Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
Az egészséges táp Iá Utazásról Alkalmi ruhák — nőknek Nappalra és estére egyaránt divat a nadrág. Képünkön minris anyagból készült, bővülő szárú nadrág — estélyi viseletként. Vastag egyszínű anyagból készített — és hímzéssel díszített — hosszú, otthoni nih*^ 'Bécsi modell.) Az iskoláéi kívüli túlterhelésről A szülői ház sem maradhat ki Tudomásul kell venni, hogy naponta két-három óra szabad időre minden diáknak szüksége van. Ennek az időnek legalább a felét a szabad levegőn kell töltenie, s lehetőleg mozgással, sportolással. Ugyancsak fontos a serdülő számára a napi 8—9 órás alvás, amiből büntetlenül egy félórát sem lehet lecsípni. A kialvatlan tanulók látványa — sajnos — mindennapos az osztálytermekben, s a legjobb tanár sem képes figyelmüket lekötni, fáradtságukat elűzni az első tanítási órákon. A legtöbb családban az éjszakai órákra tolódik a lefekvés időpontja, s még a gondos szülők is ritkán tartják számon: vajon eleget alszik-e gyerekük? > Kedvetlen és fáradt, sápadt vagy indokolatlanul ingerült serdülők láttán hajlamosak vagyunk rögtön az iskolai túlterhelést okolni. Holott nemcsak az iskolai követelmények, a tananyag esetenkénti nagy mennyisége lehet ennek az oka, hanem a diákok iskolán kívüli életének szervezetlensége. Közrejátszhatnak otthoni környezetük fáradtságot kiváltó ingerei is. Az időzavar nemcsak a felnőttek gondja, a tanuló ifjúságé is. A diákok jelentős része egyedül, segítség nélkül képtelen arra, hogy a rendelkezésre álló időt jól ossza be. Gyakori náluk a semmittevés, a valójában fárasztó »lötyö- gés«, az értékes aktív pinenés helyett. Sokakat elragad egy- egy hobby, s a vélt »-érdekes-« dolgokra értékes órákat áldoznak. Hány diák lapozgatja át délutánját, folyóiratok képeit bámulva, miközben figyelme össze-vissza kalandozik! Vagy is végsőkig csigázza amúgy is fáradt idegeit hangos zenével. Holott a zaj nem pihentet. Aki zenekísérettel, magnózással próbál megoldani bonyolult, nagy figyelmet kívánó matematika példákat, csak az idejét vesztegeti. Túlterhelést okozhat a fe- J szült otthoni légkör, a szülők^ közötti viszony megromlása is.f A serdülők idegeit komolyan t próbára teszik a szülők köztJ naponta megújuló viták és aj A zúzmarás faágakból ra- családi villámháborúk. Az ott-J kott tüzek mellett nem ritkán honi békesség hiánya károsan J csak füstös, nyers lóhúst rághat teherbíró képességükre. J Ctóló embereket lehetett látf ni. Felorulten a hidegtől, a Sók szülő saját ambícióival f kietlen tájtól, félvakon a napárt a gyermekének, amikor J sütötte hómezőktől, elhalt lá,* bakkal,— amelyek már nem az egyensúlyt —, hogy csak nészerint úgy vélekednek, hogy* hány órát alhassanak, a halálgyermeküknek nincs szüksége^ nak ettől az alattomos kerítőszabad időre: »mit pihenjen * gyötörve vonszolta ma, . ., , , ., \ gat ezer es ezer ember, az ki, amikor nem is dolgozik« — t otthonától a legtöbb előtt Lehet, hogy mindezek jelentéktelen apróságoknak látsza nak, együttvéve azonban kimeríthetik a legerősebb szervezetet is. A munkabeosztás J rendjéről, a kikapcsolódásról, az egészséges, elegendő alvásról éppúgy gondoskodni kell, mint a rendszeres étkezésről. Az iskolai túlterhelés csökkentése napirenden van oktatási intézményeinkben, de a szülői ház sem maradhat ki a túlterhelést csökkentő reformmunkákból. A legtöbbet a jó otthoni légkör nyújthatja. De az sem árt, ha — a családi nevelés részeként — arra is megtanítjuk a fiatalokat, hogyan kell okosan, szépen és kiegyensúlyozottan élni az idővel. K. É. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 105. egyik különóráról a másikra. biztosítottáka; hajszolja. Ezek a szülök rend-# £s a vágytól c7Qrínf i'imr Trálűlzorlnolr * Un»«. A-*.A4- nlUr, hangoztatják, s előírják, hogy a gyerek minden percét fordítsa tanulásra. — Ez egyike a legártalmasabb nevelési téveszméknek! Nagy fokú testi-1 lelki károsodást okozhat az örökös számonkérés és a »drámai jelenetek«, ha »becsúszik« egy-egy rosszabb osztályzat. Mi hát a helyes? Mit lehe1 tenni az otthoni túlterhel' csökkentéséért? : W: - :•» Somogyi Néplap nem is felmérhető távolságban. A feltört vagy fagyott lábak ha nem engedelmeskedtek, a leroskadtak siránkoztak a többieknek: — Bajtárs! Ne hagyjatok itt, vigyetek magatokkal! Bugyonijban a kis társaság szétesett. Míg Gyimessyt keresték, egy ezredes vezetésével alakult tiszti csoport a csellengőket összefogva menetszázadot verbuvált, és azonnal útnak indította őket Novij- Oskol felé, hogy ott védőkör- ’ riet alakítsanak. f Tolnai és Kohári kiestek a * szórásból. A szán és a lovacska az élelemmel — ott maradt náluk, és így nem nagyon bánták, hogy kikerülték a gyűj- tögetőket. Csak a többieket sajnálták. — Szép vircsaft ez pajtás — káromkodott sűrűn Kohári. — A fejesek mind meglógnak, mi meg ki vagyunk téve a sors szeszélyének! Ez a kis mitug- rász is — célzott Gyimessyre — letört volna a lába, ha velünk marad. — Biztos őt is elkapták — vette védelmébe minden meggyőződés nélkül Tolnai. — Egy hadapródőrmester elvégre még nem atyaisten, még csak nem is tiszt. — Lehet, bár én nem csodálkozom semmin — legyintett Kohári. — Csak ahogy én akartam, a kaját osztottuk volna szét. Most az ő részük is itt maradt. De biztosan kapnak valamit. Megkerülték a forgalmasabb főutcát, és a város végén kiértek az útra. Szedett-vedett, verbuvált csoportokkal volt tele az út. de senki sem szólt hozzájuk. Később ismerőssel is találkoztak az egyik ágyús ütegtől. A sok, Buda nevű román unokatestvérek közül kettő csatlakozott hozzájuk. Az epebetegek diétája AZ EPEHÓLYAGBAN, epe- utakban keletkező epekövek okozzák a nagy fájdalommal, hányingerrel, hányással járó — a jobb bordaiv alatt vagy a »gyomorgödörben« jelentkező — epegörcsöt, amelynek csillapításához az esetek többségében orvost kell hívni. A rohamot majdnem mindig valamilyen étkezési hiba, nagyobb mennyiségű meleg, zsíros étel fogyasztása váltja ki. Előfordul azonban lelki izgalmak után is. A betegek többsége megjegyzi és kerüli a kellemetlen panaszokat okozó ételféleségeket. Ha az epekövességet megállapítottuk, különösen ha ez már szövődményeket (pl, sárgaságot, epehólyag-gyulladást) okoz, betegeinknek javasoljuk a köves epehólyag műtéti eltávolítását. A műtét után azok a betegek maradnak tartósan panasz nélkül, akik a sebészi beavatkozást követően is vigyáznak étkezésükre és diétáznak. Olyan diétát nem ismerünk, amely az epekő keletkezését meggátolná, sőt jelenleg olyan gyógyszert sem! A különböző teák, amelyeket az epekő biztos ellenszerének hirdettek, az epekő keletkezésére semmi befolyással nincsenek. Az általános elvek, amelyeket az epekövességben (ez a leggyakoribb epehólyag-beA mosószerek választéka az utóbbi években megnőtt. Az üzletekben közel 50 féle mosó- és áztatószer kapható, s ezek nagy része hazai gyártmány. A háziasszonyoknak a választást szeretnénk megkönnyíteni az »Otthon-« rovatunkban folytatólagosan közreadott csoportosítással, amelyben ismertetünk néhány, gyakran használt áztató- és mosószert. Az áztatószerek a mosás megkönnyítését szolgálják. A BlO-készítmények enzimet tartalmaznak, s így ezekkel könnyen eltávolíthatók a különféle szennyeződések, mint a kávé, tej, vér, stb. Ezenkívül kellemes illatúak, tisztító hatásuk nagy fokú. Nem szabad elfeledkezni róla, hogy tegség) követnünk kell, a következők: — epekőroham alatt, illetve közvetlenül utána szilárd táplálékot nem adunk, csak teát, mégpedig gyenge tea- forrázatot citrommal, cukorral, de rum vagy pálinka nélkül! — Még abban az esetben is, ha a beteget hányinger, hányás kínozza, óvakodunk attól, hogy hideg italt adjunk, vagy a beteggel jeget nyeles- sünk. (Hideg ételekre rendkívül érzékenyek epekőroham után a betegek.) — Tilos a gyümölcslé, a Jaffa, a Coca-Cola, a Pepsi- Cola. A szomjúság csillapítására nagyon jó a naeleg al- makompót leve. A ROHAM UTÁNI napon olyan diétát adunk, amelynek a gyomor nagyfokú megkímé- lése és egyszersmind az epe- elfolyás meggyorsítása a célja. Ezt oly módon érjük el, hogy egyrészt pépes diétát adunk, másrészt egyszerre keveset, de gyakran adunk enni. A gyakori evés az epeelfolyást gyorsítja. A roham utáni napon kerüljük a húst! Burgonyapürével, almapürével, tejbegrízzel, lágytojással, Ráma margarinnal vékonyan megkent két- szersülttel bővül az étrend. kedvező hatást csak 1—2 órás áztatással érhetünk el! Enzimes áztatás vagy mosás után pedig mindig alapos, többszöri öblítést végezzünk, mert a BlO-készítmények csak így távolíthatók el a tiszta ruhából. A BIOPON-t gyapjú holmi áztatására ne használjuk! A BIOMIX mindenféle textília áztatására alkalmas. Jók még áztatásra a Flórakészítmények. A Flóra Super nagyon jó minőségű, kedvező összetételű és gazdaságos. (Az áztatáson kívül általános háztartási tisztítószerként is használható.) A Flóra Szept: az áztatással együtt fehérít és fertőtlenít. Pár nap múlva áttérhetünk a főtt csirkehúsra és a sovány marhahúsra. Nyers gyümölcsöt nem adunk, csak kompó- tot! Száraz sajtot, túrót, aludttejet, s joghurtot fogyaszthat a beteg. A rohammentes időszakban is kerülni kell a zsíros sertés-, liba-, kacsahúst, a szalonnát, a füstölt húsokat, a lángost, a fánkot, a kelt .tésztákat, a friss kenyeret aó meleg zsemlyét, kiflit, illetve az erősen puffasztó főzeíékeket, a hagyma, a mustár, a bors és az erős paprika használatát. A tömény szesz, a szénsavas italok, az erős fekete kávé is tilos. Nem tanácsos a tejföl és a tejszín fogyasztása sem. Az epeköves betegek túlnyomó többsége elhízott, ezért a bő szénhidrát-fogyasztás sem ajánlatos. Zsír helyett olajat használjunk az ételek elkészítéséhez. Nagy segítséget nyújtanak ebben a teflon sütőedények, amelyekben zsír és olaj nélkül készíthetünk számukra húsételeket. A főzelékeket áttört, passzírozott formában adjuk! AZ EPEKÖBETEGSÉG gyógyításában ma a tökéletes műtéti feltételek mellett mindenkit megoperálhatunk. A diéta azonban nem fejeződhet be a , műtéttel. Tartós panaszmentességet csupán könnyen emészthető, zsírtalan ételek fogyasztásával érünk el. Dr. Kenderesi Péter (Következik: A táplálkozás szerepe a cukorbaj keletkezésében és megelőzésében.) OTTHON CSALÁD jL MILYEN MOSÓSZERT VÁLASSZUNK? Áztatószerek Mint mesélték: a lövegek elvesztek, az üteg szétszóródott. A kis Pécsi főhadnagy — állításuk szerint — meghalt. Aztán többen csatlakoztak hozzájuk. Különösképpen, mikor megneszelték az ennivalót. — Hogy az a magasságos mennydörgetes ég szakadna rájuk, és vége lenne mindennek! — keseregte el magát az egyik. — Nem elég, hogy futnak az orosz elől, még a sajátjaink elől is bujkálni kell. Aki akarja, állítsa meg az oroszit... én nem akarom... Én csak haza akarok menni! Volt, aki helyeselt, de a legtöbben szótlanul, riadt aggodalommal vagy fásultan baktattak. Este letértek a főútvonalról és — egy kis kerülővel — egy pici faluba tértek szállást keresni. Szerencséjükre a faluban nem voltak magyar katonák, — csak mint a háziaktól megtudták — néhány házban, a falu másik végén voltak olaszok. Tolnai és Kohári kilenc honvéd társaságában az egyik szélső házban szállt meg. Fölváltva őrködtek. Tolnai volt az első, és úgy beszélték meg, hogy Kohári lesz az ébresztőóra. Tolnai két óra múlva alig tudott lelket verni a következő emberbe, és a váltás után ő is azonnal elaludt. Kohári meg az ébresztést durmolta át. Reggel a háziak keltegették őket. Már világos volt. Két gyalogos hiányzott. Azonnal a szánhoz siettek. A holmit látszólag rendben találták, csak amikor megbontották, akkor látták, hogy azok alaposan megdézsmálták az enni- és innivalót. Alig hagytak valamit. Szerencsére a cigarettát nem találták meg. — Ezek már árkon-bokron túl vannak... de ha találkozunk velük ... hát én ... nem is tudom mit csinálok velük — fakadt ki Tolnai. — Semmit! — vágta rá Kohári. — Azt mondják, mi is szajréztuk. De azért ő is el volt keseredve. — Még jó, hogy nem vitték el a szánt meg a pacit is — veregette meg a lovacska nyakát. — Áh, az túlságosan nehéz lett volna ... befogni... meg aztán az feltűnő... Hamar rátaláltunk volna... Tolnait a fáradtság megértővé tette, ellentétben, Kohá- rival. Nem tett szemrehányást az elalvásért. De látva annak bűnbánó buzgólkodását, kajánul gondolta: „Csak gyötörd magad, öregem, és máskor majd éberebb leszel!” Aznap még két kellemetlen eset érte őket. Az első épp oly veszélyes volt, mint a másik, azzal a különbséggel, hogy az elsőt elkerülhették volna. De a második megmentette őket az első következményeitől. Hogy a másodikat megúszták, az viszont pusztán a szerencsétől függött. Vakítóan tiszta idő volt aznap. Az éjszakai hőmérséklet változatlanul tartotta magát; még délben is 41 fokot mutatott a hőmérő. A hideget az éles északi szél is növelte, amely áthatolt a legvastagabb szöveten, és elég volt egy ujjnyi rés valahol, hogy fagysebet okozzon. Mintha kihűlt volna az egész világ! Hosszú kilométereken át lakatlan területen vezetett az út Jobbra-balra méteres hó. A sík havas terület fölött mintha az égbolt nem is kupola, hanem valami hidegen kék, sík üveglapként feküdt volna, párhuzamosan, ahol a szél tépve, marva, vágva, sebet ejtve szabadon száguldhat. Minden lépés háromszoros energiát emésztett. Lehajtott fejjel, a szélnek dőlve, sírva a kíntól, vánszorogtak. Előre ... előre... nyugatnak. Valahol messze, túl a télen, a fantáziájukban szinte elérhetetlen messzeségben várta őket az otthon. Előre ... Előre ... A lovacska bár már háromszor normális koszton volt, nem bírta tovább, kidőlt. Kohári lőtte agyon. — Ne kínlódjon! — mondta, és elhúzta a ravaszt. A holmit, a maradék élelmet szétosztották, úgy vánszorogtak tovább. Mikor a távolban házak tűntek föl, kopasz ágú fák és rengeteg varjú, meghúzták a lépést. Hunyorogva méregették a távolságot, amely sehogy sem akart rövidülni. Jó másfél órai kínlódás után azonban végre elérték a falut, amely alig egy tucat házból állt, és zsúfolva volt németekkel. Házról házra jártak, de sehova nem tudtak bejutni. A házakban a szó szoros értelmében váll-váll mellett álltak a németek. Mindenütt kimondatlan bűz és ködszerűen sűrű dohányfüst volt. Mikor kinyitották az első ház ajtaját, majdhogynem kidőltek rajta a katonák. (Folytatjuk)
