Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

X AZ M S Z M P S 6 M O G Y M EG Y E I BÍZÓTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 233. szám 1973. október 5., péntek Tanácskozott az országgyűlés Három törvénytervezet emelkedett jogerőre Nyilatkozat a chilei katonai junta terrorjáról Tegnap délelőtt TI órakor megkezdte ta­nácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, ] az országgyűlés elnöke nyitót- | ta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Uhu Pál művelődés- ügyi miniszterről, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom régi harcosáról; Z. Papp Sándor Veszprém megyei kép­viselőről, dr. Beresztóczy Mik­lós c. prépostról, az országgyű­lés alelnökéről és Vályi Pé­terről, a Minisztertanács el­nökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg Ilku Pál, Z. Papp Sándor. Beresz­tóczy Miklós és Vályi Péter emlékét: a képviselők néma felállással adóztak emlékük­nek. Apró Antal ezután bejelen­tette. hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka trra alkotott törvény- erejű rendeletéiről a jelentést — az alkotmány rendelkezésé­nek megfelelően — az ország- gyűlésnek bemutatta. A jelen­tést a képviselők kézhez kap­ták. | Bejelentette Apró Antal, i hogy a Minisztertanács meg- I bízásából dr. Korom Mihály igazsagügyminiszter a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköz­társaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényja­vaslatokat, Bálint József ál­lamtitkár, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló törvényja­vaslatot benyújtotta az or­szággyűlésnek. Á három tör­vényjavaslatot az illetékes ál­landó bizottságok előzetesen megtárgyalták és áz ország- gyűlés tagjai kézhez kapták. Bejelentette továbbá- hogy dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, aki a legutóbbi ülésszakon nem vett részt — az ország­gyűlés ügyrendjének megfele­lően — írásban közölte (Vála­szát Kovács Sándor Győr me­gyei képviselő interpellációjá­ra. Az interpellációt és az ar­ra adott miniszteri választ az országgyűlés tagjai írásban megkapták. Dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője, ismertette ez­után az országgyűlés üléssza­kára interpellációt benyújtott képviselők nevét és az inter­pellációk tárgyát. Ezt követően az országgyű­lés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a követ­kező: 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámo­lója. 2. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény- javaslat. 3. A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolá­sáról szóló törvényjavaslat. 4. A statisztikáról szóló tör­vényjavaslat. 5. Interpellációk. ¥ Ezután napirend szerint Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. mint a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak vezető testüle­téi az alkotmány végrehajtá­sával összefüggő bejelentést tesznek, az Elnöki Tanács azo­kat megvizsgálhatja, elbírál­hatja, és az alkotmány végre­hajtására az állami szerveknél intézkedéseket kezdeményez­het. — Az utóbbi években sokat foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgon­dolkodás formálása, a munka­helyi légkör javítása. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatéko­nyabbá kell tennünk, munká­ját javítanunk kell. — Az utóbbi években az ál­lami ellenőrzés fokozódása, a társadalmi ellenőrzés szélese­dése egyes vállalatoknál vagy szövetkezeteknél olyan vissza­éléseket tárt fel, amelyek egyes vezetők ellen törvényes eljá­rást, bírói ítéletet vontak ma­guk után. Amikor a kegyelmi kérés kapcsán az üggyel az El­nöki Tanács is kénytelen fog­lalkozni, az érvek között min­dig ott szerepel, hogy »a cso­port érdekében tették«; »ne­kik ebből semmi egyétji hasz­nuk nem volt«. Egyes esetek- oen ez szó szerint így igaz, de az esetek döntő többségében, magyarán szólva, munka nél­kül szerzett • előnyről van szó. Sem törvényeink, sem szociá- lista erkölcsi normáink nem szentesítenek a társadalmi ér­dekekkel szemben álló cso­portérdeket vagy egyéni érde­ket. Egyesek nem riadnak vissza attól sem, hogy kijátsszák a törvényeket, áthágják a törvé­nyes kereteket, kihasználják a lazaságokat, és meg nem enge­dett eszközökkel, kevés mun­kával — vagy éppen munka nélkül — több jövedelemhez jussanak. A tapasztalatok a; ( ról is tanúskodhak, hogy ere-’ ményesek és hatásosak a ha talom eszközei, a jogszabá-1 lyok: a kormány intézkedései segítenek abban, hogy útját álljúk a társadalom fejlődésé­vel, a törvényekkel, a szocia­lista erkölcsi normákkal ösz- sze nem egyeztethető törekvé­seknek. Az Elnöki Tanács ez év nya­rán határozatot hozott a jog- alkalmazás jogpolitikai irány­elveiről. Az Elnöki Tanácsnak ez a határozata szervesen il­leszkedik a X. kongresszuson meghatározott feladatok vég­rehajtásához, segíti az állam­élet és a szocialista demokrá­cia fejlesztését, a társadalom szocialista normáinak erősíté­sét. — A szocializmus gazdasá­gi fejlődése, a szocialista vi­szonyok erősödése mellett je­lentkeznek olyan ’jelenségek is, amelyek fékező, fejlődést akadályozó hatásúak. Nem egyszer csorba esik a tisztes­séges gazdálkodáson, a szerző­déses kapcsolatok becsületén; az indokolatlan áremelések és a tisztességtelen haszon körül is vannak problémák. Az élet követelménye szülte a jogpoli­tikai irányelvek újrafogalma­zását, benne tükröződik tevé­kenységünk lényege: a 'terv­szerű gazdasági építőmunka segítése,' társadalmunk jogi, erkölcsi normáinak egyöntetű, egységes értelmezése, mércé­iének határozott emelése. A jogpolitikai irányelveket, a korábbi gyakorlattal ellentét­ben, most hivatalosan nyilvá­nosságra hoztuk. Ezzel is le­hetővé tettük, hogy az állam­polgárok is megfelelő módon tájékozódhassanak arról, hogy milyen eligazítást kapnak azok, akik mindennapos ügyeikben eljárnak és dönte­nek. A kitüntetések adományozá­sával kapcsolatban az Elnöki Tanács titkára külön kitért arra, hogy hazánkban a szo­cialista brigádok, amelyek Vállalták, hogy szocialista mó­don élnek és dolgoznak, mil­liónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Az Elnöki Ta­nács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntetettek között, a tény­leges teljesítményt mérve, jó- vai kisebb számban vannak a termelő munkában dolgozók. A termelő munka kiemelke­dő eredményeinek elismerésé­re az Elnöki Tanács újabb le­hetőséget teremtett: a beszá­molási időszakban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista brigádokra is. — Az Elnöki Tanács mun­kája kapcsolódik hazánk nem­zetközi tevékenységéhez — folytatta. — A Magyar Nép- köztársaság — a maga szerény lehetőségeivel — igyekszik ak­tívan kivenni részét a szocia­lista közösség országainak kö­zös erőfeszítéseiből. Igyekszik elősegíteni, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élésének gyakorlata erő­södjék, az enyhülés folyamata tartóssá váljék. Tovább erősí­tettük kapcsolatainkat, együtt­működésünket, testvéri szövet­ségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, és a KGST többi tagállamá­val. Mélyítettük kapcsolatain­kat a szocializmust építő né­(Tolytntás -a 2. oldalon.) Cseterki Lajos beszéde Bevezetőben Rámutatott, hogy az Elnöki Tanács tevé­kenységét az újjaválasztása óta eltelt több mint két eszten­dőben az országgyűlés által rá­ruházott felelősség tudatában végezte. A hatáskörébe tarto­zó feladatok elvégzésével, egész munkájával nagy társa­dalmi céljainkat, a szocializ­mus építésében előttünk álló feladatokat igyekezett és igyekszik szolgálni. — A közel két és fél eszten­dő alatt, amelyet az Elnöki Tanács beszámolója átfog, a X. kongresszus által megjelölt feladatok megvalósításával társadalmunk tovább fejlődött. A múlt év novemberében pár­tunk Központi Bizottsága mér­legre tette céljainkat és mun­kánkat, az eredményeket és a fogyatékosságokat, megjelölte a teendőket és feladatokat. — Ma elmondhatjuk, hogy hazánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó lég­kör, fejlődés jellemzi. Az El­nöki Tanács véleménye sze­rint népköztársaságunk alkot­mányos élete, törvényes rend­je tovább szilárdult, vissza­tükröződik benne a munkás­hatalom ereje, a szocialista állam fejlődése. — Az Elnöki Tanács újjá- választása óta az országgyű­lésnek bemutatott törvényere­jű rendeletek kifejezik a fő társadalmi és politikai törek­véseket. Egyik közös jellemvo­násuk, hogy a jogok és köte­lességek egységét, az állam­polgári fegyelmet, a munka­helyek, üzemek és intézmé­nyek demokratizmusának erő­sítését szolgálják. — Az országgyűlés tör­vényhozó, és az Elnöki Tanács jogalkotó munkáját úgy te­kintjük, hogy ezekben az évek­ben tovább fejlődött és széle­sedett a szocialista társadalom alkotmányos kerete, kikristá­lyosodtak és tökéletesedtek a gazdasági és kulturális építés [ jogi normái, megfogalmazód- i lak az államélet és a szocialis- j ta demokrácia fejlesztésének | új feladatai. I — Társadalmi fejlődésünk­nek olyan szakaszába értünk, ! hogy lehetőségünk van életünk ; alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alkotmánymódosítás önmaga is erősíti ezt a tendenciát, jó alapul szolgál a társadalmi és állampolgári viszonyok átfo­góbb, általánosabb szabályozá­sához. Életbe lépése óta az or­szággyűlés törvényalkotó mun­kája szélesedett — s a korábbi beszámolási időszakhoz viszo­nyítva — évről évre csökken az Elnöki Tanács által alkotott, az állampolgárok alapvető jo­gait és kötelességeit érintő tör­vényerejű rendeleték száma. A helyzettel azonban nem le­hetünk elégedettek. Ezt követően vázolta a leg­utóbbi tanácstagi választások tapasztalatait, majd beszámolt az Elnöki Tanácsnak a hivatá­sos bírák megválasztásával kapcsolatos tevékenységéről. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: az alkotmány és rendelke­zéseinek betartása minden ál­lami és társadalmi szerv fel­adata. Az Elnöki Tanácsra azonban ennél több feladat há­rul, mert alkotmányunk az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja az alkotmányossági fel­ügyeleti jogkört. Az alkot­mány — híven jellegéhez és lényegéhez — elvben fogal­mazza meg ezt a fontos állam- hatalmi feladatot; gyakorlati érvényesítése alkotmányos életünk újabb garanciáját te­remti meg. Az Elnöki Tanács hozzákezdett már e fontos elv gyakorlati kimunkálásához. A szeptemberi ülésen elfogadott ügyrendje előrelépést jelent az alkotmányossági felügyeleti jogkör gyakorlati érvényesíté­sében. E jogkörének megfele­lően a jövőben, ha a kormány, az igazságügyi szervek, vala­Szüreten a budapesti diplomáciai testületek vezetői Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Izsáki Állami Gazdaságban rendezett szüreten látta vendégül a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek vezetőit. Képünkön: •Frantisek Dvorski, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete és felesége, Losoncai Pál társaságában a szüre­ten, (MTI foto: Vigovszki Ferenc felvétele — KS) Péter János tárgyalásai Péter János külügyminiszter október 3-an találkozott és megbeszélést folytatott Csart- csai Csunhavan thaiföldi kül- ügymiiniszterhelyetteissel. A megbeszélésen, amelyen, részt vett Hottai Imre külügyminisz- terhelyettes és Szarka Károly állandó ENSZ-képviselőnk is, a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről volt szó. Pé­ter János találkozott és meg­beszélést folytatott M. Sz. Mu- tija külügyminiszterrel, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság közgyűlési delegáció­jának vezetőjével . A megbe­szélés középpontjában kétol­dalú kapcsolataink és a köz­gyűlés ülésszakának kérdései, ezen belül a közel-keleti hely­zet aiktuális problémái álltak. Fegyverropogás a magnótekercsen Leleplezték • Allende gyilkosát! Sajtóértekezlet Budapesten Azonosították a chilei fa­siszta juntának azt a katoná­ját — egy őrmestert —, aki a terrorcselekmények kirobban­tásának óráiban meggyilkolta dr. Salvador Allendét, a chilei Köztársaság alkotmányosan megválasztott elnökét. Ugyan­akkor nyilvánosságra került az a magnetofonfelvétel is, amely- lyel rögzítették az elnöki pa­lota megrohanásakor hallat­szott fegyverropogást. Ezeket a híreket, tényeket csütörtök délelőtt Vass Istvánné, az El­nöki Tanács tagja, az ország- gyűlés nyugalmazott elnöke, az Országos Béketanács alel- nöke közölte a Hazafias Nép­front belgrád rakparti székhá­zában tartott sajtótájékoztatón, amelyen az általa vezetett ma-' gyár békemozgakni küldöttség beszámolt a napokban Helsin­kiben megrendezett nagysza­bású chilei nemzetközi szoli­daritási demonstrációról. A magyar delegáció cseiek- vőleg vett részt a nemzetközi demonstráción Helsinkiben. Elmondták küldötteihk — az értekezlet plénumán felszólal­va —, hogy Magyarországon a chilei események első óráitól megmoizdjulásök sorozata, munkahelyi események, szoli­daritási gyűlések sokasága jut­tatja kifejezésre, hogy népünk mélységesen elítéli a chilei junta jogtipró cselekményeit, terrorját, s a magyar közvéle­mény mélységes szolidaritást vállal Chile haladó népével. Elmondták a budapesti sajtó- értekezleten azt is, hogy a hel­sinki esemény részvevői a chi­lei szolidaritás világméretű fo­kozását határozták el, csata­sorba állítják a nemzetközi ha­ladó erőket Luis Corvalan, a chilei kommunista párt főtit­kára életének megmentéséért. New York Az ENSZ-közgyűlés átmenetileg felfüggesztette munkáját Az ENSZ-közgyűlés 28. ülés­szaka csütörtökön az afrikai államok kérésére átmenetileg felfüggesztette általános poli­tikai vitáját. Egyidejűleg fel­kérte a mandátumvizsgáló bi­zottságot, hogy vizsgálja meg a dél-afrikai fajüldöző rezsim küldöttségének megbízóleve­lét, s döntsön arról, hogy e re­zsim delegációjának van-e joga képviselni Dél-Afrika la­kosságát. Az általános politikai vita felfüggesztését szorgalmazó indítványt — amelyet az af­rikai államok nevében Szene­gál terjesztett elő — a köz­gyűlés 80 szavazattal, 26 elle­nében és 27 tartózkodás mel­lett fogadta el. A szavazás közvetlenül az előtt történt, hogy a dél-afrikai rezsim kül­ügyminisztere fel akart szólal­ni az általános politikai vitá­ban. Az afrikai államok állás­pontja az, hogy a dél-afrikai kormányzat nem beszélhet a lakosság nevében, és nem te­kinthető a Dél-Afrikában élő 16 millió néger érdekei törvé­nyes képviselőjének. Az általános politikai vita folytatásának időpontja egye­lőre bizonytalan. A szerdai vitában egyébként általános felháborodást kel­tett a portugál külügyminisz­ter felszólalása, aki megkísé­relte kimagyarázni a portugál gyarmatosítók afrikai büntet1 teit. Tiltakozásul a Portugália által folytatott véres gyarmati politika ellen, az afrikai kül­döttek zöme elhagyta a köz­gyűlési termet, és a szolidari­tás jeleként csatlakozott hoz­zájuk a Szovjetunió és több más ország delegációja is. Abba Eban izraeli külügy­miniszter beszédében dema­góg módon próbálta igazolni Tel Aviv-nak a szomszédos arab országokkal szemben ta­núsított agresszív terjeszkedő irányvonalát. Lényegében is­mét megerősítette, hogy Izrael uralkodó körei nem hajlandók végrehajtani az ENSZ határo­zatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom