Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

-ub 1973. XI. 3. SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Tervszerűbb, hatékonyabb várospolitikát Kaposvár kommunistáinak aktívaülése Mas lett az összhang‘ R szocialista » lámujpai Még néhány mozdulat és a szemközti falra feszített vász­non Eger nevezetességei je­lennek meg. A gyermekek fe­szülten figyelik a filmet, s lá­tom az örömet is az arcokon, örülnek a gyerekek, akik a ve­títőt hangszóróval és vetítő- vászonnal kanták, örülnek a tanárok, de azt hiszem, leg­boldogabbak az adományozók: a kaposvári Latinca Tsz Kos­suth Brigádjának jelenlevő tagjai. Az iskolában lezajlott ben­sőséges beszélgetés után az üzemben munka közben is­mertük meg a brigádot. Ti­zenhét ember gondja, lekese- dése, öröme és bánata fonó­dott össze, amikor az idén, ja­nuár elsején megalakultak. Azóta sok helyütt megismerték őket... A fiókból egész paksaméta papír kerül elő. Mindegyikhez valamilyen esemény fűződik. Egy köszönőlevél, attól a ka­posvári asszonytól, akinek a rokkantkocsijára akkumulá­tort szereltek föl. Az akkumu­látor árát túlórázással keres­ték meg. A másik körlevél Kérés a brigádhoz, hogy já­ruljanak hozzá egy 100 szemé­lyes óvoda építéséhez. A ti­zenhét ember egyhangúlag úgy döntött, hogy egyik sza­bad szombatjukat erre szán­ják ... És beszámolók közös rendezvényekről, kirándulás­ról, az üzem környékének par­kosításáról ... Hogyan merült föl a gondo­lat, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakítsanak? Hogy kitől származik az ötlet, nem könnyű válaszolni. — Mi is úgy vagyunk, mint a többi fiatal — mondja Fe­hér Ferdinánd. — Ügy éreztük, hogy így, együtt többet tehetünk. — Volt már arra példa, hogy valakinek segíteni kel­lett? — Természetesen. Amikor egyik társunk építkezett, mi is ott voltunk, és több kéz többre megy. Vagy ha valaki közülünk beteg, összegyűjtünk egy kis pénzt, meglátogatjuk a kőházban, viszünk neki va­lamilyen ajándékot. A törő­dés mindenkinek jólesik, hát még a bajba jutott ember­nek ... — Ez a mai volt az első eset, hogy iskolának segítet­tek. — Igen. És ezt követi majd a többi — válaszol Babicz Ti­bor. — Az üzemvezetőnk föl­vetette annak a lehetőségét, hogy filmvetítőt vásárolhat­nánk valamelyik iskolának. Mi éltünk az alkalommal, megajándékoztuk a Krénusz Általános Iskolát. Két szabad szombaton bejöttünk dolgoz­ni, s így meglett a gép ára. — Kapcsolatunk azonbarf a Krénusz Általános Iskolával nem csak ennyi — szól közbe Dévai Zoltán. — Az egyik szaktantermet, a kémiát pat­ronáljuk, hiszen ez áll legkö­zelebb a mi szakmánkhoz. A tanulók pedig ellátogatnak majd az üzemünkbe. A brigádtagok azonban nemcsak mások tanulását se­gítik, ők maguk is részt vesz­nek rendszeres továbbképzé­sen. Kéthetenként a szakmá­jukkal kapcsolatos előadáso­kat hallgatnak, jövőre pedig tanfolyam indul, amelyen a betanított segédmunkások is megszerezhetik a szakmunkás- bizonyítványt. A brigádba tömörült embe­rek munkája is átalakult. A munkafegyelem megszilárdult, a tervteljesítés is biztonságo­sabb. — Más lett az összhang — mondják többen is. — Min­denki a sajátjának tekinti azt az üzemrészt, ahol dolgozik. A jó összhangot, a munka eredményességét bizonyítja a pártszervezet dicsérete is. Dán Tibor A filmvetítő átadása. Röpgyűlés az üzemben. — Jó Úton halad az 1970-es városi pártértekezlet óta hozott határozatok végre­hajtása — állapította meg So­mogyi József, a városi pártbi­zottság első titkára, a múlt na­pokban tartott aktívaértekez­leten. A megyeszékhely kom­munistáinak e tanácskozásán — melyet a megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésének anyaga alapján tartottak — ezt az ál­talános megállapítást olyan elemzéssel tárgyalta a városi beszámoló és bontották részle­tekre a felszólalók, amelyben túlzások nélkül szóltak az eredményekről, és kendőzetle­nül feltárták a lemaradások okait, a fejlődést gátló ténye­zőket. A Kaposvár várospolitikai társadalmi és gazdasági hely­zetéről előterjesztett beszá­moló többek között művelő­désügyi kérdésekkel foglalko­zott. Megállapította, hogy ja­vult a közoktatás. Az utóbbi három évben kétszázharminc hellyel bővült az óvodai háló­zat, ezt még az idén további kétszázötven követi. Jövőre újabb kétszáz gyermek elhe­lyezésére lesz lehetőség. A fej­lődés elsősorban a szocialista brigádok, a város üzemei, a lakosság összefogásának kö­szönhető. Ezt a segítőkészséget az általános iskolákra is ki kell terjeszteni, mert a legna­gyobb feszültség most itt ta­pasztalható: a tantermi ellá­tás még mindig az országos át­lag alatt van. Lényeges javulás a következő ötéves tervben várható. A közművelődésben tapasz­talt fejlődés ellenére többet kell tenni elsősorban a mun­kások műveltségi színvonalá­nak emeléséért. Nagyobb fele­lősséget kell érezniük ez iránt mind a gazdasági vezetőknek, mind a város művelődésügyi irányítóinak. Az egészségügyről szólva megállapította az ülés, hogy eredményes volt az orvosok és az orvosi rendelők kihelyezé­se körzetekbe, javult a rende­lők felszereltsége, és növeke­dett az egy betegre fordítható idő. Az öt fő- és nyolc rész­foglalkozású üzemi orvos mint­egy tizenkétezer munkás egész­ségügyi ellátásról gondoskodik. Nagy feszültséget okoz azon­ban a bölcsődei helyek hiánya. A város gazdasága az ötéves tervnek megfelelően fejlődik. Egyes területeken azonban le­maradás tapasztalható. Legnagyobb fejlődés a gép­iparban van. De ebben az ága­zatban is — az üzem- és mun­A vészharangot még nem kell kongatni Megelőzni a bajt kaszervezési intézkedések elle­nére — több gyáregység mun­káját zavarta a folyamatos termelés feltételeinek hiánya. Ennek megszüntetéséhez rend­szeresebb és hatékonyabb együttműködést kell megvaló­sítani az irányító nagyvállala­tokkal. A város könnyűipari üze­meinek fejlesztési üteme ala­csonyabb az ipari átlagnál. A legjelentősebb beruházások — a ruhagyár, a nyomda, a szö­vetkezeti ipartelep — előkészí­tési és kivitelezési hiányossá­gok miatt elhúzódtak. Az üze­mek termelése egyenletesebb. Az élelmiszeripari üzemek­nél a beruházások és felújítá­sok elhúzódása okoz gondot. Ez kihat a lakosság ellátására, és a foglalkoztatottak száma sem növekedett a tervezett ütemben. Az iparral kapcsolatban Bogó László, a megyei pártbi­zottság titkára elmondta, hogy jelentős előrelépés történt Ka­posváron a munkásosztály számszerű növekedésében, osz­tállyá szerveződésében, öntu­datának erősödésében. A mun­kások érezhetően részt vesz­nek a város vezetésében. Ezt tovább kell erősíteni. Vermes Vilmos, az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola párttitkára a szakemberek utánpótlásának gondjairól szólva azt kérte, hogy a válla­latok vezetői nagyobb figyel­met fordítsanak a képzéshez szükséges korszerű körülmé­nyek kialakítására. Többen szóltak arról, hogy a városfejlesztési tevé­kenység milyen nagy mérték­ben függ az építőipar munká­jától. Ez ugyanis a városban nem tudta kielégíteni az igé­nyeket. Ezért szükségessé vált nem helyi építőipari szerveze­tek foglalkoztatása is Kapos­váron. De az építési ütemet a rendelkezésre álló erők össze­hangoltabb felhasználásával, az új technológiával arányos szakipari kapacitás biztosítá - sóval is meg kell gyorsítani. Az 1970-es pártértekezlet egyik legfontosabb, feladatnak jelölte meg a lakásépítést. Az építési munkák elhúzódása miatt azonban az állami la­kásépítésnél időarányos lema­radás van. Az állami célcso­portos lakásépítés területelő­készítése az utóbbi időben ja­vult Ahogy Ormosy Viktor, a városi tanács elnökhelyettese mondta, 1977-ig háromezer la­kás folyamatos építéséhez al­kalmas terület áll a kivitele­zők rendelkezésére. A lakásel­osztás rendszerének megválto­zása kedvező hatású volt. Az új elveknek megfelelően a la­kások háromnegyed részét fi­zikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók, negyven A VÁROSI LEVEGŐ szeny- nyezettsége az ember egészsé­gét komolyan fenyegeti. Ki­sebb vagy nagyobb mértékben minden iparral rendelkező vá­rosban számolni kell a ve­széllyel, s ennek megelőzésé­vel, elhárításával is. Kaposvár egyre jobban iparosodik, és a csendes, tiszta kisvárosból gyárak övezte ipari centrum lesz. Vajon megvannak-e azok az eszközök, amelyeknek segít­ségével elejét lehet venni a bajnak, s meg lehet-e fékezni a megyeszékhely levegőjének egyre erősebb szennyeződését? — erre a kérdésre kereste a választ legutóbbi ülésén a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. A bizottság tagjai szám­ba vették mindazokat az ártal­makat, amelyekkel számolni kell. A legfontosabbak a leve­gő és a víz szennyezettsége, a zöldövezet és a természetes környezet károsodása, illetve a zajártalom. A levegő szennyeződését fő­ként az ipari üzemek okozzák. S ezért a szennyezés mértéke szerint három csoportba sorol­ták őket. A legerősebben füs­tölő kategóriába itt csak két üzem tartozik, a többi keve­sebb kormot enged a levegő­be. A belvárost időnként — el­sősorban a tüzelési szezon kez­detén — elárasztja a füst. amelyet széntüzelésű kazánok fújnak a Kossuth térre meg a Május 1. utcára. Ezek közvet­lenül nagyobb veszélyt jelen­tenek, mint a gyárkémények füstje, korma. Az egyik ilyen góc a Latinca-székház, amely­nek széntüzelésről gázra való átállítására — sajnos — egye lőre nincs fedezet. Hasonlóan szennyez a KÖJAL-központ és a textilművek leányotthoná­nak kazánja. A közeljövőben mindkettőt gáztüzelésűre épí­tik át. A városban egyébként 15 ezer köbméter lóra a gáz­fogyasztási lehetőség, és en­nek mindössze az egyharma- dát használjuk ki. A további kihasználásra intézked,ésekel tettek, így például az új Béke- Füredi lakótelep fűtését teljes egészében gázzal oldják meg (ami nemcsak olcsóbb, hanem az ember környezetét is ke­vésbé károsítja). Az ipari, valamint a fűtés ' okozta füst mellett erősen szennyező a városi közlekedés »mellékterméke«, a motorok kipufogógáza. És mivel a vá­roson áthaladó forgalom a bel­városban bonyolódik le, ez is a központ utcáiban lakókat sújtja. Ügy látszik, egyelőr< nincs lehetőség a helyzet ja­vítására. Gyökeres változás csak akkor lesz, ha a mostani nagy forgalom egy részét sike­rül a városon kívülre irányí­tani. Addig kénytelenek va­gyunk a közlekedés mellék- termékeivel »dúsított« levegőt szívni és a motorzúgást hall­gatni ... Ha már az utcánál tartunk: a városi tanács költ­ségvetési üzeme az elmúlt négy évben kétszer annyi pénzt használt föl az utcák, utak, terek tisztán tartására, mint korábban, és mégsem ki­elégítő ez a szolgáltatás. Az úttisztításba bevont területek nagysága 34 százalékkal na­gyobb, megjelentek a gépek és konténerek is, mégis csak az utaknak háromnegyed részét tisztítják, a szemetet pedig a lakásoknak mindössze 65 szá­zalékából szállítják el. Ezért aztán megnövekedett az ille­gális szeméttelepek és lerakó­helyek száma. Mivel a közel­jövőben gyors változtatásra ezen a helyzeten nincs lehető­ség, a lakosság nagy segítsé­get nyújthatna a város tiszta­ságának javításában. Ahol kaposváriak beszélnek — legyen az lapunk Tiszteli Szerkesztőség! rovata, tanács­ülés vagy tanácstagi fogadóóra, de elhangzott már a rádióban is —, mindenütt téma a Ma lom-árok tisztátalansága. amely már-már félelmetes mé­reteket ölt. Elkészült az árok végleges vízrendezési terve, amelynek alapján mintegy tízezer köbméter iszapos föl­det emelnek majd ki belőle — ha a munkához hozzákezde­nek. Az idén csak a tisztításá­ra kerül sor. Rendkívül pisz­kos a Kapos vize is, amelyet főleg három üzem — a cukor­gyár, a tejüzem és a húskom­binát — szennyez. A városi tisztítómű nemsokára enyhít majd ezen a gondon, a végle­ges megoldáshoz azonban csak az üzemek segítségével lehe* eljutni. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG minden szépítgetés nél­kül tárta föl a város környe­zetvédelmi és köztisztasági helyzetét. Valóban nagyon sok a tennivaló, de vészharangot kongatni fölösleges lenne (pe­dig sokan már a megfulladás veszélyétől óvjuk a várost). A szükséges intézkedéseket min­denképpen megteszik a városi ember környezetének védel­méért. S. M. százalékát fiatal házasok kap-1 ják. A három év alatt harminc­négy kisebb-nagyobb egység­gel bővült a kereskedelmi há­lózat. Ennek felét a város pe­remkerületein, másik felét egyéb ellátatlan körzeteiben helyezték el. A közeljövőben a Kalinyin városrész szövetke­zeti áruháza és a bevásárló­központ javítja majd a lakos­ság áruellátását. A beszámoló felhívta az illetékesek figyel­mét, hogy a jobb hálózati kö­rülmények csak akkor szolgál­ják valóban a lakosságot, ha a kereskedelmi szervek árube­szerző, készletező és ármun­kája is magasabb szintre emel­kedik. A város három tsz-e egyen­letesen fejlődik, de jelentős gondokkal is küzd. Ezek közül legnagyobb a további fejlesz­tés meghatározása és ehhez a fedezet biztosítása. Helyesnek tartotta az aktívaülés a tsz-ek egyesülési szándékát a szom­szédos szövetkezetekkel. Ez ugyanis nagyobb lehetőséget biztosítana az állattenyésztés szakosítására, és a város zöld­ségellátásához is nagyobb arányban tudnának hozzájá­rulni. Sajnos az egyesülés elő­készítését elsősorban egyéni érdekek akadályozzák — mu­tatott rá Koletár József né, a Vörös Október Tsz csúcstitká­ra. Hasonló véleményen volt Bogó László is, aki többek kö­zött azt mondta: — Az a ta­pasztalatunk, hogy néha az egyszerű dolgozók előbbre lát­nak, mint azok, akik az íróasz­tal mellől akarnak irányítani. Az alapszervezetek kezde­ményezőkészségét értékelve javulásról számoltak be. Erről szólt Embersics Sándor, a Ta­nácsi Építőipari Vállalat igaz­gatója is, hangsúlyozva, hogy náluk a pártszervezet sokat se­gített a termelés fellendítésé­ben rendszeres ellenőrző mun­kájával, javaslataival. A vá­rosfejlesztési célok vállalati támogatásának megszervezésé­ben és a társadalmi hozzájá­rulások mozgósításában is je­lentős részt vállaltak az üze­mi pártszervek. Néhány he­lyen azonban nem érvényesült a pártszervezetek politikai irá­nyító szerepe a gazdasági szer­vező munkában. Ezért is lassú az előrehaladás a korszerű, piacképes termékszerkezet ki­alakításában, a folyamatos és zavartalan üzemeltetés feltéte- 'einek megteremtésében. Az aktívaülés előter­jesztése és a hozzászólások is arra hívták fel a figyelmet, hogy tervszerűbben és hatéko­nyabban kell felhasználni a lakosság városszeretetét, segí­tőkészségét a negyedik ötéves terv hátralévő feladatainak megvalósításához. Kaposváron történt 100 ÉVE, 1873 október vé­gén jelentette az alispán, hogy kolerában 249-en bete­gedtek meg Somogybán, s kö­zülük 98-an meghaltak. — November 1-én a Somogy szerkesztőségében a helyi if­júság képviselői elhatározták, hegy a szegényeknek felolva­sásokat és műkedvelő előadá­sokat tartanak. 2-án a megyei Deák-párt tartott tisztújítást. 3-án a megyegyűlésen a vá­rosban három cigányzenekar játszott; a versenyben az el­ső a pécsi lett, megelőzve így a helyi és a szigetvári zene­kart. A »Somogy—Kapos­vári« Föld, Kereskedelmi és Ipar Hiteltársulat« új nyom­dát állított föl a városban, s ez decemberben kezdte meg működését. — A városban egyre többen követelték a tűzoltóegyesület megalakítá­sát és benne az ifjúsági rész­vételt is. 50 ÉVE, 1923. október 28-án a Korona-szálló kabaréhelyi­ségében az SZDP tartott nép­gyűlést. A szónok Kitajka La­jos képviselő volt, aki a -szo­kott hangnemben mondott bí­rálatot a kormányról és In­tézkedéseiről, munkájáról. További harcra és kitartásra buzdította a kaposvári mun­kásságot, mert szerinte a mai nemzetgyűlés osztályparla­ment, amely a maga érdekeit követi, törvényalkotásaiban«. — November 2-án újból drá­gult a vasút, és Kaposvárról Tüskevárig a harmadik osz­tályon 400 koronába. Buda­pestre 87 500 koronába került az utazás. — A színház mű­sora 28-tól november 3-ig: Koldusgróf, Csárdáskirálynő, Kék róka, Cigánybáró, Haza­járó lélek és a Drótostót. Az Uránia mozi műsora október 28. és november 2. között: Fe­hér galambok a fekete város­ban, A csábító és a Kellett ez, nektek? (Egyfelvonásos bur- leszk), a Marcella és Az öt­venéves férfi, egy orvostanár tragédiája, Paul Bourget re­gényéből készült film. 25 ÉVE, 1948. október 28-án a Városi moziban ünnepi dísz­előadással megnyitották a szovjet film ünnepét. Az ün­nepi beszédet Rostás Károly polgármester tartotta, majd a Kronstadti tengerészek című filmet vetítették. 29-én a me­gyei törvényhatósági bizottság engedélyezte Szentjakabnak Kaposvárhoz csatolását. 30-án Kaposvár gazdái már a szán­tóterület 77,5 százalékát föl­szántották. — A kórházban megkezdődött az orvosi to­vábbképzés; az első előadók: Balassa Sándor. Fehér Árpád és Zoltán László voltak. — Rendkívüli megyei törvény- hatósági közgyűlésen búcsúz­tatták a távozó Tömpe István alispánt, és ugyanakkor beik­tatták Horváth Jánost. 31-én az MNDSZ megtartotta II. me­gyei konferenciáját. — Ünnepi- előadással befejeződött a Sza­bad Nép-kampány hónapja. A. A. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom