Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Kaposvár felszaMilásának 29. évfordulóját ünnepelte (Folytatás az 1. oldalról.) mechanikai Vállalat 3. számú gyárának — Horváth László igazgatónak —, a Kaposvári Húskombinát November 7. szocialista brigádjának — Herczeg András brigádveze­tőnek. Társadalmi munkáért em­lékplakettet kapott Grábner Gyula, a Somogyi Néplap fo­tóriportere, dr. Kanyar Jó­zsef, a lelvéltár igazgatója, Műdig István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője, Pápai István, a Ka­posvári Húskombinát szak- szervezeti bizottságának tit­kára, Peregi Tamás, a VÁTI műteremvezetője, Pintér Kál­mán, a Mü.M. 503. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zete megyei igazgatója, Soltra Aladár, a DÉLVIÉP anyagbe­szerzője, Somoskövi István, a városi tanács költségvetési üzeme műszaki vezetője, Szántó Gábor, a Somogy me­gyei Erdőrendezőség vezetője, Szigetvári György, a Somogy megyei Tervező Vállalat igaz­gatója, Szilágyi Dezső, az elektroncsőgyár párttitkára, dr. Tarján Lászlóné, a So­mogy megyei Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat osztályveze­tője, Tóth Sándor, az áram- szolgáltató vállalat üzemigaz­gatóságának kirendeltségve­zetője, Ujj Tibor munkásőr, Varga Sándorné, a Magyar Hirdető kaposvári kirendelt­ségének vezetője, Vermes Zoltán, a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság megyei ki- rendeltsége vezetője, a Ka­posvári Húskombinát I. szá­mú KISZ-szervezete — tit­kára Bosznai Mária —, a Kaposvári Lakberendező Ktsz KISZ-alapszervezete — titkára Pataki Emil —, a Kaposvári Városi Tanács Költségvetési Üzeme kőművesbrigádja — brigádvezető id. Varga Géza —, a KPM Közúti Igazgató­ság Gagarin brigádja — bri­gádvezetője E"~i József —, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola — főigazgatója dr. Gu­ba Sándor —, a textilművek Egyetértés kőművesbrigádja — brigádvezetője Kollár Já­nos —, a VBKM Kaposvári Gyárának KISZ-bizottsága — titkára Baksa Ferenc —, a 13. számú Volán Vállalat Ságvári szocialista brigádja — brigád­vezetője ^Horváth József —, valamint egy honvédségi ala­kulat. A Társadalmi munkáért emlékplakett átadása után dr. Ormosy Viktor átadta a vá­ros művészeti díjait. (A mű­vészeti díjasokról az 5. olda­lon közlünk összeállítást.) Az ünnepség Deák Ferenc zárszavával, majd műsorral fejeződött be. Orvosföldrajzi ankét Kaposváron A környezet hatása az ember életére Mennyiben befolyásolja a földrajzi környezet az ember életműködéseit? Ez a kérdés foglalkoztatja az orvosföld­rajz kutatóit. Első alkalommal tartotta Kaposváron szekcióülését a Magyar Földrajzi Társaság orvosföldrajzi tagozata a múlt héten. Az itt elhangzott elő­adások is bizonyították az alig néhány évizedes múltra visszatekintő tudomány sok­oldalúságát. Az első előadó, dr. Nagy Mária, az Országos Közegész­ségtani Intézet tudományos munkatársa, az életkor és a földrajzi környezet összefüg­géseiről beszélt. Mint elmon­dotta, az utóbbi években to­vább nőtt hazánkban a hat­van éven felüiitk száma. En­nek egyik oka az emberiség környézetében történt válto­zás. Jól kimutatható, hogy legnagyobb az »öregsűrűség" az Északi-középhegységben, ennek oka a levegő tisztasá­ga. Az előadást követő vita egyik legérdekesebb kérdése volt: van-e kapcsolat az öregség és betegség között? Egy mondat a válaszból: Aki egészséges gyerek volt, álta­lában hosszabb kort ér meg. Dr. Kolta János kandidátus Centenáriumi parkot avattak Kaposváron 'tiiii fel U II • iSN. i - m milfSk m "<-> <V*v . mm , - ■ ■ ' j­I í S * *■ mm ' '< 4 Megszépült és megújult az idén a Cseri park. A megye­székhely centenáriumának minden szép törekvése meg­testesül mindabban, ami * itt épült: az új utakban, a jár­dákban, a parkolókban, a tánc­vábbfejlesztésére. A város fia­taljainak egészséges életmódra való nevelését, a sportigényeik kielégítését szolgálja majd a kézi- és a röplabdapálya, a versenyzésre is alkalmas go­kartpálya. Sok gyermek álma megvalósul a kisvasúttal, amely romantikus környezet megkérdezi majd, mi ez itt, édesanyám? Ez lehet rá a fele­let: a város adta nektek, gye­rekek! tu G. Pécsről A népesség számának alakulása a Dél-Dunántúlon címmel tartott előadást. II. József idejében jóval az or­szágos átlag felett volt a Dél- Dunántúl népsűrűsége, most alatta van. Másik figyelmezte­tő összehasonlítás, hogy míg az utóbbi két évben országo­san csökkent a halva szüle­tett csecsemők száma, a Dél- Dunántúlon nőtt! Mint meg­tudtuk, ennek fő oka a ko­rábban nem megfelelő felvi­lágosító munka és az abortu­szok magas száma. Az előadó külön is hangsúlyozta, hogy hazánkban tovább emelkedik a munkaképes koron felüliek aránya a fiatalokkal szemben. E súlyos gond megoldása csak a párt népesedéspolitikai ha­tározatainak következetes végrehajtásától várható. Még egy somogyi vonatkozású adat az előadásból: megyénkben legmagasabb a nők aránya. Minden ezer férfira 1077 nő jut. Az orvostudomány egy me­rőben új vizsgálati eljárásá­ról, infravörös sugarakkal kivetített »hőtérképről-« tar­tott látványosan illusztrált előadást dr. Boczán János pé­csi ideggyógyász professzor. Mint megtudtuk, kéthetes hegyvidéki pihenés után egé­szen másképp alakulnak a gyógyuló ember »hőgócpont­jai«, fontos következtetésekre adva lehetőséget a kutató or­vosnak. A Somogy megyei KÖJÁL által rendezett tudományos ankét csak első lépése e tu­dományág szélesebb körű el­terjesztésének hazánkban. B. F. Segítőkész brigádok elismerése 25 éves a siketnéma intézet úttörőcsapata KGST -bizottsági ülés Budapesten Tegnap a Gellért-szálló go­belintermében ünnepélyesen megnyílt a KGST rádiótech­nikai' és elektronikai ipari ál­landó bizottságának jubileumi ülése. A bizottság tíz évvel ezelőtt alakult, s ezúttal tart­ja 25. tanácskozását. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a bizott­ság elnöke, megnyitójában kiemelte, hogy a sokoldalú együttműködés eredménye­ként a magyar iparnak nagy lehetőségei vannak a követ­kező évtizedben tartós koo­perációs kapcsolatok kialakí­tására a korszerű, magas mű­szaki színvonalú vezetékes és vezeték nélküli átviteli rend­szerek, a távbeszélő közpon­tok, a híradástechnikai, szá­mítástechnikai és elektro­akusztikai eszközök gyártásá­ban. A kormány nevében Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese üdvözölte az ülés részvevőit. Ünnepélyes zászlófelvonás­sal kezdődött tegnap reggel az intézeti nap eseménysoroza­ta Kaposváron a Siketek Álta­lános Iskolájában és Nevelő- otthonában. A városunk fel- szabadulása 29. és az intézet úttörőcsapata megalakulása 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségekre meg­hívták a patronáló üzemek, vállalatok és fegyveres testü­letek képviselőit is. A vendégek először az inté­zet életével ismerkedtek és ta­nítási órákra látogattak. Ez­után bensőséges ünnepség ke­retében emléklapokat adtak át az intézetet segítő társadalmi munkában élenjáró szocialista brigádok képviselőinek. A múlt nyáron ezek a bri­gádok 270 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek az iskola környékén. Kerítést, sé­tálójárdát építettek, elkészítet­ték az óvodai hálótermek fa­burkolatát, falakat festettek. A Volán 13. számú Vállalat, a Moziüzemi Vállalat, a Közúti Építő Vállalat, a Mezőgép és még több kaposvári vállalat se­gítőkész brigádjai és a nép­hadsereg katonái megérdemel­ték azt az elismerést, amely­ben délután részesültek, ami­kor ünnepélyes tanácsülés ke­retében átadták nekik az em­lékplaketteket. Az intézeti nap jelentős ese­ménye volt még a korszerűsí­tett tornaterem, műhely és fo­tószakkör átadása, majd ezt követően a negyedszázados ju­bileumát ünneplő úttörőcsapat ünnepélyes csapatgyűlése. Vidám klubdélutánnal zárult a nagy múltú intézet tegnapi eseménysorozata. Beszámoló taggyűlés a böhönyei áfész-nél A kommunisták példát mutatva dolgoztak (Tudósítónktól.) A napokban tartotta beszá­moló taggyűlését a böhönyei fogyasztási szövetkezet párt- alapszervezete. Török János párttitkár elemezte az év so­rán végzett munkát, beszélt a pártépítés eredményeiről, a kommunistáknak adott párt- megbízatások teljesítéséről és a jövő évi feladatokról. Külön foglalkozott a szö­vetkezetnél levő szocialista brigádok munkájával. El­mondta, hogy a tíz szocialis­ta brigádban — mint a fo­gyasztási szövetkezet más te­rületein is — megtalálni a kommunistákat, akik példát mutatnak társaiknak. A párt­vezetőség munkáját értékel­ve arról beszélt, hogy együtt dolgoztak a gazdasági veze­tőkkel, így sikerült jelentős datának formálása, szakmai és politikai képzése terén. A beszámolót követő vitá­ban sokan mondták el véle­ményüket. Szabó György. áfész igazgatója, aki tag.' : pártvezetőségnek is, az á-k gazdasági eredményeiről tá­jékoztatta a taggyűlést, s ar­ról beszélt, hogy a kommu­nisták példamutatóan, oda­adással dolgoztak, javasla­taikkal is nagy segítséget- ad^ tak a szövetkezet vezetőinek. Gaál Ferencné a fiatal dol­gozók helyzetéről szólva az* javasolta, hogy a jövőben r szövetkezet minden vezetőié­nek nagyobb megértéssel kel, a fiatalok gondjaival foglal­koznia, hogy azok — érez­ve az irántuk megnyilvánuló bizalmat — még nagyobb fe­lelősséggel dolgozzanak a szö­helyekben, a szabadtéri szín- ben jár majd, s szép élménye­padban, a KRESZ-pályában, az elültetett fákban és virágok­ban. Kétkezi munkások, a nyári KISZ-építőtábor fiatal­éi, az áramszolgáltató viilany- :erelői, ipari tanulók, kato- ik, tervezők, mérnökök, sok- )k vállalat összehangolt mun- :ája révén kedvelt pihenőhely xett a park. A város felszabadulási év­fordulóján, a rendezett tanácsú városi rang századik évfordu­lóján méltóképpen nevezték el a Cseri parkot éppen a cente- íriumróL A tegnap délelőtti i n épségén részt vett Deák Fe- c, a városi pártbizottság el- titkára, dr. Ormosy Viktor, /árosi tanács általános el- ikhelyettese. A havas park­on szinte szikrázott a nap- iy, amikor az emlékoszlop tt megkezdődött az ünnep- . A városi tanács fúvószene- -•ának műsora után Do­hos Lajos, a Krénusz János :ola nyolcadikos tanulója el- mdta Anna Ahmatova A Tádi Győzelem park eí- rsát. Ezután Hotter Ist- a Hazafias Népfront váró­in tkára mondott beszédet. — E közpark névadó ünnep- ■ ’én úgy érzem, nem csu­pán jelenéről, hanem a közeli jövőjéről isfszólni kell hiszen két kínál. Azoknak, akik pi hennd jönnek e helyre, sok sok pad és virágos-falombos környezet teremt lehetőséget minderre. Amíg a népfronttitkár be­szélt, újabb és újabb érdeklő­dők álltak meg a közelben. — A város centenáriumát ünnepelte ebben az évben. En­nek az évfordulónak a jegyé­ben született újjá e park. Az ünnepi év városfejlesztő- és szépítő társadalmi megmozdu­lásait hirdesse az itt felállított emléktábla és az új név. Le­gyen e hely neve mától Cente­náriumi park! Szép e park je­lene, még szebb lesz a jövője. Állami segítséggel a város társadalma hozta létre. Nem lépéseket tenni dolgozóik tu- vetkezet fejlődéséért. BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Előrevetített kép az ezredfordulóról A múlt év időjárása nem gazdasági beruházásokra kedvezett a bolgár mezőgaz- több mint 170 millió levát daságnak, ennek ellenére szép irányzott elő az állam, en­eredmények születtek. A két év alatt megerősödött agrár­ipari komplexumokban a ter­melés jelentősen növekedett. A földművelésügyi és élelmi- szeripari minisztérium ada­tai szerint a mezőgazdaság teljesítette a 72-es tervet, s az 1971-es eredményekhez képest 5,7 százalékos fejlődést ért el. Országos átlagban hektá- j ronként 37,1 mázsa búzát ter­meltek tavaly, ez rekord a bolgár mezőgazdaság történe­tében. A kenyérgabona-ter­melés 705 ezer tonnával múl­eiég azonban valamit létrehoz ta felül a tervezettet- Túltel- eieg azonoan valamit letrenoz- jesítették a terveket az árpa, ni, meg is kell becsülni. Vi­gyázzunk hát rá, hiszen általa szebb és gazdagabb lett Kapos­vár. Kívánom, hogy a kapos­váriak, s a város határain túl lakók is mindig jól érezzék magukat e helyen. E naptól szürke oszlopon fe­hér tábla hirdeti a park új nevét. Nem messze padok áll­nak, lejjebb játszótér van. Amikor újra virágba borulnak a fák, s kiülnek ide a kisma­készen vunuak a tervek a lo- mák, biztflSSW­a cukorrépa, a dohány ter­mesztésében, de a zöldségfé­lék, a gyapot és a hústerme­lés területén is. A mezőgazdaságnak 1973- ban a társadalmi termék 19 százalékát kell produkálnia, ami azt jelenti, hogy egyet­len esztendő alatt 7,8 száza­lékos termelésnövekedést kell elérnie. E célok megva­lósítása komoly feladatot je­lent, a szakemberek vélemé­nye szerint a sikerhez az ag­ráripari komplexumok anya- •gi-műszaki bázisának további nek az összegnek jelentős ré­szét 21 új állattenyésztés5 komplexum, 6 új melegházi kertészet stb. építésére for­dítják. A gépparkot csaknem 10 ezer új traktorral és több mint másfél ezer kombájnnal gyarapítják, növelik az öntö­zött területek nagyságát és a műtrágya-felhasználást, Eze­ken kívül az agráripari komplexumoknak országosan mintegy 200 millió leva hi­tel áll rendelkezésükre, fon­tosabb beruházásaik támoga­tására. Csakis így érhető el az a cél, melyet az agrár­ipari komplexumok megala­kításával tűztek ki: az ipari technológiák meghonosítása a mezőgazdasági termelésben, a hatékonyság fokozása ér­dekében, illetve a következő fokozat előkészítése. A jelenlegi ötéves tervben a bolgár mezőgazdaság beru­házásainak több mint egyhar- mada a nagy, gépesített és automatizált állattenyésztő te­lepek építésére irányuL Az agráripari komplexumok ré­vén végrehajtott koncentrá­ció és specializáció keretében épültek fel a Sztara Zagora-i, russzei és kosztúibrodi ba-, ^kukorica WO—150 .•ii'jjpwek-J. erősítése-, szükséges,- A mezó-4r>omfikombmátok, —aljinfcj«aprafnrgó 30 évenkénti teljesítése 4 millió darab broyler csirke. A don- csevi tojásgyár évente 55 mil­lió darab tojást ad a népgaz­daságnak. A trgovistei és knezsai nagyüzemi sertéshiz­laldák éves termelése eléri a 4 ezer tonna sertéshúst. 1975- ig az állattenyésztő komple­xumok a népgazdasági terv­ben előírt sertéshúsrnennyiség felét, a tojás egynegyedét, a baromfihúsnak pedig csaknem háromnegyedét fogják előál­lítani. Mindezek ismeretében már nem is tűnik utópisztikusnak az a kép, amelyet Palagacsev professzor írása vázol »A bol­gár mezőgazdaság 2000-ben« címmeL A következő három évtized fejlődését az elmúlt három évtized eredményeire alapozza. így ír: »2000-ben nagyüzemi, gé­pesített, nagy intenzitású gaz­dálkodás lesz az egész or­szágban. Átalakul a termőte­rület struktúrája, a gabona­félék részaránya csőkkel, a szemes és gyökérgumós ta­karmánynövényeké, a zöld­ségféléké, a szálas takarmá­nyoké, az évelő kultúráké pe­dig növekszik. A terméshoza­mok a következő szinten mo­zognak: búza: 50—60 mázsa, mázsa.*1 paradi­csom 500 mázsa, alma 3S0— 500 mázsa, bor- és csemege­szőlő 100—130 mázsa hektá­ronként. A tehenenként! éves tejhozam 6000 liter, a? anyánkénti évi juhtejhozam 300 liter, az évi gyapjúhozam juhonként 8 kiló, az évi to­jáshozam tojónként 260 darab lesz. Ilyen eredményeket má~ most elérnek, már van olyar búzafajta, melynek termésho­zama hektáronként 100 má­zsa, és vannak olyan szarvas­marhafajták, melyek tehene: 6000 liternél több tejet adnak évente. A mezőgazdaság gyors fej­lődéséhez elengedhetetlen ü.’ szükséges a mezőgazdaság- gépgyártás és a vegyipar, az iparszerű építkezés, a szako­sított szállítás, valamint p? élelmiszeripar fejlődése. F* hez jó feltételeket biztosít szocialista országokkal va együttműködés, a mind széle sebb körű integráció. Az 10''o férőhelyes tehenészetekben. 30—100 ezres sertéshizlaldá ban, a 7 millió férőhely broylerházakban, az 5­ezer férőhelyes masrhahiz! dákban az ember szerepe el­sősorban a gépi mechanizmu­sok és automatikus berenö^ zések működésének eile- zésére és irányítására ko. tozódik.« tr. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom