Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

a világpolitikában hadsereg«? A KadügyminUz-t moszkvai békevilágkongresz- ter nyilván személyes helyze- ; szuson. A beszéd főmondani- téoek megjavítására is kockáz- I valója az volt, hogy tatta meg — a tűzszünet meg- | sertésének árán — az egyipto­Tűzszünet bonyodalmakkal Egy nyugati lapban olvas- I tam a héten egy Thuküdtkész Idézetet. Az időszámításunk ; előtt jó négyszáz évvel élt gö- j rög történetíró jegyezte meg a peloponneszoszi háborúról írott nagy művében, hogy -egy háborút ritkán fejeznek be úgy, ahogyan eltervezték ...«. Egy párizsi hetilapban, a Nouvel Observateur-ban pe­dig, a lap Igen jól értesült, te­kintélyes főszerkesztőjének tollából az a feltevés kerülhe­tett papírra, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter s háború előtt jóval, már a State Department-be bevonulása­kor kijelentette: a Közel-Kele­ten nem jöhet létre -hideg módon« megoldás. Kisebb konfliktust, egy kevéssé -lan­gyos« háborút szükségesnek tartott volna... A negyedik ktori-keieO há­ború nem indult ugyan »lan­gyos«-nak, dot* fel, amikor a Bizton­sági Tanács már — szovjet —amerikai közfis kezde­ményezésre — tűzszünetre szólította fel a harcoló fe­leket! Akkor indult meg igazán az izraeli hadigépo- zet Egyiptom elleni IZ ESEMÉNYEK KRÓNIKUS Hétff: Szovjet é* amerikai kezde­ményezésre a Biztonsági Tanács túzszfineti határoza­tot hozott. Kissinger amerikai külügy­miniszter hazautazott Moszkvából. Kedd: Izrael a mue* frosts, foly­tatta hadműveleteit. A Biztonsági Tanács üj ha­tározatban szólította fel Izraelt: térjen vissza a hét­fői vonalakra. Berlinből Prágába átázott Pb am Van Dong. Szerda: Nixon engedett a Watergm- t«-ügyben; kiadja a szalagok egy részét. Pompidou francia visszakozott az alkotmány­módosítás dolgában. La Due Tho levele a No­bel-békedíj bizottsághoz. Csütörtök: munkáját a világ kong­Kissinger sajtóértekezlete. Riadó készültség be helyez­ték az amerikai haderő egy részét. — TASZSZ-nyilat­kozat az amerikai riadóké- ssüItségrőL A Biztonsági Tanáé* djabb határozata a lenőrzésérőL Péntek: Leonyfd det mondott a béke-világ­A történetírás feladata tisztázni, milyen hadicsellel, mennyire sértve meg a hadi­jogot keltek át az izraeli csa­patok a Keserű-tavakon? Tény, hogy tekintélyes nagy­ságú területet foglaltak el a Szuezi-csatorna nyugati part­ján, tehát olyan egyiptomi földön, ahová addig még soha nem tette lábát izraeli katona. Ugyanakkor viszont csende­sebb maradt a front a Szuezi- csatorna keleti partján, a Si­ti ai-félszigeten a Bar-Lev vo­nalat elfoglaló egyiptomi had­sereggel szembeh. Katonai és politikai megfi­gyelők egyaránt arra követ­keztettek az izraeli hadvezetés és a Tel Aviv-i kormány ma­gatartásából, hogy Izrael tu­Szovjet és amerikai megfi­gyelek is ellenőrzik • tüs- szünet megtartását. Szombat: Ötben a KSsel-Kelet feM as KNSZ «kék fenntartó erői. Indokínában cselekmények. datosan akar minél kuszább, minél áttekinthetetlenebb tüz- szüneti vonalat kialakítani a csatorna két oldalán. Annál bonyolultabbá válnak a továb­biakban az egyszer minden­képp meginduló tárgyalások, annál tovább lehet hivatkozni Izrael -létbizonytalanságára« —, ami persze az izraeli -hé­jáknak« kedvez. Érdekes fejlemény, hogy a háború első napjaiban elért arab sikereket nehezen tudják megemészteni Tel Avivhan; az izraeli kormányon belül vád érte Dajant is, miért nem ké­szítette fel jobban a háborúra mi fronton újabb támadások j megindítását. Annyi fordulatot hozott ez a hét, hogy közben egy-egy ese­ményre alig figyelt fel a világ, pedig máskor óriási szenzáció lett volna. Gondolok itt pél­dául arra, hogy a nyugatnémet kormány felkért« az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy szüntesse be nyugatnémet területről az Izraelba irá­nyuló amerikai fegyver­szállításokat ! Bréma kikötőjéből ugyanis Izrael felé amerikai fegyve­rekkel megrakott izraeli hajók futottak ki, USA felségjeles repülőgépek pedig az NSZK területén állomásozó amerikai csapatok raktáraiból vittek »gyorssegélyként« hadianya­got Izraelba. A bonni kormány hangsúlyozta, hogy nem enge­di belevonni magát az arab— izraeli konfliktusba. A magya­rázat: az NSZK függ vala­mennyi nyugati ország közül a legjobban az arab olajtól. Egy másik szenzáció, amely fölött szinte elsiklott a világ: Izrael Dél-Afrikától, a fajül­döző pretoriai kormánytól vá­sárolt mintegy 50 Mirage va­dászbombázót, s ezek közül néhányat már be Is vetett Egyiptom ellen. Francia gyárt­mányú harci repülőgépek ezek. Vannak ilyenek az izraeli had­sereg birtokában is; még 1967 előtt vásárolták a francia Marcéi Dassault-tól, aztán De Gaulle tábornok megtiltotta, hogy a vadászbombázókat Iz­raelnek eladják. A fölött per­sze szemet hunyt a francia kormány, hogy Izraelban Das­sault saját leányvállalata gyártott az izraeli felségjeles harci repülőgépekhez alkatré­szeket. Ugyanakkor a párizsi kormány a fajüldöző dél- afrikai rezsimnek is eladott Mirage vadászbombázókat, amelyek most nagy kerülővel Izraelba juthattak el. A közel-keleti válság döntő kérdésé, hogy sikerül-e a két közvetlen érdekelt nagyhata­lomnak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak ösz- szeliangolnia valamelyest a rendezésre vonatkozó elkép zelése'U A hét közepén az USA nem járult hozzá, hogy Szódat egyiptomi elnök javas­lata szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldjön csapatokat a konfliktus térsé­gébe. A hét végére aztán úgy alakult a helyzet, hogy a Biz­tonsági Tanács határozata ér­telmében elindultak az ENSZ tűzszünetet ellenőrző alakula­tok. Nem sokkal később pe­dig szovjet és amerikai meg­figyelők küldését jelezték. Rendkívüli figyelemmel kí­sérték világszerte L eonyid Brezsnyev felszólalását a a nemzetközi enyhülés to­vább tart, s ezt még a kö­zel-keleti válság sem for­díthatja meg. A közel-keleti konfliktus ren­dezésére irányuló lépéseknél egyrészt a szovjet—amerikai közös akciók jelentőséget emelte ki, másrészt hangsú­lyozta, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsának közel-keleti határozatait végre kell hajtani. IN é*eteltérések a YVIO-l.an (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésen állítólag bírála­tok érték az amerikai vezetést azért is, mert a tagállamok egy része indokolatlan lépés­nek tartja a Nixon által el­rendelt intézkedéseket, néhány állam pedig, a Washington ál­tal megbírált NSZK-hoz ha­és ily módón a térség vala- í sonlóan, nem hajlandó elösegí­mennyi állama és népe szá­mára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenségét. Brezsnyev beszéde után nem sokkal Ni­xon is nyilatkozott, és ugyan­csak pozitívan értékelte a szovjet—amerikai lépéseket reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti válságot végre bé­késen rendezni lehet. Pálfy József teni, hogy az Egyesült Álla­mok felhasználja területét Izrael katonai megsegítésére. Amerikai részről egyébként — mint azt utólag közölték, — csak a döntések után ismertet­ték a katonai intézkedéseket a többi NATO tagállammal. A tanácsban részvevő amerikai delegátus a bírálatokkal kap­csolatban csupán azt mondot­ta, hogy azokat »továbbítani fogja illetékesekhez«, de nem volt hajlandó magyarázatot adm arra, miért hagyta ki az őket is érintő döntésből Washington saját katonai szö­vetségeseit. Politikai megfigyelők sze rint az Egyesült Államok és a NATO-partnerek közötti fe­szültség komoly nehézségeket okozhat majd abban, hogy a tervezett határidőre, decem­ber végére kidolgozzák azok:-*, az elveket, amel veknek Was­hington és partnerei »új visz - oyát« kellene meghatározni a katonai szövetségen bel,';I. Erről még a NATO nyári, koppenhágai miniszteri ta­nácsülésén született határozat. Ellenzéki politikus nyilatkozata - szöuli nyomásra Japán politikai és sajtókö­rökben a legteljesebb gyanú­val fogadják Kim De Dzsung egykori dél-koreai elnökjelölt szöuli sajtónyilatkozatát. Mint ismeretes, az ellenzéki politi­kust augusztus nyolcadikén erőszakkal hurcolták el Tokió­ból a dél-koreai hírszerző ügynökség emberei. Hetven­egynapos »háziőrizet« után Kim De Dzsung megjelent a nyilvánosság előtt és sajtó- nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy sajnálja a történteket, mindenekelőtt a japán—dél­koreai viszony megromlását, és a jövőben nem kíván sem­miféle politikai tevékenységet kifejteni. Egyetlen vágya, hogy tanulmányai folytatására az Egyesült Államokba utaz­hassák, s addig is, amíg ez le­hetővé válik, megromlott egészségi állapotát kívánja helyreállítani. Tokióban nyíltan hangoztat­ják, hogy Kim De Dzsung sze­repeltetése amerikai nyomásra történt, és az ellenzéki politi­kus fizikai kényszernek enge­dett, amikor a szöuli kormány szájízének megfelelő nyilatko­zatot tett a nyilvánosság előtt. Edward Kennedy az enyhülésről Edward Kennedy szenátor Brüsszelben kijelentette: véle­ménye szerint folytatni kell az erőfeszítéseket a kelet és a nyugat közötti enyhülés eléré­sére, beleértve a haderők csök­kentését is. Ugyanakkor azon­ban azt mondotta, hogy az enyhülésnek megvannak a maga határai és ennek meg­felelően »fenn kell tartani az Észak-Atlanti Szövetség ere­jét«. Kennedy, aki a brüsszeli amerikai szervezetek bankett­jén mondott beszédet, majd utána sajtókonferenciát tar­tott, a Nyugat-Európa és a’ Egyesült Államok között fenn álló viták megoldását sürgette Ezzel kapcsolatban kijelentet­te: bár az Egyesült Államok­nak véleménye szerint tovább­ra is Európában kell tartania csapatait és nem tehet egyol­dalú lépéseket, ha »megfelelő pozíciót« akar fenntartani a haderőcsökkentési tárgyalá­sokon, a létszámcsökkentésre mindenképpen sor kerüi. »Nem lehet mágikus jelentő­séget tulajdonítani e téren a számoknak« — hangoztatta az amerikai szenátor. Washington nyugat-európai partnereit arra bíztatta, h ■ tanúsítsanak nagyobb mo'1' • tést az Egyesült Államok ' ■■ amely most »rendkívül ne korszakot él át«. Edward Kennedy a köze! - keleti eseményekről szólva ki­mentette, hogy támogatja .Tissinper legutóbbi nyilatko­zatát és Nixon intézkedéseit, italt azonban arra, hogy az el­nöknek a nyilvánosság, illetve a törvényhozás elé kell tárnia lépéseinek indoklását. Gromiko - Vimont találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton Moszkvában fogadta Jacques VLmont-t, Franciaország moszkvai nagykövetét. A két diplomata a szovjet—francia politikai megbeszélések kiala­kult gyakorlatának szellemé­ben néhány időszerű nemzet­közi kérdést tekintett át A megbeszélés a hivatalos közlemény szerint a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében zajlott le. Nixon sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután arról szólt, hogy ebben a háborúban mindkét Nixon elnök John Sirica bíróval való be! egyezett a Watergate-hangszalagok kön: Sirica bejelenti a döntést (Telefoto — AP—MTI—KS) tárgyalását kővetően átadásába. Képűn­Kedden nyílik a bécsi konferencia Érkeznek Becsbe a kedden kezdődő haderőcsökkentési konferencia résztvevői. Első­nek nyugati országok küldött­ségei foglalták el szálláshelyei­ket de érkeznek a szocialista országok delegációi is. Mint is­zássorozs ton. Az év első felé­ben rendezett előkészítő kon­zultációk után Bécsben álla­podtak meg az érdekelt tár­gyalófelek, amikor meghozták döntésüket, hogy »a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös meretes, tizenhét európai or- (csökkentéséről Közép-Európá- szág, valamint az Egyesült Ál- j ban és az azzal kapcsolatos in­lamok és Kanada küldöttsége I tézkedésekről« folytatnak tár- ezt"egyikünk"sem akarja«", vesz részt a jelentős tanács ko- ; gyalásL oldalon igen nagyok voltak a veszteségek, sem Izrael, sem sédig Egyiptom és Szíria nem engedheti meg magának még tgy háború gyötrelmeit. »Ezen túlmenően, a világbéke szem pontjából létfontosságú, hogy ez a válsággóc — a világ po­tenciálisan legrobbanéko­nyabb válsággóca — ne váljék olyan térséggé, ahol a vezető nagyhatalmak egymással szembekerülhetnek.« Az elnök aláhúzta: a két nagyhatalom eltérő célkitűzé­sei ellenére is egyetért abban, hogy nem áll érdekükben a konfrontáció, »ami nukleáris konfrontációhoz vezethet és Korszerűen berendezett, új ruházati kisáruházunkat t&arcson október 29-én, hétfőn 9 órakor nyitjuk! AZ ÁRUHÁZ OSZTÁLYAI A RUHÁZATI CIKKEK TELJES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJAK KEDVES VEVŐIKET. I Az érintett felek még meg- j lehetősen messze vannak egy- I mástól, ma azonban erősebb ösztönzés hat rá*'\-c a megol­dás megtalálására, és óriási az ösztönzés az USA. a Szov- letunió és más nagyhatalmak számára, hogy megoldást ta­láljunk. Egy kérdésre válaszolva az elnök sajátos okfejtéssel tett szemrehányást a nyugat-euró­pai NATO-partnereknek, ami­ért elhatárolták magukat az USA közel-keleti politikájától, mondván, hogy Nyugat-Euró pa és Japán az USA-nál sok­kal nagyobb mértékben függ közel-keleti kőolajellátástól, amelynek elvágása esetén Nyugat-Európa a jövő télen halálra fagyhat«. Elismerve, hogy az USA számára is egyre fontosabbá válik a közel-kele­ti kőolaj, Nixon kijelentette: tekintettel a világszerte és az USA-ban is jelentkező üzem- anyaghiányra, immár paran­csoló követelmény, hogy elhá­rítsuk újabb közel-keleti vál­ságok kirobbanását és bizto­sítsuk a kőolaj folyamatos áramlását Európába, Japánba ás az USA-ba«. Rátérve arra, amit Nixon el­nök a közel-keletinél is nehe­zebben megvalósítható »ház.--! tűzszünet« elérésére tett kisér i&tnek nevezett, bejelenteti hogy a múlt héten elbocsát Archibald Cox különleges lamügyész helyére Roö: Bork ügyvivő igazságugvrr. niszter (aki Richardson ig ságügyminiszter lemondás,- Ruckelshaus igazságüg-- niszter-helyettes le- ’" után hajlandó volt r’ Cox elbocsátó levelét) a hét elején új különleges '1 ügyészt fog kinevezni. p’. 1 kormányzat részéről »t függetlenséget és egy.'H .lést fog élvezni« a Wate ügy kezelésével kapcsolat 'Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat A mencshelyi BALATON FELVIDÉK Mg. Tsz állattenyésztési főagazalanak (szarvasmarha, baromfi) vezetésére mérnöki képesítéssel rendelkező szakembert keres töállattenyésztöi státuszba öt éves vezetési gyakorlat és az utolsó két munkahely megjelölése szükséges. Fizetés: a 12/1971. MÉM sz. rendelet, illetve TOT irányelvet alapján, közös meg­egyezéssel. Jelentkezés: a termelőszövetkezet elnökénél, írásiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom