Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

Á Vörös Segély ötvenedik évfordulóján *►Megvallattak, hogy vérzett a húsunk. Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény. gondolj reánk, ki fel-le futkosunk és messze nézünk cellánk szögletén. Lágyult az izmunk, fekhelyünk kéméi eledelünket kiköpi a szánk, gyomor- s tüdőbajt ítélnek reánk, s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a lebukottakaV.« J ózsef Attila 1931-ben írott megrázóan szép versében a politikai ül­dözött már több mint egy év­tizede tartó szenvedései, kín­jai, jajkiáltásai fogalmazód­tak meg. A külső és a belső ellenforradalmi erők túlereje 1919 augusztusában végzett az első magyar proletárhatalom­mal, megdöntötte a Tanács- köztársaságot. A fehérterror bosszúja a munkások, parasz­tok, katonák, haladó értelmi­ségiek ellen fordult. 1919 au­gusztusa és 1921 nyara között több mint ötezer embert gyil­koltak meg, több mint het­venezret zártak az ellenforra­dalom börtöneibe és gyűjtőtá­boraiba, és további mintegy százezer menekült el az or­szágból, külföldön keresve menedéket. Később a konszo­lidált ellenforradalmi rend­szer sem bánt kegyesebben a forradalmi és baloldali moz­galmak részvevőivel. Kegyet­len megtorlásban volt részük elsősorban az illegális kom­munista pártban, vagy annak befolyása alatt tevékenykedő munkásoknak, parasztoknak. A proletár szolidaritás szer­vezett biztosítása a mozgalom létkérdésévé vált. A Kommu­nista Intemacionálé IV. kong­resszusán 1922 novemberében Klara Zetkinnek és Félix Konnak javaslatára megala­kult a forradalmárok nemzet­közi szervezete, a Nemzetközi Vörös Segély, amelynek irá­nyításával és ösztönzésére sorra alakultak meg a nem­zeti bizottságok. Így került sor 1923. november 18-án Bécs- ben a Magyarországi Vörös Segély életre hívására is. Az emigráció nehezítette a Vörös Segély munkáját, mégis, a be- börtönzöttek listájának elké­szítése mellett, számos ki­emelkedő akciót szervezett meg, igy a többi között azt a széles körű gyűjtést, melynek célja a Szovjetunióval kezde­ményezett politikai fogolycse­re anyagi feltételeinek megte­remtése volt. Ennek révén mintegy ötszáz forradalmár szabadulhatott a halál-, az életfogytiglani fegyház és más súlyos büntetés alól. A húszas évek közepén, az illegális kommunis­ta párt szervezésének sikereivel párhuzamosan, Há- mán Kató vezetésével, létre­jött a Vörös Segély hazai központi bizottsága, amely széles körű aktívahálózatot épített ki az üzemi munká­sok, a szegényparasztok és a fasiszta rendszerrel elégedet­len értelmiségiek körében. A mozgalom célja a bebörtön- zöttek és hozzátartozóik se­gítése, támogatása volt a for­radalmi erők megőrzése, ösz- szefogása érdekében. A hazai Vörös Segély szer­vezetre hárult elsődlegesen az anyagi alapok előteremtése, gyűjtések, különböző rendez­vények, Vörös Segély-bélyegek kibocsátása útján. Az illegá­lisan működő szervezet előtt ezen a téren is számos aka­dály állott, mégis a munka egyre eredményesebbé vált. 1930 augusztusában pl. 700 pengőt, 1934-ben havonként -nár 1000—1200 pengőt gyűj- ,'jttek össze, gyakran 10—20 illérenként. A Nemzetközi Vörös Segély is komoly segít­séget nyújtott, hiszen pl. 1924- ben havi 1000 dollárt adomá­nyozott a politikai foglyok se­gélyezésére. Az összegekből a bebörtönzöttek élelmezését, ruházkodását, jogi védelmét, orvosi ellátását, kiszabadulá­suk után esetleges támogató­sukat biztosították. A bebörtönzöttek jelszavára: •Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad .. .« az aktivis­ták százai kapcsoltak be to­vábbi százakat és ezreket va­lamilyen formában a proletár szolidaritás áramkörébe. En­nek során alapozódott meg és kapott értelmet a munkásegy­ség gondolata, számos akció­ban együtt meneteltek kom­munisták és szociáldemokra­ták, párttagok és szimpatizán­sok, szervezett munkások, sze­gényparasztok, haladó gondol­kodású értelmiségiek. A magyar ellenforradal­mi rendszer viszonyai között a Vörös Segély munkája is csak illegálisan folyhatott. Aktivistáit ugyan­úgy üldözték, mint a kommu­nistákat. Mégis, az 1936-ig szervezetten tevékenykedő Vörös Segély mozgalom, mely csaknem 10 ezer embernek nyújtott segítséget, s mély gyökereket eresztett, később a népfrontpolitikai és az antifa­siszta harc időszakában is eredményesen folytatta a küz­delmet a politikai üldözöttek megmentéséért, a börtönbe, a fegyházakba, az internólótá- borokba küldöttek helyzeté­nek megjavításáért, a proletár szolidaritás szellemében. S. E. Műkedvelő színjátszók Albireo — szép csillag Amatőr csillagászok Kaposváron AZ ŐSSZEL nagy plakátok l vek, folyóiratok. Szemben a könyvekkel pedig csillagké­pek, ködfoltok, üstökösök szí­nes felvételei láthatók. A fo­lyóiratok némelyike róluk szó­ló írást is őriz, vagy éppen a megfigyeléseiket tartalmazza. Az angol Eclipse című csilla­gászati folyóirat például már­ciusban írt a klubról, s közöl­te is megfigyeléseiket. A moszkvai Lomonoszov egye­temről Kurkin professzorral már régóta kapcsolatban áll­nak. A megfigyelésekért cseré­be orosz nyelvű szakkönyve­ket, szakfolyóiratokat küld. — Nemcsak mi küldünk ada­tokat más országokba, hanem kapunk is. Az egyik angol amatőr csillagásztól — egyéb­ként rendszeresen küldi a megfigyeléseit, s kapja tőlünk a folyóirat számait — levél ér­kezett a napokban. Azt írta, most járt Londonban, hogy utánanézzen egy angol—ma­gyar szótárnak. — Hogyan alakulnak ezek a kapcsolatok? — Néhányan olvasnak ró­lunk, másokkal mi ismerke­dünk meg. Az a budapesti fiú például, akinek a levelét most hozta a postás, Lengyelország­ban megnyert egy nemzetközi Kopernikus-emékversenyt. Ott megismerkedett egy bolgár amatőr csillagásszal, akitől most mi is várunk már anya­got. Szentmártoni Béla húsz éve foglalkozik csillagászattal! hirdették a Kilián György If­júsági és Úttörő Művelődési Központ 1973/74-es program­ját. A sok szakkör közül ki­emelkedett egy név, amelyet más típusú, nagyobb betűkkel nyomtak: Albireo. Gondolko­dóba ejtett, hogy mi lehet ez. Végül Szentmártoni Béla, a Kaposváron működő Albireo amatőr csillagászklub vezetője elmagyarázta. — Egy csillagnak a neve. Annyit jelent, hogy szép csil­lag. Szabad szemmel csak egy­nek látszik, de a legegyszerűbb távcső is kettőnek mutatja már. Két különböző színű: az egyik fele narancssárga, a má­sik kékeszöld. Sokat gondol­kodtunk azon, hogy milyen ne­vet adjunk a klubnak, végül úgy döntöttünk, hogy legjobb lesz egy csillagnév, mert akkor minden csillagászattal foglal­kozó ember tudni fogja, hogy milyen szakkörről van szó. A klub 1971-ben öt taggal alakult. Most vannak vagy het­venen, s etjből tizenketten lak­nak a megyében. Az ország kü­lönböző részeiből küldik meg­figyeléseiket az amatőr csilla­gászok. A klub a vezető Hu­nyadi János utcai lakásában működik. Mialatt beszélget­tünk, sorra jöttek a tagok. Az egyik csengetés után expressz- levéllel jött vissza az egyik fiú. Budapestről küldték, holdmeg­figyeléseket tartalmazott. — Félnek, hogy kimarad­nak a számból, ezért igyekez­nek ennyire — mondta Szent- márton Béla, aki aznap már a klub kiadványának huszon­nyolcadik számát szerkesztet­te. Korábban elég volt tizen­hat-tizennyolc oldal is, most meg már a tízzel több is ke­vés. Ha csak véletlenül csöppen­tem volna a lakásba, akkor sem lett volna nehéz kitalálni, hogy mi a házigazda hobbyja. A folyosót távcsövek foglalták el. A szoba nagyobbik falát beborító könyvespolcon több­nyit« csillagászati szakkony­csőgyár, a villamossági gyár fiataljainak, majd pedig a ka­tonáknak. AZUTÁN SZÍNES diákat néztek. Néhányat megmutattak nekem is. Szép, érdekes világ. Szerényen, alapos tájékozott­ságot mutatva mondták el ne­kem a galaxisok, ködök, krá­terek, üstökösök nevét. Mesél­tek terveikről, hova szeretné­nek eljutni, milyen távcsöve­ket készítenek, milyen nyelvet tanulnak, hogy szakirodalom­hoz jussanak. Meséltek arról, hogy várják a januárt és a feb­ruárt, hogy a Kohoute üstö­kösről megfigyeléseket készít­hessenek ... Hosszú Éva Bessenyei György és Madách műve színpadon Van-e nemesebb feladat •alvó« klasszikusaink ébresz­tésénél színjátszók számára? •Könyvdrámának« hitt művek portalanítása, színpadra állítá­sa: egyik legfontosabb felada­ta kell legyen amatőr együt­teseinknek. Szép estével ajándékozták meg hétfőn közönségüket — többségükben farmernadrágos fiúkat, miniszoknyás lányokat — a komlói Bányász Színpad és a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad tagjai a megye- székhely ifjúsági házának szín­háztermében. A komlóliak Dániel Ferenc dramaturgiai bábáskodásával _essz..ysi György: A filozófus című művét játszották el. Ér­demtelenül keveset emlegetett író manapság a XVIII. száza­di testőr, aki korán megismer­kedett Voltaire, Rousseau, Montesquieu munkáival. Tu­lajdonképpen vele kezdődik az oly gazdag felvilágosodás kori magyar irodalom. Hatása ké­sőbb Batsányi, Kármán József, Révai Miklós műveibfen mu­tatható ki. Tragédiája az volt, hogy korában az új életérzés Kifejezésére alkalmas nyelve­zet még nem alakult ki; az ódon, nehézkes, megújítatlan nyelv pedig lassította gondola­tainak szárnyalását. A filozó­fus talán az egyetlen olyan színműve, melyben sikerült a korlátokat úgy-ahogy áttörnie. Korában valójában úgy beszél­tek, ahogy egyik hőse, a tudat­lan, elmaradt, patópáli Pontyi. A komlóiak dicséretes igye­kezettel toh. ,-solták a művet, melyet Nagy Mihály állított színpadra, s a íelcsattanó taps méltán jutalmazta produkció­jukat. Együttesük személyi adottságai azonban amatőr szinten sem tökéletesek, be­szédkultúrájukkal baj van; el­nyelik a szóvégeket. így is szí­vesen emlékezünk vissza Fe- renczi Tamás, Mikolasek Haj­nal és Tamási Róbert alakítá­sára. Az igazi élményt a kaposvá­ri amatőröktől kaptuk ezen az estén. Madách Imre: A civili­zátor című •aristophanesi mo­dorban« irt művét adták elő. Az író e darabját 1859-ben ír­ta, a Ferencz József-i uralmat, a bachi •civilizáció« kétszínű­ségét leplezve le. A növekvő terhek, a bürokrácia került pellengérre. S van mondani­valója Madáchnak a passzív rezisztenciáiba vonuló neme­sekről 1 is. Vértes Elemér rendező ne­mes nyersanyagként kezelte a madáchi művet. A mához akart szólni; mindenféle szel­lemi és fizikai értelemben vett gyarmatosítás ellen protestált, bizonyítva, hogy az ilyen tö­rekvések mindig fasisztoidok. Ezért lett a civilizátor Stroom- ból (Madách Bachot gúnyolta ki evvel a figurával) cipollai szörnyeteg. (Lásd Thomas Mann: Mario és a varázslói Van aktualitása az átdolgozás­nak jelen időnkben is, hiszen nem egy puccs alkalmával de­rül fény idegen, tőkés hatal­mak féltitkos szerveinek »ci- vilizátori« tevékenységére. Ma­dách a népek testvéri együtt­működésében, barátkozásá- ban, jószomszédságában látja az egyedüli utat. összeforrt közösség csaknem azonos képességű tagjai adták elő a művet. Kiérlelt alakítá­sokat láttunk, jól artikulált szövegmondást hallottunk. Tet­szett, hogy senki sem akar a másik fölé nőni; a gondolat került előtérbe. Azt hiszem, nemcsak bennem fogalmazó­dott meg a hiányérzet: keveset látjuk őket. Győri Attila félel­metes Stroomja sokáig emlé­kezetes lesz, akárcsak Joó László István gazdája. Tóth Anna, Pólyák Béla, Szente Fe­renc, Pálfy Norbert, Vida Já­nos, Kaszás Ferenc a cselédek szerepében álltak helyt kitű­nően. A nemes »misszió« eredmé­nyes volt. I/esikó László TANREAKTOR A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktora 1971 óta működik. 5 egyetem 18 tanszékének diákjai itt szerezhetik meg a magfizikai ismeretekhez szükséges gyakorlati képzésüket. Az egyetemi reaktor az oktatási és tudományos feladatokon kívül bekapcsolódott a környezetvédelmi kutatómunkába is; a felszíni vizek szennyezettségét és az élővízi halak szer­vezetének higanytartalmát mérik. A megújhodott táncegyüttes sikere Izgalommal, lelkesedéssel készült a BM kaposvári tánc- együttese a kedd esti színházi bemutatóra. Szép számú kö­zönség — nem egy hűséges régi tag — tekintette meg a gazdag hagyományokkal ren­delkező együttes műsorát, együttes. A kor^.„- az ere­deti néptánc ismert motívu­mait játékos elemekkel gaz­dagította. Ezt a számot még Az OSZSZK televíziójának estje a magyar tv-ben November 29-én, csütörtö­kön rendezi meg a Magyar Televízió az OSZSZK Televí­ziójának estjét. Az összeállí­tás igyekszik sokszínű, érdekes keresztmetszetet adni a köz­társaság tájairól, mindennapi életéről, kultúrájáról. Az •Orosz földön« című film az orosz táj hangulatát idézi, és segítségével bejárhatjuk Jasz- naja-Pljanak, Voronyezs, Bo- rogyino történelmi levegőjű vidékeit, nem utolsósorban pe­dig a Szovjetunió fővárosát. Eszközeit és a szakcikkek ma- Moszkvában a kamera egy­gyar nyelvű fordításait — fő­leg angolból fordít sokat — szívesen bocsátja a fiatalok rendelkezésére. Azok, akik ottjártamkor eljöttek hozzá, sokat tanultak már eddig is tőle. Az egyik fiú akkor hozta vissza az idegen nyelvből for­dított bolygóleírásokat: a Sa- turnusról, a Merkúrról, a Marsról, a Venusról és a Ju­piterről olvasott. Egy lány elő­adást hozott, hogy nézze meg, mielőtt elmondaná az, eletooti­aránt elvezet bennünket a se' remetyevói repülőtérre, a Le- nin-mauzóleumiba, a Kreml­be. A » Túl a Bajkálon- című filmet a Magyar Televízió munkatársai készítették. Eb­ben megismerkedhetünk az ál­lattenyésztéséről, földművelé­séről nevezetes országrésszel, a Burját ASZSZK-val. Tájé­kozódunk a népgazdaság leg­jelentősebb ágának, a faipar­nak a fejlődéséről, a burját opera produkcióiról is. Meg­szólal többek között az ottani balettiskola híres vezetője, de nem hiányzik a produkcióból magának a a bemutatása más munkájának eredménye, lelkes próbáinak gyümölcse volt. Megújhodott együttesről szólhatunk. Néhány évi stag­nálás, gondokkal küszködés után új arcodat láttunk a tán­cosok soraiban. Tetszés és taps köszöntötte Galicz János mű­vészeti vezető fegyelmezett, néptáncért rajongó együttesét. A színházi siker méltó ju­talma volt munkájuknak. Változatos, lendületes mű­sor pergett előttünk — Pé- terffy Attila rendezése —, amely azt bizonyította, hogy a néptánc világában otthonosan mozgó együttes választékos és nehéz számokkal is megbirkó­zik. Ha nem sikerült is vala­mennyi számban egyforma ... . . _ , , , . teljesítményt nyújtaniuk, pro­tünk meg. A •Rekordok es , dukcióik ízléses Jeiőadásmód­természetesen Bajkál-tónak sem. Egy másik kisfilm •Szibéri­ai mesterek« címmel az ősi kézműves mesterségek má­ba ötvöző hagyományait tár­ja a tévé nézői elé. A •Világhírű színházak« cí­mű sorozatban a leningrádi Gorkij Akadémia Drámai Nagyszínház munkájával és világhírű főrendezőjével, Tovsztogonovval ismerkedhe­mely az utóbbi évek szorgal- érlelik a további próbák, hogy margaréták« című riportfilm izgalmas portrét rajzol elénk Marina Popovicsról, Alekszej Popovics űrhajós feleségéről, aki nem mindennapi foglalko­zást választott hivatásául: be­repülő pilóta lett. A •Mesélő körhinta« című filmben Cse- fverv néhány novellájának té- véfilm-változatát láthatjuk. A televíziós estet végül a •Ragyogó divertimento- cí­mű adás zárja, melyben a le­ningrádi Kirov opera művészei adnak ízelítőt tudásukból a Glinka zenéjére komponált baletthen. ról, ígéretesen érlelődő tánc­kultúráról adtak bizonyságot. A látványos Dobozi csárdás­sal kezdték műsorukat, mely­ben helyet kaptak a későb­biekben a Sárköz, a Rába-vi- dék és az Alföld néptánc­feldolgozásai is. Feszes, han­gulatos volt a Kalocsai páros előadása, az est legszebb tel­jesítményének tartom. Talán ehhez fogható leginkább a Li­liomszál című gyermektánc feldolgozása a lányok előadá­sában. Boday Somogyi kanásztánc .feldolgozását is bemutatta az még keményebb, rusztikusabb, hatásosabb legyen. I A siker biztosan nagy hitet ad a fiatal műkedvelő tánco­soknak a folytatáshoz, és re­méljük, á művészeti szemlé­ken, bemutatókon többször találkozunk velük, mint ed­dig. A műsor konferansziéja Ko­vács P. József volt. aki a tán­cokhoz és az évforduló alkal­mához illően Csokonai Vitéz Mihályt idézte, különös örö­münkre, mert nagyon jólesett hallani a költő szavait a Csiky Gergely Színház színpadáról, az előadóművész kulturált tol­mácsolásában. Koncz Gábor nem népballa­dákat mondott ugyan — az esthez talán az illett volna —, de Simon István és Benjámin László költészetének derűs, hangulatos felidézésével új színekkel gazdagította a mű­sort. S még egy művészvendég­nek tapsoltunk: Faragó Laura gyönyörű népdal- és ballada­éneklése idézte föl a táncok mellett a «tiszta forrás« üdítő erejét. A kísérő zenekart Darvas Károly vezette. Az esten köz­reműködött a Munkáskórus is. T. T. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom