Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

„Mcgyertségemet panaszlom” »Verte a sors, verte ö is ön­magát* — ezt mondják róla a megkérdezett pogányszent- péteriek. Vagyis olyan ember Cz. György, aki, ha jég veri a termést, maga is karót ragad: »Lássuk, uramisten; mire me­gyünk ketten!* Ami volt és ami nincs Az a töld, az a termés régen nincs már. Sem valóságosan, sem képletesen. Cz. György — megtűrtén — egy konyhában lakik a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában. Ha segít udvart takarí­tani, kukoricát hordani: kap egy tál meleg ételt. A tsz egyik pusztján talál­tunk rá. — Ott keressék, a domb al­jában. Terményt lapátol. Ki­csit már ivott ma is. Szeren­csétlen ember — igazítottak útba az emberek. Cz. György negyvenkilenc éves. — Hatvannak véltem — val­lotta be kollégám a találkozás után. Levélben kért segítséget: »Érdeklődjenek magatartásom és munkám után az iharosbe- rényi tsz vezetőinél. Szívesked­jenek ügyemet kivizsgálni.« Cz. Györgynek tehát »ügye« ran. — Három gyerekem távol él tőlem. Az állam neveli őket most már jó néhány éve. A legkisebbet öt éve nem láttam. Sír. — Itt a papír, minden hó­napban vonják a pénzt tőlem. A fizetésem felét Tessék, ol­vassa. Kézhez kaptam volna kilencszázon felül a múlt hó­napban is, de fele járt a gye­rekeknek. Nem sajnálom, nem azért panaszlom. De a mara­dékból alig tudok elboldogul­ni. S volt egy időszak, amikor nem volt miből vonni. Nem dolgozott akkor. És az italbolt­ban is összetört egy pohár ... — Elbóbiskoltam, aztán föl­ijedtem hirtelen. Nem akartam én bajt. Nem akartam én dob­ni azt a poharat! — Mi a panasza? — Olyan vagyok, mint egy koldus. Kérnem kell, hogy hoz­zon már valaki egy doboz ci­garettát ki az italboltból. Mert nem mehetek be oda. »Refes« vagyok. Felügyelet alatt állok. Ha nincs már nyitva a bolt. nem vehetek magamnak kiflit, konzervet a kocsmában sem. Elzárásom volt; hát nem me­hetek én be. Ha bemegyek, újra pénzbüntetésre ítélnek. Nem tudom kifizetni, le kell ülnöm. — Iszik is ... — Elmondom magának, hányszor rúgott már engem si- mogatás helyett a sors. ■ A körülmények hatalma Csakugyan nem volt irigy­lendő sorsa Cz. Györgynek. Apja meghalt, az anyja nevel­te őket. Négy gyereket. Ke­mény volt az ásó. a kasza nye­le, de meg kellett fogni Cz. Györgynek is. Háború. Leven­teként a menekülő hadserég végighurcolta fél Európán. Egyik oldala megégett, szilán­kok is maradtak benne. Itthon újra. Végre! Rendőr lett. Két év után váratlanul leszerelték. A nyugatról érkezettek »nem voltak megbízhatók*. Munka és ital. Több mint másfél évti­zedig a Böhönyei Állami Gaz­daság egyik pusztáján. Nősü­lés. Rövidesen két fiú. Egyszer — Cz. György nem volt otthon a régi cselédlakásokból átala­kított hosszú házban — a vil­lám egészen közel vágott be. Szenessé tette a sudár jege­nyét Cz. Györgynén az eset után — férje szerint — furcsa lelek kezdtek mutatkozni. Két ízben volt ideggyógyászati ke­zelésen is. Megszületett a har­madik gyéréig. Nagy késéssel a másik kettő után. Minden be­szélgető csoportban az ő »szé­gyenüket« kibeszélőket látták. Az anyós is »pirongatta« a Iá­Új Ady-szobor nyát Cz. György szerint. Ezek voltak a tragédia siettető okai, vagy nem: ma már nehéz len­ne eldönteni. Akkor Iharosban laktak. Ott ugrott a kútba Cz. Györgyné. A haláleset után nem találta helyét Cz. György. Egyedül maradt. A legkisebb gyereket azóta sem látta, így mondja. Üjra sír. Nagykanizsán vállalt munkát; egy pincében lakott háromszáz, forintért. Aztán visszajött ide, Pogányszentpé- terre, a tsz-hez. Azon a pusz­tán dolgozik, amelyiken régen, azt ugyanis átvette időközben a szövetkezet a gazdaságtól. — Mit csináljak én, kérem, esténként? Miért kell nekem egyedül lennem? Az italboltba kívánkozik Cz. György. Ha »lefülelik«, kattan csuklóján a bilincs. „Nem rossz ember“ Ezt mondja róla Horváth László tsz-elnök. — Ismerek garázdákat is Cz. György nem az. Megígér­tem neki, hogy teszek valamit az ügyében. A munkáját végzi. Ha kell, éjszakai műszakban is. Ügy | tudom, most újabb húsz nap vár rá. Valahogy nem vagyok arról meggyőződve, hogy nevelő hatású lesz. És ar­ról sem, hogy Cz. György ez­után nem lépi át az italbolt küszöbét. Dohányért, zsem­léért, italért... »Verte a sors, verte ő is ön­magát.« Jól ítélik meg a falu­ban. Májpanaszai vannak, az idegeivel is baj van. Az ital­boltba kívánkozik. Lesz-e, aki egy negyvenkilenc éves embert felkarol és bebizonyítja neki. hogy az italon kívül annyiféle nemesítő, jó értelemben vett szenvedély is van? Talán még nincs késő. »Megvertségében« is van benne valami az örök emberi tulajdonságból, a fel­felé kívánkozásból. Szüksége lesz erre nagyon. Leskó László A fizikai dolgozók gyermekeiért ■ ■ Összehangoltabb segítséget A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat s-*ő>rászműterméljen Búza Barna szobrászművész alkotásán dolgoznak. Az új szobor Ady Lndrének állít majd emléket Gyulán. Képünkön; Az új Ady-szobron dolgozik Licsák Antal szobrász. A pályaválasztási felelős es a szülök Gimnazisták az egyetemen Tanács Végrehajtó Bizottságának feb­ruári határozata nyomán új lendületet kapott az a széles körű társadalmi akció, amely­nek célja a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása. A segítségnyújtás módjairól és az ezzel kapcsolatos feladatok­ról Pap János, az SZMT kul­turális bizottságának vezető­je tájékoztatott Előkészíti tanfolyamok A korábbi években is meg­hirdették az előkészítő szak­köröket és tanfolyamokat, de az iskolák ezekre nem a leg- rászorultabbakat javasolták. Volt olyan eset is, amikor ezen a jogcímen akartak szakkört indítani. Tavaly tizennyolc középiskolai és hat egyetemi előkészítő tanfolyamon több mint háromszáz gyerek tanult. Jól mutatja az akcióprogram hatását, hogy az idén már ki- lencvenegy előkészítő szak­körben és tanfolyamon csak­nem ezerszáz tanuló kap segít­séget. Az iskolák is sokkal ko­molyabban veszik ezt a mun­kát. Bizonyítja, hogy a szak­körök nagy többségében száz százalékig a fizikai dolgozók rászoruló gyermekei vannak. A jelentkezések elbírálásá­nál a szociális helyzet mellett figyelembe veszik a tanulmá­nyi eredményeket. Az előké­szítő tanfolyam feladata ugyanis nem korrepetálás, ha­nem a legteheségesebb mun­kás- és parasztszármazású gye­rekek továbbtanulási esélyei­nek növelése, örvendetes, hogy több helyen jó kapcsolat ala­kult ki a szakkörök vezetői és a középiskolák között. Voit olyan eset, hogy a középiskolá­ban szervezték meg a nyolca­dikosok előkészítő tanfolya­mát A pécsi felsőoktatási intéz­mények szintén jó kezdemé­nyezéssel segítik az oda jelent­kező somogyi diákokat. Egy­hetes bentlakásos előkészítő tanfolyamot szerveznek a fizi­kai dolgozók gyermekeinek. A felkészülésben nyújtott segít­ségen kívül nagyon sokat je­lent az a lélektani hatás, me­lyet az egyetem légköre te­remt Ugyanazok a tanárok foglalkoznak itt velük, akik a felvételi bizottságban ülnek majd. Ök mondták el, hogy ne­caliban, Tabon és Barcson épülnek kollégiumok. Az »Egy üzem egy is­, .. . ________________ kola« moz­k ik is sokkal jobb ez az élőké- galom szép eredményeket ho­Egy üzem, egy iskola szítési mód, hiszen a felvételi vizsgára nagyjából megismerik zott már eddig is. Az előre­lépés érdekében az összehan­A fiatalok célszerű pá­lyaválasztása, az egyéni képes­ségeknek és a népgazdaság igé­nyeinek megfelelő pályára való irányítás az iskolai oktató-ne­velő munka egyik legfontosabb feladata. A Művelődésügyi Mi­nisztérium által nemrégiben kiadott útmutató szerint az ál­talános és középfokú iskolák­ban a pályaválasztási munkát a pályaválasztási felelős irá­nyítja, akit a tapasztalt osztály- főnökök közül az igazgató bíz meg. ö szervezi az iskolában folyó pályaválasztási tevékeny­séget, folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel és sokoldalúan segíti őket abban, hogy gyer­mekeik a legmegfelelőbb isko­lákba. képességeikhez igazodó életpályára jussanak. A tanév során kialakuló pá­lyaválasztási munkát már a jó iskolai munkaterv is segíti. Ebben külön fejezet szól a pá­lyaválasztási tevékenységről, azokról a szervezett alkalmak­ról, megbeszélésekről, kirándu­lásokról, kiállításokról és üzemlátogatásokról, amelyeken a nagyobb tanulók — főleg az utolsó éves növendékek — tanulók képességeit. Sok goió és szervező munka javítá- részt vesznek, illetve amelyek­esetben olyan rejtettebb adott Ságokat is, melyekre egy rövid felvételi beszélgetés alatt nem volt mód. Az üzemek és vállalatok szociális, kul­turális alapjuk terhére ösz­töndíjakat alapíthatnak, me­lyeket a megyei alapba fizet­nek be. A segítség hatékony módja ez is. Sajnos, korábban néhány he­lyen arra hivatkozva, hogy a fizikai dolgozók gyerekei nem igénylik ezt, a nem éppen rá­szorulók között osztották ki. Mint kiderült, a fizikai dolgozó szülők a legtöbb helyen nem is tudtak a gyermekeik érde­kében alapított ösztöndíjakról. Az üzemek szakszervezeti ve­zetői felelősek azért, hogy a dolgozók időben megismerjék ezeket a lehetőségeket. Az ak­cióprogramnak megfelelően az ösztöndíjjuttatások körét ki­terjesztik a közép- és szak­munkásképző iskolákra is. Az SZMT kulturális bizottsága el­lenőrzi. hogy valóban az arra érdemesek részesülnek-e az előnyökben. A hátrányos helyzetű gyere­kek szociális megsegítésének legfontosabb eszköze a kollé­giumi hálózat fejlesztése. Erre a februári döntés értelmében kollégiumi alapot hoztak létre, amelyre üzemek, intézmények és helyi tanácsok fizethetik be hozzájárulásukat. Egy-egy kol­légiumi hely megváltásának összege 50 000 forint. A meg­váltott kollégiumi helyeket a befizető szervek töltik be. Fel­tétel, hogy ezt a munkás- vagy parasztszíilők gyermeke kapja Az akcióprogram során Kapos­váron, Siófokon, Csurgón, Mar­sára van szükség. Nemegyszer ugyanis egy üzem annyi isko- lát segített, ahány helyen dől ről a szülőkkel beszélni kell. Ha sorra vesszük a teendő­ket, amelyet a gondos pálya­gozóinak gyerekei tanultak. ■ választási felelősnek kell egy- így történhetett meg, hogy né- egy iskolában elvégezni vagy hány iskolát többen is segítet tek, míg más iskolák támoga­tása elmaradt Szétfolyt a se­gítség, nem tudott valóban hasznos kapcsolat kialakulni a 6—8 iskolát támogató üze­mek és az ugyanennyi helyről segítséget kapó iskolák között. E tanulságokból okulva szak- szervezeti szerveink egyre töb­bet tesznek azért, hogy az »Egy üzem egy iskola« mozga­lom formáit és lehetőségeit megállapodásba foglalják. B. F. megszervezni, láthatjuk, hogy itt nem egyszerűen valami kampányfeladatról, hanem egész tanéven át tartó, folyama­tos munkáról van szó. A szü­lők pályaválasztási tájékozta­tását az iskola minden nevelő­je, osztályfőnöke végzi. Mégis célszerű december első felében a végzős növendékek szülei számára pályaválasztási szülői értekezletet tartani, amelyen a felelős, a szaktanárok, az ér­dekelt üzemek, vállalatok, kö­zépiskolák és szakmunkáskép­zők kiküldöttei is részt vehet­nek. Ezeken a közvetlen meg­beszéléseken nemcsak jó tájé­koztatók hangzanak el, hanem az érdekelt szülők személyes beszélgetést is folytathatnak gyermekeik elhelyezése érde­kében. Ugyancsak szükséges a pá­lyaválasztási munka fontossá­ga miatt a pályaválasztási fo- goadóórák beiktatása a neve­lők munkarendjébe. Ilyen eset­ben a hivatalos fogadóórákon elsősorban pályaválasztási problémákat vitatnak meg a szülők a nevelőkkeL A pályaválasztási fe­lelős állandóan figyelemmel kíséri a megyében szervezett pályaválasztási kiállításokat, s azokra az érdekelt szülőket, ta­nulókat kirándulás keretében elviszi. Az iskolai felelős egyik leg­fontosabb feladata az üzem- látogatások szervezése. Ezt a felelősségteljes és több irányú munkát az iskola tantestületé­vel, a szülői munkaközösség megbízottaival és a Hazafias Népfront községi bizottságával együtt célszerű lebonyolítani. Gyakran hangzik el jogos pa­nasz azért, mert az iskolák ta­nulói — rendszerint több na­pos kiránduláson — az ország különféle tájait látogatják meg. s ugyanakkor saját megyéjü­ket, a megyében levő és a fia tatoknak kenyeret adó nagy üzemeket, vállalatokat, azok munkáját és lehetőségeit nem ismerik meg. Az országjáró ki­rándulások ellen természetesen nem lehet kifogást emelni. Azok hasznosságát mind a ne­velésben, mind a későbbi élet­hivatás kialakításában el kell ismerni. De saját megyénket, a megyén belüli munkalehetősé­get biztosító üzemeket legalább olyan jól keU ismernünk, mint hazánk más tájait. Ezt a hiányt Kevesebb a síró gyermek az óvodákban örömmel üdvözöltük az idei l Mindenki tudja, hogy ebben tanév kezdetén azt az új ren-.| a korban inkább érzelmileg delkezést, mely a gyermekek folyamatos átvételét írta elő a bölcsődékből az óvodák kis­csoportjaiba. Az eddigi gya­korlat más volt: az óvodákba fölvett kicsik egy. esetleg két napon, valamennyien egyszer­re érkeztek meg. Legtöbbször három különböző bölcsődéből, néhányan a gyermekgondozási segélyen levő anyuka szok­nyája mellől. Az egyik kicsi sírt, a másik a óvónőbe kapaszkodott, a harmadik az éppen búcsúzko- dó anyuka nyakát szorongat­ta. A bátrabbak nekiestek a játékoknak, és igyekeztek megnézni a belsejüket is. Óvó­nő volt a talpán, aki ezt a kis »siserehadat« lecsillapította, megnyugtatta. lehet a gyerekre hatni, mint értelmileg. Ilyen helyzetben egy kis simogatás, becéző szó. az anyai bánásmód mindennél többet segít. Ezért örülhetünk az idei tanévben, hogy a gye­rekek apróbb csoportokban. :ehetőleg egy-egy bölcsődéből, és szakaszosan térnek át az óvodai nevelésre. Jó ez a gye­rekeknek és jobb az óvónők­nek is. Több idő jutott ugyan­is egy-egy kicsi megismerésé­re, az egyéni foglalkozásra, és — a gyermekeknek — a meg­változott körülmények meg­szokására is. Nagy öröm volt számunkra, hogy a bölcsődéből jött gyer­mekek nagyon önállóak, sok I jó szokással érkeznek az óvo- IcUba. Az étkezésnél helyesen fogják a kanalat, tudnak egye­dül, segítség nélkül enni; mos­dásnál felhúzzák a ryhájuk ujját, megkeresik a saját jel­lel ellátott törülközőjüket, és többé-kevésbé rendeltetéssze - rűen használják a játékokat is. Az otthonról jött kicsik szok­tatása nagyon sokrétű felada­tot ró az óvónőkre. Az egyik legnehezebb feladat a szülők­kel való jó kapcsolatok kiala­kítása. Az aggódó édesanyát kisfia mosolygó arca nyugtatja meg. Az óvónők év eleji feladata! közé tartozik a családlátoga­tás is, amelynek célja: ottho­nában is megismerni a gye­rekeket és a szülők segítségét kérni az eredményes óvodai neveléshez. Báli Györgyné óvoo* pótolja — legalább részben — az iskola által szervezett me- ;yei üzemlátogatás. Nagyon hasznos dolog az is­kolában a pályaválasztási fali­újság létrehozása. Ezen állan­dóan friss értesülésekkel, fel­hívásokkal. rajzos, grafikonos útbaigazítással, statisztikai adatokkal tájékoztatjuk a fia­talokat a pályaválasztás lehe­tőségeiről, s ezeket a szülőkkel is célszerű közölni. Ide füg­geszthetjük ki azokat a tájé­koztató leveleket is, amelyeket az iskola fölkérésére szívesen küldenek meg a nagyüzemek ifjúsági felelősei. Érdemes a pályaválasztási munka élénkítésére — ae isko­lában a tél elején — vágj- Älfeli szünetben — pályaválasggísi vetélkedőt rendezni. Ezekre is meg lehet hívni a nagyüzemek képviselőit, illetve a szakmun­kásképzők kiküldötteit, a köz­ségi párt- és tanácsi szervek képviselőit. A vetélkedőn részt vevő fiataloknak és szüleiknek bemutatjuk azokat a szak­könyveket is, amelyek a szülők kívánságára kölcsön vehetők. Célszerű a nagyobb iskolák­ban — az egyik alkalmas te­remben — pályaválasztási szo­basarkot berendezni. Itt lehet elhelyezni a pályaválasztási szakkönyvtárt, amelyet a gye­rekek szinte naponta használ­hatnak, továbbá azokat a tá­jékoztatókat, prospektusokat, plakátokat és felhívásokat, amelyek a gyermekek »pálya- irányítását« szolgálják. Ide le­het tenni a pályaválasztási fa­liújságot is. Az iskolai pályaválasztási felelősök egyik legigényesebb feladata azoknak a gyermekek­nek a pályaválasztását segíte­ni. akik akár testi, fogyatékos­ságuk. akár más. alkati tulaj­donságaik miatt, különleges tanácsadásra szorulnak. A fe­lelős állandó kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, vala­mint a megyei pályaválasztási tanácsadó intézettel, s szükség esetén oda be is küldi tanács­adásra vagy vizsgálatra a fia­talokat. (A felelős jól teszi, ha a decemberi pályaválasztási ■szülői értekezletre is meghívja a megyei tanácsadó munkatár­sait.) Különleges gonddal kell ügvelnie az iskolai felelősnek a fizikai dolgozók gyermekei­nek pályaválasztására. Ez sok szór nem könnyű feladat Gyakran a szülőket kell meg­nyerni arra, hogy tehetséged gyermekeiket tovább taníttas­sák. S vegyék Igénybe a mwsvei tanács és a társadalom által biztosított sokrétű kedvez­ményt « gyermekek továbhta- fiulása érdekében Mindehhez ffvakori esa’ád’átofr*?« g ren delkezések ismertetése 4» meg­győző munka szükséges. Tarl János Somogy/ Néplap 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom