Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

<v /v y, 'zr* mAG PROLETÁRJAI, E G Y ES ö L J ET E K I Ara: 80 fillér Somoni Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fock Jenő fogadta Peter Walked Az angol miniszter látogatása Győrbea XXIX. évfolyam 252. szám 1973. október 27., szombat Folytatta munkáját a békeerők világkongresszusa Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken délután hivatalaiban fogadta Peter Walker angol kereskedeleim- és iparügyi csúcsminisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Ajtói Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az OMFB elnöke, valamint John Wilstooi, Anglia budapesti nagykövete is. Az angol miniszter a nap folyamán dr. Bíró József kül­I kereskedelmi miniszternél ® találkozott. I>r. Ajtai Miklósnak, a Stt- nisztertanács elnökhelyettese- nek, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének meghívására hazánkban tar­tózkodó Peter Walker angol kereskedelem- és iparugyi csúcsmin. irizber pénteken a Győri Vagon- és Gépgyárba ss ellátogatott A Kreml kongresszusi palo­tájában pénteken reggel ple­náris üléssel folytatta munká­ját a békeerők világkongresz- szusa. Az ülésen ezúttal Mihail Zimjatyin, a nemzetközi elő­készítő bizottság alelnöke, a Pravda főszerkesztője elnökölt. Jelen volt az elnökségben Kál­lai Gyula, a kongresszuson résztvevő magyar delegáció vezetőjére. A délelőtti kétórás ütést tel­jes egészében a chilei nép tá­mogatásának szentelték. A je­lenlévő mintegy 3200 delegátus nagy ünneplésben részesítette Hortensia AUendét, a junta áltál meggyilkolt chilei elnök özvegyét, aki részletesen ele­mezte a katonai államcsíny nyomán hazájában kialakult helyzetet, s javaslatokat ter­jesztett elő arról, hogyan já­ruljon hozzá a nemzetközi bé­kemozgalom a chilei fasizmus elleni küzdelemhez. Hortensia Allende egyebek között indítványozta, hogy minden országban alakítsák meg a chilei néppel vállalt szolidaritás bizottságait. Állít­sanak fel nemzetközi bírósá­got a katonai rezsim bűncse­lekményeinek kivizsgálására. Végül Allende elnök özvegye javasolta, hogy november 4-ét, azt a napot, amelyen Salvador Allende 1970-ben bevonult a4 elnöki palotába, nyilvánítsák chilei emléknappá.- Ailende asszony javaslatait a kongresszus ismételt viharos tapssal és a chilei népet éttető felkiáltásokkal fogadta. Mi- heti Zimjatyin közölte, hogy ha nem következtek volna be az ismert tragikus események, akkor maga VUlende elnök is eljött volna a moszkvai béke­kongresszusra. Ezt követően a küldöttek előtt magnetofon­szalagról lejátszották Salvador Allende utolsó beszédét, ame­lyet közvetlenül halála előtt intézett a chilei néphez. A ha­talmas teremben ezer és ezer ember lélegzetvisszafojtva hallgatta Allende szavait. Az ülés befejezése előtt a küldöttek egyperces néma fel­állással adóztak Allende emlé­kének. A békeerök világkongresszu­sának péntek délutáni ülésén beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A beszéd megtartására a kong­resszus nemzetközi előkészítő bizottsága kérte fel az SZKP vezetőjét. Leonyid Brezsnyev Romesh Chandrának, a BVT főtitkárá­nak és Mihail Zimjatyinnak, a Pravda főszerkesztőjének, a nemzetközi előkészítő bizottság alelnökének társaságában ér­kezett és a jelenlevők nagy tapsa közepette az elnökség­ben foglalt helyet. Részt vett az ülésen Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko, valamint az SZKP Politikai Bizottságának több neves tagja és póttagja is. A szovjet vezető személyiségek a kormánypáholyban hallgatták végig Leonyid Brezsnyev mintegy- két és fél órás beszé­dét, amelyet többször szakított mpg nagy taps. Leonyid Brezsnyev beszéde fiz igazságos és demokratikus békéért, a népek biztonságáért és a nemzetközi együttműködésért Keßtees-BsrätaSn®1! Tisztelt V«raüé@eénkl Elvtázsakl őszinte örömömre szolgál, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és az egész szov­jet nép nevében szívélyesen üdvözölhetem önöket, földünk ocKeszerető erőinek képvise­lőit. Tegnap ezen a szónoki emelvényen barátunk, Romesh Chandra és számos tekintélyes nemzetközi szervezet küldöttei meleg szavakkal nyilatkoztak országunkról, annak nemzet­közi politikájáról. Nagyon há­lásak vagyunk ezért nekik. Az a döntés, hogy fővárosunkat, Moszkvát választották a kong­resszus munkájának színhe­lyéül, a szovjet emberek szá­mára ösztönzés a békéért, a szabadságért és a népek biz­tonságáért vívott harc további fokozására. A békéért kibontakozott tár­sadalmi mozgalom története nem kevés lelkesítő -példáit is­mer. De csatlakozni kívánok ahhoz az itt már elhangzott véleményhez, hogy sohasem volt még ilyen arányú, ilyen széles képviseletű nemzetközi fórum, mint a békeszerető erők jelenlegi világkongresz- szusa. Ebben a- teremben össze­gyűltek. a szocialista országok­ból, a burzsoá államokból és a fejlődő országokból érkezett békeharcosok küldöttségei. Ebben a teremben láthatjuk a különböző politikai irányza­tok képviselőit: a testvérein­ket, akik a Föld boldogabb jö­vőjéért velünk együtt küzde­nek — kommunistákat, szo­ciáldemokrata személyiségeket, a forradalmi demokratikus pártok és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak képviselőit. Jelen vannak más irányzatú politikai pártok képviselői is. Vannak itt olyan pártonkívü- iiek is, akik mélységesen érde­keltek népeik jövőjében. Ateis­ták és hívők gyűltek itt össze. A béke forrása mindig a dolgozó ember A teremben jelenlévők kö­zött láthatunk munkásokat, parasztokat, tudósokat és mű­vészeket,. az egész értelmiség képviselőit, vagyis olyan em­bereket, akik kezükkel, agyuk­kal, alkotói ihletükkel megte­remtik bolygónk minden anya­gi és szellemi értékét. A béke és a munka évszázadok óta összefonódik. A háborúk ki­zsákmányolást és elnyomást teremtettek, míg a béke forrá­sa végsősoron mindig a dol­gozó ember volt. A kongresszuson részt vesz­nek a kapitalista országok üz­leti világának, azoknak a kö­röknek a képviselői is, ame­lyek a világ valamennyi or­szága kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködésének a hívei. Ez pedig ismét csak azt tanúsítja, hogy milyen széles az a bázis, amelyen a béke­szerető erők nagyszerű moz­galma alapszik. g, Szeretném nyomatékosan ki­emelni azt az új és a mi szem­pontunkból örvendetes jelen­séget, hogy a békeszerető erők kongresszusán részt vesznek az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének, valamint bizottságai­nak és szakosított intézmé­nyeinek képviselői. Ez a tény számunkra törvényszerű, mint­hogy az ENSZ alapokmányá­ban rögzített legfőbb célok és feladatok egybeesnek kong­resszusunk céljaival és törek­véseivel, nevezetesen azzal, hogy minden módon előmoz­dítsuk a világbéke ügyét, az államok és a népek gyümöl­csöző együttműködéséi. Kedves Barátaink! Az emberek — legalább is a legbölcsebb emberek — sok évszázadon át szüntelenül el­ítélték és elátkozták a hábo­rút. A népek a tartós békéről álmodoztak és mégis a kisebb- nagyobb háborús tűzvészek baljós fényei cikáznak át az emberiség történelmének majd minden oldalán. A helyzet gyökeresen meg­változott korunkban. Ma a háború elleni harcnak meg­van a megbízható alapja: a béke erőinek, a demokrácia, a népek szabadsága és függet­lensége erőinek hatalma. Kongresszusunk tisztelt rész­vevői! A 250 milliós szovjet nép nevében, kommunista pártja és a szovjet kormány nevében engedjék meg, hogy biztosítsam -önöket: a béke megszilárdításáról való gon­doskodás államunk egyik leg­főbb feladata. »•Békét a népeknek!« — ez az egyik alapvető jelmondat, amelynek jegyében 56 eszten­dővel ezelőtt, az első vilagha­1 ború tetőfokán országunk dol­gozói megvalósították az ok­tóberi forradalmat. És a világ első szocialista államának első törvényhozói aktusa volt a V. L Lenin által megírt béke­dekrétum. A nagy október óta eltelt egész időszakban, megmásítha- tatlanul és következetesen harcoltunk és harcolunk azért, hogy éppen az igazságos, de­mokratikus béke arasson dia­dalt földünkön. A szovjet nép, amely a fa­sizmus ellen vívott harcban 20 millió állampolgárát vesztette el, jól tudja, hogy mi a hábo­rú és milyen csapásokat zúdít az emberekre. A Nagy- Honvé­dő Háború számunkra, szovjet emberek számára nem csupán a haza szabadságáért és füg­getlenségéért vívott harcot je­lentette. Ez egyidejűleg csata volt a világ civilizációjának megmentéséért, az eljövendő igazságos békéért is. A Szov­jetunió a háborút követő egész időszakban szüntelenül harcolt a tartós békéért és a népek biztonságáért. A jelenlegi szakaszban az SZKP és a szovjet állam kö­vetkezetes békeszerető politi­káját a XXIV. pártkongresszu­son elfogadott békeprogram fejezi ki. Amikor ezt a programot meghirdettük, mi abban láttuk feladatunkat, hogy elősegítsük a feszültség! gócok felszámolá­sát, segítséget nyújtsunk az emberiségnek ahhoz, hogy megszabadulhasson a feje fe­lett lebegő termonukleáris ka­tasztrófa rémétől, hogy min­den módon előmozdítsuk a feszültség enyhülését. E nemes célért, az egész dolgozó embe­riség javáért munkálkodunk ma és ezt tesszük a jövőben is. Jobbak a béke megőrzésének kilátásai Kedves Barátaink! Kong­resszusuk rendkívül nevezetes és felelősségteljes történelmi pillanatban ült össze. Az utóbbi években komoly sikereket aratott a népeknek az újabb világháború kirob­banása ellen, a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott hosszú és szívós- harca, Ha a legfontosabbról szó­lunk, a rakétanukleáris világ­háború kirobbanásának veszé­lye — amely már a negyvenes évek második felétől függött az emberiség feje felett —* csökkent, az egyetemes béke megőrzésének kilátásai jobbak, megbízhatóbbak lettek, mint 10—12 évvel ezelőtt. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk ezt. Mind szélesebb körű elis­merésre találnak a különféle társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek elvei. Ezek az elvek egyre konkrétabb tartalommal telí­tődnek és fokozatosan a nem­zetközi élet általánosan elfo­gadott normájává válnak. Jelentős változások mentek végbe az utóbbi években, (Folytatás a 2. oldalon^ Elutazott a szovjet küldöttség Sikeres volt a kormányközi bizottság ülésszaka Tegnap délben elutazott ha­zánkból a szovjet küldöttség, amely Mihail Leszecskónak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság 13. ülésszakán. Elutazása előtt Leszecsko Úgy nyilatkozott az MTI mun­katársának: — »a tárgyalások eredményei kedvező hatást gyakorolnak az 1976—80-as évi tervek koordinációs munkájá­nak menetére. A bizottságon belül és a szakemberek kétol­dalú eszmecseréin is egész sor olyan kérdést vitattak meg, amelyek a legkülönbözőbb iparágakban és másutt segítik elmélyíteni a két ország kap­csolatait. — Örvendetesnek tartom — mondotta többek között —, hogy több igen jelentős konk­rét egyezmény is született; ezek szorosan kapcsolódnak aiz integrációs programhoz, s egyben a két ország közötti kooperáció és szakosítás bőví­tése számára jelentenek biztos alapot. Áttekintették a gaaaa&ctgi együttműködést, a kölcsönös áruszállításokat, s a megtár­gyalt intézkedések módot nyújtanak arra, hogy a mos­tani ötéves terv hátralévő idő­szakában továbbra is dinami­kusan növekedjék a külkeres­kedelmi forgalom, amelyhez az együttműködés új formáit — a kooperációt és a szakosí­tást — még hatékonyabban fel kívánják használni. Leszecsko elmondotta, hogy rendkívül hasznos eszmecserét folytatott Hack Jenővel. A ma­gyar Minisztertanács elnöke sok értékes javaslatot tett, amelyek a két ország közötti kooperációt, a szakosítást, a komplex integrációs program végrehajtását segítik elő. Mint a szovjet miniszterelnök-he­lyettes elmondta: már a mos­tani ülésszakon is hasznosítot­ták a magyar miniszterelnök több javaslatát. Mihail Leszecsko végül mél­tatta a többi magyar vezető­vel, köztük Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyet­tesével folytatott megbeszélé­seinek eredményeit. A közel-keleti jelentések szerint Elcsitullak a harcok A rendelkezésünkre álló je­lentések szerint tegnap estére elcsitultak a harcok a közel- keleti háború frontjain. E lé­nyeges ponttól eltekintve azonban nem tapasztalható a Biztonsági Tanács háromszori tűzszüneti felhívásának mara­déktalan végrehajtása — ki­vált ami az újonnan életre hí­vott nemzetközi készenléti erők kitelepülését és a harcoló feleknek hétfői állásaikba való visszatérését illeti. A felelősség mindkét eset­ben Izraelt terheli. Tel Aviv nem mutat készséget az ENSZ- erők befogadása iránt (Eban külügyminiszter szavai: »nem ez a módja annak, hogy béke legyen a Közel-Keleten«), s valószínűtlen az is — írja az ÜPI amerikai hírügynökség —, hogy hajlandó volna visz- szavonni csapatait az első tűz­szüneti határozat életbe lépé­sekor elfoglalt állásokba. Az izraeli hadsereg-főpa­rancsnokság csütörtökön elis­merte, hogy az első tűzszüneti felhívás hatályossá válása után növelte az ellenőrzése alatt álló területeket Egyiptom üdvözölte a nem­zetközi készenléti erők kikül­désére vonatkozó — nyolc el nem kötelezett ország indítvá- nj ára megszületett — bizton­sági tanácsi határozatot. A tényleges tűzszünet beáll­takor Izrael igen kedvezően nyilatkozott saját katonai helyzetéről. A Tel Aviv-i di­csekvésekre válaszként az egyiptomi hadügyminisztérium szóvivője az alábbiakat mond­ta: — az egyiptomi front min­denütt szilárd; — azok az egyiptomi kato­nák, akik átkeltek a Szuezi- csatornán, magabiztosan vé­delmezik állásaikat; — »az ellenséges táborban kiábrándulás, széthúzás, sza­kadás tapasztalható, különös­képp a katonai vezetők és a kormány között«; — az izraeliek két héten át hallgattak arról a kataszró- fáról, ami »legyőzhetetlen« hadseregüket érte, de a tűz­szünet beállta után új offen- zivát indítottak, hogy lendít­senek a honi front morálján. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár a Biztonsági Tanács ülé­sén, röviddel az el nem köte­lezettek javaslatának elfogadá­sa után bejelentette: parancsot adott a Cipruson állomásozó ENSZ-erőknek, hogy mintegy 900 főből álló egységet indítsa­nak útnak a közel-keleti had­színtérre az újonnan felállított ENSZ készenléti erők első egy­ségeként. A szóban forgó alakulat a főtitkár szerint osztrák, finn és svéd katonákból áll. Ideiglenes parancsnokukká Waldheim a finn Ensio Siilasvuo vezérőr­nagyot, a térségben állomásozó ENSZ-megfigyelők vezérkari főnökét nevezte ki. A Biztonsági Tanács ülésén felszólalók hangsúlyozták: a BT-nek készen kell állnia, hogy az első szükséges alka­lommal ismét összeüljön. Föl avatták az új ajkai timfoldgyárat Fölavatták tegnap az új ajkai timföldgyárat. Alumí­niumiparunk történetének e jelentős eseményén megjelent Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. A miniszterelnököt Veszprém megye vezetői ^ogadták, s az ajkai ttmföldgyár és alumí- niumkohó igazgatója tájékoz­tatta. ? *40 *>3er tonna évi ka­pacitású gyár beruházásáról. (A gépek, berendezések egy­negyedet a Szovjetunióbói sze­rezték be, a többségét pedig a magyar ipar állította elő.) Fock Jenő és kísérete meg­tekintette az új timföldgyárat, majd a gyár szerelőcsarnoká­ban nagygyűlésen vettek részt. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott beszédet hangoztatva, hogy 1978-ig megduplázódik az alumínium- fölhasználás, s az új létesít­ménynek nagy szerepe lesz a termelésben. A nagygyűlésen fölszólalt Fock Jenő is, és ki tüntetés- két adott át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom