Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
Javuló eredmények a felnőttoktatásban Zeneszerető fiatalok Megyénkben * *núlt evb»n jelentős előreléipés következett a felnőttoktatás bar.. A rövid! tett — 15 hetes — oktatásban az 1972/7 3-as tanévben két csoportban 42 fővei folyt a tanítás, viszont az 1973/74-es tanévben már 40 csoportban 752 hallgató kezdte meg a munkát. Egy év alatt tizennyolcszorosán emlek*d«ti a rövidített tanfolyamokon részt vevő felnőttek száma. Különö- ;en jók az eredmények Nagyatádon, ahol öt osztályba 19-en tanulnak tovább. * fo- yódi járásban Balatonszent- vörgyön, Balaton fenyvesen, amáson, Balatonlellén, Busákon, Látrányban végeztek redményes felvilágosító mun- át. A nagyatádi járás négy özségében indul rövidített anfolyam, a kaposvári járásán 124-en vesznek részt a 15 etes oktatásban. A marcali írásban Nikla és Marcali jár íz élen a felnőttoktatásban, a barcsi járásban három községben tudtak új csoportokat indítani, a siófoki járásban Ta- bon, Karádon, Siófokon van rövidített felnőttoktatás. Kaposváron az eredmények jóval szerényebbek. A városban 6853-an nem végezték el az általános iskola felső tagozatának valamelyik osztályát, s közülük csak 151-en — az általános iskolai végzettsége» nem rendelkezők 2,3 százaléka — tanul tovább. A múlt évben a művelődés- ügyi osztályok, a községi és a városi tanácsok, az általános iskolás, felkészültek a feladatok végrehajtására. Akcióbizottságokat szerveztek, főimé rést készítettek, agitáltak. Nagyatádon a művelői-ésiigvi osztály dolgozói és az általános iskola pártszervezetének tagjai fölkeresték az üzemek veze tőit, ezenkívül egyéni meggyőző munkát végeztek a dolgozók között. A konzervgyár és a cérnagyár vezetősége megértéssel támogatta a felnőttoktatás szervezését. Kaposvár lé- lekszáma ötszöröse Nagyatádnak, mégis kevesebb csoportot tudtak itt szervezni. A városi művelődésügyi osztály ez irányú munkája csak az üzemek egy részében vezetett eredményre. A villamossági gyár, az EIVRT, a húskombinát, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyára, a textilművek, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat, a városi tanács költség- vetési üzeme, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat foglalkozót« a felnőttoktatás szerveze*ével. A többi vállalni vezetője és személyügyi előadója szóban megígérte, de keveset tett a dolgozók beiskolázásáért. Sokszor az írásos felhívást sem juttatták el üzemük munkásaihoz. Siófokon a MAHART Balatoni Hajózási Igazgatósága előkészítő munkája érdemel figyelmet. Barcson a nagyközségi közös tanács többször tárgyalt felnőttoktatási ügyben az üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek vezetőivel, a járás többi községében az iskolák magukra maradtak. A Kaposvári Járási Hivatal elnöke intézkedési tervben rögzítette a községi tanácsok feladatát a •felnőttoktatás szervezésében, és 1975-ig szóló tervet készítettek. A községi szervezésben részt vettek a mezőgazdasági és ipari üzemek vezetői. Nagybajomban anyagi hozzájárulással, Igáiban az utazási problémák megoldásával, Oszto- pánban a munkaidő alatti foglalkozásokon való részvétel biztosításával segítik a felnőtt- oktatás eredményes lebonyolítását. A marcali és a nagyatáÖrömünkr a gyermek ludunk-e válaszolni a kérdésre? A KÉRDÉS minden gyerekszájból elhangzik: „Mama! Hogyan születik a gyerek?” Sokszor talán nem is túl váratlanul. Mégis: válaszként gyakran a „klasszikus” gólyamesét hallhatják, vagy valamilyen zűrzavaros „felvilágosítást”. S még az sem biztos, hogy a „szakszerű” magyarázat vezet célhoz. Mert az meg túl „magas” a gyereknek. A felvilágosítás, a családi életre nevelés szorosan hozzátartozik népesedéspolitikánkhoz. Nagyon nehéz és felelősségteljes munka vár azokra, akik az új tanévre meghatározzák a tennivalókat e téren. Ennél nehezebb munka már csak a nevelési feladatok megvalósítóira vár. Valljuk be: nem egyértelműek az állásfoglalások tanári körökben sem. Az eddigi — tanmenetekbe beépített — „felvilágosító” órák nem mindenütt voltak hasznosak. Olykor unalomba, közönybe fulladtak. E sorok írója gimnazista korából emlékszik egy ilyen órára. A biológiatanár, hogy kikerülje a „kényes” kérdéseket, elhívta orvos ismerősét, aki mintha egy jobbára latinul megírt könyvet olvasott volna fel, olyan szárazon „adott elő”. Ezzel azután felkészültnek tekintettek bennünket az életre. Pedig a kamasz kérdezne. Ha hagynák olykor, hogy felesleges bűntudatától szabaduljon. Máskor, hogy csakugyan felnőttszámba vegyék. Álmodoznak. (Horváth Gita nem túl régen megjelent Azértse című könyve igen jó „útikalauz” a bakfis lelkivilágába. Salinger Zabhegyezője pedig a kamaszhoz ad „kulcsot”.! Nincsenek fó véleménnyel rólunk, felnőttekről. Valljuk be: sokszor joggal. Somogyi Tóth Sándor Gyerektükör című könyvéből azt a részt idézem, melyben a kamasz hős kesereg: „A felnőttek azt követelik, hogy őszinték legyünk egészen. Őszintének lenni nagyon nehéz. A felnőttek se őszinték. És nagy ködöt kavarnak maguk körül, hogy mi ne lássuk őket. .” , Ebben s „ködben” el lelhet tévedni. Olvkor egész él<r*re kiható bizalmatlansáttadag rakódik le a gyerekben. Hogyan kezdődik? Talán úgy, anogy azt Szabó István leírja egy szomorkás novellában. A- gyerek agyaggyereket teremt „saját képmására”. Az anya azonban ahelyett, hogy olvasni tudna a gyerek .lelkében, hisztérikusan verni kezdi. Mert r.em illik bele ez a játékos kérdésfelvetés a saját, bigottságban „hizlalt” világlátásába. S, ha nem is ilyen tragikusan, hanem sokkal tompítottnbban. hányszor' és Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy szavakban felnőttmódra, éretten foglalkozunk evvel a kérdéssel, a tettekhez viszont ugyancsak konzervatívok maradtunk. Elég, ha csak a néhány évvel ezelőtt vetített Helga című fel- világosító-ismeretterjesztő film fogadtatására utalok, amikor váratlan vita kerekedett arról, hogy megnézhetik-e fiataljaink, akiknek pedig a filmet készítették. Talán az effajta skrzonfréni- kus magatartás eredménye ez is: tudok olyan falusi egészség- ügyi dolgozó nőről, aki a hozzá fordulókat bőven el tudta tanáccsal látni. Önmaga azonban nem követte ezeket. A be- idegződött, sok százados, káros nézetek szerint élt Csaknem tragédia lett belőle, mert amikor nagy bűntudattal — falusi mértékkel: „vénlányként” — próbált kitörni saját bűvös köréből, ennek nem kívánt terhesség lett a vége. Pedig olyan sokat, s olyan precízen tudott beszélni másoknak a fogamzásgátló szerekről __ M ert ezekről Is beszélnünk kell. Hiszen a népesedéspolitikai elvek nem jelentenek semmiféle szelíd terrort. A nő ezután is szabadon választhat. De el kell kerülni a műtéti beavatkozásokat. EGY ORVOS ismerősöm számon tartja az „ő gyerekeit”. Azokat a kicsiket hívja így, akiknek édesanyját ő beszélte le a terhességmegszakításról. Büszke ezekre a gyerekekre, s mindig jó érzés őket látni. Mert: kell a gyerek! Szárnyaló szavakkal Sütő András erdélyi írónk édesanyja fogalmazta meg a figyelmeztetést: „Ábrahám nemzé Izsákot, Izsák nemzé Jákobot, Jákob nemzé Judát és testvéreit... Gyula viszont miért nem nemzé Gyulukát, és Ferenc és János miért nem nemzé Ferenc- két és Jánoskát, hogy munkát adjon a bölcsőnek.” Igaz lenne az, hogy korunk „szerelemölő” kor? Hogy a bennünket körülvevő, mér- már elgepiesedett világ nem alkalmas az érzelmek kibontakozására? Nem hiszek ebben. Nem hiszek a „mechanizáló- dott emberben”, aki a felgyorsult időben” a szerelmet is felgyorsítja. Legalábbis az ez iránti igényben nem hiszek. „Divat'.ak” tartom, akárcsak Hernádi Miklós, aki erről vallott nézeteit ki is fejti könyvében (A közhely természetrajza). Ha nem „divat”, nem védekezés lenne ez a fajta magatartás, akkor ugyan mivel magyaráznánk az Egy férfi és egy nő, vagy a magyar Szerelem című filmek sikerét? A szerelem örök érzés, s nemcsak Shakespeare Idejében, de ’»len időnkben is fontos kaptátokkal. Ne a kioktatás hangján. A Rólad van szó című televíziós sorozat igényességével inkább. És beszéljünk a kismamák megbecsüléséről is gyakran. Hogy ne fordulhasson elő az, ami még gyakori. Álló terhes nőkön nem „könyörül” az ülő fiatal a buszon, vonaton. Akkor aztán szapulni kezdjük a kamaszt, vagy a bakfist, „leszedjük róla a keresztvizet”. S egy percre sem gondolunk arra: nem mi felejtettük el felvilágosítani otthon, vagy a biológia, osztályfőnöki órán arról, milyen gyönyörű, de milyen keserves állapot is a terhesség? LEGYEN VÉGRE köztudati tényező az illyési szemlélet: „Jár a szemem a terhes kicsi nőn S azt gondolom, itt megy a jövőm.” Mert csakugyan a jövőnk megy ott. Féltsük, óvjuk ezt az életnyi jövőt, önmagunkat, folytatásunkat. S ehhez első lépés: a családi életre nevelés. Leskó László di járásban a hivatal vezetés és a községi tanácsok nagy energiát áldoztak a szervezésre. A rövidített felnőttoktatásban egyre jobban felhasználják a népművelés lehetőségeit. A hallgatók szívesen vállalnak tananyagon kívüli programokat, melyek kulturális Igényük kielégítését szolgálják. A népművelési rendezvények egy része a tananyag jobb megértését segíti, egyúttal fölkelti a részvevők érdeklődését, a művelődés újabb területeit nyitja meg számukra. A közös színház és múzeumlátogatások, tárlatok, kiállítások, filmek, előadások szervesen kapcsolódnak a tananyaghoz. A 16 hetes oktatási formában is végrehajtották a tananyagcsökkentést. A képzés hatékonysága, az alapműveltség színvonala ezzel nem változott. Az általános iskolai törzsanyag tanításával a nappali tagozattal egyenértékű tudást ad a rövidített tanfolyam. A különböző oktatási formák alkalmazkodnak a dolgozók munkaidő-körülményeihez és időbeosztásához. Mivel Somogy aprófalvas megye, a 16 hetes tanfolyam beindításához szükséges kötelező létszámot sok helyen nem tudják biztosítani. Körülbelül húsz községben nem indulhatott rövidített oktatás, pedig éppen ők szorulnának rá legjobban. Levelező tagozaton hat iskolában 146 hallgatóval, az esti tagozaton két községben 28 személlyel indult be a tanítás az új tanévben. A 16. életévüket betöltött dolgozók osztályvizsgát tehetnek januárban, júniusban és szeptemberben. A megyében Kaposváron és Siófokon 29 dolgozó számára szerveztek osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamot. Alapismereti tanfolyamon az írás, olvasás, számolás elemeivel ismerkedhetnek meg a felnőttek — Igáiban, Nagybajomban és Kaposváron indult be ez az oktatási forma ugyancsak 29 fő részvételével. Az általános iskolai felnőtt- oktatás összes formáiban az 1973/74-es tanévben 986-an vesznek részt. A múlt tanévben 352-en kapcsolódtak be a felnőttoktatásba. Egy év alatt majdnem megháromszorozódott a felnőttoktatás létszáma. Ugrásszerűen emelkedtek a számszerű eredmények, most már a dolgozóktól és az iskoláktól függ, hogy eredményesen fejezzék be az oktatási évet. Bóra Ferenc megyei tanulmányi felügyelő Szeptemberben kezdte meg munkáját a barcsi zeneiskola. A fiatalok zongora, hege-, dű, fúvós és cselló szakokra iratkozhatnak be. Első képünk: Mindössze négyen járnak cselló szakra, de ők igen szorgalmasak. Második képünk: Egy kicsit merevek még az ujjak, elkel a segítség. Harmadik képünk: A hegedűszakos tanár az első évi anyagot veszi át egy gyakorlottabb növendékkel. 11 1 Gyertyás László képriportja. n erűsen tekintek a gyerekekre, mert így nézem őket íme, ezer meg ezer nagyszerű lehetőség. Bámulom az ifjakat, a felnőtteket, akik nem törnek meg a nehéz körülmények alatt. Csodálom az öregeket, akik az élet küzdelmes részét vállalták, s még mindig nem a teljes megnyugvást várják, hanem annak a lehetőségét, hogy tehessenek. Az öregasszony, özvegy Oláh Józsefné, akivel a minap találkoztam, túl van már a hetvenen. Huszonnégy tárgyalást járt ki az unokája érdekében: gyerektartásért, anyagi jussért ... Meghalt a lánya. Áz unokája apjától ő viselte el a megalázásokat azért, mert »mérnök urat akart csinálni a fiúból«. Küzdött azért, hogy gimnáziumba menjen a fiú, és ne hentesta- nulónak; azért, hogy az érettségi után felvételizhessen az egyetemre. Az unoka, Balogh László, a nyáron szerez hajó- mérnöki diplomát népköztársasági ösztöndíjasként a Szovjetunióban. Segítettek a tanárok, akik felismerték a fiú tehetségét, de sok köszönhető a nagymamának is. A kis Ezredév utcai lakásban Ogyesz- szából érkezett táviratok, levelek, képeslapok halmaza őr. zi az egyetemi híreket, a diákélet élményeit, a honvágy, a szeretet, a megbecsülés szavát. Legszívesebben a gyerekeiről, az unokákról mesélne csak a csöppnyi öregaszNAGYMAMA küzdelmei mögül lassan kibomlik előttem egy küzdelmes élet. — 1903-ban születtem Haj- dúsámson.ban. Dolgozni korán kellet: hétéves koromtól libákat őriztem nyaranta néhány őszi ruháért. Tanulni szerettem volna, de csak három elemit adott nekem az úri Magyarország. Hajdúbagoson jártam iskolába, mert édesapám kubikosmunkát végzett ott, így odaköltöztünk. Aztán Debrecenbe járt dolgozni, és a család is beköltözött. Sokan jártak a Jókai utcai házunkban. Fiatal korában Veres Péter is. Heten voltunk testvérek. Hármat közülünk elvitt a tífusz. Apám Debrecenben, a Rabáréi mosodában let kocsis. Vitte a ruhát a laktanyába. Ö ekkor már kapcsolatba került mozgalmi emberekkel. Egyszer, mikor a laktanyába ment, azt mondta a katonáknak, akiket az orosz frontra vittek, hogy ne lőjenek. Valaki besúgta, s ekkor következett az első meghur- colásunk. Szabó Sándornak hívták az apámat. A Tanács- köztársaság idején a földmunkások direktóriumának tagja lett. A bukás után következett a második kálvária. Házkutatások, zaklatások. Apámat megverték a Földá-különítményegem küldött el, hogy semn. sí lsem meg a listát, melyen ; mozgalom embereinek a név. volt. Hajnaliban mentem, s a temetőben, az avar között elégettem a papírt. Apám mája a verésnél megsérült, s 1922-ben meghalt. A család feketelistára került. Anyám meg az öcsém — ő sütőmunkás volt — nagyon félt. Megviselte őket a zaklatás. A húszas évek közepén Marosán György lakott nálunk. Anyám mondta Is, hogy nem volt elég a házkutatás apád miatt, most még a Gyuri miatt is jönnek a nyakunkra. De szerette a Gyurit. Irt is rólunk a Tüzes kemence című könyvében — s elkezdte lapozgatni a könyvet, mutatta azt a néhány sort, amelyet róluk írt visszaemlékezéseiben Marosán György. — Gyárba nem mehettem dolgozni, mert nem adtak cselédkönyvet. Házakhoz jártam. 42-ben meghalt az uram. Egy orvos alezredes családjánál szolgáltam abban az időben. A férfit áthelyezték Kaposvárra. Mondták, jobb a Dunántúlon, jöjjek én is. így költöztem át velük a fiammal meg a két kislánnyal. A lányokat polgáriba járattam. Észrevette, hogy a képeket nézem a falon. Olajfestmény, reprodukciók, pasztellrajzok börítják az apró falakat. — a„o„»*'orn a kéneket. Eev szolgáltam, volt egy Barabás ' Miklós kép. Én azt úgy megnéztem, hogy rám csodálkozott a nagysága. Egyszer meg vendégek jöttek, és én már az előszobában újságoltam nekik, hogy hoztak egy Aba- Novák-képet. Nem értették, hogy miért öröm ez nekem is. Ezt a képet itt a falon én vettem. Egy naturalista alkotás. Krusnyák Károly munkája. Drága kép, de spóroltam rá. A Lacié lesz, az unokámé. Azután váratlanul előkerültek a féltett kincsek. Lyka Károly: A művészetek története című könyve, és sorra a különböző művészeti albumok. — A fiamtól meg az unokáimtól kapom ezeket a könyveket, mert tudják, hogy szeretem a művészetet. sak csodálkoztam, hogyan mutatja ez a három elemit végzett nénike, hogy melyik kép impresszionista, melyik realista vagy naturalista. Készülődöm. Veszem a kabátom, ő közben azt magyarázza, hogy a szegénységet ő soha nem szégyelte, de tudja, hogy elesett egy csomó tudástól miatta. Igaz, tanul ő még mindig. Annak örül, hogy az unokái egyetemet végeznek. Ahogy a szűk kis szobából, konyhából kifelé jöttem, másként tekintettem a falakra, mint amikor bementem. Akkor meg se néztem. A festett népi tányérok, a népi szőttesek, a képek a falon az élettörténet ismeretében még nagyobb értéket kaptak a cvpm.fm'hpri
