Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
Hitetlen! ött a megyei rangadó KAPOLY KÉT PONT ELŐNNYEL ŐSZI ELSŐ A megyei bajnokság I. osztályában az utolsó fordulóban játszották a K. Vasutas—Ka- poly megyei rangadót. Minthogy az őszi elsőség sorsát eldöntő mérkőzést Kaposváron a K. Rákóczi—Győri Dózsa találkozóval egy időben rendezték a vasutasok (vajon miért?), így ezt a találkozót még 50 szurkoló sem látta. Kar, meri színvonalas, jó mérkőzésen született igazságos döntetlen. A K. Vasutas megőrizte őszi veretlenségét, a Kapoly viszont változatlanul két pont előnnyel első a bajnoki táblázaton. K. VASUTAS—KAPOLY 1:1 (1:1) Kaposvár. V.: Szerecz. Nemcsak lelkesen, hanem jól is futballozott a rangadó két csapata. A vendégek szereztek vezetést Fazekas révén. A kapolyi gólra azonban hamarosan Farkas válaszolt. Szünet után egy ideig még tovább fokozódott az iram, a végén mindha mindkét csapat beletörődött volna a döntetlenbe. Sem a Vasutas, sem a Kapolyi Kiss J. SE nem kockáztatott. Jók: Kaszás, Farkas, Bakos, Steller, ill. Szőcs, Pordán, Gerebics. Götz János TASZÄR—KAKÁD 2:1 (2:0) Karád, 200 néző. V.: Pesti. Az első félidőben a széltől támogatott vendégek kétgólos előnyre tettek szert. Szünet után a szél támogatásával a hazaiak támadtak többet. Csatársoruk játéka azonban elég meddő volt, csak szépítésre futotta az erőből. G.: Fábián, Vágvölgyi, ill Pusztai. Jók: Bősze, Vígh, Nagy, ilL Halász, Kovács. Mészer János K. V. LOBOGÓ—BALATON - BOGLÁR 2:0 (0:0) Kaposvár. V.: Rózsa. Végig a Vörös Lobogó irányította a ttndoz Az MLSZ tiltakozása A Magyar Labdarúgó Szövetség táviratban tiltakozott a FIFA-nál amiatt, hogy a Szovjetuniót kizártnak nyilvánította a világbajnoki küzdelemből és hivatalosan közölte: Chile — mivel a szovjet együttes nem utazott Santiagóba a november 21-i visszavágóra — a VB 16-os mezőnyének a tagja lett. A Szovjet Labdarúgó Szövetség az egész sportvilág együttérzésétől vezéreltetve döntött úgy, hogy a legjobb labdarúgói nem lépnek a koncentrációs táborrá átalakított pályára. Augusto Binochet maga jelentette ki, hogy az ostromállapotot Chilében még legalább nyolc hónapig fenn kell tartani, de ennek feloldása után is fennmarad az egész országban a szükségállapot. Ez azt is jelenti, hogy még sem volt meg a lehetősége a Chile—Szovjetunió visz- szavágó biztonságos megrendezésének. A labdarúgó világbajnokság szabályzatának 22. cikkelye szerint vis major esetek fennállásánál a merev szabályoktól eltérően is lehet határozatokat hozni. Ez a vis major pedig soha jobban nem volt meg, mint a Chile—Szovjetunió mérkőzés esetében. Az MLSZ az ügy felülvizsgálását és a legsportszerűbb megoldását várja a FIFA-tól. SPORTHÍREK A VB-selejtezőre készülő osztrák labdarúgók a találkozó színhelyétől, az NSZK-beli Gelsenkirchentől 35 kilométerre levő Kaiserauban, látogatóktól elzártan, készülnek a kedd esti találkozóra. Az osztrák fővárosban a következő tizenegy szereplésére szavaznak: Rettensteiner — Sara, Schmidradner, Kriess, Eigen- stiller — Hasil, Hattenberger, Kreuz — Kögelberger, Krankl, Jara. * • * A V. Blume nemzetközi tornász emlékversenyt a román Grecu nyerte 56.70 ponttal. Ä második helyen a nyugatnémet Mossinger végzett 55.95 ponttal, míg a 3. a magyar Polster Béla lett, 55.30 ponttal. játékot. A textiles csapat egy 11-est is kihagyott G.: Páti, Solyxnosi. Jók: Hideg, Pakot, ill. Kalász. Kaiser Béla BABÖCSA—BALATON- FENYVES 2:1 (0:1) Fonyód, 150 néző. V.: Vajda. A balatonfenyvesi pálya betiltása miatt került sor Fonyódon e mérkőzésre, amely bővelkedett izgalmakban. A balatonfenyvesi Majsait a játékvezető sportszerűtlenségért kiállította. A döntetlen igazságosabb lett volna. G.: Luczek, Takács, ill. Szanyi. Jók: Takács, Luczek, ill. Bognár, Szanyi. Tokaji Lajos CSURGÓ—FONYÖD 2:0 (1:0) Csurgó, 200 néző. V.: Ihász. Közepes színvonalú találkozón hullámzó volt a játék. A mérkőzés kezdetén és annak hajrájában a hazai csapat játszott jobban, és ebben az időszakban gólt is ért el. G.: Nagy (2). Jók: Kovács, Péntek, Mód II., Nagy, ill. Farkas I., Nagy, Bicsár. Vörös István LENGYELTÓTI—MARCALI 4:1 (0:1) Lengyeltóti, 150 néző. V.: Perger. Az első félidő egyenlő erők küzdelmét hozta, a vendégek ekkor vezetést szereztek. Szünet után az egyenlítő gólnál Kozári (Marcali) megsértette a játékvezetőt, ezért az kiállította. A tíz főre olvadt vendégekkel szemben már nem volt nehéz dolga a feljavult lengyeltóti csapatnak. G.: Sándor (2), Csordás, Komócsin, ill. Izsák. Jók: Csordás, Sándor, ill. Kovicsis, Izsák. Dr. Körmendy István LATINCA SE—LÄBOD 4:1 (0:1) Marcali, 200 néző. V.: Mayer. Két ellentétes félidő. Szünet után a vendégek több játékosának az idegei felmondták a szolgálatot. Előbb a Csabi (Lábod) — Simon (La- tir.ca) párharc két szereplőjét állították ki. Később a bíró Pülöp I-et is kizárta a játékból. A Latinca rászolgált a győzelemre. G.: Polgár, Huszár (11-esből), Horváth, Dar- nyi, ill. Borzas. Jók: Szabó, Polgár, Bódis, ill. Filiszár, Fü- löp II., Luczek. Kisbvrsó Imre K. GAZDÄSZ—somogy- TARNÓCA 3:3 (2:1) Kaposvár, Gazdász-pálya, 100 néző. V.: Buzsáki. G.: Horváth, Páli, Bátor, ill. Vö- i rös (2), Kovács, w Újabb somogyi kudarc az osztályozókon Most sem jutott följebb a K. Volán tekecsapata A múlt hét végén, szombaton és vasárnap Nagykanizsán a sörgyár automata tekepályáján került sor az NB II-be jutásért folyó osztályozok VI. csoportbeli küzdelmeire. Ebben a mezőnyben szerepelt megyénk bajnok tekecsapata, a Kaposvári Volán. A közlekedésiek szereplését nem kisérte siker. Meglepően sokan kísérték el a bajnokegyüttest Nagykanizsára. Zúgott is a biztatás, viszont a nagy lét miatt — mint oly sokszor a múltban — a játékosok nagyobbik része oly idegesen szerepelt, hogy még közepes formájától is messze elmaradt. Az olyan kulcsemberek, mint Ládonyi Csaba, meg Horváth László is, csődót mondtak. Ládonyi Attila szintén alig jutott túl az 1000 fán. Igazában csak Peltzer Károly szerepelt tudásának megfelelően a kétnapos osztályozón, ahol a Volán az első versenynapon különösen a tarolásban maradt el. A második napi lendületesebb hajrá már kevésnek bizonyult. A csoportgyőzelmet végül is a budapesti bajnokságban szereplő Pénzügyőr együttese harcolta ki. Az osztályozok végeredménye: 1. Pénzügyőr 6302 fa 2. B. Vegyész 6241 fa 3. Szombathelyi Sp. 6223 ía 4. Kaposvári Volán 6165 fa A Volán-tekézök egyéni eredményei: Peltzer Károly Szemes István Bocskor Sándor Ládonyi Attila Horváth László Ládonyi Csaba Koleszár József 405+260+449=1114 fa 430+243+388=1061 fa 379+264+403=1046 fa 381+214+414=1009 fa 422+231+355=1008 fa 355+178 — —----f-394= 927 fa A kaposváriak számára te-I nan a bajnok a jövőben osz- hát nem marad más, mint a j tályozó nélkül feljut majd az most már igazi NB III., ahon- I NB II-be. GÖNCZI FERENC halálának napja tévesen szerepel az Életrajzi Lexixonoan, de erre csak akkor derült fény, amikor Szarka József — Filiszár Katalinra hivatkozva — tojoször kitartott véleménye mellett, hogy a jeles néprajzkutató november 22-én halt meg. A levéltár a halotti anyakönyvi kivonat alapján cikkünk írójának és az ót tájékoztató Filiszár Katalinnak adott igazat. Sajnálatos eset. Az Életrajzi Lexikon hibás közlésének kiigazítását hiába vártuk volna az évfordulón a kaposvári múzeumtól, Gönczi Ferencről »mintha« megfeledkeztek volna... (A szerk.) 1948. november 22-én, nyolcvanadik életévében hunyt el városunk nagy fia, Gönczi Ferenc néprajzkutató. Halálának huszonötödik évfordulóján tisztelettel emlékezünk meg róla. Gönczi Kaposváron, a Kassa utca 5. szám alatt, saját házában lakott. Kedves házvezetőnője, a »hűséges Duzika«, Filiszár Katalin ma is ebben a lakásban él. Tőle tudtam meg néhány közelebbit róla: — Végtelenül kedves, finom, művelt ember volt. Nagyon szerette az embereket, de olyannyira a munkájának élt, hogy társaságba a legritkább esetben járt. Fiatalabb korában állandóan vidéken tartózkodott, s munkáit itthon írta meg. Innen járt be naponta a múzeumba is, melyet ő adott a városnak. Gyakran kapott meghívókat. Sokszor utazott Pestre a Tudományos Akadémia üléseire. Nem volt dicsekvő ember, de egyszer elmesélte, hogy az akadémián megünnepelték. Amint a terembe lépett, mindenki felállt, és hangosan éljenezte az akkor már koros tudóst. Az ilyen és hasonló megtiszteltetéseket Gönczi nem a hajlott kora miatt kapta. A fiatal tanítóból, majd tanfelügyelőből komoly, értékes kutatási eredményeket felmutató néprajztudós lett. Tárgyi gyűjtéssel létrehozta a kaposvári, és jelentős mértékben gazdagította a zalegersze- gi múzeumot. Fáradhatatlan ambícióval gyűjtött, nagyon sok esetben a saját költségén. Gondosan tanulmányozta a somogyi és a zalai nép életét. Megyénk kétszázhuszonöt helységéből hat évig gyűjtött anyagot a »Somogyi gyermek« című munkájához. A Magyar Néprajzi Társaság választmányi jegyzőkönyvében ez áll a kéziratról. Az interjú vége Kiss Annamária, a szerkesztőség fiatal, csinos tagja azt a megbízást kapta Kőhegyi szerkesztőtől, hogy kutasson föl egy nőtlen anyakönyvvezetőt, és kérdezze meg tőle, hogy miért maradt agglegény. Dr. Borsó Zalán anyakönyvvezető, aki már sok száz párt adott össze, meglepődve hallgatta a furcsa kérdést, azután így válaszolt a lánynak: — Még nem találtam az igazira. — Megkérdezhetem azt is, hogy akadt-e olyan esete, amikor a maga előtt állá menyasszony szépségének hatása alá került? És gondolt-e arra, hogy ezt a nőt maga is szívesen elvenné? — Kérem, én a hivatásomat gyakorlom, ilyesmire sohasem gondoltam — hangzott a merev válasz. — Az imént azt mondta, hogy még nem talált az igazira. Az igazi sem talált önre? Borsó Zalán elmosolyodott. Az imént még negyven év körülinek látszott, de a mosoly most sokkal fiatalosabbá varázsolta: — Mondja, maga mindezt meg akarja írni? — Ezt is... No meg még valami sztori is kellene ... Megtörtént már, hogy ugyanaz a férfi vagy nő másodszor is megjelent ön előtt házasságkötés céljából? — Hogyne. Sőt akadtak olyanok is, akik válásuk után másodszor is házasságot kötöttek egymással... Volt azután egy nő, aki háromszor állt előttem, és mindig más férfival... Az anyakönyvvezető még két érdekes esetet mondott el, azután megkérdezte: — Megkérhetném, hogy mutassa be a riportot, mielőtt leadja? — Hogyne! Holnap elhozom. Másnap Kiss Annamária észrevette, hogy az anyakönyvvezető élénkebb színű nyakkendőt visel, a haja is gondosabban van lesimítva, és kedvesebben fogadja, mint az előző napon. A férfi elolvasta a riportot, megdicsérte, azután így szólt: — No, de most én csinálok magával interjút. Férjnél van? Még lány vagyok... A maga szavaival szólva még nem találtam az igazira. Néhány héttel a riport megjelenése után ismét megjelent Borsó hivatalában a lány. Ezúttal egy jóképű fiatalember társaságában. — Űjabb riport? — kérdezte az anyakönyvvezető. — Ezúttal nem. Terminus miatt jöttünk. Mikor köthetünk házasságot? Borsó Zalán egy pillanatig adós maradt a válasszal, azután föllapozta előjegyzési naptárát, és megkérdezte: — A jövő szombaton déli tizenkettő megfelel? — Igen, hogyne. Pár nap múlva az Intercontinental esszpresszójában az anyakönyvvezető megpillantotta Kiss Annamáriát. — Ne feledkezzen meg a terminusról! — szólt oda a lánynak. — Hogyan lehet azt elfelejteni? Alig várom a szombatot. De nem ülne le? Egyedül vagyok, a vőlegényem nem ért rá eljönni... Vagy valakit vár? — Nem, senkit — válaszolta látható örömmel a férfi, és leült. Ez délután négykor történt. Este hét óra volt, amikor a lány az órájára nézett, és közölte, hogy mennie kell. Huszonöt éve halt meg Gönczi Ferenc Gondolatok a néprajzkutató lakóházában »Ennek a műnek könyv alakban való kiadása nagy nyeresége volna a hazai néprajzi szakirodalomnak, különösen ma, amikor az egyke súlyos kérdései a magyar társadalom és a kormányzó körök figyelmét is annyira lekötik.-« Egy későbbi kritika: »... hogy a veszendőbe menő, elavult szokások idején az ősi kultúrhagyományt megmentse, Gönczi a gyűjtésben alapos munkát végzett, s a kérdés minden részletébe alaposan behatolt. Szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot munkájának az a része, mely a somogyi népnek a bő gyermekáldás elleni felfogásával és az egykével foglalkozik.« Gönczi jelentősebb művei: Göcsej és Hetés; Muraköz és népe; Zalamegyei vendek; Göcsej népköltészete; Somogyi betyárvilág stb. Életének harminchat évét a somogyi művelődésnek szentelte. Gönczi Ferenc nem kapott semmilyen különös kitüntetést, jutalmat. Zalaegerszegen a múzeumban külön szoba van berendezve hagyatékából, szobra az épület előtt áll, és utca őrzi a nevét. SOMOGYBÁN a kaposvári múzeum emléktáblája utal csupán a munkásságára. Huszonöt évvel ezelőtt szó volt arról is, hogy utcája az ő nevét veszi fel; ma még csak lakóházán sincs megjelölés ... Szarka József Uj Hunor számológápcsalád Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában 1966 óta gyártják a Hunor elnevezésű asztali számológépeket. A gyár szakemberei kifejlesztettek egy új Hunor számológépcsaládot, amelynek 9 tagja teljesen integrált áramkörös, műveleti gyorsaságuk is lényegesen nagyobb, méretük viszont a réginél tízszerte kisebb. A 9 alaptípus közül az év közepétől a Hunor 81 elnevezésű, 8 számjeggyel dolgozó »mini« számológépet gyártják. Tv-jegyzet Zelk Zoltán és Déry Tibor A hét vége műsorából mire emlékezünk szívesen? A szombat délutáni lírai riportra, melyben Zelk Zoltán kérdéseire Zelk Zoltán felelt hol verssel, hol költői prózával... Nagyszerűen sikerült önriport volt, s talán ez a műfaj felel meg leginkább a maga magát gyötrő költőnek. Nála jobb kérdéseket senki nem tehet föl Zelknek. Csodálom őt, — Elkísérhetem? — A kapunál egy kis szomorúság csengett a férfi hangjában, amikor így búcsúzott: — Tehát viszontlátásra szombaton, az esküvőjén. A lány szombaton már tíz perccel előbb megjelent, de egyedül. — Egy kis baj van — kezdte zavartan, de a férfi félbeszakította: — Tudom, a saját bátyjához senki sem mehet feleségül. Érdeklődtem maga után, a bátyjával is beszéltem. Maga őt mint a vőlegényét hozta el, hogy megfigyelje, milyen hatással van rám gyors házassága. — Bocsásson meg, hogy miattam elmarad egy déli szertartás — szólt zavartan. — Ha maga is úgy akarja, nem marad el. Házasságot köt, de velem. Majd a helyettesem ad össze bennünket... Nem mond nemet? Harmadnap Kőhegyi szerkesztő megkérdezte: — Miért nem adott le egyetlen sor kéziratot sem? — De most hoztam két sort — mondta a fiatalasszony, és egy papírlapot tett le. »Dr. Borsó Zalán és Kiss Annamária házasságot kötöttek.« Palásti László hogy »szemetes« — az ő szava — líráját meg tudja őrizni a tévékamerák előtt is, sőt mintha újabb indítékot kapna tőlük, hogy: most, itt az alkalom ... De nem »üli meg« a szerencse lovát, hanem megmarad olyannak, aki presszóról presszóra, szobáról szobára viszi életét szegényen és a költő boldog gazdagságával ... Tetszett, ahogyan megemlékezett Babits Mihály- ról, mert emlékén keresztül is a költészetről mondott fontosat. Szeretem hallgatni, ahogy Zelk Zoltán mondja, saját verseit. Eggyé forrnak, mint az üvegben a homok és a szóda... Zelk lírája olyan törékeny, mint Kosztolányi érzékeny költészete. Ha nem mondaná Zelk, hogy számára a költészet elsősorban »személyes« hang, és nem tenné hozzá, hogy az igazi verset énekelni is lehet, akkor is ezt éreznénk őt olvasva, versét hallgatva... Zelk erőteljes lírai hangja után mintha folytatásként szólt volna vasárnap este Déry Tibor. Mert megfilmesített novelláiban nem is annyira a történés a fontos, hanem az, ahogyan láttatja a felszabadulás előestéjét. A négy történetet szépen sikerült folyamatos jelenetté olvasztani, mégis a legsikerültebbnek A ló című novellát tartom. Ez a háborús novella — a főszereplője egy vak ló — minden fontosat elmond az életről, halálról, szenvedésről, kínról, emberségről Végül is állás- foglalásra késztet. H. R. Somogyi Néplapl 5
