Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

EGY HÉT a világpolitikában Sok a „miért“ A Közel-Keleten dörögnek a fegyverek, természetes, hogy az elemi érdeklődés a hadi- ] helyzet alakulása felé fordul, j Az is megszokott, hogy a nyu­gati hírügynökségek mindé- ! nekelótt a harci cselekmé- ) nyékről zúdítják a jelentések 1 özönét, mit sem törődve az ellentmondó részletekkel, a soha egybe sem vágó számok­kal. A htrmagyaráaók többsé­ge is elsősorban az fitkö- aetéket, az előrenyomulá­sokat és meghátrálásokat elemezgeti. A közel-keleti válság nagyobb összefüggéseit általában az el­lenségeskedések kiragadott részeinek füstfüggönye takarja el... Sok »miért« vetődött fel ezen a héten: miért éppen Szí­riára összpontosítja szinte minden erejét az izraeli had­vezetés, miért Damaszkuszi érték a legkegyetlenebb izrae­li légitámadások, miért a Szí­riái kikötők ellen vonult fel Izrael, és a légierő, vállalva , még az olyan súlyos provoká­ció kockázatát is, hogy az iz­raeli rakéták például szovjet hajót süllyesztettek el? A »miért«-ek egy másik cso­portja a harcoktól távolmara­dó arab országok magatartá­sára vonatkozott: miért próbál kimaradni Husszein Jordániái király, aki csak másfél hónap­ja békéit meg Szadat egyipto­mi és Asszad szíriai elnökkel? Miért nem segíti Kadhafi ez­redes Líbiája azt az Egyipto­mot, amellyel annyi megegye­zés a legszorosabb egységbe foglalta? Miért »nem ért egyet« a líbiai államfő Szadat elnök •stratégiájával«? A »miért«-eket sorolhat­nánk még. Többségükre még nem tudjuk, legfeljebb sejt­jük a választ, vagy a felelet eg\-eav etemét véljük kirai­EZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Héttő: Brezsnyev—Nixon üzenet­váltás a közel-keleti ellen­ségeskedések ügyében. — A magyar kormány nyilat­kozata az izraeli agresz- szióról. — Véget ért a Heath—Brandt találkozó. — Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén. Kedd: Genfben megtartották a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozás! tárgya­lások esedékes ülését. — Trudeau kanadai miniszter­elnök Peking be érkezett. — Az NDK és Jordánia diplomáciai kapcsolatot létesített. Szerda: Tanaka Japán kormányfő befejezte moszkvai tárgya­lásait. — A francia nemzet- gyűlés nem szavazta meg a baloldal bizalmatlansági in­dítványát. — A Biztonsági Tanács tagjainak többsége tiltakozott Damaszkusz iz­raeli terrorbombázása ellen. Csütörtök: Agnew amerikai alefaök le­mondott tisztségéről. — Jo* bert francia és Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalása a közel-keleti válságról. — Kurt Waldheim ENSZ-főtttkár felhívása a harcok befejezésére. Péntek: Bejelentették, hogy Prága és Bonn között folytatód­nak a tárgyalások. — Pe­king elismerte a chilei ka­tonai rendszert. — Véget ért az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitája. Szombat: Elkeseredett harcok a Go­lan fennsíkon. — Nixon Ge­rald Ford OO éves politikust jelölte alelnökének. — Kí­na—kanadai egyezményeket Írtak alá Pekingben. 9Tg9V zolódnL Például abban, hogy Izrael ma fő ellenségének Szí­riát tekinti! Azt a Szíriát, amely a legtöbb segítséget ad­■ '■ ■ ■ . ■■ tk m ■ • • ' % ■ • ■■ ■ ú % ­■ & *■' .«c** hatná — de csak éssserű. meg- 1 fontolt és meghatározott kere­tek között! — a palesztin fel- szabadítási mozgalomnak. Azt a Szíriát, amely antiimperia- lista intézkedéseivel annyi i borsot tört már a nemzetközi nagytőke urainak, — különö­sen a nagy olajtársaságok ve­zetőinek — orra alá. Azt a Szí­riát, amely jó viszonyt tart fenn a Szovjetunióval, és pél­dául szovjet segítséggel építi az Eufráteszen az asszuáni gát szíriai megfelelőjét... Ami Husszein habozását il­leti, egyformán feltételezhet­jük, hogy amerikai—angol befolyás érvényesül ebben, illetve, hogy mindenek íii lőtt a trónját félti. De vajon megtarthatja-e, ha , meg egy bizonyítékot szolgál­tat arra, hogy semmibe veszi a közös arab ügyet? Mert Fej- j szál, Szaud-Arábia királya j sem csinál semmit, nem küld katonákat, repülőgépeket, pán- | célosokat a közös arab pa­rancsnokság rendelkezésére, de j legalább megforgatja — az olaj fegyverét... Kilátásba helyez- j te, hogy adott esetben felére , csökkenti az olajszállításokat | az Egyesült Államok és Nyu- j gat-Európának. És mi rejlik Kadhafi külö­nös magatartása mögött? Meg­lehet, hogy Tripoli ura radiká­lisabb, mint a kairói vezetők, s attól tart, hogy az utóbbiak, az első katonai sikereik birto­kában netán hajlandók lenné­nek a konfliktus békés rende­zésére, .. S itt jelentkezik a közel-keleti politikai helyzet mai furcsasága: Izrael az, ameiy nem hajlandó másként tárgyalni, csak ha az arab csa­patok mindenütt visszavonul­nak az 1973. október 6-i vo­nalra. Vagyis most Izrael kö­veteli annak a területnek a ki­ürítését, amelyet a Tel-Aviv-i kormánynak kellett volna ki­üríteni, hiszen 1967-ben, az akkori háború eredményeként, izraeli csapatok szállták meg ezeket a korábbi arab (egyip­tomi, szíriai, jordániai) terü­leteket. A kulisszák mögött minden bizonnyal lázas diplomáciai tevékenység folyik, bár erről I csak szűkszavú jelentéseket lehet olvasni. Azt mindeneset­re tudjuk, hogy legmagasabb színtű szov­jet—amerikai üzenetvál­tás történt, egy-egy külügyminiszteri ta­lálkozóról is hallani, például az amerikai Kissinger és a francia Jobert New York i megbeszéléséről. Ez utóbbira azért figyeltek fel diplomáciai körökben, mert az első jele volt annak, hogy Kissinger, az Egyesült Államok diplomáciá­jának vezetője »beveti magát« ’ a közel-keleti problémakör) megoldásáért és a francia kor- j mány pedig felajánlotta jószol­gálatait az arab—izraeli ellen­ségeskedések megszüntetése érdekében. A világsajtóban itt és ott olyan véleményt is olvasni, hogy »minden rosszban va. valami jó«, azaz a mostani ei- ! lenségeskedesek arra jók j hogy elmozdítsák a holtpont­ról a közel-keleti diplomáciai- politikai megoldás ügyét, hog- a majdani tűzszünet elindít- nassa a tárgyalások sorozatát j is! A hét másik fontos esemé­nye Tanaka japán kormányfő moszkvai látogatása volt. Köz­tudomású, hogy a Szovjetunió és Japán között számos vitás kérdés adódik a múltból, hi­szen még a második világhá­borút követő békeszerződés sem jött létre közöttük. A szovjet—japán tárgyalásokon abban állapodtak meg, hogy erőteljesein fejleszte­ni fogják a gazdasági együttműködést. A szibériai földgáz- és olaj­kitermelési és szállítási koope­ráció dolgában megegyeztek. Politikai vonatkozásban a tár­gyalások végén kiadott közös közlemény azt adta hírül, hogy jövőre folytatják a békeszer­ződésről megkezdett tárgyalá­sokat. Egy hetek óta várt, mégis meglepő eseménnyel az ame­rikai belpolitikai élet szolgált a napokban: Lemondott Spiro Agnew, az ország második em­bere, Richard Nixon közvet­len munkatársa, az alelnök. Az Egyesült Államok történe­tében ez a második eset csu­pán, hogy egy alelnök lekö­szön ... Agnew ellen — isme retes módon — vádak halmo­zódtak fel: ezek szerint Ma­ryland állam kormányzójaként különböző tőkés vállalatok megvesztegették, hogy jog­talan előnyöket biztosítson számukra. Agnew korábban hallani sem akart arról, hogy visszaélt vol­ta funkciójával, és hogy pénzt fogadott volna eL A bizonyí­tékok azonban egyre gyűltek. A végén még Nixon elnök is hajlandó lett feláldozni az al- elnököt, abban a reményben hogy ezzel magáról tereli el a Watergate-botrány miatti köz­figyelmet. Igaz, végül is »csah adócsalásban« találták bűnös­nek. Fs íny még azt ál'íthatto a Fehér Ház propagandagépe­zete, hogy íme, puritán, a jogot és igazságot mindenképpen tiszteletben tartó kormányzás ez. Washington György sem -sinálhatta volna különben Pálfy József Gerald R. Ford az alelnökjelolt „Nagy nevek“ mellőzésével a „legszürkébb“ Nixon elnök pénteken este — magyar idő szerint szomba­ton hajnalban — élő tv-adás- uan közvetített fehér házi ün­nepség keretében jelentette be az amerikai népnek, hogy Ge­rald R. Ford kongresszusi kép­visel ót. a képviselőház repub­likánus kisebbségének vezéréi jelüli az Egyesült Államok al­elnöki tisztjére. Az esemény 48 órával azután törtéit, hogy az eddigi alelnök, SpirojT. Ag­ue w botrányos körülmények között lemondott. A 25. számú alkotmánymódosítás értelmé­ben (ezt az alaptörvény kiegé­szítést John F. Kennedy elnök meggyilkolását követően fo­gadta el a kongresszus) az el­nök tesz javaslatot az új al­elnök személyére, s e tisztség­ben való megerősítéséhez a törvényhozás mindkét házában meg kell kapnia a szavazatok egyszerű többségét. Nixon elnök — mielőtt meg­nevezte volna jelöltjét — ki­fejtette, milyen követelmé­nyek mérlegelése alapján esett választása Gerald Fordra, akit szűkebb pátriáján, Michigan 5. számú választókerületén, il­letve kongresszusi kollégáinak szűk körén kívül nem örvend különösebb ismertségnek. Az ismérvek között említette Ni­xon, hogy az alelnökjelöltnek alkalmasnak kell lennie szük­ség esetén az elnöki tisztség átvételére és osztania kell az elnök felfogását a külpolitika »s a »védelem« kérdéseiben. A 60 éves ^erz’d Ford 25 év Ha tacia a k*n'dse,'u黓al: michi'zaoi válás»* ” 13 alkalommal választotta meg Gerald Ford. (Teleiotó: AP—MTI—KS) képviselőjének. 1965 óta a ház republikánus törvényhozói pártcsoportjának vezére. A forgalombakerült »nagy nevek« mellőzésével és a !eg- szürkébb« kiválasztásával Ni­xon elnök nemcsak jelöltjé­nek gyors kongresszusi meg­erősítését biztosította, hanem — mint bennfentesek gyanít­ják — saját céljait is jól szol­gálta. A demokratapárti e’nök- jelöltségre pályázó h'cnry Jackson szenátor szerint »az elnök tudatosan olyan em -ért választott aki nem árnyékol­ja be - • ' hivatalt hogy ílv módon hát­ralévi' évei »Nixon-évek« le­gyenek.« PEKING Trudeau tanácskozóit Mao Ce-tun<í<ral Csaknem két órán át ta­nácskozott egymással szomba­ton Mao Ce-tung, a Kínai KP elnöke és Pierre Elliott Tru­deau kanadai kormányfő. A találkozón megjelent Csou En- laj miniszterelnök is. Trudeau szombaton »baráti­nak és nyíltnak« nevezte a Csou En-lajjal folytatott esz­mecseréket. Világosan egymás tudomására hoztuk a nemzet­közi helyzeről vallott nézetein­ket — mondta. A kanadai kor­mányfő nyilatkozatából kitűnt, hogy kínai kollégájával első­sorban a közel-keleti helyzetet, a fejlődő országok problémáit és a nyugat-európai közösség unióját tekintették át. Petíciót adtak át a királynak Kata mis tüntaiés SóJigkofeii Thaiföld történelmében em­beremlékezet óta a legnaeyobt tömegtüntetés zaj' ott le s- m- baton Bangkokbar A re 'éli órákban a főváros ■ negyedében mintegy 7Í> 000 diák gyűlt 8ss®?. Ezekbe* ké­sőbb további tíz -írek csatla­koztok. Ä diákok zászlókat lengetve, tüntető menetben vonultak az egyetemi regvedből a par.u- ment épülete elé. Útközben mintegy további 100 000 bang­koki lakos csat-.a!«w.ott hozzá- !uk. A 2H) 030 rfc, emberáradat e^y 1932-ben állított történel­mi emlékmű érintésével höm- pöly, ott végig Bangkok főút­vonalán. ’ I. . • :,u,. es .Zj.. ’ t az egyetemi dikcság képviselői péti h ót nyújtottak át az or- min' a!ereinök-l-.alyette- sénak és király ínak. A petí­cióban rögzít út legfőbb köve- 1 lsük a junck új alkot« < 1 ■ * az vágnak a régi he­’ ’cet t amelyet a két évvel ez­ek'‘ hatalomra jutott ;e!enle- . -tatoaai kormányzat hatály­talanított. ’ÁRIZS Messmer' verr Mekli a Liis-iigy Egyiptomi katonák kitűzik a nemzeti zászlót az elfoglalt Bar-Lev védelmi vonal egyik erődítményére. (Teleiotó: AP—MTI—KS) KAPOSVÁRI MUNKAHELYRE lérii segédmunkásokat felveszünk Minden második szombat szabad! Fizetés: kollektív szerint. Jelentkezés a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kaposvári üzemvezető­ségén: Kaposvár, Berzsenyi u. 18. (240723) A SOMOGY MEGYEI TANÁCS V. B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE pályázatot hirdet a megyei kórházban megüresedett E 301 A kulcsszáma gazdasági isazjratói állásra Miután a Lip-gyári dolgo­zók pénteken elutasították a kormánymegbízott tervét és a harc folytatása mellett dön­töttek, Messmer miniszterel­nök kijelentette, hogy »őt a Lip-ügy most már nem érdek­li«. Elutasította a CGT-nek azt a felhívását, hogy a kormány j folytassa a megbízottja által egyoldalúan megszakított tár- ! gyalást, sőt kifejezetten meg- ! tiltotta a munkaügyi minisz- ■ térnék, hogy ismét fölvegye a tárgyalások fonalát a szak- szervezetekkel. Henri Krasuckú a CGT tit­kára szombaton délelőtt kije­lentette: ha a kormány kitart a miniszterelnök merev állás­pontja mellett, ezzel súlyos felelősséget válial. Rámutatott arra, hogy a CGT a konflik­tus mielőbbi megoldása, s az eddigi tárgyalásokon elért eredmények elfogadása mellett foglalt állást, s nem helyesli, hogy a Lip-gyári dolgozók az ultrabalos csoportok által be­folyásolt légkörben hozták pénteki döntésüket. KÖZÖS PIAC Véget ért a tanácskozás kézzel,ogható eredmény nélkül Képesítés és bérezés a 18/1971. Eü. M.—MüM. sz. rendeletben előírtaknak megfelelően. A pályázatokat a Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának Vezetője címére , • kell küldeni. O40Ö87) Kézzelfogható eredmény nélkül ért véget a Közös Piac kilenc országának koppenhágai konzultációja a közel-keleti helyzetről. A nyugat-európai államok nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, s csu- j ; pán abban egyeztek meg, hogy i az ENSZ-ben sürgetik a tűz- | szünetet és a Biztonsági Ta­nács korábbi határozatainak érvényesítései. Értesülések szerint lehetsé- ! i ges, hogy a közel-keleti hely­zet alakulását megvitatják a kilenc állam külügyminiszte­rei, felhasználva a Közös Piac miniszteri tanácsának a jövő hét elején Luxemburgban sár ra kerülő ülését. Erről azon ban egyelőre nincs végleger döntés. A kilencek problémáját nö­veli, hogy a nyugat-európai országok nagymértékben van­nak a közel-keleti olajra utal­va, s így érdekük, hogy az arab államokkal jó viszonyt tartsanak fenn. Ugyanakkor egyes belső politikai erők nagy nyomást fejtenek ki Izrael megsegítése érdekében. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat azonnali belépesse! fölvesz női dolgozót takarítói munkakörbe, he­lyettesítési időre. Fizetés * megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet a vállalat mun­kaügyi osztályán, szombat kivételével mindennap reg­gel 8-tól du. lé óráig. ______________ (24WW*

Next

/
Oldalképek
Tartalom