Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Készülnek a tartályok Nagy méretű tartályokat készítenek a Budapesti Vegyipari •»épgyar tahi gyárában. . Az emelet magasságú tartályokba fűtőcsöveket Ls heg észtének, hogy a megdermedt anyagot osapolás előtt fölmelegíthessék. Öntvényfelhasználók figyelmébe: .Az 1974. évre felajánljuk korszerű technológiával dolgozó axürk «vasöntödénknek még fennálló szabad kapacitását I egyedi és kis sorozatú öntvények gyártására. 0,5—500 kp súlyhatárig a kívánság szerint öv: 15-, 20-, 25-ös minőségű termékek öntését vállaljuk. Anyag vizsgáié laboratóriummá! rendelkezünk, a kémiai és nvechwiikai vizsgálat eredményekről műbizonylatot saolgal tatunk. Keresse föl gyárunk értékesítési csoportját! EpHőgépgyártó Vállalat Nagyberendezések Gyára, Barcs, Drára-part Ha élne, tovább folytatná V alahányszor egyik-másik könyve a kezembe kerül, magam előtt látom a szerzőt. Találkoztunk »élőben« — mikor is volt? A negyvenes évek végén vagy az ötvenes évek elején? Egy gépállomásnak adott át kitüntetést, vándorzászlot. Hallgattam az előadását a Hazafias Népfront szervezte rendezvényen. Néztem a tévében, figyeltem, amint önmagáról, a munkájáról — a parasztság szeretetéről beszélt. Ki beszélt ilyenkor? A kétszeres Kossuth-díjas? A politikus? A Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára? Kezemben tartom egyik kötetét, Mezőgazdaság és szövetkezet a címe. Ennek kéziratát 1959 júniusában vette át az Akadémiai Nyomda, s a könyv az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. Érdemes odafigyelni az iménti dátumra. Tudjuk, hogy országszerte akkortájt folyt nagy méretekben a termelőszövetkezetek j szervezése, s ezt követően mondhattuk ki a tényt: ha- j zánkban megtörtént a mező- j gazdaság szocialista átszerve- 1 zése. Amikor a szerző e könyv sorait írta a mezőgazdasági j termelőszövetkezetekről, még nem voltak országos méretű tapasztalatok Magyarországon, nyilvánvaló tehát a szándék, I hogy segíteni akart: tudományos elemző munkával olyan j könyvet állított össze és adott az érdeklődők kezébe, mely a maga nemében a szövetkeze- ! tek világtörténelmének a könyve is, ugyanakkor — 1 ezekről az alapokról kiinduló — jövőbelátás. Nem megsejtés. | hanem a távlatok reális föl- Villantása. Tizenöt esztendővel | ezelőtt egy helyütt ezt írta: J »...egyre inkább szakmunkává alakul át a mezőgazdasági munka is. Nagymértékben emelkedik a magas fokú mérnöki képzettséggel rendelkezők száma, szélesedik a technikus szinten képzettek alkalmazása, és megnövekszik a speciálisan képzett szakmunkás iránti szükséglet... A nagyüzemi munkaszervezetekben a dolgo- j zok összessége is specializálódik, legalábbis annyira, hogy a gépészek, állattenyésztők, i kertészek és szántóföldi növénytermesztők, öntözök, magtermelők stb. külön-külön szakmunkaként végzik feladataikat, és rendszeres képzés j útján sajátítják el mesterségüket ...« Erdei Ferenc gondolatait, I élőszóban és írott publikációk- : ban ismertté vált mondatait az élet azóta igazolta. Temetése óta lassan két és fél év telik el. Olvasom, hogy az Akadé- ! miai Kiadó még ebben az évben elkezdi Erdei Ferenc ősz- i szegyűjtött műveinek a meg- * jelentetését, s az indító kötet a második világháború előtt megjelent Parasztok új kiadása lesz. Tíz-tizenkét kötet — évente kettő — kerül az olvasókhoz összesen: a sorozat Erdei Ferenc életművét igyekszik megismertetni az emberekkel. Örömteli hír ez, mert a művekből éppen úgy meríthetnek a szociológusok mint a közgazdászok, a mezőgazdasági üzemek szakvezetői vagy más olvasók, hiszen Erdei Ferenc ezeken a területeken és a politikában, az irodalomban is -otthon* volt. Hogy Erdei Ferenc mennyire előre látta — és milyen tisztán látta — a jövőt, azt a jelen időszak élő tapasztalata igazolja. Álljon itt befejezésül még egy idézet a Mezőgazdaság és szövetkezetből: -A mezőgazdasági termelés feltételeivel és a falusi viszonyokkal szemben a Föld legnagyobb részén ugyanolyan igényeket támasztana, mint a városi élettel és az ipari foglalkozásokkal szemben, s a falusi élet és a mezőgazdasági munka hagyományos sajátosságai már nem vonzzák, még csak nem is kötik az embereket. Egyszóval: a történelmi parasztság megszűnőben von, s ma felnövő fiatalság az ipar, a technika és a város világából veszi az eszményeit, s a mezőgazda- sági munka és a falusi élet csak annyiban vonzza, ameny- nyiben ugyanazon értékrend szerint versenyképes az iparral és a várossal.. .* M ásfél évtizeddel ezelőtt láttak napvilágot ezek a mondatok, s ha ma körülnézünk csak szűkebb környezetünkben, Somogy határain belül is, tanúi lehetünk e megállapítások igazának. A falu fejlődik, közelebb kerül a városhoz; a mezőgazdaságban egyre szélesedik a technika alkalmazása. Napjainkban zajlik az iparszerű, zárt növénytermesztési rendszerek -gyökér verése- a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, az állattenyésztésben pedig a teleprendszerek hódítanak mind nagyobb teret. Ezek a tényezők valóban inkább vonzzák a fiatalságot, mint a -mezőgazdasági munka hagyományos sajátosságai*. Valószínűleg sokan tekintenek nagy várakozással az életmű köteteinek megjelenése elé. Szeretnénk mielőbb belelapozni a sorozat első köny- j vébe, azután a többibe. Erdei j Ferenc, ha élne. bizonyosan j tovább folytatná, gazdagítaná j ezt az így is értékes életmű- I vet, amely méltónak ígérkezik j ahhoz, hogy adózzunk vele a j szerző emlékének, sokrétű munkásságának. Ilemesz Ferenc 1 SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 86. — Az egyában (I/A) hallottam. Egy íőszállásmesteri tiszt mesélte, hogy hazai gyűjtés. A németek ugyanis nem járultak hozzá a hivatalos kosztfeljavításhoz, mivel a kiszabott adagok minőségben és mennyiségben kielégítőek... Szerintük! Adjatok egy staubot ... — Miközben rágyújtott, folytatta: — De a Kovács vörgy. — így mondta: vörgy — azzal érvelt, hogy a magyar gyomornak kell valami laktatóbb kaja is, és’ így kapunk ezek szerint... — Szép világ! Tarhából — jegyezte meg hátulról egy sör- tehajú, hatalmas termetű, de jámbor természetű fiú, aki a sarokban pogácsát készített. Eddig nem szólt közbe. Jó étvágya és állandó éhsége, amelyet eddig panasz nélkül tűrt, késztette arra, hogy haszonrészesedésre süssön-főzzön. Nem kért soha seniktől semmit, de ha tehette, főzőcskézett. A többiek ötlete volt. — Barabás! Mi megszerezzük az anyagot, te elkészíted nekünk. Te a melót adod és az étvágyadat. Rendben? — Rendben! — válaszolt egy kis gondolkodás után. Napokig tartott a várakozás, de a pótélelem nem érkezett meg. Egy hét múlva Tolnai beszélgetést hallott a másik szobában. A géháfőnök főhadnagy és Gyimessy hadapród arról tárgyaltak, hogy miként helyesebb az elosztás. Tulajdonképpen az elosztás és a szalonna szóra lett figyelmes, — ... kérlek, én azon az állásponton vagyok, hogy egyszerre nem szabad kiadni az embereknek, mert felzabálják. Nem '■•idják beosztani — hallotta a főhadnagy hangját. — Két részre vagy esetleg három adagra osztva, kéthetenként adhatnám ki... Gondolom, jobban járnának. Kis csönd következett, majd lépések és székhuzogatás zaja hallatszott. Távolról egy írógép kattogott — Beszéld meg a százados úrral — hallotta a hadapród gyors hadarását. — Egy fenét! Akkor azt mondják, hogy minden szarral hozzájuk futok. És elvégre igazuk van, ez az én feladatom, én vagyok a gehás... Szolgálati lakás a fiataloknak Tanulásra ösztönöz a hivatal Megyénk közvéleménye az ifjúságról szóló törvény megszületése óta gyakran értesült azokról az intézkedésekről, melyeket a megyei tanács más szervekkel közösen a megyében élő fiatalok helyzetének javítására tett. A tanács dolgozóinak több mint 20 százaléka 30 éven aluli. Itt a jogokat és kötelességeket nem foglalhatjuk a vállalatok kollektív szerződéséhez hasonló keretbe, így a ; szükséges intézkedéseket a társadalmi szervezeteknek és i nács fiataljai végzettségüknek és munkateljesítményüknek megfelelő anyagi elismerésben részesülnek. Erkölcsi elismerést jelent, hogy már többen kaptak hivatali vagy miniszteri kitüntetést. A mostani osztályvezetők kétharmada még mint fiatal ember, belső előléptetéssel került jelenlegi beosztásba. Jelenleg viszonylag kevés fiatal dolgozik vezető beosztásban, mert ahhoz nagyobb tapasztalat. szakmai jártasság, politikai képzettség szükséges, s ért a szakmai vezetőknek együttesen kell megtenniük. Ebben a munkában nagy feladat hárul a KISZ-alapszervezetre, mivel a fiatalok döntő része KISZ- tag. Foglalkozni kell szakmai fejlődésükkel, élet- és munka- körülményeikkel. A szakember-utánpótlás a tanácsoknál éppen olyan gondot okoz, mint más gazdálkodó szerveknél. E téren főként a fiatalok még nem szerezték meg. Igaz, az előadói munkakör ellátása is önálló, felelős- . seggel járó munka. Nem elég, ! hogy az intézmény a képzettségnek megfelelő munkakört biztosítson, hanem azt a követelményeknek megfelelő »»invonalon el is kell látniuk a fia- ' taloknak. Ismerni kell azokat a feladatokat, melyek a tanácsi apparátus előtt állnak, és a fiatal, pályakezdő szakemberekre kell alapoznunk. Ehhez olyan föltételeket kell teremtenünk. hogy az intézmény fiataljai hosszú távon is lássák munkájuk célját. Mint mindenütt, itt is elsősorban a lakáskérdés foglalkoztatja a fiatalokat. A közelmúltban segítséget kaptunk e téren. A leginkább rászoruló fiatal házasok szolgálati lakást kaptak a hivataltól. Bizonyos föltételek mellett kedvezményes lakásépítési kölcsönt is igénybe lehet venni. A szakmai továbbképzésnek nagy jelentősége van, noha az előadói munkakörben dolgozó fiatalok érettségizettek, sőt döntő többségűk egyetemet vagy főiskolát végzett. A társadalmi-gazdasági életünkben lejátszódó gyors változások megkövetelik az államigazgatási munka rendszeres továbbfejlesztését a mindennapi élet követelményeinek megfelelően. Ez pedig csak a dolgozók rendszeres képzésével biztosítható. így nincs akadálya annak, sőt cél, hogy mindenki továbbképezze magát, illetve magasabb iskolai végzettséget szerezzen a szakterületének megfelelően. A hivatal gondoskodik ennek föltételeiről. Az államigazgatásban fontos a politikai képzés. A ta’ azok végrehajtásában aktívan | közre kell működniük. A ta- i nácsnál dolgozó fiatalok helyzetét a hivatali és a pártvezetők rendszeresen értékelik, í véleményüket kikérik, s a ta- 1 pasztalatok alapján végezzük tovább tevékenységünket. Céljaink eléréséhez KlSZ-szerve- zetünk rendszeres anyagi támogatást kap a hivatali vezetőktől. Az ifjúságpolitikai feladatok megoldása folyamatos munkát kíván mindenkitől, hiszen e téren még számos feladat vár megoldásra. Nem lehetünk elégedettek például a fiatalok közéleti tevékenységbe való bekapcsolódásával, a szakmai, a hivatali aktivitás jelenlegi helyzetével. A jövőbe tekintve *zá■ munkra nagy előny, hogy min- ' denkor támaszkodhatunk az idősebb korosztályra. Segíteni akarásuknak eddig is ■ nagy : hasznát láttuk a beilleszkedésnél vagy a személyes protlé- ! mák megoldásánál. Más kér- i désekben ők is kikérik a mi véleményünket, javaslatunkat. És ez így is van rendjén, mert az ifjúságpolitika célja a szélesebb. szervezettebb kapcsolatok megteremtése a nemzedékek között. Pék Károly. a megyei tanács KISZ-titkára Űjabb csönd. Tolnai meg se mozdult, nehogy akár a padló is megreccsenjen. A tábori távbeszélő csengett. Hallot- szott, amint Gyimessy visszajelzett, kettőt kurblizva, majd ismét csönd. — Alázatosan jelentem, a százados úr nincs itt — hadarta. — Az ezredes úr? Beteg, hazautazott. Igen, Pestre. — Csönd. — Nem. alázatosan, nem jön vissza. Igen ... jelenteni fogom a százados úrnak. Parancsára! Végeztem. Újabb kurblizás. — Jól kikészült az öreg — szólt a főhadnagy. — Ukrainitisz — intézte el röviden Gyimessy. — Szóval, nekem lenne egy jó ötletem. — Na? — Várjál csak. Mi lenne, ha ... Hosszú csönd, mint amikor valaki jól megrágja a mondanivalóját. — Mi lenne, ha nem adnál ki semmit — vágta ki a hadapród, majd sürgősen hozzátette: — Az emberek azért kapnának belőle, de úgy, hogy felosztod napi adagra, és följavítod vele a konyhát. Egy kis szalonna vagy kolbász a levesbe, cukor a kávéba. Nem jó? Na, mit szólsz hozzá? — Mondasz valamit — nevetett a főhadnagy. — Ezért kapsz valamit, hogy ez nem jutott eszembe — csapott az asztalra. — Na és a cigaretta? — Napi hat darabot. Hat német, hat magyar... az tizenkettő ... Tolnai átszaladt a szállásra. Közlése nem váltott ki nagy örömujjongást. Később szóltak Kapcsosnak, aki jóindulattal hárította el magatói a kérdést, mondván, hogy ez a géhára tartozik, de ő különben sem tud semmiről. Arra a kérdésre, hogy honnan értesültek a dolgok felől, kitérően azt mondták: mar nem tudják, kitől hallották. — Ha jön valami, azt ilyen vagy olyan formában úgyis megkapjátok —- közölte barátságosan. — Nem kell izgulni. — Magában irigykedve gondolt a fiúk étvágyára. A gyo- morbántalmai ismét elhatalmasodtak rajta, és jóformán gyógyszeren élt. De az a fajta ember volt, aki mindent igyekezett a helyére tenni. Megértette a társaság aggodalmát. A valóságban sohasem kapták meg a pótadagokat. A koszt változatlanul ehető volt ugyan, de gyönge maradt. A bazárban viszont feltűnően sok szalonna, kolbász, cukor és cigaretta került forgalomba. A katonák kénytelenek voltak vásárolni. Október 6-án dél felé a világoskék égbolt alján egy keskeny. fekete, árnyaló szürke csík jelent meg és rohamosan közeledett. Szél nem fújt. mégis rohanva borította be az égboltot a sötét, összefüggő felhő. Hirtelen minden szomorú Lett. Furcsa nesszel teli csönd Ülte meg a tájat A színek letompultak, minden ólomszínú- re változott Mire lámpát gyújtottak — majdnem egy órával korábban, mint az előző napon — megindult a hóesés. Hatalmas fehér pelyhek- ben hullott, puha csöndet terítve mindenfelé. (Folytatjuk..)
