Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
II békeszeretó erők moszkvai világkongresszusának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) kék azonnali felszámolása, a külföldi agresszió és beavatkozás következményeinek leküzdése. A KNDK kezdeményezésére észak és dél között megindult párbeszéd újabb lépés Korea demokratikus alapon, külső beavatkozás nélkül történő, békés újraegyesítése felé, bár a dél-koreai hatalmak akadályokat gördítenek a rendezés elé. Az ázsiai országok kormányai és összes társadalmi erői szükségszerűen arra kényszerültek, hogy koordinálják a kontinens békéjével és biztonságával összefüggő problémák megközelítését. A megközelítés kidolgozásánál az előterjesztett konstruktív eszmék és elvek figyelembevételével békés egymás mellett élés és a nemzetközi biztonság egyetemlegesen elismert alapelveiből kellene kiindulni. Leszerelés Az enyhülés légkörét fel kell használni a fegyverkezési verseny beszüntetésének és a leszerelés problémájának gyakorlati megoldására. A nemzetközi enyhülés erősödésének és a leszerelésnek párhuzamosan fejlődő folyamata ösztönözni -fogja egymást. Arról van szó, hogy a fegyverkezési verseny fékezésére és korlátozására irányuló lépésekről át kell térni a fegyverkezés gyakorlati csökkentésére; mindenekelőtt az általános és teljes leszerelés perspektíváját tartva szem előtt —, be kell tiltani a tömegpusztító fegyvereket. ' E célból szükséges: — hogy a már aláírt leszerelési egyezményeket és megállapodásokat — és ezek jelentősége nyilvánvaló — szigorúan teljesítsék, továbbá, hogy csatlakozzanak hozzájuk azok az országok is, amelyek még nem írták alá, illet.v5 nem ratifikálták azokat; — hogy a nukleáris nagyhatalmak nem alkalmaznak erőszakot, amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy örökre megtiltják a nukleáris fegyverek használatát, csökkentik a katonai költségvetést, s az így felszabaduló anyagi eszközök egy részét fordítsák a fejlődő országok népeinek segítésére; biztosítsák valamennyi térségben a nukleáris kísérletek beszüntetését és tegyenek további gyakorlati lépéseket a nukleáris rakétafegyverkezési verseny és e tömeg- pusztító fegyverek tökéletesítésének beszüntetésére, a leszerelés érdekében; — hogy a gyakorlatban is hajtsák végre az atommentes övezetek létrehozására, a külföldi katonai bázisok megszüntetésére és külföldi területen elhelyezett nukleáris fegyverek betiltására vonatkozó javaslatokat; — hogy mielőbb hívják egybe a leszerelési világkonferenciát, és biztosítsák az európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások sikerét. Nemzeti felszabadító mozgalom, harc a gyarmatosítás és a rasszizmus ellen Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népei harcolnak a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus, a rasszimus, az apartheid, a nemzeti elnyomás ellen, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A nemzeti felszabadító^ erők a világméretű antiimperialis- ta mozgalomnak, a világbéke építésének egyik fő elemét alkotják. A nemzeti felszabadító mozgalrpak egyetlen törvényes képviselői népüknek, országuknak. Sokoldalú támogatásban és segítségben kell részesíteni Ázsia, Afrika és Lptin-Ame- rika gyarmatosító es rasszista rend ellen, az önrendelkezésért és a nemzeti államiságért küzdő népeinek felszabadító mozgalmait. Minden békeerőnek küzdenie kell azért, hogy az ENSZ számos, a gyarmatosítás, az apartheid és a rasszizmus más formáinak felszámolásáról hozott határozatát maradéktalanul és feltétel nélkül végrehajtsák. Fejlődés és gazdasági függetlenség A nemzetközi enyhülési fo-1 lyamat kedvezőbb feltétele-1 két teremt a harmadik világhoz tartozó országok gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához. Tűrhetetlen, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a világ még nem tudott megszabadulni a föld nagy részén a gyarmatosítás terhétől és a gyarmatosító társadalmi struktúrától, hogy a világ számos térségében még pusztít az- éhínség, a betegség, nem szűnt meg a gazdasági és kulturális elmaradottság. a nincstelenség. Kétségtelen, hogy mindezt tovább súlyosbítja a nemzetközi monopóliumok zsarolása és nyomása, amelyek a helyi reakcióval szövetségre lépve, 1 támogatják a népellenes, nyil- I tan fasiszta rendszereket. A fejlődő országok hatékony nemzetközi szolidaritást élvező népeinek állhatatossága és alkotó erőfeszítése meg tudják oldani ezeket a lét- fontosságú társadalmi-gazdasági problémákat és emelhetik az emberek százmillióinak életszínvonalát. Ezt elő kell segíteni a katonai költségvetések általános csökkentésével, a népek azon jogának szigorú tiszteletben tartásával, hogy természeti kincseiket birtokolják, szabadon rendelkezzenek velük, azzal, hogy mindennemű politikai előfeltétel nélkül erőteljesebb gazdasági, tudományos és műszaki segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak. Együttműködés a környezetvédelemben Az emberiség egyre inkább tudatában van annak, hogy milyen veszélyek fenyegetik a környezet rombolása és tönkretétele következtében. A világ népeinek létérdeke, hogy oltalmazzák közös otthonunk, a föld természeti kincseit. Ez pedig a sokoldalú nemzetközi együttműködés és a természeti kincsek ésszerű felhasználását igényli. Véget kell vetni a nukleáris kísérletek, a folyók, tengerek és óceánok vize radioaktív és mérgező anyagokkal való szennyezése következtében rendkívül veszélyes környezetszennyezési folyamatoknak. Együttműködés a nevelés és kultúra területén A nemzetközi kulturális együttműködés és a szélesebb emberi kapcsolatok értékes szerepet játszanak a népek és nemzetek közötti kölcsönös megértés erősítésében, a bizalmatlanság eloszlatásában, az elfogultság és az elő- 1 életek megszüntetésében, iindezt a hatást azonban nem lehet elérni addig, amíg e területeken való együttműködés nem alapul a szuverenitás demokratikus elvein, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és minden ország törvényeinek és történelmi hagyományainak tiszteletben tartásán. A nemzetközi kulturális együttműködés formái különbözőek. Közülük kiemelkedően fontos: az együttműködés a nevelés területén, az ifjú nemzedék nevelése a,, nemes erkölcsi eszmék és m!- den nép tisztesiben ‘ szellemében; a külföldi -í zők fordítása gyakorlatának I mai és személyi okokból más kiterjesztése és javítása; a országokba történő utazások turizmus fejlesztése; a szak-1 megkönnyítése stb. Gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés A gazdasági és tudományosműszaki együttműködés nemcsak következménye, hanem biztosítéka is a békés egymás mellett élésnek. Növekedését nem a társadalmi rendszerek különbözősége gátolja, hanem a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési hajsza, s a lélektani hadviselés. A nemzetközi gazdasági együttműködésnek a kereskedelmi és más gazdasági kapcsolatokban az egyenlő jogok, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvén kell alapulnia. A nemzetközi gyakorlatból gyökeresen ki kell irtani azokat a • kísérleteket, hogy politikai és diszkriminációs feltételeket erőszakoljanak a másik félre, s beavatkozzanak annak belügyeibe. A világméretű gazdasági kapcsolatok rendszerét úgy kell kiépíteni, hogy az megfeleljen minden részvevő érdekének, és különösen hozzá kell járulnia a fejlődő országok gazdasági függetlenségéhez. Társadalmi haladás és emberi jogok Minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy békés környezetben, szabadságban és társadalmi igazságosságban éljen és dolgozzon. A társadalmi haladás és emberi jogok biztosításához elengedhetetlen az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a baráti együttműködés légköre. Azoknak az államoknak és kormányoknak amelyek az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményeket eddig nem írták alá, nem ratifikálták, ezt haladéktalanul meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek az egyezmények hatályba lépjenek. Az emberi jogok biztosítása érdekében mindenhol megfelelő mechanizmust kell biztosítani. Ehhez teljes mértékben fel kell használni az ENSZ kereteiben működő szerveket. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, s ezt a törvénynek védenie kell; az államoknak törekedniük kell a halálbüntetés teljes eltörlésére. Az élethez való jog felveti a gyilkosság visszautasításával kapcsolatos jog problémáját. Feltétlenül szükséges a diszkrimináció minden formájának — faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási és nemre való megkülönböztetés — felszámolása. Meg kell javítani a munka- körülményeket, a rabszolga- és kényszermunkát meg kell szüntetni. Az egészségügyi és lakáskörülményeket meg kell javítani. Fejleszteni kell az államok közötti különböző szintű együttműködést, például a nemzetközi szervezetek útján, a szakszervezetek, az ifjúsági, a nő-, a vallási és más társadalmi szervezetek, a jogászok, a közgazdászok, a szociológusok és más tudósok között. Bármely ország állampolgárának egyenlően kell részesülnie a társadalmi haladás áldásaiból, a gazdasági, társadalmi, a polgári, a kulturális jogokból, amelyeket törvényben kell biztosítani és megfelelően kell garantálni. Együttműködés a kormányközi és nem kormányközi szervezetek között Különösen fontos, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket kormányszinten tettek annak érdekében, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a békés egymás mellett élés elvét megvalósítsák a nemzetközi kapcsolatokban, és a nem kormányszinten tett erőfeszítések annak érdekében, hogy megszilárdítsák az enyhülést, elmélyítsék a különböző békeerők együttműködését, folytatódjanak egyrészt a világméretű kormányközi szervezetek, mint az ENSZ, a regionális szervezetek, mint az afrikai egysegszervezet, az Arab Liga, másrészt a nemzetközi nem-kormányszerveze- tek együttműködésének aktivizálódásában. A nemzetközi szervezetek e két csoportja között az együttműködés egyik konkrét módja a közvélemény részvétele a világ ügyei berrj s ez különösed" fontos a különböző mozgalmakban és szervezetekben égyesüLt békeszerető erők objektiven növekvő szerepének fényében. A nem-kormányszervezetek hozzájárulhatnak a kormányközi szervezetek erőfeszítéseihez a legfontosabb nemzetközi politikai porblémák, így a nemzetközi konfliktusok megoldásában, a biztonsági rendszer kialakításában, a leszerelés támogatásában, a gyarmatosítás és rasszizmus elleni harcban, a gazdasági és a társadalmi fejlődés problémáinak megoldásában, a környezetvédelemben. Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessek, mind a nemzeti, mind a nemzetközi nem-kor- mányszerveketeknek közösen tanulmányozniuk kell és meg kell határozniuk a közös érdekeltségi szférákat és a közös akciókat — különösen az ENSZ-et és annak specializált intézményeit illetően. Chile A fásiszta puccs Chilében is-- mét megmutatta, hogy az imperialisták és a reakciós erők politikája nagy veszélyt jelent azon népekre, amelyek a szabadság, a politikai függetlenség és a társadalmi haladás útját választották. A chilei tapasztalat ismét megmutatta, hogy a demokratikus eszmékért, az alapvető emberi jogokért a törvényesség és a rend megszilárdításáért folyó harc, amely a népek akaratán nyugszik, szorosan kapcsolódik az aktív békepolitikához és a nemzetközi küzdőtéren való egyenlő jogú együttműködéshez. A chilei tragédia ismét bizonyítja, hogy az enyhülés és a nemzetközi biztonság megerősítése ellen fellépő erők azonosak azokkal áz erőkkel, amelyek megkísérlik fékezni a népek nemzeti függetlenségéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelmet. A chilei néppel való növekvő szolidaritás, a junta terrorja és erőszakos cselekedetei elleni harc, a küzdelem valamennyi demokrata és hazafi kiszabadításáért. Chile valódi újjászületéséért részévé válik nz igazságért, a demokráciáért •- a békéért folyó egyeteme- I ' 'mnak.'Ez a harc való . világméreteket öltött. Így közelítjük meg közösen a legfontosabb kérdéseket, amelyek — a kongresszus részvevőinek egybehangzó véleménye alapján — iha előtérbe kerülnek. Meggyőződésünk, hogy ez a megközelítés jó és cselekvő alapul szolgálhat és kell is hogy szolgáljon minden ember gyümölcsöző és egyeztetett akciójához, aki nemcsak kívánja a békét, hanem a béke érdekében gyakorlati tettekre is készen áll. Az idő nem vár. Az olyan nemzetközi kapcsolatok rendszerének a megteremtéséhez, amelyben a háború lehetetlennek bizonyul, és amelyben minden nép, minden állam maradéktalanul élvezheti a béke javait, a modern civilizáció és a tudományos-technikai forradalom áldásait — nem elegendő csupán a kormányok törekvése. Ez a földön élő valamennyi ember ügye. Az idő nem vár. Hisszük, hogy a kongresszus jó alapot teremt. Erőteljes ösztönzője lesz valamennyi békeszerető mozgalomnak a nemzetközi biztonság és leszerelés, a nemzeti függetlenség, együttműködés és béke érdekében kifejtett 'erőfeszítései egyesítésének. Az idő nem vér. Mérlegen az idei vetőmaglermelés Több mint 1700 vagon kalászost és burgonyát lémzároltak Somogybán x Hogyan zárult az idei vetomagter- mesztési időszak? — A kérdésre Várnái Gyula, a Somogy megyei Vetőmag- > felügyelőség vezetője válaszolt. Elmondta, hogy a fémzárolt kalászosok és burgonya mennyisége _ egyaránt meghaladta a tavalyit. A somogyi gazdaságokban ösz- szesen 11 500 hektáron termeltetett vetőmagvakat ebben az évben a felügyelőség. Ez a terület valamivel kisebb a múlt évinél. A legnagyobb helyet — 5300 hektárt — az őszi kalászosok foglalták el, s az itt termett hozamokból 719 vagonnal fémzároltak a tavalyi 553 vagonnal szemben. A terület alapján. és a jó termés láttán még ennél is többre számítottak, azonban éppen a betakarított kalászosok jobb vetőminősége miatt a gazdaságok többet visszatartottak maguknak. Ennek is tulajdonítható, hogy még a fémzárolt tételekből is visszamaradt egy rész a gazdaságokban, mert a korábbi megrendelők közül néhány lemondta a szállítmányt. Így jövőre mintegy ezer hektárral csökken megyénkben az a terület, amelyet nemesített szaporítóanyaggal kellene elvetni. A fémzárolásnál azt tapasztalták a felügyelőség szakemberei, hogy a minőség lényegesen jobb a tavalyinál: 43 százalék kapott első osztályú és 37 százalék másodosztályú minősítést (korábban ennek az aránynak a fordítottja volt a jellemző). A termelőszövetkezetek biztosak akarnak lenni a dolgukban, mielőtt a .magot elvetik. Ezt tanúsítja, hogy a saját termesből vetésre visz- szatartott őszi kalászosokból tavaly 593. az idén pedig már 724 mintát küldtek a felügyelőségnek vizsgálatra. Hasonló körültekintésre lesz szükség jövő tavasszal is, a tavaszi kalászosok vetése előtt. A kalászosok után — a vetőmagtermelő területek nagyságát illetően — a burgonya következik Somogyiban. Az idén 1170 hektár volt a Szaporító terjjlet, s ebben egy kis hányádnál — mintegy »utolsó mohikánként« — még a kisvárdiai rózsa és a gülbaba is szerepelt (méghozzá, nem is rossz hozammal). Burgonyát összesen több mint ezer vagonnal fémzároltak, jóval többet a tavalyinál. Ezekből a tételekből főként a somogyi gazdaságoknak szállítottak, de jutott a krumpli »őshazájába«, Szabolcs-Szatmár megyébe is. A szakemberek leginkább a holland Desireevel elégedettek, ez a fajta ugyanis megadta hektáronként a 280—300 mázsás átlagot (ebből legtöbbet a vízvári tsz termelt, s itt 415 mázsás átlagtermést értek el). A Somogy gyöngye a barcsi Vörös, Csillag Termelőszövetkezetben, ahol öntözéssel termesztették, hektáronként 328 mázsás átlaggal fizetett. A felügyelőségen ebben az időszakban már a jövő évi burgonyiatermeléssel kapcsolatos munkák folynak. A haj- tatási vizsgálat kimutatja,, alkalmas-e a gumó a kiültetésre. Külön helyiségben, rekeszekben, a kívánt hőmérsékleten tárolják a gumókat. A tétel akkor alkalmas a tavaszi ki ültetésre, ha száz gumó közül legalább kilencven első és másodosztályú csírát hajt. Nemcsak a somogyi, hanem a Baranya megyei gazdaságoknak is a kaposvári felügyelőségen vizsgálják a szántóföldi szemlén alkalmasnak bizo- nyúlt burgonyát. II, F, Ev vége a nagyatádi kertészetben Eredményes évet zárt az idén a nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezet kertészete. Húsz hold zöldség és huszonkét hold dinnye termett az idén. Ez egymillió kétszázezer forintot hozott a nagyatádiaknak. A fóliák alatt olajtüzelésű kályha tartja kellő hőfokon a levegőt. Ez kissé költséges ugyan — a két kályha naponta 400 liter olajat fogyaszt —, azonban a zöldségtermesztés így is kifizetődő. A szövetkezet nyolc állandó alkalmazottja talál itt munkát. A zöldség egy részét a gazdaság. két saját eladóhelyén hozz# forgalomba. Ezek télen- nyáron egyaránt üzemelnek. Az üveg- és fóliafelület alól — melynek összes területe 5000 négyzetméter — áprilisban kerülnek az első primőrök a boltokba. Elsőként a saláta jelenik meg. Ezt követi majd a zöldhagyma, a retek, a spenót, majd pedig május végén a paprika. Tudományos Üj kiadvánnyal jelentkezett a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. Dr. Molnár László szerkesztésében Tudományos közlemények címmel megjelent a kiadvány első száma. Három tanulmány jut el ezúttal a szakemberekhez. Bedő Sándor és Laki István két magyar tarka bikacsoporttal végzett kísérleteket annak megállapítására, hogy a különböző színtű tápláló-anyagellátás hogyan hat a növekedésre és >a nevelés gazdaságosságára. Figyelemre méltó, megszívlelendő tapasztalataikat dolgozták fel most napvilágot látott közös tanulmányukban. Horn Péternek az Egyszerű és hármas kereszteződésű bro közlemények ilerkombinációk keltethetösé- gének összehasonlító vizsgálata című munkája angol nyelven már megjelent. Most ebben az első kiadványban magyarul is eljut az érdeklődő szakemberekhez. A harmadik tanulmány ugyancsak a szarvasmarhatenyésztéssel van összefüggésben. Wolf Gyula, Makay Bertalan, Zákány József a marhahús porhanyósságát befolyásoló tulajdonságokat vizsgálta és értékelte. Somogyi Néplap! 3
