Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) rolt hatását Egyrészt a beru­házások mozgalmasabbá válá­sát mutatja, hogy csak a költ­ségvetésből — a mezőgazdasá­gi szövetkezetek beruházási tá­mogatásával együtt — az elő­ző évinél 11 százalékkal több, 53 milliárd forint áll felhal­mozási célokra rendelkezésre. Másrészt a termelés és az áru­forgalom zökkenőmentességét biztosítják azok a pénzügyi műveletek, amelyek a támoga­tások 18 százalékos növekedé­sét és 78,8 milliárd forintos nagyságrendjét magyarázzák. A harmadik folyamat a reál- jövedelem gyorsulása, ami összefügg a közületi kiadások, a társadalmi közös fogyasztás 10 százalékos emelkedésével, s 1974-ben kereken 106 milliárd forintos összegével. Áruforgalom, árak, nyersanyagbeszerzés Áruforgalmunk 2/3-át a szo­cialista országokkal bonyolít­juk, ezért a népgazdaság ke­vésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek. A valu­taválság káros hatásai megfe­lelő külkereskedelmi és devi­zapolitikával részben ellensú­lyozhatok. A tőkésvilágban végbemenő pénzértékváltozási folyamat mellett a forint nem­zetközi reálértékének viszony­lagos növekedéséről számolha­tunk be. A tőkésországok belső inflá­ciójának gyorsulása, kiterjedé­se a nemzetközi kereskedelem­re általános árszintemelkedést okoz a világpiacon. Olyan je­lenségekről van itt szó, ami­lyeneket még néhány évvel ezelőtt nem tapasztalhattunk. Egyik évről a másikra egyes vegyipari termékek ára 40—50 száza'ékka’, a könnyűipari alapanyagoké 25—30 százalék­kal, a kohászati termékeké 30 száz?.'ókkal emelkedik. Ezektől a hatásoktól népgaz­daságunkat nem lehet elszige­telni. Anrál kevésbé, mert könnyű belátni, hogy nemcsak magas áron vásárolunk, de magimk is drágábban adhatjuk el külföldön termékeinket. A követe,mé"v magától értetődő: az el Más és a vásárlás árver­senyéből eladásunk kerüljön ki győztesként, az export-ár jobban emelkedjék az import árek-ál. Ha az import-árváltozásoktól népgazdaságunk nem is képes elzárkózni, hatásaitól, a lakos­ságot , a felhasználókat jórészt me"''•'•tiéli a költségvetés. Erre a r" "i az állam 1973-ban 5.3 mill tár 1 forintot fordított, jö­vőre pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezek nélkül az állami támogatások nélkül a f ogyaszt fi árak emelkedése 6—7 százalékos lenne. E támo­gatásoknak azonban a nagy társadalompolitikai előnyei, szükségszerűségei mellett — varinak hátrányai is. Noha a világpiaci áremelkedés a ma­gyar gazdaságban is költség- növelő tényező, ezt elsősorban a költségvetés érzi. A nem átmeneti, nem spe­kulációs okokra visszavezet­hető, hanem tartós világpiaci áremelkedésből azokat, ame­lyek a hazai termelői árak számára iránymutatóak, azo­kat, ha néha az állami szabá­lyozás közbejöttével is, de nyom o ke’l követni. A pontos értelmezés miatt hozzáteszem, hogy elvileg a tartós emelkedések egy részét nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói árakban is érvénye­síteni kell. Rögtön kijelenthe­tem azonban, hogy amikor a gyakorlatban ilyen intézkedés­re sor kerül, azt nagyon gon­dosan mérlegeljük és külön­féle más intézkedésekkel el­lensúlyozzuk, mert a fogyasz­tói árszínvonal stabilitása, a tervezett életszínvonal-emelke­dés biztosítása a továbbiakban is fontos, mi több: alapvető követelmény. — Külgazdasági kapcsola­tainkban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal a KGST-partnereinkkel szem­ben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul, tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivi­tel 3—5 százalékos bővülésével jár. Fontos célunk jövőre az, hogy a szocialista országokból származó' import az ideinél jobban bővüljön és még in­kább igazodjék népgazdasági szükségleteinkhez. A külgazdasági kérdésekről szólva szeretném kiemelni — mondotta a továbbiakban —, hogy jövő évi egész munkánk szempontjából lényeges, sike­res árucsere-forgalmi megál­lapodás született tegnap leg­nagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval. 1974-ben a két ország árucsere-forgalma 10— 11 százalékkal növekszik. A nyersanyagok növekvő beho­zatala. valamint a gépek és berendezések kölcsönös szállí­tásának bővítése, a gépgyártá­si kooperáció és szakosodás bővülését mutatja. Számításaink szerint 1974- ben a vállalatok és szövetke­zetek eredménye 13 százalék­kal. a költségvetés e szerveze­tektől származó bevételei 10,2 százalékkal magasabbak az ideinél. Ha a költségvetés vál­lalatoktól származó jövedel­méből levonjuk a nekik adott támogatásokat, akkor a köz­ponti pénzalap bevételei csak 6 százalékkal, az előző évek­nél valamivel kisebb mérték­ben növekednek. Minden gaz- dá'kodó szervnek tudnia kell, hogv az eddig megszokott vál­lalati jövede1 mezőség-javulás messze nem elegendő, követ­kezésképp ennek gyorsítására, különösen pedig a ráfordítá­sok, a termelési és forgalma­zási költségek csökkentésére van szükség. Ha ehhez azt is hozzáteszem, hogy jövőre a foglalkoztatottak létszámának növekedésével alig számolha­tunk, akkor még inkább ért­hetőek a munkatermelékeny­séggel és hatékonysággal szemben támasztott űjabb kö­vetelmények. — Az ipar termelési szerke­zetének átalakításában kiemel­kedő fontosságú központi fej­lesztési programok kiválasztá­sakor is ezeket az elveket mérlegeltük. Jövőre a költség- vetésből 7 milliárd forinttal járulunk hozzá teljesítésükhöz, miközben a hitelek és a válla­lati fejlesztési alapok is közre­működnek finanszírozásukban. 1974-ben az előző évinél több, mintegy 15—16 milliárd forint összegű hitelből azok a válla­latok élveznek elsőbbséget, amelyeknek a beruházásai igen jövedelmezőek, kapcso­lódnak a fejlesztési program­hoz és minden külkereskedel­mi relációban jól értékesithető árualapjaikat, elavult gépeiket termelékenyebb gépekre akar­ják kicserélni. A termelés gazdaságosságára kell törekednünk A termelési szerkezet gaz­daságosságának javításával nemcsak a kormány foglalko­zik, hanem a minisztériumok és legalább annyira a vállala­tok is. — A vállalatoknál meglevő munkaerő-tartalék feltárásá­nak már évek óta nagy lehe­tőségeit kínálja a munka- és üzemszervezés. Az optimális kapacitáskihasználás is a munkaerő-gazdálkodással azo­nos jelentőségű. A termelés bővítésének sok esetben leg­gazdaságosabb módja a meg­lévő berendezések jobb ki­használása. Az ipar helyzetét, fejlődését és a tennivalókat jól összefog­lalja az az elemzés, amelyet a kijelölt 50 ipari nagyvállalat 1968—1972 közötti gazdálkodá­sáról végeztünk. A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás és ka­pacitáskihasználás nemcsak az iparban követelmény — hang­súlyozta a továbbiakban. — A mezőgazdasági támogatások­nak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fo­gyasztói és feldolgozóipari szükségletekhez igazodó mező- gazdasági termelési szerkezet kialakításában. A növénytermesztés kor­szerűsítésében például szép eredmények születtek, de a munka dandárja még hátra van. A gazdaságoknak, a ga­bona- és a kukoricatermesz­téshez hasonlóan más ter­ményeknél is ki kell válasz­taniuk azokat a fajtákat, ter­melési módszereket, amelyek révén e termények átlagho­zamával is felzárkózhatunk a közepes, esetleg az élenjáró európai szinthez. Az iparszerű, zárt terme­lési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülmé­nyeket együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. Magyar vezeti távirata a DNFF évfordulója alkalmából DR. NGUYEN HUU THO úrnak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakt*- lásának 13. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a dolgozó magyar nép nevében szívből jövő őszinte jókívánsá­gainkat küldjük önöknek a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front Központi Bizottságának és Dél-Vietnam hős népének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front a megala­kulása óta eltelt időszakban meggyőzően bizonyította életere­jét, tevékenyen szervezte és irányította Dél-Vietnam testvéri népének hősi harcát, nemzeti függetlenségéért, szabadságáért és társadalmi haladásáért, őszintén örülünk nagy sikereik­nek, amelyek elősegítették, hogy létrejöjjenek a béke feltéte­lei Vietnam földjén. A magyar nép továbbra is szolidáris a vietnami nép har­cával és a jövőben is megadja a szükséges támogatást annak érdekében, hogy a párizsi megállapodások érvényesítésével elősegítse a békés, független demokratikus Dél-Vietnamért a nemzeti egyetértésért folytatott küzdelmét. Az évforduló al­kalmából szívből kívánjuk a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front Központi Bizottságának és a frontban tömörült hazafiaknak, hogy eredményes munkájukkal sikeresen való­sítsák meg nemes célkitűzéseiket Vietnam és Indokína béké­je, a vietnami nép társadalmi haladása javára. Budapest, 1973. december 20. Kádár János, I.-osonczi Pál, az MSZMP a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke A SZOT elnöksége, a KISZ központi bizottsága, az Orszá­gos Béketanács, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Magyar Partizán Szövetség és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa szintén táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottságát. Biztosítva vannak a jobb életkörülmények feltételei A beruházások költségvetése A beruházások 1974. évi terve folyóáron 117—118,5 milliárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható tel­jesítésnél. Az 1973-ban folya­matban lévő 61 egyedi nagy beruházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közü­lük 24 elkészült; olyanok is, amelyeket már az előző évek­ben használatba vettek, de még befejező és pótmunkákat végeztek rajtuk. Egész sor ki­magasló jelentőségű beruhá­zással is gyarapodtunk; 2,3 milliárd forintos költséggel el­készült a 240 ezer tonna ka­pacitású, korszerű ajkai tim­földgyár, megvalósult a 800 megawattos Gagarin Hőerő­mű, felépült a Beremendi Ce­mentmű, átadták a kiskörei vízilépcső első ütemének fő létesítményeit. Már eredmény­nyel járnak koncentrálási tö­rekvéseink: az egyedi nagybe­ruházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadát 8 beruházásra fordítjuk, mind­egyikre 1 milliárd forintnál többet. Közéjük tartozik pél­dául a Borsodi Vegyi Kombi­nát PVC-gyára és a Hejőcsa- bai Cementgyár. Technikai adottságaink mai színvonalán a termelés egy­ségnyi növeléséhez egyre több állóalapra van szükség, bár a különböző ágazatokban erősen eltérő mértékben. A termeié- meghirdetettek kenység tehát mind nagyobb és nagyobb befektetések árán emelkedik. Üi nagyberuházá­saink — például a paksi atomerőmű, a Magyar Visco- sagyár új üzeme, az adriai kőolajvezeték — is igen költ­ségesek és magas műszaki­gazdasági felkészültséget kí­vánnak. — Sok tehát a tennivaló be­ruházási tevékenységünk terv- szerűségében. szervezettségé­ben, gépesítettségében — hangsúlyozta a pénzügyminisz­ter. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek 1974. évi kilátá­sai egészében véve jók, hi­szen élénkül a hazai vásárló­erő, a már ismert szabályo­zórendszer alapján tervez­hetnek. A mind többet aka­rd.», a gyorsabb fejlődés igé­nye hozza magával, hogy a vál’alati és szövetkezeti gaz­dálkodásba hibák is csúsz­nak, és ezeket e helyütt is bí­rálattal illetjük. Azt is min­dig el kell. azonban ismerni, hogy a múltban látott és a jövőben is várható eredmé­nyek elsősorban a gazdasági élet első vonalát jelentő ter­melési munka sikerei. Ezért bízunk abban, hogy a pénz­ügyileg megerősödött gaz­dálkodó szervezetek széle­sebb látókörű termeléspoli­tikával, üzletpolitikájukkal, a műszaki fejlődéssel, az újí­tással kapcsolatos fokozott kockázatvállalással és ennek eredményeivel képesek lesz­nek még több, korszerű, jó minőségű, árban is verseny- képes terméket piacra vinni. Ehhez természetesen az is hozzá tartozik, hogy az ész­szerű kockázatvállalást, mint olyat, ami a fejlődésnek vele­járója, a társadalmi megíté­lés és az ellenőrzés is elfogad­ja. — A gazdálkodási kilátá­sok, amelyeket csupán kör­vonalaztam, minden állam­polgárunkat azzal a bizonyos­sággal tölthetnek el, hogy biz­tosítottak a jobb életkörül­mények anyagi feltételei — hangsúlyozta. — 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gya­korlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban ki­alakult béraránytalanságot. A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ága-^V'*- ban ipari és építőipari tevé­kenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az álla­mi ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegí­tő dolgozóiét. — Természete­sen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrá­saikból a bérek növelésére. — Társadalompolitikai cél­jaink megvalósításával össz­hangban. — emelte ki a to­vábbiakban — fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bő­vül a-társadalombiztosítási el­látás, 9 százalékkal az oktatá­si, közművelődési és tudomá­nyos intézmények, 7 százalék­kal az egészségügyi és szociá­lis ellátás kiadási előirányza­ta. Beruházásokra 15,9 mil­liárd forint áll rendelkezés­re: a kulturális beruházások 17 százalékkal, az egészség- ügyiek 22 százalékkal halad­ják meg az előző évit. — Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nem­csak megismétli a társadalmi közös fogyasztás iránti igé­nyeket, de egyszersmind ma­gasabb szintre is emeli azo­kat. A magasabb színvonal, a társadalompolitikai feladatok megoldásának mind bonyolul­tabb követelményrendszere hosszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségleteket is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsorolás­hoz. A IV. ötéves terv két leg­nagyobb szociálpolitikai prog­ramja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondos­kodás. Ez utóbbiak tekinteté­ben 1974-ben is növeljük a társadalombiztosítási kiadá­sokat, támogatjuk a szociális otthonok, klubok működését, a szociális segélyek kifizeté­sét. de a régi nyugdíjrendszer­ből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígér­hetjük. Szociális intézkedések A jövőben a kormány által végrehajtá­saként 550 millió forintot fo­lyósítunk a költségvetésből a családi pótlék. 460 millió fo­rintot a gyermekgondozási se­gély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolá­si táppénzt szélesebb kör­ben lehet igénybe venni. A gyermek i r t ézm én vi h 41 <5 z a to t is olyan mértékben kell bő­víteni. hogy a népesedéspoli­tikai intézkedések ne növel­jék az amúgy is meglévő fe­szültségeket. Jövőre a gyer­mekgondozási segély és a böl­csődei ellátás a 3 évesnél ki­sebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelye­zésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyer­mekek majdnem 70 százaléka járhat óvodába. Ezek a lehe­tőségek még mindig nem elég­ségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi ér­dekelt gyerek és család. Az óvodaépítésben tapasz- társadal- eredményeként - az 1974-ben várható bővítésekkel együtt már több mint 23 000 hely­iyel meghaladja a IV. ötéves terv teljes előirányzatát. Jö­vőre megoldódik a tanácsok­nak az a gondja is, hogy mi­ből finanszírozzák a terven felül létesített óvodai helyek fenntartását. Ehhez ugyanis több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak. A továbbiakban a közok­tatás fejlesztési programjának költségvetési oldalait elemezte. Az 1971-ben alkotott egész­ségügyi törvény végrehajtása­ként az ellátási színvonal vi­szonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügyi fej­lesztés kényes pontja a kórhá­zi beruházás és a körzeti or­vosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasz­talható a kórházak befogadó- képességének növelésében. 1974-ben valamennyit beho­zunk az elmaradásból. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85— 86 ezer lakás készül el. Ez erő­síti várakozásunkat, hogy min­den bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes la­kásépítkezésekhez nyújtott kedvezményes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az állami vállalatoknál dolgozó munká­sok lakásépítésének támogatá­sa egyaránt hozzájárult ehhe;z az eredményhez. Ez utóbbi tá - mogatási forma már a? els * évben 1750 munkáscsaládot juttatott lakáshoz. Lakásépíté­si célokra a tanácsoknak az ötéves tervben előirányzottnál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg, 13,4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. Feladataink 1974-ben falható széles körű mi összefogás a teljesítés Ahhoz, hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb le­gyen, az szükséges, hogy a jövő évi terv és költségvetés végre­hajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és végre­hajtás minden posztján jól is­merjék és érvényesítsék. A törvényjavaslat bemutatásakor ezeket szeretném a tisztelt or­szággyűlés plénumán a közvé­lemény figyelmébe ajánlani: 1. Jelentősek és tovább nö­vekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fej­lesztési terveknél számításba vett, de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségei­ből adódnak. Ezek olyan vesz­teségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forráso­kat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten változtassunk, ami­nek egyetlen útja a befekteté­sek hatékonyságának az eddi­ginél gyorsabb növelése. 2. Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégí­tési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrá­sainkat e szerint osszuk el, a megvalósításban pedig szeré­nyen gazdálkodjunk, a takaré­kos megoldásokat válasszuk. 3. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jö­vedelmezőséget befolyásoló te­vékenységnek, a költségcsök­kentésnek, az ésszerű kapaci­táskihasználásnak, a vásárlási I és értékesítési árak előnyös alakításának. 4. A gazdaságosabb — min­den piacon versenyképes — termelési szerkezet kialakítá­sában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzet­közi termelési kooperációnak, mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatokban is. 5. A jövő évi terv és költ­ségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek és költségvetési intézmé­nyek gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényező­ket, előrelátó és jól megala­pozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megva­lósításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés ennek a programját tartalmaz­za és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt országgyűlés­től a törvényjavaslat elfoga­dását. A pénzügyminiszter expozé­ja után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökle­tével folytatódott az ülés. Kurucz Márton, a terv- és költségvetési bizottság előadó­ja szólalt fel. — A terv- és költségvetési bizottságnak — figyelembe véve a többi bizottság vélemé­nyét is — az a következtetése, hogy a beterjesztett költség- vetési törvényjavaslat elő­irányzatai összhangban van­nak társadalmi, gazdasági cél­(Folytatás a 3. oldalon) Közkívánatra műsorra kerül Strauss nagyoperettje, a CIGÁNYBÁRÓ JEGYEK VÁLTHATOK A CS1KY GERGELY SZÍNHÁZ JEGYIRODÁJÁBAN. 1974. január 1-én 19 órakor, január 5-én 19 órakor, január 6-án 15 és 19 órakor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom