Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Tanácskozott az országgyűlés {Folytatás az 1. oldalról.) pekkel. A békés egymás mel­lett élés elvének megfelelően szélesedtek kapcsolataink a más társadalmi rendszerű or­szágokkal, köztük azokkal is, amelyek nemrég vívtáK ki függetlenségüket. Tovább bő- yültek diplomáciai kapcsola­taink. 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Je­lenleg 9« országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népköztársaság tekin­télye tovább nőtt a világban. — Eredményeinket nem ho- mályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései. tát akarják feltartóztatni; amelyek az emberiséget a bé­kés egymás mellett élés gya­korlati megvalósításának út­járól szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nem­csak tiltakozásra, hanem foko­zott éberségre is int bennün­ket. Arra is figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközök­ja jóvá az Elnöki Tanács be­számolóját. Cseterki Lajos beszámolóját az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság mi- felsorolásáról béri jogokat. Rendületlenül, elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke. a ha­ladás, a szocializmus érdeké­ben — mondta Cseterki La­jos. majd kérte az országgyű- amelyek az enyhülés folyama- 1 lést, hogy fogadja el és hagy­től sem riad vissza, nem tisz- nisztériumainsk tel sem alkotmányt, sem vá- ! szóló törvényjavaslat tárgyaié lasztást, lábbal tiporja az em- j sára (Sérült sor. Apró Antal in­dítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy e két tör­vényjavaslatot együttesen tár­gyalja meg. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben dr, Korom Mi- | munkásosztály pártja társadal- hály hangsúlyozta, hogy a Mi- műnk vezető ereje. De a po- msztertanács tagjai és az ál- j litikai felelősséget abban az lazntitkárok jogállását és fele- értelemben is hangsúlyozzuk, ! hogy a kormány tagjainak te- ; vékenysége következményei­lősségét, valamint a miniszté riumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjeszté­se alkotmányunk rendelkezé­sein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvé- I kotmányos rendjéből eredően nyünk előírásainak tesz eleget, j törvényben is meg kell fogai Hangsúlyozta, hogy Művelődésügyi Minisztérium­ban és az Igazságügyi Minisz­tériumban működnek államtit­károk, akik egyben a minisz­terek első helyettesei. Fokoza­tosan a többi minisztériumok­ben politikai kihatású. Ugyan- | ban is javasoljuk majd állam- akkor a felelősséget az állam- szervezet tevékenységének al­az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista épí­tőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében, köte­lességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az el­múlt években jelentős intézke­déseket tettünk az áilaimélet, a szocialista demokrácia fejlesz­tésére. A mostani törvényja­vaslatok célja is az, hogy elő.- segítsék az állami, kormány­zati munka erősítését. A miniszteri felelősség rend­szerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, majd így folytatta: — A törvényjavaslat alkot­mányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a mi­nisztertanácsi tagság és az ál­lamtitkári tisztség keletkezé­sét és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnö­-két. elnökhelyetteseit és tagjait „az országgyűlés választja, es, dönt megbízatásuk megszün­tetéséről, amelynek esetei le­hetnek; a lemondás, a fel­mentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköré­be tartózik. — A törvényjavaslat megfo­galmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jo­gait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvénye­sítésének biztosítékait. Azon­ban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendelke­ző szervei vezető tisztségvise­lőinek politikai és jogi felelős­sége — közvetett és közvetlen módon —• eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése értelmében a kormányt az or­szággyűlés választotta és men­tette fel, számoltatta be, dön­tött előterjesztéseiről, megha­tározta a kormányzás szerve­zetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagjainak fele­lőssége. munkájuk elbírálása á Magyar Szocialista Munkás­párt és a Hazafias Népfront kzedeményezései alapján az országgyűlés, illetőleg a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most oe- nyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezé­sei és az alkotmányos elvek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált szabá­lyokat egységes törvényben foglalja össze. — A törvényjavaslat a kor­mány tagjainak testületi és egyéni felelősségét egymással összhangban és szoros kapcso­latban fogalmazza meg. A Mi­nisztertanács testületi munká­jában annak minden tagja egyenlő, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási ágak es az alájuk rendelt szervek irányításában pedig — a tör­vényekben szabályozott módon — az egyszemélyi felelős ve­zetés elve érvényesül. —- A miniszteri felelősség tartalma többirányú. Elsősor­ban 'vs politikai természetű, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt előtt érvényesül. Ez következik abból, hogy a Somogyi Néplap mazni. A törvényjavaslat az államjogi felelősséget tartal­mazza. — A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását szabályozó törvényjavaslat egyaránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A jogok más oldalról kötelességeket jelölnek. Ezzel összefüggésben — mondta dr. Korom Mihály — csak arra a rendelkezésre hivatkozom, hogy a miniszte­rek a vezetésük alatt álló te­rületet, valamint az önkor­mányzati tevékenységet érintő kérdésekben javaslatokat ter­jesztenek a kormány elé, és részt vesznek a döntések meg­hozatalában, a hozott határo­zatok végrehajtásában. A kor­mányzati munka rendszeres fejlesztésében jelenleg ná­lunk e kettős feladat össze­hangolt érvényesítésére kell a fő figyelmet fordítanunk. A miniszter nem egyszerűen mi­nisztériumának a kormányban tevékenykedő képviselője, ha­nem a kormány össztársadalmi érdekeket kifejező tevékenysé­gét is elősegíti és képviseli a minisztériumban és az aláren­delt szervekben. — Az államtitkári intézmény régi, államjogi. kormányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban is sok he­lyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 kozott nálunk állam­titkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1968-ban alkotott törvény- erejű rendeletet az államtitká­ri tisztségről. így került sor az országos hatáskörű állami szer' veket vezető elnökök államtit­kári kinevezésére. A törvény- erejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügyminisztériumban, titkárok kinevezését. Alkotmányunk — módo­sítás^ óta — az állami szerve^ zet részeként szabályozza az államtitkári intézményt. A most előterjesztett törvényja­vaslat az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott és a minisztériumi államtitká­rok jogállását szabályozza. Ez kifejezésre jut a kinevezésük­ben, a tisztségük megszünteté­sében, a jogaikban és kötele­zettségeiben egyaránt. Különb­ség csak ott van, ahol az fel­tétlenül indokolt. Ezt legin­kább az a rendelkezés fejezi ki. hogy a minisztériumi ál­lamtitkárok felelősséggel tar­toznak a saját miniszterüknek is, sőt ez az elsődleges. Fele­lősségük a Minisztertanács ,a Népköztársaság Elnöki Taná­csa és az országgyűlés előtt ak­kor kerül előtérbe, amikor a minisztert helyettesítő jogkö­rükben tevékenykednek ezen állami vezető testületek mun­kájában. — A minisztériumi állam­titkárok kinevezése közvetle­nül kapcsolódik a kormány­zati munka fejlesztéséhez, erő­sítéséhez. Ettől az intézkedés­től joggal várjuk, hogy a mi­niszterek az eddiginél többet és hatékonyabban foglalkoz­nak majd az összkormányzati munkával, mivel a miniszté­riumok irányításából eddig reájuk háruló feladatokból többet adhatnak át az állam­titkároknak. Ugyanakkor meg­oldódik a miniszterek megfe­lelő jogkörű helyettesítése pél­dául az országgyűlésben. Dr. Korom Mihály a Minisz­tertanács nevében kérte az or­szággyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli ki­egészítéssel indokolt törvény- javaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériu­mait a következőképpen sorol­ja fel: Belkereskedelmi Mi- a i nisztérium, Belügyminiszté­rium, Egészségügyi Miniszté­rium, Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium. Honvé­delmi Minisztérium, Igazság­ügy Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium, Köny- nyűipari Minisztérium. Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium, Külkereskedelmi Minisz­térium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium. Művelődésügyi Minisztérium. Nehézipari Mi­nisztérium, Országos Tervhiva­tal, Pénzügyminisztérium.) Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanács­kozását az országgyűlés. Első­ként dr. Antalffy György, a törvényjavaslatok előadója szólalt fel. Dr. Antalffy György egye­temi tanár, Csongrád megyei képviselő elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvi­tatta a tervezeteket, s megálla­pította: azok minden esetben megfelelnek a szabatos tör­vény kellékeinek, s tartalmi­lag is szolgálják azokat a jog- politikai célokat, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa fo­galmazott meg. A bizottsági vita során megfogalmazódott az a vélemény, hogy a képvi­selők a törvényjavaslatoktól nem új helyzetet, nem újabb követelmények megfogalma­zását várják, hanem a fenn­álló helyzet törvénybe iktatá­sát, s bizonyos értelemben a felelős munkaköröket betöltő vezetők tevékenységének tör­vényi formában történő elis­merését is. Dr. Antalffy György beszámolt arról, hogy a bizottsági vitában számos, a jogalkotás egészét érintő, hasznos, gondolatébresztő megjegyzés hangzott el. Ezután megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amely­ben elsőként Sarlós István bu­dapesti képviselő, a Népsza­badság főszerkesztője, majd dr. Mátay Pál Fejér. Klaukó Mátyás Békés. Bartha János Hajdu-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő Varga Gáborné a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mi­hály igazsagügvminiszternek, aki válaszolt a hozzászólások­ban elhangzottakra. Varga Gáborné bejelentette az országgyűlés külügyi bi­zottsága a parlamenti tanács­kozás idéje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chi­lei katonai junta terrorja el­leni tiltakozásul nyi'ntknzat- teryezetet terjeszt az ország- gyűlés e' í. Javasolta, hogy a Külügyi bizottság előterjeszté­se az interpellációk után ke­rüljön az országgyűlés napi­rendjére. A javaslatot az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. > Ezután szünet következett. Szünet után a napirend sze­rint következett a statisztiká­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Bálint József állam­titkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szó­lásra. Bálint József beszéde Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodás­nak, a párt- és állami irányí­tásnak, a társadalmi élet tu­dományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lé­nyegesen kibővült a statiszti­kai megfigyelés köre. A sta­tisztikai megfigyelések gyako­ribbá váltak, elmélyültebbek, és ma már gyorsabbak a sta­tisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mér­tékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a sta­tisztikusok szakképzettsége is. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy az 1952-es tör­vény megalkotása óta kiépült és működik, a társadalmi, gaz­dasági folyamatok megfigye­lésének széles körű statiszti­kai rendszere. Az utóbbi évek­ben nőtt a statisztika intenzi­tása, élesebb és pontosabb ké­pet tükröz a valóságról. Jelen­tős befolyással volt a statisz­tika fejlődésére gazdaságirá­nyítási rendszerünk korszerű­sítése. A statisztikai feladatok nö­vékedése természetesen együtt járt a statisztikai célokat szol­gáló adatgyűjtések szaporodá­sával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalko­zása volt például az 1972— 1973-ban végrehajtott általá­nos mezőgazdasági összeírás. A társadalmi-gazdasági válto­zásokat a mezőgazdaságban a folyamatos statisztika — fő­ként a nagyüzemek kapcsán — nyomon követte. Olyan föl­mérés azonban hiányzott, amely a szocialista viszonyok közqtt teljes és átfogó képet adott volna a mezőgazdaság egész helyzetéről; így a nagy­üzemekről és a hozzájuk kap­csolódó háztáji gazdaságok te- j vékenységéről. Az első eredmények fontos jelenségekre hívták fel a fi­gyelmet; például arra, hogy az állampolgároknak körülbe­lül a fele olyan háztartásban él, amely háztáji gazdasággal is rendelkezik. Sokatmondó, hogy e háztartások tagjai kö­zött sok a munkás. Ily módon a mezőgazdasági összeírás a munkások életformájának, helyzetének elemzéséhez, az ipari és mezőgazdasági bérará­nyok vizsgálatához is értékes adatokat szolgáltatott. Az életszínvonal-vizsgála­tokkal kapcsolatban a KSH elnöke elmondotta: ezek ma­gukban foglalják a személyes jövedelmek, a társadalmi jut­tatások, a fogyasztás és meg­takarítás. az árak, a lakáshely­zet. az iskolai és egészségügyi ellátás stb. vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társa­dalmunk egészének és egyes rétegeinek életszínvonala év­ről évre hogyan alakul. Ezen belül külön vizsgáljuk a jöve­delmek szóródását és a szélső­ségeket. Ennek érdekében csa­ládi jövedelemvizsgálatot vég­zünk. mely a népesség körül­belül egy százalékára terjed ki. Pontos kimutatásokat adunk az államtól, szövetkezetektől j származó bérekről, jövedel­mekről. A személyi jövedel­mek alakulásának kimutatása azonban nem egyszerű, a sta- I tisztika eszközével ugyanis nem mutatható ki/ hogy a la- ! kosság között milyen jövede- j lem-átcsoportosulás megy vég­be. Ez nem lebecsülhető tár- ' sadalmi jelenség, ezért más ' eszközökkel is szükséges ta­nulmányozni. Nem tekinthet­jük tökéletesnek a magan­(Folytatás a 3. oldalon.) Tovább tart a fegyveres ellenállás Válságos polgárháború folyik Chilében A Santiagó i sportstadionban összegyűjtött politikai foglyo­kat rohamsisakos rendőrök kíséretében szállítják el a külön­böző börtönökbe. (Telefoto—AP—MTI—KS) Santiagóból és más chilei városokból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy tovább tart a fegyveres ellenállás a fa­siszta rezsimmel szemben Chiléből hazaérkező venezue­laiak arról számolnak be. hogy válságos polgárháború folyik az országban: a hazafiak fegy­verrel támadják a junta által lefoglalt vállalatokat, szabo­tázscselekményeket hajtanak végre termelő üzemekben, a közlekedésben és sokfelé más módon gátolják a junta tevé­kenységét. Nmnt a Reuter-iroda santia­gói tudósítója jelentette, szer­da este fegyveres ellenállók támadták meg a junta katonai járőrét, a fővárostól 570 kilo­méternyire lévő városban. An­golban. Hétfőn este Santiago egyik elővárosában a meggyil­kolt Allende háza mellett 20 perces fegyveres összecsapás volt a junta katonái és ellen­állók között. Chilei katonák egy vidéki városban ismét a helyszínen lőttek agyon két menekülő po­litikai foglyot — jelentette tegnap a Reuter iroda. A hét vége óta — a junta bevallása szerint — menekülési kísérlet [ miatt 21 embert lőttek a hely­színen agyon. A chilei határon argentin I határőrök őrizetbe vettek 35 j chilei politikai menekültet. | Többen közülük a Chilei Ke­reszténydemokrata Párt bal­szárnyához tartoznak. Az ar­gentin határőrség minden chi­lei menekültet őrizetbe vesz kihallgatás céljából. Tanácskozik a kormányzó gyűlés Hozzáfogtak Egyiptom es Líbia egyesítsenek A Kairóban tanácskozó száztagú egyiptomi—líbiai kor­mányzó gyűlés szerda esti ülé­sén dr. Gamal el-Oteifit, az egyiptomi parlament alelnökét I választotta meg elnökévé. Az alelnök <j.r. Mohamed Ghoneim Líbiai egyetemi tanár lett. Az alkotmányozó gyűlés két tit­kárt is választott, az egyik egyipomi. a másik líbiai. Szerdán Kairóban befejezte első ülésszakát az egyiptomi— líbiai unió legfelső tervezési tanácsa, amely több határoza­tot hozott a gazdasági, mű­szaki és kulturális együttmű­ködés fejlesztésére. A tanács Hatem egyiptomi miniszterel­nök-helyettes és Dzsallud lí­biai miniszterelnök vezetésével | megállapodott abban, hogy a I két ország berendezkedik a | közös építőanyag-, műtrágya-, cukor- és teherautógyártásra, ás közös szállítási vállalatot létesítőnek. A tanács ülésén tisztázták a Tripoliban műkö­dő líbiai rezidensminis'-'ter ré­szére külön hivatalt állítanak fel. amely közvetlen kapcsolat­ban lesz Hatem miniszterel­nök-helyettessel. Az alkotmányozó gyűlés és a tervezési tanács munkájának megkezdése azt jelenti, hogy Szadat és Kadhafi augusztus végén aláírt megállapodása nyomán hozzáfogtak a két or­szág egyesítésének fokozatos előkészítéséhez. (MTI) Washington Döntött az egyeztető bizottság Az amerikai kongresszus két házának tagjaiból alakult egyeztető bizottság szerdán el­fogadta annak a törvényjavas­latnak a végső változatát, amely megtiltja az Egyesült Államok elnökének, hogy a kongresszus hozzájárulása nél­kül hadműveleteket folytasson külföldön. Az elnöknek, mint főparancsnoknak, csak -rend­kívüli körülmények között« van joga háborút indítani, vagyis ha az Egyesült Állajhok, vagy külföldön állomásozó csapatainak biztonságát ve­szély fenyegeti. Ebben az eset­ben is hatvan napon belül meg kell kapnia a kongresszus hoí* zájárulását. A legfelsőbb tör­vényhozói szerv ilyen szentesí­tése nélkül a kormánynak be kell fejeznie a külföldi terüle­ten folytatott hadműveletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom