Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
„Egy fity ingem sincs!’ Zsigmond a fiókban Bizánei Péter. A wattt falán »gy XVI. vagy CVIL századján élt raéroet- lifökii mester estette férfi- xjrtpé: a bizo- nányiból ke- •ült ide, szinte illendőért A modern, egész íalat lakaró szekrénysorból több polcot és fiókot foglallak el az érmék, a murai z- iiatikai szak- rodalom és a katalógusok. Berzg Péter ’épésztecbini- kus alig két he- e költözött új akásálba. Egyike a legjelesebb Somogy megyei numiz- matikusoknak. A könyves- )olcról leemelt, 1882-ben kiadott latin—magyar kézizótár szerint nomisma = érc- )énz, pénzdarab, innen ered az remtainnal foglalkozók tudott ányos elnevezése: numizma- ákusok. — Nem minden éremgyűjtő -íuankamatikus. Akik ezt tudományosan is művelik, tehát rgyi oldaláról is foglalkoznak ile, azokra használatos ez a ' fejez*». terzy Péter a kaposvári űjtőklub titkára. 1969-ben "»sorban az ő szervezésének -szönhető a KAGYEK, a Ka- isvári Gyűjtsünk Együtt lub megalakulása. Azóta iár az éremgyűjtők vannak ilsúlyban: jelenleg 110-en ke- esik a ritkaságokat, de nem únden gyűjtő lépett be a ilubba. A huszankilenc éves fiatal- mber 1963-ban kezdte. A leint korok emlékei iránti vonzás azonban már kis srác ko- Iban is benne volt — Ennek köszönhettem yűjfeményem magját Minis félreraktam a játszópajtá- '.imtól csereberélt régi pénzeösszegyfilt vagy tizenöt da- b, köztük egy Augustus vas. lg most is megvan. 1963-ban lt Répay Lajos kadarkúti ígyszerész éremkiállítása. Ez 'it a nagy inspiráció, és ő ívelt ki gyűjtővé is. 3erzy Péter gyűjteménye Lenleg 1300-1400 darab. Egy artburg személygépkocsi ér- kű. Ebből elvenni, cserélni 3m szabad. 400 darab római őri pénz, ugyanennyi középori, a többi már az újkorban olt forgalomban. — Mi a közös ebben a gyűj- •ménybem? — Ha címet adnék neki, ez nne: a Magyarországon el- gadott mindenkori pénzek i, azok korabeli hamisítvá/ai. Néhány érdekesebb darab a »llekcióból: a rómaiak közül ^értékesebb Titusz császár mis nevű bronzpénze: mu- ális ritkaság. A gyűjtemény gértékiesebb darabja viszont idolf német—római császár, agyar király 1599-ben, Nagy- ányán vert, verdefényes süsttallérja. A körülbelül öt entiméter átmérőjű pénz érike 10 ezer forint. Szerepel a yűjteményben ennek kora- ieli hamisítványa is. (Képünkön a bal oldalon látható.) Mindegyik magyar uralko- 'ónak volt saját pénze. Az 305-től 1307-ig uralkodó Ottó ivételóveZ mindegyik pénzéből an a gyűjteményben, néme- •fikböl több évfolyam is. 'zek az erre a célra kialákí- •>tt kis tálcák megfelelő reke- '.eiben egymás mellett látha- ík, az eligazító magyarázatés római pénzeket osztályoz Berzy tál együtt. Megvan az első magyar fémpénz. Ezüstből verték, valószínűleg Székesfehérváron, az akkori királyi székhelyen. Felirata: Stephanus Rex. — És a hamisítványok? — Minden korban voltak. A pénzzel együtt megjelentek a hamisítók is. Már a rómaiak pénzét is hamisították a kelták vagy a szarmaták. írni nem tudtak, az érméken látható feliratot ornamentikának hitték. A kerekbetűket lemásolták, az egyeneseket pedig vonalakkal utánozták. Az M betű helyett például négy függőleges vonalat vertek. Erről lehet megismerni, hogy hamisítványok. Sok más érdekes történet is kapcsolódik a pénzhez. Zsigmondi király uralkodása idején (1387—1437) kiadott dénárjának fele volt az obulus, amelynek ugyancsak fele a. quar- ting. Csakhogy ezt az utóbbi latin szót a nép nem fogadta el, mert nehéz volt kimondani. Helyette honosodott meg a fitying elnevezés. Ebből származik a még ma is élő szólás: egy fityingem sincs! Az éremgyűjtés több mindent takar. Ide tartozik a plakettek, a kitüntetések, robot- bárcák, zsetonok gyűjtése is. Berzy Péter csak a fém- és papírpénzt rakta gyűjteményébe. Mellékesen foglalkozik a sörös- és boroskupákkal, a népművészeti tárgyakkal. Ez utóbbi két gyűjteményének néhány darabja is éke lehetne a csak ezzel foglalkozók kollekciójának. Mészáros Attila Kicsi még a mi lányunk Esküvő a börtönben — Sok végződik válással A 10 ezer forintos Rudolf-tall ér és hamisítványa. Biztató a megye mezőgazdasági alkatrészellátása Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben teljes erővel folynak az őszi betakarítási és talajmunkák. Minden óra, minden gép teljes kihasználásával tart a versenyfutás az idővel. Ilyenkor számít csak igazán a különféle javítások, alkatrészbeszerzések miatt kiesett munkaidő. Hajik Györgytől, az AGRO- KER alkatrészosztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást az osztály forgalmáról. — Az alkatrészellátás a mezőgazdasági munkák lényeges feltétele. Az idén némi javulás tapasztalható megyénkben a múlt évihez képest. A vetés, a betakarítás folyamatosságához szükséges gépalkatrészek rendelkezésünkre 11 állnak. Sőt a következő idénymunkát, a téli generálj avítást i' szem előtt tartva, több éves tapasztalatainkat összegezve i1 úgynevezett főjavítási és középjavítási csomagokat állítottunk össze. Egy-egy ilyen!1 csomag minden szükséges alkatrészt tartalmaz, csak két erőgéptípusra, az MTZ 5L-re és az MTZ 50-re specializáltuk magunkat, mivel ezek a legelterjedtebbek. Ha a termelőszövetkezetek igénylik, bármely más géptípusra összeállítunk hasonló csomagokat Ez az újdonság elsősorban az adminisztráció megkönnyítését segíti elő, különösen a vásárló gazdaság részére. Jelenleg a raktáron levő alkatrészek mellett 600 ilyen csomag vár gazdára. Ezzel a módszerrel az 1974. évi első negyedévi rendelések mintegy 40-45 százalékát — 17 millió forint értékben — tudják előrehozni. Nagyüzemeink tehát nyugodtan nézhetnek a téli javítások elé. A Kaposvári Városi Tanács anyakönyvvezetője elé lépő házasulandók 4 százaléka volt 18 éven aluli az év eddig eltelt tíz hónapjában. — Amikor elém áll a kiskorú (általában a menyasszony, a gyámhatóság engedélyének birtokában mondja ki a boldogító igent — mondta dr. Tar Imre anyakönyvvezető. így tizenhat, tizenhét éves arák köthetnek házasságot. Előfordul azonban — az idén például hét alkalommal — , hogy az igazgatási osztály nem adja meg az engedélyt, mert a frigy nem szolgálja a házasulandók érdekét. Miért? Az esetek általában különbözőek, de vannak gyakran előforduló, »rutin okok«. Hátrányos helyzet A gyámhatóság minden esetben környezettanulmányt végez, amelynek célja megállapítani, hogy a fiatal milyen körülmények közé kerül. — Milyen kedvezőtlen hatás érheti? — kérdeztem dr. Pong- rácz Csaba gyámügyi főelőadót. — Például az anyagiak. Nem megnyugtató, ha teszem azt a szülei jól berendezett, háromszobás lakásából szűkös, drága albérletbe kerül. Ugyanígy az is kedvezőtlen, ha az engedélyt kérő nem rendelkezik önálló keresettel, és a vőlegény sincs olyan anyagi helyzetben, hogy pótolni tudná a szülők által nyújtott biztonságot. Persze nemcsak anyagilag lehet megbízhatatlan a vőlegény, hanem erkölcsileg is. Kizáró ok, ha büntetőeljárás folyik ellene, vagy éppen a büntetését tölti. Erre is volt példa Kaposváron. A tervezett házasság azért hiúsult meg, mert a vőlegény éppen bevonult a börtönbe, a menyasszony pedig még nem volt tizennyolc éves. Amikor elérte a nagykorúságot a börtönparancsnok engedélyével, az anyakönyvvezető kíséretében megjelent a börtönben, és kimondta az igent. Akkor már nem volt szükség egyéb engedélyre. Mit mondanak a szülők? A szülőket — mivel kiskorú gyerekükről van szó — minden esetben meghallgatják. A jogszabály előírja, hogy akár külföldről is elő kell keríteni a szülőt, akkor is, ha tíz-tizenöt éve nem látta a gyermekét, tehát nem gyakorol fölötte felügyeletet. Sokkal érdekesebb, hoev mit mondanak azok a szülők, akik a gyermeket tizenhat, tizenhét éves koráig nevelték, Lányos szülő ritkán akadályozza meg a házasságot. Különösen vidéken él a szemlélet még ma is, hogy akkor kell adni a lányt, amikor viszik. »Kicsi még a mi lányunk, ne járjon kend minálunk« — nem nagyon hivatkoznak ma már erre. — Mi történik azokkal, akik nem kapják meg az engedélyt? — Általában fellebbeznek — többnyire kevés eredménnyel. Ugyanis a városi gyámhatóság elutasító döntése mindenkor a törvényes rendelkezések alapján jön létre, s ezt csak nagyon nyomós indokkal változtatják meg. A másik megoldás, hogy várnak, amíg a kiskorú be nem tölti a tizennyolcadik évét. Előfordul, hogy ez alatt az egy vagy több év alatt a jegyesek már nem tartanak ki egymás mellett. Minden eset más — Mi a tapasztalat, jó-e a halogatás, az elutasítás, vagy egyszerűbb kiadni az engedélyt? A kérdésre az anyakönyvvezető válaszolt: — Minden eset más. Mindegyikre lehet példát mondani Az azonban bizonyos, hogy a kiskorúak házasságából lesz a legtöbb válás ... Simon Márta Adjanak tiszta és egészséges tejet a háztáji gazdaságok is! A tej a legtermészetesebb és legértékesebb emberi táplálék, amely csecsemőkortól kezdve az élet végéig szinte nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Éppen ezért nagy jelentősége van a helyes tejkezelésnek. A tej eltarthatósága és minősége elsősorban attól függ, hogy a fejést milyen gondossággal végzik. A tej igen könnyen romló élelmiszer, főleg fejőskor fertőződik a különböző betegségeket okozó baktériumokkal. Csak egészséges ember fejhet! Fertőző betegségekben szenvedő személyt ne engedjenek fejni, sem tejet kezelni, mert ezzel embertársaink egészségét veszélyeztethetik. A fejőshez az istállót, a teheneket, ‘szükséges edényeket jól elő kell készíteni. Tiszta és egészséges tejet csak jó levegőjű, tágas és világos istállóban elhelyezett, egészséges és tisztán tartott állatoktól nyerhetünk. A teheneket ne etessék romlott, penészes, dohos takarmányokkal. Túl száraz, poros szénafélét és erősen savanyú szagú takarmányt — például silót is — lehetőleg csak a fejés után etessenek. A fejő gondosan készüljön a fejőshez. Ruházatát a portól, piszoktól kefélje le. Állami gazdaságainkban és jó néhány termelőszövetkezetünknél ma már csak tiszta, fehér köpenyben vagy ujjas kötényben, fehér sapkában (nőknél fejkendővel) lehet a fejést elkezdeni, illetve a gépi fejést végezni. Fejőshez csak rozsdamentes acélból, ónozott vaslemezből vagy alumíniumból készített és jól tisztítható fejősajtárt használjanak. A zománcozott sajtáraknál a zománcréteg le- pattogzása után a vas hamar rozsdásodik. Ha a fejősajtáron az ónozás kopott, vasízű lesz a tej, ha pedig nem tartjuk tisztán, akkor az egész kifejt tej szennyeződik. Fejés után a tejesedények gondos kimosása következik. Szakosított szarvasmarha-telepeinken ez a művelet géppel szakszerűen végezhető. A háztáji gazdaságokban az edényeket először tiszta vízzel öblítsk ki, majd 2 százalékos szódás forróvízzel és gyökéi--, kefével mossák tisztára. Száradás után pormentes helyen tárolják az edényeket. A fern jőkötényt és a fejősapkát is külön szekrényben tartsák. Egy kis fáradsággal tiszta és egészséges tej juttatható a fogyasztóknak és az iparnak. A háztáji gazdaságokban is egyre népszerűbb fejőgépek nehéz munkától kímélik meg a fejőket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább és egészségesebb legyen a tej. Dr. L. I» 92. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat fölvesz kiemelt bérezéssel bádogos szakmunkásokat, VALAMINT SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. alatt, a munkaügyi osztályon, (93237) _ Meddő kérés maradt, és még Egyelőre# csak részben sem teljesítették. A főszállásmesteri hivatal keserű lakonikussággal jelentette a vezérkari főnöknek december közepén, hogy a németek karácsonyi feljavítása befutott. »A hazai csomagokra nem lehet számítani, mert azok beérkeztére nincs még szabad vonal« — szólt a jelentés. A kenyéradagokat véglegesen redukálták. A lóállomány nagy része megfelelő lótáp híján elpusztult. A lovak vagy némi kenyérgabonát, vagy .csupán dudvát és szalmát kaptak. Ezért az utak mentén lótetemek hevertek. Az alacsonyabb parancsnokok továbbra is panamázt_ak a meglevő készletekből, főleg ott, ahol rendesen megkapták a készletet. A mércét azokhoz az alakulatokhoz mérték, ahol vagy a kétségkívül nehéz szállítási viszonyok, vagy a lelki- ismeretlen kezelés folytán már régebben hiányos volt az ellátás. Ezek főleg harci alakulatok voltak, és a második vonalbeli egységek száját befogták azzal: »elöl sokkal nehezebb a szolgálat, mégsem kapnak többet, tehát nem szabad panaszkodni«. Mindezek a tényezők csak tetézték a nyugtalanságot. A legénység hangulata nyomott volt, ami a körülményeket figyelembe véve az adott helyzetben érthető is volt. A tábori posta által kézbesített levelezőlapok jelszava: — »Inkább Ukrajnában dúljon a háború, mint Magyarországon« — úgy módosult a legénység szájában, hogy »inkább otthon lennénk, és ne legyen háború«. Leváltásról álmodoztak, és egyesek azt mondták: »Biztos helyről tudjuk, hogy karácsony után megyünk haza.« Ezt a hírt megerősíteni látszott az is, hogy néha föltűnt egy-egy a Don felé haladó gyalogos alakulat. A kérdésre, hogy honnan jönnek, a válasz meglepő volt: december elején vagy november végén indultak Magyarországról, és pár napja vagoníroztak ki Starijban, vagy Novij-Osz- kolban. — Itt a váltás! — örvendeztek. De haza egy alakulat sem ment. Csak a saját elméletét megerősítő kacsák röpködtek erről vagy arról az alakulatról, amely már elment, vagy már otthon is van. A jövevények .jóformán semmilyen téli holmival nem voltak ellátva, és kegyetlenül szenvedtek a mínusz 20—25 fokos hidegben. A már hónapok óta kint levőknek sem volt jobb a helyzetük. A ruházatuk elnyűtt, szakadozott volt, de megvolt az a lelki és fizikai többletük, amit a viszonylag fokozatosabb átmenet és a tudat nyújtott, hogy kemény tél előtt állnak. De belecsöppenteni embereket a hirtelen fagyba, hóba: eszte- lenség és kegyetlenség volt. A kegyetlenség — szinte hivatalos és szervezett formában — a musz-századoknál nyilvánult meg a legmagasabb fokon. A szándékos el- veszejtésre, pusztulásra szánt embereket olyan viszontagságoknak, tervszerű szadiz- musnak szolgáltatták ki, ami minden elképzelést felülmúlt. Túl azon, hogy ruházatuk folt hátán folt rongyhalmaz és étkezésük hiányos volt — s csak nagy ritkán jutottak fűtött szálláshoz —, a katonakeret beosztottjai (tiszttől lefelé, a honvédig és vissza) kevés kivétellel valóságos szellemi erőfeszítéssel agyalták ki az egyéni vagy kollektív kínzásokat. De a hivatalos álláspont is ez volt a musz-száza- dokkal kapcsolatban a hadsereg katonáit kímélendő céllal — aknaszedés, tűzvonal- ban védelmi állások építése — nem egyszer gyilkos tűzben, vagy a sebesültek összeszedé- se. E munka közben ha esetleg találat érte őket, senki nem kockáztatta értük az életét, legföljebb ha sorstársukba módja volt rá. A hiányos egészségügyi viszonyok amúgy is tizedelték őket, és a nem egyszer több, huszonnégy órás — pihenő nélküli — szolgálat még csak fokozta számszerű pusztulásukat. Ha egy-egy jobb érzéstől vezetett vagy csupán az »emberanyag-pusztulást« fájlaló tiszt óvatos vélemény- nyilvánítással védelmébe vette őket, furcsa tekintet és vállvonogatás volt a válasz. Határozottan senki sem állt ki mellettük, hiszen az a hivatalos állásponttal való szembenállás lett volna, összegezve: az általános hangulatra jellemző volt a lehangoltság, a demoralizáltság, a lappangó, de mind jobban felszínre törő hazavágyás, amely még a hivatásos tiszteknél is fellelhető volt. Komora dühösen toporzé- kolt. — Láncra kell őket verni! — tajtékozta magán kívül. Juhos hadnagy és az egypár napja hazulról érkezett vitéz Kunhegyesy zászlós tanácstalanul álltak előtte. Dühe érthető volt. A ruszinok sorra eltűntek. Előbb csak egy, aztán már kettesével — hármasával. Már csupán négyen maradtak. A többinek nyoma veszett. Semmiféle munkát, feladatot, ami túl volt a körlet határán nem lehetett rájuk bízni. (Folytatjuk)
