékeket, a fegyveretek ép­régére akkor is úgy kell vi­gyáznotok, mint a húsvéti hi- ii es tojásra! Csík az ibolyaszemű lány mellett ült egy gerendameny- nyezetű parasztházban. Fész- kelőcött a helyén. Valahogy csak el kellene kezdeni az is­merkedést : — A mosdótálat hol hagy­tad? Magabiztosan akart kérdez­ni. De szárnyaszegett madár­ként bukdácsolt a hangja ma­gasból a mélybe, s vissza. A lány nyugodtan kanalaz­ta a levest, már messze tűnt belőle a rémület. Szív alakú szája mosolyra húzódott. — Te, fiú! — mondta. — Hát elvesztettem valahol .. Ki tudja, miért kellett ezen cűyan hangosan kacagniuk? Negyedik fejezet. Fehér gyászba öltözött a határ. Csík emlékezett a ré­gen hallott, talán idejét is múlt tanításra^ télen meghal­nak a fák, a bokrok. Ezért a fehér gyász talán? (Folytatjuk) Energiagondok a nyugati világban as arab — izraeli konfliktus nyomán Gépkocsi nélküli vasárna­pok, fűtés- és közvilágítás- korlátozás, csökkenő légi, köz­úti, hajózási forgalom, vala­mint az egyes iparágak ter­meléskiesései. Ezek jelzik az egész világon végiggyűrűző, de különösen a nyugati világban egyre súlyosbodó energiagon­dokat. Az 1973-as arab—izraeli há­ború új eleme, hogy abban szinte valamennyi arab állam részt vett, Egyiptom és Szíria oldalán. A katonai és pénz­ügyi támogatáson kívül az iparilag fejlett országok alap­vető nyersanyag- és energia- forrását — az olajat — is az arab ügy szolgálatába állítot­ták. A tíz arab ország havon­kénti kőolaj kivitelét öt-öt szá­zalékkal csökkentő kuvaiti ha­tározat elsősorban az Egye­sült Államok, Portugália, Rho­desia és Dél-Afrika ellen irá­nyult, kihatásai azonban sú­lyos megrázkódtatást okoztak a nyugati országok gazdaságá­ban. Az Egyesült Államok olajimportjának ugyanis csak 11 százaléka származik (6 szá­zalék kőolaj formájában) Kö­zel- és Közép-Kelet, valamint Észak-Afrika országaiból. Ez a mennyiség pillanatnyilag könnyen pótolható a venezue­lai olajmezőkről. (Venezuela kőolajtermelése 1972-ben 168,5 millió tonna.) Az Egyesült Államok egyre növekvő kőolajtermék-szük­ségletét (803,6 millió ton­na 1972-ben) 6,7 milliárd tonnára becsült készletei­ből korlátozott ideig ki tudja elégíteni. Az atom­energia széles körű alkalma­zása mellett is ez a hatalmas energiaigény az arab homok- sivatag alatt húzódó 48,6 mil­liárd tonnára becsült »olaj­óceánból pótolható. Nyugat- Európa szükségleteinek 70, a Közös Piac olajigényének 85, Japán kőolajimportjának 50 százaléka származik ezekből az országokból. Az olajban gazdag térség te­rülete 10,8 millió négyzetkilo­méter, lakossága 135,9 millió. 1972-ben a világ kőolajterme­lésének 41 százaléka szárma­zott innen. Az itt felszínre ho­zott olajmennyiség 1075 .mil­lió tonnát tett ki. Szaúd-Ará- biában 285.6 (a világtermelés­ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadik), Iránban 244,9 (a világterme­lésben negyedik), Kuvaitiban 151.1 (a világtermelésben ha­todik), Líbiában 107 (a világ- termelésben hetedik). Irakban 72. Abu Dhabiban 50,7 és Al­gériában 51,5 millió tonna kő­olajat termeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom