Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Ünnepség a kaposvári villamossági gyárban (Folytatás az 1. oldalról.) — ötvenhat év már törté­nelmi távlat — mondotta a já­rási pártbizottság első titkára, — és ebben a történelmi táv­latban minél messzebb kerü­lünk időben a Téli Palota ost­romától, annál hatalmasabb méretekben bontakoznak ki ennek a nagy jelentőségű vi­lágeseménynek világtörténel­mi hatásai. — ötvenhat évvel ezelőtt olyan hatalom született, amely felszabadította és véglegesen a maga urává tette a dolgozó embert, céljául tűzte a kizsák­mányolás felszámolását és az osztálynélküli társadalom föl­építését. Olyan osztályhatal­mat teremtett, amely az osz­tály nélküli társadalom fölépí­téséért, a társadalmi és nem­zeti egyenjogúságért a népek együttélésében a testvéri ösz- szefogásért, az egyetemes béke kivívásáért és biztosításáért harcol. A Szovjetunió népei a győzelmes október után az el­maradott országból — a mun­kásosztály pártja vezetésével — a történelemben páratlanul rövid idő alatt, rendkívül ne­héz, véres ellenforradalmak és intervenciók, a hitleri bar­barizmus elleni küzdelmek kö­zepette, a világ egyik ipari­lag, technikailag, katonailag, kulturálisan legfejlettebb nagyhatalmává fejlesztették hazájukat. Ma már általános a felisme­rés, hogy a halhatatlan Lenin, a bolsevikok pártja és a for­radalmi tömegek világtörté­nelmi jelentőségű tettet vittek véghez a cári tőkés-földesúri rendszer megdöntésével. A Le­nin vezette bolsevik párt e győzelmével kivívta magának azt a rangot, hogy az új társa­dalomért harcolók élcsapata legyen. A nemzetközi munkásmoz­galom forradalmi része világ­szerte nagy számban követte a lenini példát: forradalmi kom­munista pártok alakultak, melyek ma a földkerekség minden részén megtalálhatók és mindenütt irányítói, erjesz- tői az osztály nélküli szocia­lista—kommunista társada­lom megteremtése érdekében vívott harcnak. S mindegyiket segíti az, hogy összevetheti ta­pasztalatait a forradalmi moz­galom olyan óriási kincsestá­rával, mint a Nagy Október óta eltelt 56 esztendő története. A Szovjetunió önzetlen, ál­dozatkész harca sokoldalú se­gítsége döntő szerepet játszott A vállalatok és a család A népesedéspolitikai fel­adatokról intézkedő kormány- határozat így rendelkezik: »Könnyíteni kell a gyerekes családok helyzetét, csökkente­ni kell a gyerekneveléssel já­ró költségeknek a családot ter­helő részét, illetve növelni kell ebben a társadalmi rész­vételt készpénzjuttatásokkal és más kedvezményekkel.« Az áffafn — a költségvetés terhé­re — 1974. június 1-től — a két gyermek után járó csalá­di pótlékot havi száz forinttal felemeli. A gyermekgondozási segély összegét január 1-től differenciáltan növelik. A kormányhatározat végre­hajtásáról intézkedő jogszabá­lyok most készülnek. Erről kértünk tájékoztatást dr. Ró­zsa Józseftől, a Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályvezetőjétől. — A kormány határozatával arra törekedett, hogy a leg­kedvezőbb feltételeket teremt­se azok számára, akik a több gyermek nevelését vállalják. — Bizonyára ezzel függ össze a gyermekápolási táppénz Jo- gosultsága is. — Igen. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a gyermek egyéves koráig a szülőt korlát­iónul megilleti a gyermekápo­lási táppénz. Egytől három­éves korig évi hatvan, iskolás korig pedig évi 30 napban ál­lapította meg ezt a jogsza­bály. Szeretném viszont hang­súlyozni e táppénzjogosultság új vonását: azt, hogy az apát ilekor is megilleti, ha együtt ' a feleségével. Ebből követ- 3zik, ha beteg a gyerek, mcsak az anyát, hanem — etenként — az apát is kiír­atja az orvos. — Mivel magyarázható ez? — Sok oka leheti Például az anya olyan munkakörben 'ilgozik — tudományos ku- itómunkát végez —, ahol trányos lenne szakmája impontjából, ha időszakon- it megszakítaná tevékeny­ét. De lehet ennek sokkal .'rűbb oka is: például a kevesebbet keres, mint a ség, s a családnak kedve- jb, ha az alacsonyabb jöve- elmű tagja van táppénzen. — A gyermekgondozási sza­badság és a gyermekápolási táppénz adta lehetőségeket a következő években — várha­tóan — sokan veszik igénybe. Tiadez azzal jár, hogy többen xaradnak távol a munkahe- lyüktól, tehát a vállalatoknak növelniük kell létszámukat. — A gyermeket nevelő csa­ládok támogatása társadalmi ügy: ebből következik, hogy nemcsak a kormánynak, ha­nem a vállalatoknak is min­dent meg kell tenniük a ha­tározatban foglalt célkitűzé­sek megvalósításáért, azért, hogy növekedjen a gyermek- neveléssel járó költségekben a társadalom részvétele. Ami a munkaerő biztosítását illeti, az főleg a sok nőt foglalkoz­tató üzemekben jelentkezik majd fokozottan. De erre föl lehet, és föl is kell készülni. Az, hogy egy kismama gyer­mekgondozási szabadságra ké­szül, nem titok a munkahe­lyén. A vállalatoknak azt is tudniuk kell, hogy kit várhat­nak a három év letelte után vissza. Ezért nyugodtan állít­hatom, hogy a munkaerő biz­tosítása csupán szervezési kérdés. Ha valamelyik üzem­ben akadályok keletkeznek a termelésben, az sok okra visz- szavezethető, de egy biztos: nem lehet ennek az intézke­désnek a hatása. — A kormányhatározat fel­szólító módban fogalmaz. A gyermeket nevelő szülőknek juttatott kedvezmények egy részét korábban feltételes mód­ban fogalmazták meg a ren­deletek, tehát mérlegeléstől tették függővé. — Igen. Most egyértelműen azt mondja, hogy adni kell, s nem azt, hogy adható. Mivel ezek a rendelkezések 1974-től lépnek hatályba, s most még csak 1973 novemberét írunk, van mód a felkészülésre. Én azt mondom, hogy a bölcs munkáltató már most számol velük. — Mit tart ön ezzel kapcso­latban a legsürgősebb tenniva­lónak? — Fölmérni azt, hogy mi­ként hatnak ezek az intézke­dések a munkavállalókra, mi­lyen létszámváltozásra szá­míthatnak az üzemekben, s meg kell keresni a módját, hogy miként lehet ezt ellen­súlyozni akár létszámnövelés­sel, akár szervezéssel. — Egyszerűsítés volna a né­pesedéspolitikai intézkedése­ket csak a termelés szemszö- géből nézni. — Valóban az. A család jyan nem vállalati kategória, de a vállalatoknak sok tenni­valójuk van a családok érde­kében. A kérdés — az első pillanatban bármilyen külö­nösen hangzik is — így szól: mit tehetnek a vállalatok a családok jövedelemkülönbsé­gének csökkentéséért? A tár­sadalom a családi pótlékok emelésével, a nyugdíjak ren­dezésével megtette, ami erejé­ből pillanatnyilag telik. Most a vállalatokon a sor. Termé­szetesen nem arról van szó, hogy a családtagok számának — vagy az eltartottaknak — az arányában állapítsák meg a fizetéseket. Ez gazdaságilag rendkívül káros lenne. A köz- gazdasági szabályozók változ­tatásával azonban minden vállalatnál bevezetik a jóléti alapot. Ez az intézkedés rég­óta vajúdó gondot old meg: a gazdaságirányítás mostani rendszerére való áttérés idő­szakában fix összegben hatá­rozták meg a szociális juttatá­sokra, kulturális célokra for­dítható összeget. Ez mindenütt kevés volt. A jövő évtől kezd­ve a jóléti alapot mindig a bérek százalékában határoz­zák meg, s — szükség esetén — ezt még kiegészíthetik a vállalatok az adózott nyere­ség egy részével. Ebből követ­kezik, hogy ha nő a bér — ez pedig évente magasabb —, emelkedik a jóléti alap is. Ha nagyobb a nyereség, ugyan­csak növelni lehet ezt az ösz- szeget. Mostani ismereteink szerint főleg a tanácsi válla­latoknál jelent ez sokat. Azt, hogy a megnövekedett jóléti alapot miként használják fel hatékonyan, a vállalatoknak kell eldönteniük. Anélkül, hogy receptet kí­vánnék adni, néhány lehető­séget elmondok: növelni lehet az üzemi étkezéshez való vál­lalati hozzájárulás összegét, lehetőség van arra, hogy a nagycsaládosok önköltségi áron ne csak ebédet, hanem vacsorát is vihessenek haza az üzemi konyháról. Tanévkezdé­sek előtt nagyobb összeggel lehet segíteni a több gyerekes családok szeptember előtti gondjának megoldását. Egyéni elbírálás alapján segélyeket adhatnak a vállalatok. Ez a téma egyébként túlnő a népe­sedéspolitikán, hiszen a népe­sedéspolitikát is magába fog­laló szociálpolitikát érinti: le­hetővé teszi, hogy a munka­helyen javuljon az ellátás. S a tapasztalatok szerint az em­berek becsülik a szociális el­látás javítását célzó intézke­déseket: az összeg nagyságá­tól függetlenül a társadalom gondoskodását látják benne. j&ercaa Imre abban, — folytatta Dombóvári László —, hogy a népek egész sora felszabadult a fasiszta el­nyomók, a gyarmati kizsákmá­nyolok uralma alól, és az ön­álló nemzeti fejlődés útjára lépett, s abban is, hogy a szo­cialista társadalmi rend három földrészre kiterjedő világrend- szerré fejlődött. A Szovjetunió a leghatalmasabb támasza a szocialista országok népeinek, a függetlenségükért harcoló nemzeteknek, minden haladó törekvésnek, a világháború megakadályozásáért, a tartós békéért küzdő embereknek. A kizsákmányoltak és elnyomot­tak, az igaz ügyért küzdő em­berek mindig reménységgel fordulnak a hatalmas Szovjet­unió felé. Dombóvári László elvtárs ezt követően belpolitikai hely­zetünket elemezte. Beszélt ha­zánk fejlődéséről, majd külpo­litikai törekvéseinket, céljain­kat hangoztatva megállapítot­ta: — Nemzetközi tevékenysé­günk, erőfeszítéseink szocialis­ta építőmunkánk külső feltéte­leinek fenntartására és erősí­tésére összpontosulnak. Az eb­ben követett legfőbb elvünk: barátság és szövetség a Szov­jetunióval, a szocialista közös­ség országaival, a haladó erők­kel. A továbbiakban az ünnepség szónoka beszélt hazánk, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békeharcáról, a Szovjetunió fejlődéséről, s mélységesen elítélte a nemzet­közi reakció haladás és béke­ellenes provokációit. Majd ün­nepi beszédét e szavakkal fe­jezte be: — Együtt, vállvetve küz­dünk és haladunk a Szovjet­unióval kitűzött céljaink felé. Szovjet barátaink már a kom­munizmus, mi pedig a szocia­lizmus teljes felépítésének út­ján haladunk. Az idő folyásá­nak természetes rendje, hogy időben mindig távolodunk a Nagy Októbertől. Eszméihez viszont mindig közel mara­dunk, mert igaznak, emberi­nek, szépnek tartjuk őket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóján mély tisztelettel és forró sze­retettel köszöntjük a Szovjet­uniót. Szívből kívánunk párt­jának és kormányának, az egész szovjet népnek a nagy történelmi próbatételek után békés, alkotó esztendőket, to­vábbi nagy sikereket népünk boldogulása érdekében és a világ békéjéért vívott harcuk­hoz. Felszólalt az ünnepségen A. V. Szkripnyikov, a Kalinyini területi Pártbizottság titkára, aki testvérvárosunk és a te­rület lakóinak meleg, baráti üdvözletét tolmácsolva kívánt Kaposvár és Somogy lakóinak további sikereket a szocializ­mus építésében. Az ünnepséget az évfordu­lóhoz méltó színvonalas műsor követte. Közreműködtek: Sza­bó Kálmán és Rózsa Tibor, a Csiky Gergely Színház művé­szei, a Somogy megyei Peda­gógusférfikar, a városi fúvós- zenekar, a mezőgazdasági fő­iskola irodalmi színpada és Nonna Kuraleszina, a Moszk­vai Operaház szólistája, a Szovjetunió kiváló művésze. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 56. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Sz. L Szebb külsővel Ünnepi külsővel jelent meg — történetében először — a mai Somogyi Néplap. Az új nyomdaüzem emeletmagassá­gú rotációs gépén az éjszaka — a megszokott fekete he­lyett — piros címet nyomtak a hengerek a végtelen papír- tekercsre. A Virág utca sarkán épült csarnok a hónap eleje óta es­ténként fényárban úszik már, s a világos termekben össze­hasonlíthatatlanul jobb kö­rülmények között dolgoznak a gépszedök, rendezik az ólomsorokat a tördelök. A szerkesztőnek pedig a lapzár­tához nem kell hozzákalku­lálnia azt, hogy zárva van a cseri sorompó. Nem a vasút, hanem csupán egy ajtó vá­lasztja el a tördelőket a fo­lyékony álommal dolgozó ön­töktől. Hosszú éveken keresz­tül a Somogy megyei Nyom- aaipari Vállalat újságkészítö részlegei a város különböző pontjain dolgoztak, s az idő­vel való versenyfutást nem­egyszer a közlekedés is nehe­zítette. A feladatok pedig évről évre nőttek, s a megyeszék­hely 22(j nyomdai dolgozója mind zsúfoltabb munkater­mekben készítette az egyre igényesebb kiadványokat. Szakmaszeretetüknek, tehet­ségüknek köszönhető hogy a helyhiány okozta gondokat nem mindig vette észre az olvasó a könyvekben, a kiad­ványokban és a — legnagyobb ieladatot jelentő — naponta megjelenő újságban. A régi Latinca Sándor ut­cai épületben jobb munkakö­rülményekről, korszerűbb technikáról álmodtak a be­tűk mesterei. Mindehhez azonban sok pénzre volt szük­ség. Sokéves tervezgetés után döntöttek arról, hogy 46 mil­lió forintos költséggel a Vi­rág utca sarkán új üzem­csarnokokat és igazgatási részt építenek. A sok gond­dal járó beruházás első üte­me erre az őszre elkészült: a nyolcmillió forintos költség­gel épült első csarnokba hat­millió forintért vásároltak új gépeket. A kliséüzem gyors- maratója, a harminckét oldal nyomására is alkalmas rotá­ciós gép lehetővé teszi, hogy szebb formájú és frissebb új­ságot vegyen kezébe regge­lenként a Somogyi Néplap mind népesebb olvasótábora. Ünnepet köszönt ma a hét­köznapitól eltérő külsővel megjelent Somogyi Néplap. Hónapok óta készültek erre a napra az újságírók, a szer­kesztők és a nyomdászok. Az új üzem megindulásakor ezt a meglepetést ígértük az ol­vasónak. S a piros címmel megjelent somogyi napilap egy kicsit jelkép is: az újat teremtő ünnep, a szebbre, többre törekvő ember jelképe. Az ünnepért hétköznapok hosszú során állt helyt az ólomszagú termekben a nyomdász, a gépek mellett a munkás, s a hideggel, tűző nappal viaskodva dolgozott a földeken a falusi ember. Te­vékenységük eredménye az új arcot öltő falu és város, az eddiginél szebb, jobb élet. S ehhez a minden embert érin­tő változáshoz az alapot egy ötvenhat évvel ezelőtti törté­nelmi forduló teremtette meg. Ezt köszönti a szebb külső­vel megjelent Somogyi Nép­lap is. K. I. A fejlődés útján Százhetven telket értékesítenek AZ ÖT KÖZSÉG — mint kéztőn az öt ujj — összetarto­zik. A Balatonszentgyörgyi Közös Községi Tanács hangol­ja össze' életüket, terveiket. Az év vége közeleg; Rigó Lajos tanácselnökkel a vég­zett munkáról beszélgettünk. Nagy út áll mögöttük, sok­sok kilométerkővel. S a kilo­méterkövek itt jelképesek, mert megvalósított álmokat jelentenek. A jó közérzet alapja az, hogy többet végez­tek, mint amennyit terveztek. Balatonszentgyörgyön az is­kolánál gyakorlati termet ala­kítottak ki, tantermet bőví­tettek. ötven, lakóépület eme­lésére alkalmas telket parcel­láztak ki. Elkészült az ivóvíz- hálózat terve is. Most folyik a vízműtársulat megszervezése, öregek napközi otthona is lesz Balatonszentgyörgyön. Utat újítottak fel a község belterületén, s már folyik a Balatomberényt Szentgyörgy- gyel összekötő út szilárd bur­kolattal való ellátása. A herényiek sem panasz­kodhatnak. Lesz orvosi rende­lőjük, orvoslakásuk, összesen Az ötvenedik Vízművet avattak Ádándon Tizenhárom és fél kilométeres hálózat (Tudósítónktól.) A Mandulás-hegy horhóin — Ádánd legmagasabb pont­ján — áll a százötven köbmé­teres, félig földbe süllyesztett, vasbeton tárolómedence. A negyvenméteres szintkülönb­séget hasznosítva elegendő nyomást ad a 13 és fél kilomé­teres hálózatnak. A másik dombtetőn fehér vakolatú, mo­dern vonalú üzemviteli épület és gépház fogadta az új vízmű átadási ünnepségére érkezőket. Az épület előtt Virovecz Jó­zsef, a Siófoki Járási Hivatal elnöke ismertette a vízmű tör­ténetét. A hat évvel ezelőtti sikertelen kútfúrás után a má­sodik, most már bővizű kútra alapozott terveket a lakosság áldozatvállalásával sikerült megvalósít áru, A siófoki járás­ban mindössze nyolc vízmű működik, 46 községben még az ásott kutak vizét fogyasztják. Ezek elé az ádándiakat állí­totta példaképül, akiket a me­gyében az ötvenedik — társu­lati formában épített — víz­műről látnak el. Külön elisme­réssel szólt a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatról, amelyik a nagy távolság elle­nére korszerűen, gyorsan és előnyös árakért dolgozott. A legszebb községi vízmű­nek minősített építmény kilenc és fél millió forintba került. Rövidesen megkezdődik az in­tézmények: a szakiskola, a tsz a napközi, majd 640 lakás be­kötése. A kapcsolótáblán jelző­lámpák fényei izzottak fel, szivattyúk mordultak jelezve, hogy jó ivóvíz folyik Ádán- doa,.. I százhetven telket értékesít a tanács. Ebben benne vannak a közművesítettek is. Az álta­lános iskola tetőszerkezetét átépítették, bejárót és zsi­bongót képeztek ki. Gondoltak a fiatalokra. Ta­nácsi és társadalmi erőből if­júsági parkot létesítettek. A strandi épületeket, kabinokat renoválták, hogy még kultu­ráltabb körülmények várják az üdülővendégeket. Ezért bő­vítették a villanyhálózatot is. A vízvezetékrendszer megva­lósítása itt ugyancsak folya­matos feladat. Akár a klub- ház építése. Járdákat, utca­testeket újítottak fel. Vörsön a Kossuth Lajos ut­ca kapott járdát az idén. A vasútról jövőknek nem kell már bosszankodniuk, szilárd útra léphetnek. A Béke utca házilagos kövezése a felénél tart. Itt is felújítottáli az ál­talános iskola tetőszerkezetét. Tatarozták az épületet. Hollódon, a Rákóczi utca villanyhálózata lett korsze­rűbb. Kövezték is ezt az ut­cát. Autóbuszfordulókat épí­tettek. Az itteni iskolába jár­nak a tikosiak a tanév kezde­te óta. A Tanácsház utca szin­te megújult; ötvenötezer fo­rintot költöttek rá a társadal­mi munka értékével együtt. TIKOSON IS ÉPÜLTEK autóbuszfordulók. Lesz majd új »köntösű« tűzoltószertáruk, parkjuk, várótermük az ot­taniaknak. A következő évek szintén nagy, megvalósítandó terveket hoznak. A balatonszentgyörgyi ivóvízhálózat megteremtése új helyzetet jelent. Gyökeresen megváltoznak az életkörülmé­nyek. Ugyanígy BaIaton.be- rériyben is. Ez utóbbi telepü­lésen egyébként — körülbelül 1975-ben — kemipingíábor nyílik. Vörsön további utca­kövezés várható csakúgy, mint Holládon és Tikoson, L. L. Somogyi NéplapI 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom