Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

% Mai táplálékaink — mai betegségeink Kaposváron tanácskozik a Táplálkozástudományi Társaság Az Utóbbi egy-két évti­zedben gyökeresen megvál­toztak életkörülményeink, s megváltozott tápanyagszük­ségletünk is. Ezzel szemben a jelenlegi' körülmények között ezek az elavult szokások kó­rossá is válhatnak. E kóros változások megelőzéséről ta­nácskoztak tegnap Kaposvá­ron, a városi tanács nagyter­mében, a Táplálkozástudo­mányi Tudományos Társaság országos ülésén, melyet Vác és Esztergom után most me- ■ gyénk székhelyén rendeztek meg, a centenáriumi ünnep­ségek sorában. A rendkívül intenzív és mély változásoknak e külö­nösen bonyolult . kérdéskörét lényegileg megismerni csak sokoldalú megközelítéssel le­hetséges. Tegnap három szek­cióban folyt a mqpka, s e szekciók előadásainak prog­ramja felölelte a táplálkozás­tudomány és a vele szoros kapcsolatban álló orvostudo­mány legalapvetőbb, legfonto­sabb kérdéseit. Az első szekcióban került sor mai táplálékaink meg­változott összetétele és annak okai vizsgálatára. Hiszen az élelmiszereket a közvetlen környezetből szerzi be az em­ber, s ez a környezet is ala­posan megváltozott az agro­technika fejlődésével. A nö­vénytermesztésben például az utóbbi tíz évben rohamosan nőtt egyes fontos, alapvető növények termésátlaga: az őszi búzáé, a kukoricáé és a cukorrépáé egyenesen a dup­lájára. A terméseredmények változását azonban nem kí­sérte a növények minőségé­nek változása — hallottuk dr. Bocz Ernő egyetemi tanártól. Ezenkívül a fehérjebázist — a legfontosabb emberi táplá­lékot — szolgáló növények­nél (burgonya) lényegesen ki­sebb volt a növekedés, mint a szénhidrátgazdag növényi szervezeteknél. A növények fehérje-, aminosav-, vitamin- és ásványanyagtartalma pe­dig az agrotechnikától és a jó nemesítési munkától függ, * s úgy tűnik, hogy mezőgaz­daságunk fejlődésében ebből a szempontból még vannak fehér foltok, vagy legalább is kevésbé fejlett területek. A megváltozott minőség és táp­anyagösszetétel káros hatás­sal lehet egész táplálkozá­sunkra: ha megbomlik a nit­rogén és az ásványi anyag egyensúlya, a táplálkozási lánc »új« sajátosságait az ál­lati és az emberi szervezet egyaránt asszimilálja. S a következmények az esetben beláthatatlanok. Egészen másról számolha­tunk -be — bizonyos jóleső elégedettséggel — az állatte­nyésztés területéről. Dr. Gu­ba Sándor, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola főigaz­gatója, az állati termékek mi­nőségének és a genetikai munkának az összefüggései­ről szólva beszámolt azokról a kísérletekről, melyek során az élelmezéstudomány szem­pontjából fontos tulajdonsá­gok örökölhetőségét kutatták. Elkelt 4,5 millió forint értékű áru Csak a teljes értékű cikkek Elkészültek az összesített adatok a napokban befejező­dött engedményes áruvásár­ról a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­latnál. A két hétig tartó vá­sár elsősorban a felső kötött­árukat, férfi- és kamaszöltö­nyöket, valamint műanyag- csizmákat érintette. Az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat boltjaiban hat­hét millió forint értékű cikk várt eladásra. Két hét alatt több mint négy és fél millió forintot forgalmaztak. A la­kosság megtakarítása meg­közelítette az 1 millió 350 ezer forintot. — Sok vásárlóban él az a hit, hogy az engedményes vá­sárokat a minőségileg vagy esztétikailag kifogásolható árukból rendezik. — Ez tévedés, csak a tel­jes értékű árukat hozzuk for­galomba, a hibás termékek a csökkent értékű áruk cso­portjába tartoznak és nem az engedményesek közé. Ezt most is tapasztalhatták a vevők: minőségileg kifogás­talan terméket kaptak az engedményes vásár ideje alatt — válaszolta Dömötör József kereskedelmi osztály- vezető. — Elég csak a trevi- ra és a többi, korszerű anyagokból készült cikkekre utalni. Kötöttáruból 10—11 ezer darab várt vásárlóra. A mintegy ezer férfiöltöny mind jó minőségű anyagból ké­szült. Legnagyobb sikerük a kötöttáruknak volt, a rendel­kezésre álló készlet 80 szá­zaléka fogyott el. A Divatsa­rok 670 ezer, a Csibi 500 ezer forintot forgalmazott ezek­ből a cikkekből. — Mi készteti a vállalatot az engedményes vásárra? — Egyrészt az általános ár­politikánkból következik ez, másrészt alkalmazkodni kell a rendkívül sorsán vá’to^' divathoz. Minthogy mindig rátartással rendelünk a nagy­kereskedelemtől és a terme­lőktől, bizonyos készletek fö­löslegessé válnak raktáraink­ban. Ezek iránt a kereslet a néha negyedévenként is vál­tozó divat miatt megcsap­pant, így árleszállítással csi­nálunk kedvet a vásárláshoz. — Hozott-e valamilyen új tapasztalatot a legutóbbi vá­sár? — Igen. Ha megfelelően tálalva várja a vevőket az áru, meglepően nagy igény mutatkozik. M. A. A tejfehérje kutatásában és a húsminőség javításában elárt sikerek — a zsírmennyiség csökkentése a vágottáruban, genetikai munkával — bizta­tó lehetőséget jelentenek. Az élelmezés igen szerte­ágazó területein még mindig sok a megoldásra váró prob­léma. így például érdekes adat, s mindenképpen alapo­sabb’ vizsgálatra vár, hogy je­lenleg 100 gramm megter­melt fehérjéből mindössze 20 gramm kerül az asztalra, a többi ma még elvész a táp­lálkozási láncban. S a magyar viszonyokra jellemző, hogy a biológiailag legmagasabb ér­tékű fehérjék aránya ma még nem megfelelő táplálko­zásunkban. Kralovánszky U. Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérje­program irodájának főosz­tályvezetője idézte azokat az adatokat, amelyek szerint kí­vánatos volna, hogy az ember kalóriaszükségletének 21—36 százalékát a fehérjékből nyer­je. Ehhez .naponta legalább 140 gramm fehérjére lenne szükség, s ezzel szemben ná­lunk legfeljebb 85—90 gramm jut az asztalra. A helytelen táplálkozás az alapja a mai kor népbetegsé­geinek. Ezek sorában első helyen áll a kóros elhízás, a szívinfarktus és a cukorbaj. Az elhízás — mint dr. Zajkás Gábor, az Országos Diéteti- kai Intézet osztályvezetője összégezte — a civilizált kö­zösségek legnagyobb táplálko­zási problémája. Oka a táp­lálkozásban szüntelenül nö­vekvő kalória mennyisége és az ezzel fordított arányban csökkenő izomtevékenység. Szorosan összefügg ugyanez­zel a két okkal a szívinfark­tus növekedése is. Hazánk statisztikája igen »előkelő«: közvetlenül Svédország után következik. S ma már ez a betegség az első számú halált okozó kór. Végezetül dr. Angeli István, a kaposvári rendelő- intézet .orvos-szaktanácsadója, nagy sikert aratott előadásá­ban a cukorbajról beszélt, melynek közvetlen és első számú oka az elhízás és a túlzott cukorfogyasztás. A konferencián vendégként előadást tartottak és felszó­laltak a magyar szakemberek csehszlovák, jugoszláv és NDK-beli kollégái is. Cs. T. MAI KOMMENTÁRUNK Huszonöt éves a