Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

VILÁG PR* 1 $ ' D L4 E T E K4 Ára; 80 fillér ■KB-titkárok tapasztalatcseréié Moszkvában ^Tanácskozás gyakorlatias légkörben az ideo MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AKI APJA XXIX. évfolyam 297. szám 1973. december 20., csütörtök Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Az 1974. évi költségvetés a napirenden — Miniszteri expozé és a képviselők hozzászólásai Szerdán délelőtt 11 éráikor megnyílt az or­szággyűlés tóid ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke. Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai; Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, s ott voltak a kormány tag­jai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Kegyeietes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Darvas József kétszeres Kos- suth-díjas íróról, az Elnöki Ta­nács tagjáról, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felál­lással adózott Darvas József emlékének, s emlékét jegyző­könyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően be­jelentette, hogy az országos választása elnökség benyújtot­ta az időközi választásokról szóló jelentését. A jelentést az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudo­másul vette, s a választási jegyzőkönyvek alapján meg­vizsgálta Korpái Jdnosné, Tóth 'xjózsef és Pethő István or­szággyűlési képviselők megbí- r zólevelét. Megállapították, hogy az okmányok a törvény­ben előírt feltételeknek min­denben megfelelnek, ezért ja­vasoltak a képviselők igazolá­sát. Szavazás következett: az országgyűlés három új képvi­selőt igazoltnak jelentette ki. Az elnök ezután bejelentet­te, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes indítvány érkezett, az országgyűléshez a megürese­dett alelnöki tiszt betöltésére. Az átirat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Já­nost javasolta alelnöknek. Az országgyűlés a javaslatot elfo­gadta, s Péter János képviselőt egyhangúlag alelnökké válasz­totta. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa javaslatot terjesz­tett elő egyes bizottsági tagok — időközben kapott új beosz­tásuk miatti — fölmentésére, valamint a bizottságokban fel­mentések és elhalálozás foly­tán megüresedett tagsági he­lyek betöltésére. Az ország- gyűlés a javaslatnak megfele­lően Karakas László képvise­lőt miniszterré választása miatt külügyi bizottsági tagságából, R. Beckl Sándor és Gácsi Miklós képviselőt pedig — ál­lamtitkári kinevezésük miatt — külügyi, illetőleg ipari bi­zottsági tagságunkból egyhan­gúlag fölmentette. Az ország­gyűlés az ipari bizottság tag­jává Falle Miklóst és Gorjanc Ignác képviselőt, a külügyi bi­zottság tagjává pedig Bencsik István, Ispánovits Márton és dr. Káldy Zoltán képviselőt választotta meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács — az alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az or­szággyűlés tudomásul vett. Közölte Apró Antal azt is, hogy több képviselő interpel­lációt nyújtott be. Az interpel­lációk tárgyát dr. Pesta László ismertette. Az országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak tárgysoro­zatát: 1. a Magyar Népköztár­saság 1974. évi költségveté- 'séről szóló törvényjavas­lat; 2. interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a jövő évi költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Pénzügyminiszteri expozé a jövő évi költségvetésről Tisztelt országgyűlés! — Az 1974. évi állami költ­ségvetés kidolgozásakor átte­kintettük a IV. ötéves tervidő­szak eltelt három évének gaz­dasági folyamatait és a követ­kező két év várható változá­sait. A közelmúltnak és a jö­vőnek ez az elemzése, a szo­cialista építés helyzetképe ar­ról győz meg, hogy haladásunk a világos, egyértelmű társadal­mi és gazdasági céloknak, a középtávú tervekben testet ol­ló Lt gazdaságpolitikának és az előnyeit egyre jobban megmu­tató irányítási rendszernek kö­szönhető. — Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén vizs­gálta a tavaly novemberi ha­tározat megvalósítását, az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés irányelveit. Ki­emelte, hogy meggyorsult és újabb lendületet kapott a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, s e folyamat ré­szeként megállapította, hogy a gazdasági építőmunkában az 1973. évi és a IV. ötéves terv eredményes végrehajtása fo­lyik. Társadalmunkban széles­körű egyetértésre találtak az életszínvonalpolitikai intézke­dések. Ami mindannyiunknak nagyon fontos, a munkásosz­tály, különösen a nagyüzemi munkásság megelégedéssel fo­gadta gazdasági helyzetének javítását, és abban munkájá­nak fokozott megbecsülését látja. A IV. ötéves tervben évente átlagban 5—6 százalékos emel­kedést irányoztunk elő. Ez az idén 6—7 százalékos lesz. A KGST-országok közül a Német Demokratikus Köztársaság­ban és Csehszlovákiában van hasonló dinamika. Az ipar nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulásának há­romévi tényleges és jövő évre tervezett 7,2 százalékos fejlő­dése a IV. ötéves tervben meg­határozott szint 2—3 százalékos túlteljesítésére utal. A leg­szembetűnőbb szerepe ebben az egyre nagyobb tért hódító vegyiparnak van. Biztonságot nyújt a villamosenergiaipar átlagosnál erőteljesebb bővülé­se. A textilipari rekonstrukció eredményeit pedig az üzletek és áruházak napról-napra gaz­dagodó áruválasztékában ta­pasztalhatjuk. A mezőgazdaság nemzeti jö­vedelem-termelésének átlago­san 6,5 százalékos növekedése az ütemet tekintve már eddig is több mint kétszeresen meg­haladja a IV. ötéves tervben számítottakat, s a jövő évre tervezett 4,4 százalék újaibb hozzájárulás a túlteljesítéshez. Céltudatos intézkedéseink ha­tására az állattenyésztés gya­rapodása a növénytermesztés előtt jár, kivéve a most záródó évet. Bár, még erről szólva sincs okunk sok panaszra, hi­szen jelentősebb visszaesés nélkül sikerült leküzdeni az állatjárvány következményeit, megszüntetni a húsellátás ki­sebb zavarait, s eközben a ga­bona terméseredménye is év­ről évre nagyobb. Négy év adataiból az kör­vonalazódik, hogy az ötéves tervben számítottnál nagyobb nemzeti jövedelemnövekedés ellenére a belföldi végső fel- használás bővülése a várttól elmarad. Nem egyirányú vál­tozás hatása ez, 1971-ben még a termelt nemzeti jövedelem­nél többet fogyasztottunk, s halmoztunk fel hazánkban. Mondhatnám úgy is, hogy túl sokat, s így tudatos intézkedé­seink valóra váltása az, ha 1972—73-ban és még a követ­kező esztendőbe« i* alacso-1 nyabb a belföldi végső fel­használás, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. Mindez külkereskedelmünkben is meg­mutatkozik. Kivitelünk gyors ütemben növekedett, behozata­lunk viszont, különösen az idén, nem volt annyira lendü­letes, mint az ötéves terv ele­jén. A hazai felhasználást illető­en az a fő kérdés, hogy meny­nyit fordítunk a termelés bő­vítésére és mennyit a lakosság fogyasztási Igényeinek kielégí­tésére. Az 1971. évi kelleténél nagyobb felhalmozási tevé­kenységet — említett intézke­déseinket követően — 1972-ben már csökkenő ütem, 1973-ban szerény bővülés és jövőre élén­külés jellemzi. Várható, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a beruházások — tényleges ára­kon számolva — közel 80 mil­liárd forinttal meghaladják az eredetileg tervezettet. Örven­detesen javul a készletgazdál­kodás. Ami a lakossági fogyasztást, az életszínvonalat illeti, — mondotta a továbbiakban — 1973-ban — főként központi intézkedések hatására — gyor­sult az egy főre jutó reáljöve­delem növekedése: 4—4,5 szá­zalékos. Jövőre 5—5,5 százalé­kot akarunk elérni. — Az ország pénzügyi hely­zete és egyensúlya — 1972-höz képest — az idén jobbá vált. Egész sor tényező enged erre következtetni: külkereskedel­mi és fizetési mérlegünk több­lete; a némileg mérséklődő költségvetési hiány; a fizetés képtelen vállalatok számának csökkenése; a lakossági jöve­delmek és kiskereskedelmi készletek tartós összhangja: az immár 60 milliárd forintos la­kossági betétállomány. A* 14W4-es esztendő pénz­ügyi előirányzatait, főleg ezek változásait vizsgálva két kö­rülményt kell nyomatékosan érzékeltetni — mondotta a to­vábbiakban Faluvégi Lajos. — Az egyik az, hogy népgazda­sági tervünk szerint fokozni akarjuk a felhalmozás és a fo­gyasztás ütemét; a másik: a rendkívüli külső tényezők, amelyek nem teszik könnyeb­bé helyzetünket. A világpiaci infláció fennmarad, a nyers- anyagárak rendkívüli módon emelkednek. Ebből következő­en a költségvetésben az szoká­sosnál több a bizonytalanság, az előirányzatok összeállításá­nál és a költségvetés egyenle­ge a. nagyobb hitelfelvétel el­lenére is alig lesz jobb az 1973. évinél. 1974-ben a költségve- tés hiánya: 2,3 milliárd forint, | amit a szokásos módon, hitel­forrásokból fedezünk. A tör­vényjavaslat szerint a bevéte­lek 12,8 százalékkal növeked­nek, és 261,4 milliárd forintot érnek el. Az állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek 215,4 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe. A költségvetési kiadások 12,6 százalékos emelkedésé és 263,7 milliárd forintja csak a józan aránytartással megállapított gazdasági, szociális feladatok megvalósításához nyújt fede­zetet. A kiadási oldal híven ki­fejezi a tervben foglalt köve­telményeket és ezeknek a nép- gazdasági folyamatokra gyako­(Folytatás a 2. oldalon.) ógial ntÉáról Moszkvában december 18— 19-én megtartották a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottsági titkárainak értekez­letét, amelyen részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt. a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja képviselői. Az értekezletet Miháil Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára nyi­totta meg. Az értekezleten felszólalt a Bolgár Kommunista Párt részéről A. Lilov, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja részéről V. Bilak, a Kubai Kommunista Párt részéről A. Perez, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt részéről J. Szydlak. a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Aczél György, a Mongol Népi For­radalmi Párt részéről D. Csi- middorzs, a Román Kommu­nista Párt részéről K. Bur- tica, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja részéről B. N. Pónomarjov. Az értekezlet részvevői ki­cserélték pártjuknak az ide­ológiai tevékenység során szerzett tapasztalataikat, és megvitatták a testvérpártok közötti, a jelenlegi viszo­nyoknak megfelelő ideológiai együttműködés további el- ! mélyítésének kérdéseit. Az értekezlet elvtársi, gya- I korlatias légkörben végezte j munkáját. A részvevők ki- j fejezték azt a meggyőződésü­ket, hogy a testvérpártok ide- : ológiai együttműködésének fejlesztése szolgálni fogja a j marxizmus—leninizmus, a [ szocialista internacionaliz- j mus elvein alapuló összefo- I gásuk további erősödését. Azonos szövegű levél Kurt Waldheimnek Pénteken kezdődik a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kedden este azo­nos szövegű levélben értesí­tette Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt arról, hogy a Kö­zel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia december 21-én kezdődik. A világszer­vezet égisze alatt rendezen­dő tárgyalások társelnöki tisztét a szovjet és az ameri­kai fél látja el. A két levél egyben meg­hívja Waldheimet, hogy ve­gyen részt a konferencia meg­nyitásán és lássa el azon az elnöki tisztet, majd a további szakaszokra nevezze ki sze­mélyes képviselőjét. Az első szakaszban a résztvevő or­szágokat külügyminiszterek, majd nagyköveti rangú meg­bízottak képviselik. Waldheim főtitkár közvet­lenül a levelek kézhezvétele után külön-külön magához kérette Egyiptom, Izrael, Jor­dánia és Szíria ENSZ-kép- viselőjét és átnyújtotta ne- j kik a hivatalos meghívást. Az egyiptomi kormány kedden este nyilatkozatban erősítette meg, hogy kész részt venni a genfi értekezle- I ten. Mint egy kormányszóvi­vő Kairóban hangsúlyozta, országa »próbára akarja ten­ni az érintett felek jóindula­tát az ENSZ-határozatok vég­rehajtásában és lehetőséget kíván nyújtani a világ szá­mára, hogy igazságos és bé­kés megoldást találjon.« Iszmail Fahmi egyiptomi I külügyminiszter 14 tagú kül­döttség élén szerdán elutazott, j Genfbe a pénteken kezdődő I közel-keleti békekonferenciá­l ra. Hírből se ismerlek a háborút Megyei békeaktíva a városi tanácson — Nagygyűlés az elektroncsőgyárban Béke— sokszor hangzott el tegnap ez a szó. Egyetemi professzor, pedagógus, mun­kásnő, falusi plébános szólt arról, ami a világ egy részén élőknek mindennapjaik ter­mészetes velejárója, máshol csak áhított remény. És bár­ki szólt róla, bárhol, min­denki egy emberként óhajtot­ta: bár mindenütt béke len­ne! Délelőtt a városi tanács nagytermében a Hazafias Népfront megyei bizottsága békeaktívát rendezett. A nagytermet zsúfolásig meg­töltő megyei aktívákat dr. Kende István egyetemi do- eent, as Gnuágo* Béketfe­nács elnökségének tagja tájé­koztatta az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A pro­fesszor részt vett a békesze­rető erők moszkvai kongresz- szusán, az ott szerzett ta­pasztalatairól is számot adott a hallgatóságnak. — A kongresszus nemcsak méreteiben volt hatalmas — 3500 részvevő a világ minden tájáról, 143 ország, több mint ezer párt, szervezet képvise­letében jöttek el Moszkvába. A számok önmagukban is so­kat mondanának, de a kong­resszus igazi jelentőségét mégis az adta. hogy a külön­böző fajú, világnézetű em­berek hoztak, iw nem is min­denben egységes, de a lényeg­ben azonos álláspontú hatá­rozatot a békéről. Az előadó ezután szemé­lyes élményeit elevenítette föl. Beszélt arról a hatásról, amelyet Brezsnyev nagy je­lentőségű beszéde váltott ki belőle. A kongresszusi te­remből a világnak szóló üze­netet közvetítette a rádió, a televízió, ennek a beszédnek a jelentősége valóban történel­mi. Enyhülés jellemző a világ­politikára, enek ellenére van­nak olyan gócok a világon, (.Folytatás a. X vl4a***j

Next

/
Oldalképek
Tartalom