Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

A harc csak most kezdődött, és győzni fogunk Altamirano üzenete a chilei néphez A Habana-Cuba rádióállo­más hétfőn sugározta Carlos Altamiranónak, a Chilei Szo­cialista Párt illegalitásban lévő főtitkárának üzenetét. A chilei néphez és a világközvélemény* hez szólva Altamirano a kato­nai junta véres terrorjáról be­szélt, és kinyilvánítja a chilei hazafiak megingathatatlan szándékát, hogy »a harcot a fasiszta katonai diktatúra tel­jes megdöntéséig folytatják«. — Mellettünk állnak a szo­cialista országok, a Szovjet­unió; Amerika, Afrika és Ázsia népi, forradalmi és felszabadí­tó mozgalmai, a világ haladó erői — hangzik a törvényen kívül helyezett szocialista párt vezetőjének Havannába eljut­tatott üzenete. »A Chile felszabadításáért vívott harc csak most kezdő­dött, és győzni fogunk!« — fe­jeződik be a fasiszták által ha­lálra keresett Carlos Altami­rano üzenete a chilei néphez és az egész haladó világhoz. Svéd gyűjtés a chilei nép számára Wmms Svédországban gyűjtést folytattak a chilei nép katonát junta elleni harc.' megsegítésére. Az összegydjliitt félmillió svéd körönére! -zóló csekket Olaf Palme miniszterelnök ad­ta át TJeatricc Allendének, a meggyilkolt chilei elnök lá­nyának. (Telefoto—AP—MTI—KS) Viták és viszály a Közös Piac külügyminiszteri ülésén Máris „zátonyra futott” a megállapodás Máris fölborult a hét végén Koppenhágában létrejött meg­állapodás a »nyugat-európai egységről«: a Közös Piac kül­ügyminiszterei brüsszeli ér­tekezletükön nem tudták megegyezni az úgynevezett regionális fejlesztési alapról. Egyelőre bizonytalan, mi­kor folytatódnak a közös piaci tárgyalások: lehet, hogy a kül­ügyminiszterek még egy kísér­letet tesznek a csúcstalálkozó által megszabott határidő — január X. — előtt, de az Euró­pai Közösségek Bizottságának elnöke, Ortoli szerint valószí­nűbb. hogy csak januárban ül­hetnek le ismét egymással. A regionális fejlesztési alap létesítésére még a párizsi csúcstalálkozó hozott határo­zatot. A jelenlegi csata az alap nagysága körül folyik. Az ér­dekeltek minél nagyobb pénz­összeget kívánnak; Anglia pél­dául három éves időszakra 3 milliárd elszámolási egység Olaszország pedig 3.8 milliárd egység összeget javasolt. Azok viszont, akikre a terhek há­rulnak, — így elsősorban az NSZK — ennél jóval keveseb­bet szánnak erre a célra. (Az i engedélyezzenek. NSZK például mindössze 600 milliós költségvetést hajlandó elfogadni három évre.) A né­met magatartás alapja az a fé­lelem, hogy az NSZK gazdasá­gában nehézségek mutatkoz­tak, s a belső nehézségek ide­jén a Brandt-kormány nem hajlandó olaszországi vagy angliai beruházásokat finan­szírozni költségvetéséből. A hétfői és keddi brüsszeli külügyminiszteri tanácskozá­son rendkívül éles volt a vita. A bonni delegáció, amelyet Scheel helyett Apel államtit­kár vezetett, az angol delegá­ció szemére hányta, hogy meg­nehezíti az NSZK által szor­galmazott törekvéseket a Kö­zös Piacban, amikor a többiek­től eltérő pénzügyi politikát folytat. Ugyancsak fölvetette, hogy London nem hajlandó szolidaritást vállalni a Közös Piac más tagjaival a jelenlegi energiaválság idején. A félbeszakadt vita a re­gionális fejlesztési alap nagy­ságán kívül is fölvetett prob­lémákat. Elsősorban azt a se­gítséget, hogyan osszák fel az érdekeltek között, illetve mi­lyen gyakorlati felhasználást Görög alkotmányjogi törvény Korlátozták az elnök hatalmát A görög katonai junta egy alkotmánjogi törvénnyel kor­Napirenden a jövő évi költségvetés ÚJ törvény a büntető eljárásról (Folytatás az 1. oldalról.) a módosítások több irányúak vol-.ok. Az egyik leglényege­sebb az volt, hogy míg a ko­rábbi törvény szerint csak egyféle bűncselekmény-fajta volt: a bűntett, addig az új szabályozás bűntettet és vét­séget ismer. Ez utóbbiak az előbbiekhez képest kisebb sú­lyú cselekmények, amelyeket a térvény egy évnél nem súlyo- s , .'b — illetve gondatlan cselekmény esetén három év­nél nem súlyosabb — sza­badságvesztés büntetéssel fe­nyeget. — Ennek megfelelően az egész eljárási törvényben dif­ferenciálni kellett a bűntett: és a vétségi eljárás között; merőben helytelen lett volna ugyanis, ha a bűntett és a vétség közötti alapvető meg­különböztetés az eljárási jog­ban nem érvényesülne. Az új kódex tehát már a nyomozás során különbséget tesz bűn- tetti és vétségi eljárás között. Ugyanez vonatkozik a biró- sági eljárásra is, sőt a má­sodfokú bírósági eljárás is különbözik, aszerint, hogy ’mntetti vagy vétségi ügyben 'olytatott eljárásról van szó. Ez utóbbi minden vonatko­zásban jelentősen egyszerűbb, mint a bűntetti eljárás, amit a törvény részletes rendelke­zésekkel szabályoz. — Formai tekintetben miként változik a bíróságok ítélkező te­vékenysége? — Itt mindenekelőtt az ítél­kező bíróság összetételéről kell szólni. Jelenleg az első fokú büntetőbíróságok ítélkező te­vékenységüket mindig három­tagú tanácsban fejtik ki, amely egy hivatásos bíróból és a két népi ülnökből áll. (A másod­fokú bíróság tanácsa három szakbíróból áll.) Az új tör­vény lényeges változást ho­zott: a vétségi eljárásban be­vezette az egyesbíráskodást. Az egyesbíró tehát népi ülnö­kök nélkül jár el, míg a bűn­tetti eljárásban továbbra is az említett háromtagú tanács ítél­kezik elsőfokon. — A törvénynek ez az új rendelkezése összhangban áll az alkotmány vonatkozó ren­delkezésével és abból indul ki, hogy a kisebb jelentőségű bűnügyek elbírálása nem igényli az ülnökök bevonását. — Megemlíteni hogy vanifak viszont Ez is összefügg azzal a diffe­renciálással, amely a bűntetti és a vétségi eljárás között fennáll. Távolról sem jelenti azt, mintha a népi ülnökök Részvétele az igazságszolgálta-' tásban rém lenne alapvető je­lentősért! és azt ne követelné meg szocialista fejlődésünk de­mokratizmusa. Ugyanakkor viszont az eljárás egyszerűsí­tését mozdítja elő, hogy a ki­sebb ügyek elbírálása egyesbí­ró hatáskörébe tartozik. kívánom olyan rendkívül bonyolult vagy ki­emelkedő jelentőségű ügyek, amelyek elbírálását a ‘örvény ötttagű tanács elé utalja. Ilyenkor a megyei, illető»,»g a fővárosi bíróság két hivatásos bíróból és három népi ülnök­ből álló tanácsban jár el. Ügv vélem, ez a szabályozás is hoz­zájárulhat ahhoz, hogy a kü­lönösen bonyolult bűnügyek­ben való ítélkezés és ítéletho­zatal szakszerűségét fokozza. — Mely eljárási szakokban vál­toznak, bővülnek az állampolgá­rok jogai? — Az egész törvényt jellem­zi, hogy nem szűkíti, hanem több vonatkozásban bővíti az állampolgárok, elsősorban a terhelt jogait. Ez is összhang­ban áll a jogpolitikai irányel­vekkel, amelyek szerint bizto­sítani kell, hogy akivel szem­ben büntető eljárást indíta­nak, az a törvényben meghatá­rozott módon védekezhessék. A védő köteles minden törvé­nyes védekezési eszközt és mó­dot felhasználni és elősegíteni a büntetőügyek gyors, alapos elbírálását. — A védelem jogát a tör­vény nemcsak biztosítja, ha­nem kiszélesíti. A nyomozás során, mihelyt a hatóság köz­li a gyanúsítást az illető sze­méllyel, nyomban köteles fi­gyelmeztetni a gyanúsítottat, arra, hogy védőt választhat, illetve védő kirendelését kér­heti; ha pedig a védelem kö­telező —- figyelemmel a bűn- cselekmény súlyára — föl kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben három napon be­lül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság rendeli ki. A nyomo­zás során a védőnek különbö­ző jogai vannak. így: a gyanú­sított kihallgatásánál jelen le­het. kérdések feltevését indít­ványozhatja, sőt a tanúk ki­hallgatásánál is jelen lehet.-«- A terhelt jogainak bőví­tését jelenti többek között az is, hogy az új törvény szerint a terhelt közvetlenül a tárgya­lás alatt is értekezhet védőjé­vel, sőt a tanács elnökének en­gedélyével ez még saját ki­hallgatása közben is lehetsé­ges. — De nemcsak a terhelt jo gai növekedtek, hanem bővül­tek a sértett jogai is. Sértet­ten azt értjük, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncse­lekmény sértette vagy veszé­lyeztette. Jelen lehet a nyo­mozás során a törvényben meghatározott esetekben, míg a bírósági eljárásban áltálé ban bármely eljárási cselei» ménynél. Az őt érintő iratokat a nyomozás befejezését köve­tően megtekintheti. Az eljárás minden szakaszában indítvá­nyokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a kihallgatottai»- hoz kérdés feltételét indítvá­nyozhatja, és azon felszólalhat mégpedig közvetlenül a> ügyész vádbeszéde után. — Hogyan szolgálja az új jog­szabály a büntető eljárások egy­szerűsítését? Mit kell tudni a bí­róság elé állításról? — A nyomozás során a kü­lön alakszerű határozattal ter­heltté nyilvánítás mint fölös­leges intézmény megszűnt. Ami a bírósági eljárást illeti, az úgynevezett előkészítő ülés — amely a tárgyalást megelőző szakaszban szerepel — ugyan­csak meglehetősen, formális jellegű volt. Eddig a törvény ilyen előkészítő ülés tartását hét esetben írta elő kötelezően, ami kétségtelenül lassította a,: eljárást. Az új törvény ezt fel­ismerve a bíróság mérlegelé­sétől teszi függővé, hogy szük­séges-e vagy sem ilyen előké­szítő ülés tartása. Ez most mái csupán egyetlenegy esetben kö­telező, mégpedig akkor, ha a bíróság az iratoknak az ügyész­hez való visszaküldéséről ha­tároz. — Ami a bíróság elé állítás intézményét illeti, ezt az új törvény kiszélesíti, összhang ban áll ugyanis a törvény ál­talános célkitűzéseivel az, hogy a bűncselekmény elkö­vetését a felelősségrevonás mi­nél gyorsabban kövesse. A járásbíróság hatáskörébe tar­tozó olyan bűncselekmény miatt, amelyre a törvény öt­évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, a terhelt a bűncselekmény el­követésétől számított hat na pon belül bíróság elé állítha­tó, ha az ügy megítélése egy­szerű, a bizonyítékok rendelke­zésére állnak és a terheltet tet­ten érték vagy a bűncselek­mény elkövetését beismerte. látozta a köztársasági elnöki hatalmát, aki eddig kulcssze­repet töltött be az ország po­litikai életében. Az alkot­mányjogi törvény — amely kedden lépett hatályba — megfosztja az elnököt attól, hogy abszolút ellenőrzést gya­koroljon a politikai élet há­rom fő szektorában: a had­ügy. a »közrend« és a kül- ügyek területén. Megvonja az elnöktől azt a jogot is, hogy minisztereket nevezzen ki e három tárca élére, és törvé­nyeket hozzon anélkül, hogy & kormánnyal vagy a parla­menttel konzultálna. Az MTI parlamenti tudósító­ja írja: Az államháztartás pénzügyi programtervezetével első íz­ben október végén, november elején ismerkedtek meg az országgyűlés tagjai, több ál­landó bizottság már ekkor napirendjére tűzte az 1974-es állami költségvetés főbb irányelveit. Véleményük, in­dítványaik így kellő időben hangzottak el ahhoz, hogy helyet kaphassanak a kész tervezetben, a plénum elé ke­rülő törvényjavaslatban. A parlamenti élet demokratiz­musának továbbfejlesztése kamatozott a pénzügyi prog­nózis tárgyalásának új mód­szerében — erről tanúskodik, hegy »második olvasásban« a bizottságok december eleji üléssorozatán a képviselők megállapíthatták: észrevéte­leiknek, kéréseiknek figye­lembe vételével készült el a jövő esztendei költségvetési törvényjavaslat. Mint a terv- és költségvetési bizottság ülé­sén rámutattak a képviselők: érdemben is növeli az ország- gyűlés törvényhozói tevékeny­ségének jelentőségét, hogy a parlament munkacsoportjai két ízben is górcső alá veszik a kiadások és bevételek ala­kulásának országos tervét. A költségvetés előkészítésén tíz állandó bizottság munkál­kodott, s a tanácskozássorozat vitáiban csaknem száz képvi­selő kért és kapott szót. Rész­letes, ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és költségvetés összefüg­géseit. Elmélyült, alapos munkájuk bizonyítéka, hogy a bizottsági üléseken elhang­zottakat tartalmazó jegyző­könyv terjedelme meghaladja az ezer oldalt. A bizottsági tanácskozáso­kon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körülte­kintő munkát végeztek, s az 1974-es pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biz­tosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a meg­növekedett feladatok a nép­gazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket tá­masztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. Más­más megfogalmazásban, de minden bizottsági ülésen el­hangzott: csak annyit lehet elosztani, amennyit megter- melük, még a valóban jogos és sürgető igényekből is csak annyit lehet megvalósítani, amennyinek anyagi-pénzügyi i fedezete — a népgazdasági terv előirányzataival összhang­ban — folyamatosan megte­remtődik. Valamennyi bizott­ság úgy döntött, hogy az or­szággyűlés téli ülésszakán el­fogadásra javasolja a jövő évi költségvetésről szóló tör­vénytervezetet. Az egyetértő véleményhez azonban hozzáfűzték: a ter­melésnek kiegyensúlyozottan kell növekednie, gyorsítani kell a korszerű termelési szerkezet kialakítását, meg kell alapozni a hatékonyság általános javulását, a társa­dalmi tiszta jövedelem bővü­lését, az állami bevételek gyors növekedését. Gyakran szóba került a bizottsági ülé­seken a beruházási helyzet Az építési és közlekedési bi­zottság ülésén hangzott el: 1974-ben 55, folyamatban levő egyedi nagyberuházás és fej­lesztési kölcsönből megvaló­suló létesítmény szerepel a programban, s kilenc új be­ruházás is indul. Az egyedi nagyberuházások értéke mint­egy 7,5 milliárd forint, míg a fejlesztési kölcsönből meg­valósuló építkezéseké körül­belül 1.2 milliárd. Ez a nagy­szabású program megköveteli az átfutási idő további csök­kentését, az építési munkák összehangolt, gyors ütemű le­bonyolítását. A gazdálkodásban minde­nütt érvényesülnie kell a pénzügyi fegyelemnek és az ésszerű takarékosságnak — hangsúlyozták a képviselők, s hozzáfűzték: az elmúlt évek­ben elért gazdasági fejlődés nyomán, a IV. ötéves terv fő céljainak teljesítéséhez ked­vezőek a feltételek. 1974. a negyedik tervév költségvetésé­nek eredményes végrehajtása jelentős hozzájárulás lesz a szocialista építéshez. F-qvetlen holttestet sem találtak Megadták magukat géprablók A római terroristatámadás áldozatainak koporsói a Fiumicin o-repüIőtéren. Egybehangzó hírügynöksé­gi jelentések szerint a kuvaiti repülőtéren kedden este meg­adták magukat azok a fegy­veres géprablók, akik hétfőn délben a római Fiumicino re­pülőtéren felrobbantottak egy amerikai Boeing 707-es utas- szállító repülőgépet, majd megkaparintották a nyugatné­met Lufthansa légitársaság egyik Boeing 737-es gépét és túszaikkal együtt először Athénba, onnan Damaszkusz­ba, végül pedig Kuvaitba re­pültek. A légikalózok közép-európai idő szerint valamivel 18 óra után feltétel nélkül megad­ták magukat, és elfogadták a kuvaiti kormány követeléseit, amelyek a következők voltak: 1. A túszok szabadon bo­csátása; 2. A Boeing 737-es személy- étének szabadon bocsátása; 3. A géprablók a túszok szabadon bocsátása után fegy­ver nélkül hagyják el a repü­lőgépet. A kuvaiti hatóságok közöl­ték, hogy a géprablókkal lét­rejött megegyezés után át­vizsgálták a Boeing 737-est, és a gépen egyetlen holttestet sem találtak. Hírügynökségek ebből arra következtetnek, hogy a különböző számú tú­szok kivégzéséről elterjedt hí­resztelések alaptalanok voltak, s azokat a géprablók szán­dékosan terjesztették. A legfrissebb jelentések szerint a terroristákat letar­tóztatták. A BALATONBOGLÁRI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM szabad kapacitása terhére — rövid határidőre — Fonyód, Balatonboglár és Balatonlelle térségben szeniiüvizbefciitési munkái vállal Cím: Költségvetési Üzem, Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 3. Telefon: 214. (12662)

Next

/
Oldalképek
Tartalom