Néphadsereg című lap Negyedszázaddal ezelőtt, 194S. december 1-én hagyta el a nyomdát a Honvédelmi Minisztérium központi, poli­tikai lapja, a Néphadsereg. »Feladataink« — címmel a lap első számának vezércik­ke arról a célról írt, amely ma is meghatározza a lap te­vékenységét: szolgálni dol­gozó népünk igaz ügyét, se­gíteni hadseregünk fejleszté­sét, korszerűsítését, a prole­tár internacionalizmus szelle­mében nevelni a hivatásos és tényleges szolgálatukat tel­jesítő katonáinkat. Hadseregünk fejlődése, s ezzel együtt a Néphadsereg fejlődése is jelzi, hogy a ne­gyedszázados történelmi út során a' Honvédelmi Mi­nisztérium politikai lapja kö­vetkezetesen teljesítette azt a feladatát, amelyet elvártak tőle. Akkor is, amikor elő­ször hetilapként, majd na­pilapként, s most is, ami­kor újból hetilapként jelenik meg. A katonai élet, a lcorszerű hadi technika ismertetése mellett a Néphadsereg rend­szeresen bemutatja a Varsói Szerződéshez tartozó szocia­lista országok hadseregeinek életét is. Amióta a Néphadsereg ut­cai árusítás révén bárkihez eljuthat, hazánk lakossága még jobban betekintést nyer­het hadseregünk életébe. Megismerheti a kiváló kato- nák„ a kiváló egységek mun­káját, azoknak a katonáknak az életét, akik nemcsak kö­telességüknek, hanem leg­szentebb feladatuknak is te­kintik népünk odaadó szol­gálatát. Erősíteni a nép, a hadse­reg kapcsolatát — ez is egyik fontos feladata a Néphadseregnek. Ezért rend­szeresen olvasni lehet a lap­ban szocialista brigádokról, kiemelkedő teljesítményeket elérő munkásokról is. A Honvédelmi Miniszté­rium lapja nemcsak a kato­nákhoz szól. Szól mindazok­hoz akiknek drága a szocia­lizmust építő hazánk békéje, akik megértik, hogy békés építőmunkánk feltételeit erős, korszerű hadsereg, szakmai­lag és politikailag jól kép­zett katonák tudják csak biztosítani. Visszatekintve a negyed- százados útra, azt mondhat­juk, hogy a Néphadsereg tel­jesítette feladatát. A katonai ismeretek, az új harci tech­nika ismertetése mellett kö­vetkezetesen harcol pártunk politikájának terjesztéséért, katonáink tudatának formálá­sáért is. Az ellenforradalom ide­jén a néphatalom védelmére, a természeti csapások, az emlékezetes nagy árvizek ide­jén pedig az életek, értékek megmentésére, a néppel való összefogásra mozgósította ka­tonáinkat. Napjainkban pe­dig arra, hogy maradéktala­nul hajtsák végre a X. párt- kongresszusnak a hadseregre és minden egyes katonára vo­natkozó határozatait. Köszöntjük negyedszáza­dos jubileumán a Néphadse­reget. Kívánjuk, hogy a lap a jövőben is éppen olyan magas színvonalon lássa el sokrétű, nehéz feladatát, mint azt az elmúlt huszonöt év alatt tette. Sz. L. Termelési rendszerek félmillió hektáron Hét újabb iparszerű terme­lési rendszer megalakulását engedélyezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium. így az idén működő négy-négy kukorica-, illetve cukorrépatermelési rendszer mellé jövőre egy-egy búza- (Tiszaföldvár), napraforgó- (Bácsalmás), lucerna- (Be- senyszög), gyepgazdálkodási (Zagyvarékás), burgonya- (Ál­lami Gazdaságok Országos Központja), két rizstermesztési rendszer (Szarvason és Karca­gon) kezdi -meg működését. Az új rendszereket — hason­lóan a régiekhez — egy-egy úgynevezett gesztorgazdaság vezeti, s egyebek között gon­doskodik a legkorszerűbb gaz­dálkodási feltételekről, a gé­pek beszerzéséről, a szakta­nácsadásról stb. A rendszer­hez csatlakozó gazdaságok — vállalva a feltételeket — adaptálják a minden esetben világszínvonalon álló, vagy azt erősen megközelítő termesz­tési technológiát, amelyek ál­talában 20—25 százalékos ter- més-többletet eredményeznek. Az új rendszerek bekapcso­lásával, illetve a régiek bőví­tésével 1974-ben félmillió hek­tárra nő az iparszerűen mű­velt földterület. (Az idén 255 000 hektáron kukoricát, 16 000 hektáron pedig cukor­répát termeltek a különféle termelési rendszerekhez tarto­zó gazdaságok.) A MÉM véleménye szerint a BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Ipari mszigazíSaság - mezőgazdasági ipar »BULGÁRIA a korszerű mezőgazdaság próbapadja.« Ezt a címet adta a bolgár mezőgazdaságról szóló cikké» nek a Figaro című francia lap munkatársa. Merész kí­sérletről beszél, mikor a bol­gár mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemzi. Beszámol a gammasugaras vetőmagke­zelésről, a mezőgazdasági re­pülőgépek. helikopterek szé­les körű alkalmazásáról, rá­csodálkozik a lejtős területe­ken létesített rizsföldekre. A bolgár mezőgazdaság ma már valóban a legfejlettebb technika vívmányait állítja a termelés szolgálatába, de ko­rántsem kísérleti jelleggel. Az agráripari komplexumok, ezek az átlagosan 26 ezer hektár területen gazdálkodó. 23 millió leva alaptőkével rendelkező, 10—15 ezer tagot számláló specializált óriás­gazdaságok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A koncentráció, a specializá- ció megteremtette a komp­lex gépesítés lehetőségét. Nem ritkák a 60 ezer hektá­ros szőlők, a 40 hektáros-- ’ á7kom’'i"á.tok a 4—6 "er hektáros búzatáblák. Bulgáriában soha nem lá­tott fejlettséget ért el az öntözés színvonala. Igaz, hogy itt az öntözésnek hagyomá­nyai vannak, az első törté­nelmi emlékek a XV. század­ból maradtak fent, de bizo­nyított tény, hogy ,a Marica völgyében már a X. század­ban is öntöztek. Az első ön­tözőcsatorna 1470-ben épült, kora egyik legnagyobb vízi létesítménye volt. Az öntözés fejlesztésének virágkorát azonban kétségkívül az el­múlt 26 év jelentette, amikor 35 ezer hektárról több mint 1 millió hektárra növekedett az öntözhető terület. A 2014, több mint 5 millió köbméter vizet befogadó víztározó, a 2400 szivattyúállomás és a több millió kilométer csator­nahálózat a b&lgár mezőgaz­daság fejlett vízgazdálkodásá­ról tanúskodik. Egyre előkelőbb helyre ke­rül a ranglistán Bulgária a műtrágyatermelés és -fel- használás nemzetközi statisz­tikájában. A felszabadulás után a népgazdaság leginten­zívebben fejlődő ágazata lett a vegyipar, melynek termé­kei között a műtrágyák az első helyen állnak. A múlt ■ /ben minden hektárnyi te­rületre 157 kilogramm ké­miai hatóanyag jutott. A vi­lágpiacon is kivívott elisme­rések pedig a mezőgazdasá­gi gépgyártás fejlődését iga­zolják, kz érdeklődés közép­pontjában az öntözőgépek, a kertészeti, állattenyésztési berendezések állnak. Mindezekre szükségük van a nagygazdaságoknak, hogy megfelelhessenek a kívánal­maknak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy — ha csak körvonalaiban is — kialakulóban van a fejlődés következő állomása,- az ipari­agrár komplexumok létreho­zása. Az agráripari komplexu­mok modern, ipari módszerek alkalmazásával termelő, de mégis elsősorban mezőgazda- sági jellegű nagyüzemek. Ezek megerősödésével megér­tek a feltételei a mezőgazda­ság és a feldolgozóipar ver­tikális integrációjának. Ez az integráció — éppen a fejlett­ség magas színvonala miatt — nem mehet végbe a fel­dolgozóipar mezőgazdasági termeléshez való csatolásával, hanem éppen fordítva, a me­zőgazdaság kapcsolódik az nari termeléshez. S már példa is van — ha csak kísérleti* stádiumban is — az elképzelésre: az úgy­nevezett bolgár cukor prog­ram. Néhány hónapja szü­letett a tervezet, a feladat: az ország cukorszükségleté­nek kielégítése hazai terme­lésből. A bázis hét cukor­gyár, mindegyikhez akkora mezőgazdasági terület tar­tozik, amennyin a gyár fel­dolgozó kapacitásának meg­felelő mennyiségű cukorrépa terem. Természetesen kon­centrált, nagyüzemi, zárt konstrukciós cukorrépa-ter­mesztésről van szó. A cukor­répa feldolgozásával egy idő­ben melléktermékek is je­lentkeznek: a leveles répa­fej, a répaszelet és a melasz. Mindezek a melléktermékek elsőrangú takarmányként hasznosíthatók az állatte­nyésztésben. így egy-egy gyárhoz állattenyésztő egy­ség is kapcsolódik, ahol 25 ezres tehenészet található, to­vábbá 30 ezer hízómarhát és 100 ezer sertést tartanak. ÍGY MÁR VILÁGOSAN kirajzolódnak a vertikum vo­nalai: cukorrépatermesztés, cukorgyártás, hús- és tejter­melés. Olyan komplexum jön így létre, ahol az ipari fel­dolgozás az elsődleges tevé­kenység, s ehhez kapcsolód­nak a mezőgazdasági ágaza­tok, mindez egyetlen köz­pont irányításával, amelyre ráillik az elnevezés: ipari- agrár komplexum. U. P. Következik: Előrevetített kép az ezradioráuléróL J nagyüzemek jórészt,, az ipar­szerű rendszerekben kialakuló technológia segítségével jutot­tak túl azon az időszakon, melyet a nagy területen folyó, de sok esetben kisüzemi ter­melés jellemzett Ezekben a gazdaságokban nem az ötlet­szerű, vagy esetleg kényszerű »gépesítgetésben«, hanem az átgondolt, konstruktív terme­lésfejlesztésen van a hang­súly. . A termelési rendszerek meg­alapozásának anyagi feltéte­leiről a minisztériumban el­mondták: a Nyugatról impor­tált gépek vételárát devizahi­teles , konstrukcióban, három év alatt terményben — kuko­ricával — törlesztik a gazda­ságok. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a továbbiakban lesz-e lehetőség a rendszerek mű­szaki színvonalának fejleszté­sére, a szakemberek rámutat­tak: a gesztor gazdaságok rendszeresen figyelemmel kí­sérik a külföldi és a hazai technológiák alakulását, s en­nek megfelelően korszerűsíté­si javaslatokat tesznek part­nereiknek, illetve gondoskod­nak az igényeket maximáli­san kielégítő gépek beszerzé­séről. A termeléshez szüksé­ges gépek beszerzésénél pél­dául a CPS rendszer központ­ja a szó szoros értelmében versenyezteti a legjobb világ­cégeket; azokat részesíti előny­ben, melyek a legkedvezőbb ár mellett kínálják a legjobb gépeket és eszközöket, illető­leg lehetővé teszik a kooperá­ciós gyártást. A MÉM a termelési rend­szereket a továbbiakban is messzemenően támogatja. En­nek nem mond ellent az a tény, hogy az utóbbi időben egyes gazdaságok valamiféle divatnak tekintették a terme­lési rendszerek fogalmát, újabb és újabb »ötleteket« ja­vasolták. Ezek a törekvések azonban nélkülözik a megva­lósításhoz szükséges feltétele­ket, s ezért a minisztérium nem támogatja az ilyenfajta kezdeményezéseket, annál is kevésbé, mert ezzel ártanának az egészségesen tevődő ipar­^ íj-,HJ-íneJj, Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom