Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Ty 'uzhit S wjtkeiztő áÍQ f Október 18-án a 7.40-kor induló személyvonattal utaz­tam Pamukra a textilművek megállójától. A szolgálatot teljesítő MÁV-alkalmazottal már a sorompó leeresztő be­rendezésénél találkoztam. Illedelmesen kérdeztem tőle, hogy nem kaphaték-e egy felszállót. Durván rámkiáltott: nem. Erre még csendesebben kérdeztem, hogy nincs-e valaki a pénztárban, aki tudna adni. Erre dühösen azt válaszolta, hogy oda be ne merjek menni, mert ott az el­lenőr. Ha nem lettem volna ennyi ideig a kocsmában, ak­kor előbb ideértem volna. Nem azért panaszkodom, mert a vasutas nem adott je­gyet (bár a vonatot meg nem is lehetett látni). Inkább azért, mert a sietéstől, a futástól egy kicsit lihegve, de ud­varias hangon kértem jegyet, s úgy gondolom, ezért nem volt oka magából szinte kikelve, durván válaszolni. Melles­leg szeszes italt nem fogyasztok, kocsmába nem járok. Le­het, abból következtetett, hogy egy évvel ezelőtt arcműté­ten estem át, s ez egy kicsit befolyásolja a beszédemet. Nagyon kérem, figyelmeztessék udvariasságra az illető MÁV-dolgozót. Tisztelettel: HajtUL Cf-JMrte. Kaposvár, Füredi u. 58. Tisztelt Szerkesztőségi Fung János, Marcali, Berzsenyi u. 1. szám alatti előfi­zető panaszával kapcsolatban a cikk megjelenésének nap­ján jelentést tettem a Pécsi Postaigazgatóságnak. A pana­szost sajnos nem tudtam fölkeresni, mivel ő a cikk meg­jelenése előtt néhány nappal elhunyt. Igaza volt, mert az általa jelzett 'területen szeptemberben igen nagy nehézsé­geket okozott számunkra a kézbesítés. Egyszerre két hír- Lapkézbesítő betegedett meg, került kórházba. Jelentkező nem volt helyettük, diákokat az iskolaidő miatt nem tud­tunk alkalmazni. A kézbesítést úgy oldottuk meg, hogy az újságokat is a postai anyaggal együtt vitték az előfizetők­höz. Ezért a korábban megszokott 11 óra helyett most ké­sőbb érkeztek a napilapok. Igyekeztünk segíteni a helyze­ten, máris van valami változás, bár egy részen még most is kézbesítő viszi a küldeményeket és a lapot. Továbbra is törekszünk arra, hogy a kórházban levő hírlapkézbesítő helyére megfelelő személyt találjunk. I Tisztelettel: (TJafi Qwum hivatalvezető Tiszteit Szerkesztösegf A Somogyi Néplapban Németh Józsefné, Kaposvár, 48-as ifjúság útja 1. sz. alatti lakos panaszolta, hogy szep­tember 20-án a Csibi áruházban udvariatlanul szolgálták ki, amikor egy 420 forintos kabátot vásárolt. Átvizsgáltuk a blokkokat, több azonos értékű blokkot találtunk, ezért az eladó személyét nem tudtuk megállapítani. A bolt veze­tője munkaértekezleten foglalkozott az említett panasszal is, és mint rossz példára hívta fel valamennyi dolgozó fi­gyelmét. A történtekért kedves vásárlónk szíves elnézését kér­jük. Tisztelettel: ^Dömóto* Qáutf., a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője AZ MSZMP SOMOGY MECYEI B 1 Z O TTS A G A H A » L A P J A Hideg van Hideg van. Az éjjel a mí­nusz hat fokot is elérte a hő­mérő hjganyszaia. Kaposvá­rod, a Béke szálló homlokza­tánál piszmogó épitömurtká- sot megszokott, békés képe most megelevenedok, s a moz­dulataik váratlan sebességre kapcsodnak. A hideget nemcsak mi, já­rókelők érezzük. A kertészet és az építőipar különösen »hő­érzékeny«, és fokozottabban fi- gyeü, ha őszre járván az idő, az a bizonyos higanyszál süly- lyedni kezd. — Szerda óta fűtjük az üveghazakat — mondja Do- ooiy Jenő, a Kertészeti és Parképítő Vállalat kaposvári kertészetének telepvezetője. — A növények nagy részét már szeptember óta folyamatosan beszállítottak az üvegházakba, s ott várják a tavaszt. Néhány primula, krizantém és hor­tenzia még kinnmaradt a hol­land ágyakban, de ezeket me- legágyiablakokkai. fóliákkal és még külön szenanétegged is védjük a hidegtől. — Még nincs semmi baj, nem bánnánk, ha karácsonyig ilyen maradna , az idő — vála­szolja kérdésünkre Dombói János, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vaílaiat főmérnöke. — Amíg a hőmérséklet uuQa fölött van, addig nem fejünk Egyébként felkészültünk a na­gyobb hidegre is: »bevetésié készen« állnak a kazánok, gáakályhák, hőiégűúvok és fó­liák, ha hidegebbre fordul, fcé- liesétünk. Több épületen meg­gyorsítottuk az üvegezés! mun­kákat, s csináljuk, amíg a ka­pacitásunk bírja. Az üveg ugyanis sokkal szerencsésebb megoldás télire, mint a fólia, mert olcsóbb és végleges. Egyelőre legföljebb á vako­lásnak árthatnak a dércsípé­sek, akkor, ha megfagy a víz. Vastagabb betomíalakat, ala­pokat még nagy hidegben is tökéletesen betudunk fejezni, mert a beton önmagában is hőt fejleszt, ezenkívül ^oeciá- Ks hozza. A juhásznak jól megy dolga..« — Nézze meg a környező dombokat — mutatta az agro- némus az egyik dél-somogyi tsz-ben —, kiválóan alkama- sak juhlegelönek. Juhaszatot akarunk, sok .birkáival, gyap­júval. Igen, csakhogy a dolog nem ilyen, egyszerű. A juhásza* ugyanis nem juhászat juhász nélkül. Aki »terelgeti nyáját«, hozzáértően gondozza a birká­kat, s egyáltalán, fő szakem­bere, affáe tótumfaktuma a mesterségnek. Juhász viszont nincs. Azaz jelentkező akadt, de nem tud­tak megegyezni a bérben. Mert a szövetkezet »csak« százezer forintos évi jövedel­met tudott garantálni, a juhok mesterének az igényei azon­ban ennél jóval nagyobbak voltak. Ó százötvenezret alkart. Akárhogy száma1 tok is. ez ha­vonta több tizozer i„.„.ftnál. XXIX. évfolyam, 251. szám. Péntek, 1973. október 26. Tv-jegyzet Dosztojevszkij: Hasonmás »Megalázottak és megszo- morítottak« a dosztojevszkiji hősök, önmagukat hajszolják csak vereséggel végződhető helyzetekbe. Minden velük történőben a mögöttes tartal­mat, a gyanakvó miértet ku­tatják, s ez csak meghason­lásba torkollhat. Goljadkin urat, a Hasonmás (Grigássy Éva fordítása szerint: A ha­sonmás) hősét a Hivatal, a Hierarchia merevsége készteti saját bizonytalanságán kívül vadabbnál-vadabb helyzetek­be. Olyannyira meghasonlik önmagával s környezetével, hogy már szánni sem tud­juk; viszolygunk tőle. Nem tévedés: Dosztojevsz­kij e művét — alkotásai so­rában a másodikat — 1846- ban publikálta. Az elsővel, a sikeres Szegény emberekkel szemben a Hasonmást ellen­szenvvel fogadta a korabeli kritika, s a hangadó Bjelinsz­kij. Ismerős volt ez a világ, a »dufla emberek« világa az akkori olvaso számára Gogol művéből, Az őrült naplójából. »Áthallást« emlegettek: nem véve észre, hogy Dosztojevsz­kij nemcsak orvosilag is hi­telesíthető kórképet ad. A személyiség megnyomorodá- sát, kiszolgáltatottságát áb­rázolja. Goljadkin úr életé­nek két lehetősége csatázik, s ebből a harcból nem a vá­lasztott, a becsületbeli elszür- külés kerül ki győztesen. Dosztojevszkij mester annak az ábrázolásában: hogyan lesz egyetlen kavics megcsú­szásából lavina. Aki nem olvasta a kisre­gényt, talán hitetlenkedik, s téves fogásokra gyanakszik, hogy ennyire élő, ennyire modern ez a mű ma is. Pedig a Hasonmás papíron talán »még modernebb«, mint fil­Csónakázó- és tározótó Igáiban (Tudósítónktól.) Több, mint egy évig tartó nrnmkáwal a Kaposvölgyi Víz­gazdálkodási Társulat saját kivitelezésben 119 méter hosz- szú és 50 miéter széles árváz- csökkemtő tározótavat épített Igáiban, a termálf ürdő szom­szédságában. A tározótó 436 ezer forintba került. A tó létesítésének kettős cél­ja volt. Egyrészt összegyűjti a fürdő fölötti domboldalról le­folyó esővizet, másrészt hat­ezer négyzetméteres vízfelüle­tével csónakázótóként is hasz­nálható lesz. A biztonság ér­dekében 140 centiméterben ha­tározták meg a maximális víz­mélységet. A tanács két csó­nakot is beszerzett mar, s még továbbiak vásárlása szerepel terveiben. A jövőre Igalba lá­togatóknak bizonyára kellemes szórakozást és időtöltést nyújt I majd az új létesítmény. men. A tévéadaptációt az át­dolgozó Gera György még meg is tűzdelte magyaráza­tokkal, »szamárfülekkel«. Szerencsére ez a »gyengéb­bek kedvéért«-féle beavatko­zás nem ment az egész rová­sára; így nyugodt lélekkel ál­líthatjuk, hogy Gera György jó munkát végzett. Igaz, Dosztojevszkijnek ez a kisre­génye szinte kínálja magát a feldolgozásra. Hogy mennyire jogtalan volt a korabeli kritikusok el­lenszenve, seregnyi később született mű bizonyítja. Mindben fellelhető a doszto­jevszkiji hatás. Babitsnak A gólyakalifáját idézem a ma­gyar, s Kafka elbeszéléseit, regényeit a világirodalomból. Nemere László rendező újabb jelentős mérföldkő­höz érkezett pályáján a Ha­sonmással, akárcsak Hau- mann Péter, ez a »gumiarcú«’ színész, akinek egyetlen izomrándulása is többet mond, mint egy monológ. Fé­lelme a legörbült szájú gye­reket idézi, gőgje szinte po­rig sújtja ellenfelét. A Magyar Televízió a ki­tűnő, Gyurkó László-féle Bűn es bűnhödés-adaptáció után most újabb sikerrel büszkél­kedhet. S nagyon várjuk már a Karamazov testvérek Aljo- sára koncentráló változatát is. L L. Négyszeres választék Szönyegbemutató a ruhagyárban Szerda óta tart a színpom-1 pás szőnyegbemutató és vá­sár a Kaposvári Ruhagyár nagytermében. Nagy az érdek­lődés, s ennek oka a gazdag választék. Ez a gazdagság a három — szőnyegeladással is foglalkozó — kaposvári üzlet választékára korábban nem volt jellemző. Mint megtud­tuk, az itt látható és megvá­sárolható százhúszféle szőnyeg négyszerese az üzletek átlagos választékának. Jelenleg két­milliós árukészletből válogat­hatnak a vevők a korábbi há­rom-négyszázezres készlethez képest. A fő cél a bemutatás volt Nincs ugyanis a városban olyan hely, ahol lehetőség vol­na a raktári készlet bemuta­tására. A vevők jogos óhaja, hogy a szőnyeget teljes méret­ben lássák. A boltok szűkös­sége ezt sokszor nem teszi le­hetővé. Itt most mód van erre. Az ország minden részéből érkeztek szőnyegek, többek között két szőnyeggyárból is. Bükié-, velúr- és spárgasző­nyegek a legkülönfélébb mé­retben. A legkisebb alig fü­zetlap nagyságú, a legnagyobb tizenhat négyzetméteres. A Május 1. utcai Divatsarok üz­let vezető, helyettese elmondta, hogy néhány éve a torontáli szőnyeg volt a legkapósabb, ma már alig vásárolják. Sok­kal népszerűbb viszont a ve­lúrszőnyeg. A perzsamintás szőnyegek »verhetetlenek«. A fiatal vásárlók közül is sokan szívesebben választják, mint a modem mintásat. A szőnyegeken kívül még különféle bútortextíliákat, paplanokat és függönyöket lát­hatunk a háromnapos bemu­tatón. Az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat szervező mun­káját dicséri, hogy az itt be­mutatott szőnyegek már az {üzletekben is láthatók. — Hiába, ritka szaioma, s ezt kell megfizetni — m»­dóm. — No igen — így az agro- nomus. — Ritka csakugyan. De egy mai juíhásanaik távol­ról sincs olyan rossz dolga, mint ahogy hinnénk. Egy éive volt egy juhászunk, azt bizony egész naip nem lelhetett látná. Beült a Zsigulijába, s aztán illa berek... A fiai vigyáztak egész nap a bárkákra. No és termesztésén az ő 20—30 ma­szek birkája is a tötobi között szegte neki a fejét a dombol­dalnak. S hogy, hogyan nem, ezek a birkák mandag több gyapjút, tejet adtak, és a sa­ját állományból egyetlen bá­rány sem hullott A — És miért nem ez az em­ber vezeti a juhaszatot? — ö is kevesellte a százezer forintot. ■* Ol T. MR-M fOHOlC Szabályzat Egy zártkörű angol klub új tagja megkérdi az elnö­köt: — A klubba nők is jö­hetnek? — Nem, viszont a tagok­nak megengedjük, hogy hetenként egy alkalommal elhozzák a feleségüket. — Csakhogy én aggle­gény vagyok... Elhozha­tom a barátnőmet? — Csak abban az eset­ben, ha a klub valamelyik tagjának a felesége. Milyen a szerelmes ik£? A szerelmes nő — mon­dotta Bemard Shaw — olyan rabszolga, aki ae /• urával viteti a láncokat Ez is elég — Beszél ön franciául? — tette fel a kérdést egy szép napon egy fiatal lány a Párizs utcáin sétáló Yul Brynnemek. — Nem nagyon — vála­szolta az amerikai színész rettenetes akcentussal —, de ez is elég ahhoz, .hogy egy olyan nő, mint ön, lekenjen nekem egy pár pofont! Rendszerető — Milyen szép, egyenes fogsora van magának! — mondta egy nap Vittorio Gassmannak egyik rajon­gója. — Igen, asszonyom *■— bólintott a színész —, vi­lágéletemben rendszereid ember voltam. Megnyugtatás Egy fiatalasszony né­hány hónapi házasság után könnyek között borul anyja vállára: — Alfredo nem szeret többé! — És miből gondolod kislányom? — Az’ első napokban mindig az én tányéromra tette a nagyobb adagot, most pedig magának veszi ki. — Nyugodj meg kislá­nyom, ez csupán annak a jele, hogy megtanultál főz­ni. Egyetlen mód — Gyűlölöm a háztulaj­donosokat — jelentette ki Domenico Modugno —, mégis magam is háztulaj­donossá váltam, mert ez az egyetlen módja annak, hogy az ember megszaba­duljon a háziúrtól. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő:- JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinea Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somoey megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinea Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kanosvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzüoJI meg és nem adunk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. *Mőf«7ethető a helyi posta- hivataloknál és post^skézbesítőknéL Előfizetési díj egv h*~-ipra: 20 Ft Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinea Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom