Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

Régebben — mivel a ne­héz fizikai munka általános volt — főleg nagy kalóriaér­tékű, elsősorban «-zsíros étele­ket« fogyasztottunk. Ma in­kább a fehérjékben gazda­gabb, biológiailag értékesebb állati eredetű táplálékokat (sovány húst, tejet, tojást, stb.) keresik a vásárlók. Az azokat. A megemésztett bak­tériumfehérje felszívódik, és az állat már ezt a felszívódott és aminosavakra bomlott fe­hérjét használja fel a hasznos állati termék (a tej- és húsfe­hérjék) előállításához. Tehát ez esetben is fehérjéből kelet­kezett a fehérje. Még vita van arról, hogy a állattenyésztés ezekhez a meg- [ kérődzők fehérj eszükségleté­__u ol- nplr mill F otó: Gyertyás László változott igényekhez úgy al kalmazkodik, hogy korszerű állattartási és takarmányozási módtszerekkal több —és minő­ségileg jobb — állati termék előállítására törekszik. Azon­ban az ehhez szükséges fehér­je csak korlátozott mennyiség­ben áll rendelkezésre. Fehérjét a szervezet csak fehérjékből képes előállítani- Ezért a nem kérődző állatok (sertés, baromfi) takarmányá­ban szerépelniük kell a hús, illetve a tojás előállításához szükséges fehérjének, helye­sebben az aminósavaknak. A kérődző állatok (szarvasmar­ha, juh) nem feltétlenül igény­lik takarmányukban a fehér­jéket, mivel egyszerű nitro­géntartalmú anyagokból is fe­dezni tudják fehérjeszükság- letük egy részét. Ilyen egysze­rű nitrogéntartalmú anyag a karbamid. A karbamid (kémiai nyel­ven: a szénsav diamidja) az első olyan szerves vegyület, amelyet szintetikusan is elő­állítottak (Wähler, 1828). Eb­ből a fehér színű, kristályos anyagból 1964-ben Magyaror­szágon 250, 1970-ben pedig már 1200 vagonnal használtak fel a kérődző állatok takar­mányozásához. Minden kiló karbamid kereken másfél kiló nyers fehérjét helyettesít; egy kiló karbamid 10—16 kiló korpával vagy 4—5 kiló olaj­pogácsával egyenértékű. Azt mondjuk, hogy fehérje az állati szervezetben csak fehérjéből keletkezhet. Ez így igaz! A karbamid viszont nem fehérje! Akkor hogyan hasz­nosítja a szarvasmarha és a juh a tej vagy a hús fehérjé­jének előállításához? * A karbamid a bendőben — a több üregű összetett gyomor egy részében — az úgyneve­zett ureáze-enzim hatására szénsavra és ammóniára bom­lik. A szénsav *— normális életfolyamatok esetében —ki­ürül a szervezetből, a vissza­maradó ammónia a bendőben élő , milliárdnyi baktérium számára kiváló táplálékul szolgál, amiből ezek fölépítik saját testállományukat, test- fehérjéjüket. Ez a milliárdnyi baktérium az emésztőcső to­vábbi szakaszaiban elpusztul, és az állat — emésztőnedvei segítségével — megemészti nek milyen hányadát lehet karbamiddal — vagy esetleg más egyszerű nitrogéntartal­mú anyaggal — fedezni A kö­zelmúltig az volt a felfogás, hogy a kérődző állat fehérje­szükségletének legföljebb egy- harmadát. Nemrág dr. Baint- ner Károly professzor a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen ismertette A. 1. Virta­ién Nobel-díjas finn tudós eredményeit. Kísérleti tehené­nek valódi fehérjét egyáltalán ríem adott, ehelyett teljes egészében karbamiddal etette. A tehén kevesebb mennyisé­gű, de fehérjében, valamint zsírban gazdagabb, tehát érté­kesebb tejet termelt, mint an­nak előtte, ugyanakkor a szo­kásosnál kisebb, de életerős borjút hozott a világra. Ez a kísérlet még nagyobb távlato­kat nyithat a karbamiddal va- ’ í takarmányozásban. Puskák durrognak a somo­gyi erdőkben, s a vadászidény kellős közepén vagyunk. Le­zajlott a fácánköltés, befejező­dött a nyúlszaporodás, így a vadásztársaságok megközelí­tően pontos képet tudnak ad­ni az állomány növekedéséről, ami meghatározza azt is, hogy a nagy- és apróvadakból mennyi kerülhet puskavégre. azonban a gamásiaké: a leg-1 nagyobb lőtt bika trófeája 11,80 kilós volt. — Hol helyezik el a külföl­di vadászokat? — Legtöbbjük a kálmáncsai, a darányi és a nagybajomi va­dásztársaságok vendége, de látogatottak a somogysimonyi_, a somogytúri és a kaposvári vadásztársaságok területe is. Az eredményes karba­midetetésnek szigorú szabályai vannak. Ha egyszerre csak kevés, lassan bomló karbamid kerül a bendőbe, akkor a kép­ződő ammóniát a baktériu­mok hasznosítják; ha a fel­használhatónál több ammónia keletkezik, akkor súlyos za­var támadhat. (A bendőből felszívódó, nem hasznosított ammóniát — éppen a nagy mennyiség miatt — a máj nem tudja ismét karbamiddá ala­kítani, s ezáltal közömbösíte­ni. A véráramba kerülő és ott keringő ammónia súlyos ese­tekben elhullással is végződő megbetegedést okozhat.) Csak annyi karbamidot kell etetni, amennyit a bendőbak- tériumok értékesíteni tudnak. Fokpzatos hozzászoktatással, napi kétszeri etetésre — a ta­karmányba egyenletesen elke­verve — 600 kilós szarvas­marhának 120—180 grammot, 50 kilós juhnak 10—12 gram­mot kell adni. Ha ilyen elővi­gyázatosság ellenére az állat mégis megbetegszik, akkor két liter ételecetet háromszoros vízmennyiséggel felhígítva kell a beteg szarvasmarhával megitatni. Nagy szakértelemre és szi­gorú fegyelemre van szükség a karbamúd etetésénél. Ahol ezt megtartják, ott a siker nem marad el. — Milyen az idei szaporu­lat? — érdeklődtünk Bőd La­jos megyei fővad ásztól. — Évek óta nem volt ilyen jó — hangzott a válasz. — A megyében működő harmincöt gazdálkodó vadásztársaság minden évben számol bizony szaporulattal. Az idei év azon­ban jóval a tervezett fölött van. Néhány példa: szarvas­ból a tervezett 1200 helyett 1900, őzből 5000 helyett 6400, vaddisznóból pedig 200 helyett 500 él az erdőkben. Fácánból 60 ezer a »létszám«, nyúlból pedig jóval meghaladja az előző évit. A rekordszaporulat a kedvező időjárás eredménye. Ez a társaságokat arra jogo­sítja fel, hogy a tervezettnél több vadat terítsenek le. En­nek nagyon ésszerű okai van­nak, hiszen például a vaddisz­nó nagy száma már a mező- gazdaságot veszélyeztetné. Ugyanakkor például nyúlból — a kedvező szaporulat elle­nére — talán csak egy jut minden vadászra, mert akkora volt a pusztulás az előző év­ben. Tovább kell szaporítani az állományt. — Ki mire vadászik? — A németek nagyvadra — vaddisznóra —, az olaszok apróvadra, főként nyúlra. A magyar társaságok 1400 tagja pedig mindenre. _ Néha egészen fantaszti­kus összegeket emlegetnek a vadásztársaságok bevétele­ként. Mi az igazság? D r. László László — Szeptember elsején kez­dődött a vadászidény. Kedvq- zett-e a szerencse a hazai és a külföldi vadászoknak? — Igen. A kaposvári Győ­zelem vadásztársaság egyik nyugatnémet vendége három érmes bikát lőtt eddig. A kül­földiek nyolcvan bikát lőhet­nek ki ebben a szezonban. A magyarok közül eddig a so- mogyfajszi területen működő MHSZ-társaságnak kedvezett a szerencse: több kilenc kiló­nál súlyosabb agancsú szarvas került puskavégre. A rekord — Valóban elég magas az az összeg, amelyet külföldiektől a kilövésért, és az itthon, va­lamint a külföldön értékesített húsért kapunk. Ebből azonban fedezni kell a kiadásokat, a teleltetést, a szaporítást, és megtéríteni a mezőgazdaság­nak okozott vadkárt, amely tavaly például elérte az egy­millió forintot. így idén a kö­vetkezőképpen alakult a mér­leg: a 8,5 milliós bevétel mel­lett 6,6 millió a kiadás. — Gazdálkodó vadásztársa­ságokat említett. Ki a jó gaz­da? — Példaként említeném az andocsiakat, akik kedvezőtlen adottságú területen gazdál­kodnak — nagyon jól. Az évek óta egyenletes, magas nyúl- szaporulat miatt egyedül ná­luk van az idén is többször nyúlvadászat. Másutt csak november I-től december 31-ig. — Közeleg a tél. Mi a vadá­szok feladata most? — Előkészítjük a teleltetést. Megkezdődött a nagyvadak etetésének előkészítése, a dú- vadak irtása. S. M. A somogyi havanna dohány Különleges aromája miatt kedvelt SOMOGY GÉZA Jégkoporsó — Eddig azt hittem, sőt úgy tudtam, hogy helyén van az eszed. A nyavalya törődne az­zal, hogy egy bolsi pilótát agyonlőttél, ha máshonnan nem érdeklődnének utána. Önvédelem? Egy katona, egy tiszt, tudhatná, hogy mi a teendő ilyenkor. Érted? — ha­jolt előre nyomatúkkal. — Ez a hülye sváb látta, hogy le­ütötted és elájult, igaz? Hát ki hiszi el, hogy utána még ve­szélyes volt rád? öklével az asztalra csapott, miközben ismét felugrott. — Nekem azt az embert ki kellett volna hallgatnom! Fon­tos dolgokat kiszednem belő­le, mert a sebesülése, olyan volt, ,hogy megengedhető lett volna. Más dolog, ha életve­szélyes állapotban van; akkor jelentem, hogy nem lehet ki­hallgatni. De itt mindenki lát­ta, hogy amikor behoztátok, kihallgatható állapotban volt. Szétterpesztett lábakkal megállt a főhadnagy előtt. — Most mit csináljak? — kérdezte vészjósló szelídséggel. kő esett le a szívéről. Lassan, észrevételenül fújta ki a leve­gőt, hogy az arca belepirult. Az őrnagy szégyenpírnak vél­te, és karjait széttárva, fejét félrecsapva — egy kis szadiz- mussal a hangjában — meg­jegyezte : — Sajnálom, de ez a leg­enyhébb büntetés. Balátod? A jelentésben Radványi aláírása igazolta, hogy Komo- ra önvédelemből lőtte le a pilótát. Schütz, a tanú pedig meg­kapta beosztását a következő szabadságos csoportba. JÁRJUK a hatalmas pajtákat. A száradó dohány ^jellegzetes illata nehézzé te­sát szolgálja, és felülkereke- íS7-i a levegőt. Hamarosan meg- dett a »rémhír«-nek titulált t kezdődik a simítás, majd a igazság. Ehhez járult még a inaikéi Rákóczi Tsz hetven rossz szívesebb fogadása és i holdon termelt dohánya a fel­szenzációs hírként való tér- dolgozó gyárakba kerül, jesztése. i * — Alázatosan kérem a va­lót jelenteni — vágta ki meg­lepő határozottsággal, egy kis­sé rekedt hangon a főhadnagy. Ügy gondolta, legjobb, ha mindent föltesz egy lapra. A keleti front doni szakasza decemberben rendkívül moz­galmas volt. Az álló front vé­kony hártyája mögött izgal­mas, nyugtalanító tevékeny­ség folyt. Csapatszállító repü­lőgépek, rohamlövegek, gép­kocsizó és műszaki alakula­tok, tüzérségi egységek vömül A rémhírekkel kapcsolatban T Somogy dohánytermésé­jei lem ző a HDS-vfk. vélemé- #nék felet — ez mintegy 30 nye. Egyik helyzetmegítélésé- >vago" — «V dcÍgo2zuk te}- ben szó szerint az alábbiakat ((ezenkívül evente 2000 mázsát jelenti: »A titkolódzás már exportálunk is belőle. Több azért sem jó, mert a lassan- < • szocialista ország állandó ^ ve­ként kiszivárgó hírek, anél- ivónk, de ezt a fajtát igényli kül, hogy csak valamit segíte- ((Hollandia és az NSZK is — nének a vezetésen, könnyen i1 mondja Kiss Ferenc, az Egri torzképet adnak a helyzetről, ((Dohánygyár osztályvezetője, és mindenféle bolondgomba, I1 akivel együtt nézegetjük a esetleg rémhír terjesztését se- ((pajtákban száradó dohányt. gíValahof a lelkek és tuda- 3 801110871 d°‘ tok mélyén egy fordulattól al* y hazatérést remélte a hazájától — Elsősorban szivarok kül- oly távol levő katonatömeg, l'ső borítására használjuk fel, és a helyzet súlyát át sem ('például az Eger, a Csongor és érezve, titokban még örült is. fa Tünde szivaroknál. A do­Az őrnagyot meglepte a vá­lasz, bár titokban ezt várta. Nyugodt következetlenséggel válaszolt: — Ne adj nekem tanácsot! Majd kitalálunk valamit, de — és itt megnyomta, meg­emelte egy kissé a hangját — a fegyelmezetlenséged ára a szabadságod lesz. Pedig kará­csonyra mentél volna haza! A napiparancsok pontjai meg- fhányfóliába csavart Corvina szaporodtak. Főleg a szigorító ^füstszűrös szivarka csaknem tök, tüzérségi egységek voraui- jell®gű . Parancsok születtek ^felerészben somogyi dohányból tak délkeletre, Sztálingrád fe- szédületes gyorsasaggal. Az el- f készül. Azonkívül kis mennyi- lé. A kósza, ellenőrizhetetlen a teli meleg ruha, a ségű töltelékanyag kerül a és baljós hírek lassan, de biz- íagyá,U.° hutofolyadek a gép- szivarokba, valamint a Ros­tosán terjedtek, mint a köd, kocsikhoz a lovegek fagyálló guth és a Munkás cigaretták­fekolaja viszont késett, es las-^ba is a somogyi havanna dó­sán közeledett a karácsony is. Komora láthatóan feszült idegekkel figyelt. Az aggoda­lom még ott tükröződött a szemében, de belül egy vissza­tartott, megkönnyebbült sóhaj szorongatta csupán. Rosszab­batvárt. Bár bántja a kedvez­mény megvonás, mégis nagy amely időnként több ezer négyzetkilométert takart be összefüggő tejes masszával. Nagyritkán fel-felszakadozott csalóka téli verőfényt áraszt­va, mint azok a hivatalos cá­folatok, amelyek igyekeztek elhitetni a többi frontszakasz katonáival, hogy Paulusék végső csapásra készülnek. A kedélyek hol fölborzolód- tak, hol megnyugodtak, asze­rint, hogy melyik hír kapott lábra. De a dolog természe­téből adódóan a cáfolat min­dig egy való igazság takará­| hányból. Vitéz Jány vezérezredes még december elején kérelemmel fordult báró von Wichs vezér- ezredeshez, a Heeresgruppe B. (B. hadseregcsoport) főpa­rancsnokához az élelemszál­— A szakemberek milyen­ének minősítik a somogyi do- I hányt? — Egyedülálló az országban, s ezt nemcsak a mikei, ha­nem a szuloki, a lábódi, a lítás ügyében, majd mikor az I^Sybajom1 termelőszovetke- válasz nélkül maradt, néhány ize®>en termelt dohányra nap múlva ismételten kérte a hadsereg ellátásának biztosí­tását. (Folytatjuk.) elmondhatjuk. Somogy klí­mája, a levegő páratartalma, ,az átlagosnál Is több napsü­téses óra különleges aromát ad a dohánynak, ezért kedve­lik a hazai és a gyasztók. külföldi fo­Az irodában beszélgetés köz­ben figyelek föl arra, hogy Kiss Ferenc a cigarettát visz- szautasítja, ám készségesen gyújt rá a sötét dohányú szi­varra. — Megszoktam. A gyár szi­varosztályának vagyok a ve­zetője, s elengedhetetlen, hogy ne ismerjem a minőséget. Na­ponta átlagosan 10—12 szivart szívok. Évente szivarból 30 milliónyit, cigarettából pe­dig mintegy 5,5 milliárd da­rabot készítünk. A GYÄR OSZTÁLYVEZE­TŐJE meg Fodor József, a nagyatádi dohánybeváltó ve­zetője is arra ösztönzi Frank Gyula tsz-elnököt, hogy jövő­re nagyobb területen . termel­jenek dohányt. — Ezt nemcsak Mikén, ha­nem más termelőszövetkeze­teknél is szeretnénk elérni. Somogyból az idén előrelátha­tólag 60 vagon dohányt szál­lítanak a gyáraknak. A ha­zai és a külföldi igény ennél sokkal nagyobb, még több so­mogyi havanna dohányt is át­vennénk — mondja Fodor Jó­zsef. Végül Kiss Ferenctől az iránt érdeklődünk, hogy ter­vezik-e új cigaretta- vagy szi­varfajta bevezetését? — Állandóan folytatunk piackutatást, jelenleg is több­féle új cigaretta gyártásátter­vezzük. Még ebben az évben piacra kerül egy nikotinsze­gény cigarettánk — hangzottá válasz. Sz. b A takarmányozás egyik korszerű módszere: - f a karbamid etetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom