Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

Qkfsz kommunisták Somogybán Több lányt vártak „Erősödő kapcsolatunk egyaránt hasznos pártjainknak és népeinknek is” Aki idejött, szívesen marad Tegnap megyénkbe látoga­tott az Olasz Kommunista Párt Friuli-Venezia Giulia autonóm tartományának küldöttsége. A küldöttséget Antonino Cuffaro, az OKP tartományi bizottsá­gának első titkára vezette, a küldöttség tagjai: Arnaldo Ba- racetti és Silvano Tarondo. Olasz vendégeinket a megyei pártbizottságon Németh Fe­renc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára és Böhm József, a me­gyei tanács tanácselnöke kö­szöntötték. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk aíz olasz kommunis­tákkal kialakult kapcsolatnak, amelynek nemcsak jelene, ha­nem jövője is van. A két pár­tot közös eszme, a marxizmus —leninizmus eszméi, az inter­nacionalizmus, a haladásért vívott harc köti össze, vala­mint történelmi múltunk is — hangoztatta üdvözlő szavai­ban Németh Ferenc, s elisme­rőleg szólt arról a harcról, küz­delemről is, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat. A küldöttség nevében Anto- nino Cuffaro mondott köszö­netét a szívélyes, baráti fogad­tatásért, s mint Németh elv­társ, ő is e kapcsolat jelentő­ségét méltatta. — Erősödő kapcsolatunk egyaránt hasznos pártjainknak és .népeinknek is — mondotta Cuffaro elvtárs, amikor arról beszélt, hogy a pártok baráti kapcsolatát követnie kell a Friuli-Venezia Giulia tarto­mány és Somogy megye, vala­mint a két ország népe közötti kapcsolat erősödésének, a tar­talmas együttműködésnek. A-kölcsönös üdvözlések utá- «SSfoeszélgetésen a vendéglátók és as vendégek te beszéltek mnnkíQDkról, legfontosabb oéfjaíkról. Nagyon sok kérdés hangzott el az olasz kommu- rrisfcákiBészéről, akik ehnöndot- ták.«aztfe. hogy az itt szerzett tapasztalatokat nagyszerűen tarijgk hasznosítani, kamatoz- tatcfi munkájukban, s abban te-tftogy megismertessék a tar­tomány lakóival a szocialista építés magyarországi eredmé­nyeit. Délután az OKP küldöttsé­ge —»Böhm József társaságá­ban —• ellátogatott a kisgyalá- m Egyesült Erő Tsz-be. Ott Dombóvári László, a kaposvá­ri járási pártbizottság első titkára. Nadorfalvi Nándor, a tsz elnöke, Decsi József, a tsz I párttitkára, Ostoros István, a I húskombinát igazgatója s a j szövetkezet több vezetője kö- I szöntötték a vendégeket. Nádorfalvi Nándor elnök I tartott tájékoztatót a három i kis község lakóit egyesítő kö­zös gazdaság munkájáról, majd I vendégeink megtekintették a ] szövetkezet büssüi szakosított I szarvasmarha-telepét, ahol Szabó Gábor főállattenyésztő és Dömötör Lajosné telepveze- I tő kalauzolta őket. — Mennyit keresnek a ter­melőszövetkezet tagjai? Ho­gyan gondoskodnak a szakem­berutánpótlásról, s mit tesznek a fiatalok megtartása érdeké­ben? Miből fedezik a gépesí­téshez, az építéshez szükséges kiadásokat? — Ilyen kérdése­ket tettek föl többek között. S ezenkívül az is érdekelte őket, hogy az öregek, a nyug­díjasok, a járadékosok milyen jövedelmet élveznek, hogyan érvényesül a szövetkezeti de­mokrácia, milyen jogai van­nak a tagságnak. A megye és j a járás, valamint a termelő- szövetkezet vezetői alig győz- í ték kielégíteni az érdeklődést. — Örülünk sikereiknek. Kí­vánjuk, hogy tovább erősödjön, gazdagodjon a szövetkezet — mondotta búcsúzóul Antonino Cuffaro elvtárs. Készségesen eleget tettek a vendégek a Szorgalom Szocialista Brigád kérésének, s baráti, üdvözlő sorokat jegyeztek be a brigád­naplóba. A küldöttség vezetője a lá­togatáskor egy arany jel vényt adott át Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első tit­kárának. A Togliatti és Gram- sci elvtárs képével díszített jelvényt az Olasz Kommunista Párt megalakulásának 50. év­fordulójára készítették, s raj­ta ez a felirat olvasható: »Tá­volról jövünk és messze me­gyünk«. S ez a jelvény, valamint az elhangzott szavak is kifejezik azt, amit olaszországi kommu­nista barátaink látogatása is bizonyít: velünk s a többi kommunista pártokkal együtt­működve akarnak ezen az úton, céljaik megvalósítása ér­dekében haladni. Az olasz küldöttség ma dél­előtt hazautazik Somogy me­gyéből. Szálai László Kaposvári építésügyi, műszaki, szervezési filmnapok Hasznosság és célszerűség: építészetünk feladata Kevés piros főkötös leány­arcot látni az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet mű­helyeinek gépsorai mellett. Mindössze tizenöt lány van az elsősök között a várt negyven helyett. — Nem jönnek a lányok — mondja Arató Árpád, az. inté­zet műszaki igazgatóhelyette­se. — Harmadik osztályosaink között még harmincnyolc leány van, tavaly már csak huszonötén jöttek, az idén pe­dig ennél is kevesebben. A fő ok a szülők maradisá- ga. Sokan még ma is úgy gon­dolkodnak: ha nem tudott kö­zépiskolában tovább tanulni, hát maradjon otthon, vagy menjen el egy üzembe betaní­tott munkásnak. «-Nem való a lánynak szakma.« — Mit tesznek azért, hogy kevesebb legyen az ilyen véle­mény? — Rendszeresen járunk a szülői értekezletekre, az osz­tályfőnöki órákra. Igyekszünk megláttatni a szülőkkel a szak­matanulás előnyeit, a gyere­kekkel az egyes szakmák szép­ségeit. Sajnos, nemegyszer hiábavaló ez a munka. Fiatal lányokkal beszélget­tünk a munkapadok mellett, olyanokkal, akik pályaválasz­tásuknál távolabbi jövőjükre is gondoltak. Pintér Mária jó Az emberiség történetének egyik legősibb foglalkozása az építészet. Művelőinek alkotá­sa közérdekű, éppen ezért ál­landóan reflektorfényben volt és van napjainkban is. A szakma művelőinek és művé­szeinek naponta meg kell sze­rezniük a társadalmi elisme­rést: az építészt és az építő­iparost a társadalom bízza meg feladatával. — Haladni a korral, az épü­leteket mindig jobbra, korsze­rűbbre, kényelmesebbre ter­vezni és építeni: ezt csak a legújabb megoldások, eredmé­nyek kutatásával és alkalma­zásával lehet. Az új ismere­tek közvetítésének egyik hasz­nos eszköze a film. Ennek jegyében nyitotta meg tegnap délelőtt a Szabad j Ifjúság filmszínházban Gyula- ; vári Tamás, a Somogy megyei Számítógép készíti a menetrendet 1500 adatlapot küldtek szét (Tudósítónktól) Egyre szaporodik az autó­busszal utazók szánna. Közis­mert, hogy egy-egy új járat indítása, vagy a megszokott leállítása mennyi panasz ere­dője. A Volán Elektronika most a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyának közreműködésével nagyszabású adatgyűjtéssel i-gyeiksziik segíteni a menetrend dek összeállítását. Minden, öt embernél többet foglalkoztató munkahelynek a buszközleke­déssel kapcsolatos kérdőívet küldtek. Az adatlap — amelyet 1500 példányiban küldtek él — 14. pontja »megkérdezi«, hogy mennyit kell gyalogolná a legközelebbi megállóig, szi­lárd 'burkolatú úton halaid­nak-e, hányán közlekednek át­szállással, kik veszik igénybe a diákjáxatokat, s még arra is kíváncsi, hogy milyen menet­rend-módosítást javasolnak. Azt is tudni szeretnék, hogy van-e a tanítási idő után szakköri vagy KiSZ-foglalko- zás, délutáni tanítás, napközi otthon stb. A kitöltött adatlapokat a Volán Elektronika számítógé­pei dolgozzák féL Az eredmé­nyeket az 1974-es autóbusz­menetrendekben — reméljük — az utasok igényeit jól ki­elégítő járatok indításában látjuk viszont. Mozgalmas ősz a kutasi tsz-ben (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezet szak­emberei egész nap a határt járják, ahol most folyik az őszi munkák dandárja. Végh Tivadar főagronómustól kap­tuk a tájékoztatást: — Azon igyekszünk, hogy mielőbb elvessük az őszieket. 52 hektáron az őszi árpa már rég a földben van, a búza 70 tzázalókát szintén elvetettük, a többi alá elkészítettük a magágyat 15 hektárról ki­szedtük a cukorrépát, és el is szállítottuk. Jó közepes volt a termés, elérte hektáromként a 350 mázsát. Mint megtudtuk, kukoricá­ból ugyancsak közepes ter­mésre, van kilátás. Eddig a 2Ö4 hektár egyharmadát szedték le. Minőségileg jobb a hozam, mint tavaly, fontos, hogy ide­jében a górékba kerüljön. Kertészeti növényeket is termeltek, a napokiban szedtek utoljára paprikát. Kilenc hek­táron termelték, és hektáron­ként 170 mázsát adott. A ter­mést a MSK és a Nagyatádi Konzervgyár vette át. Nagyon jól fizetett a paradicsom: 22 hektáron a kitűnő minőség mellett 591 mázsás átlagot adott — Szedésre és értékesítésre vár még mintegy 5 vagon téli káposzta — mondta a főag- ronómus. — Eddig 10 vagon­nal száMítótfcuak éL Állami Építőipari Vállalat igazgatója a III. kaposvári építésügyi, műszaki, szervezé­si filmnapokat. Korunk építészetének fel­adata — szemben a történeti építészet szűk körű igényeivel — általában a tömegek, a la­kosság szükségleteinek a ki­elégítése. Nagy kiterjedésű, összetett épületegyütteseket terveznek a közlekedés- és közműhálózattal együtt. Egész tájegységek, országrészek ar­culatát — lényegében környe­zetünk egészét — határozzák meg az alkalmazott techno­lógiák. Ezekben az években kezd kibontakozni egy új építészeti szemlélet. A bútorokra, a la­kóterek kialakítására, a közte­rek elrendezésére éppen úgy figyel az építész, mint a cso­mópontok szerkesztésére vagy a különböző tájak építészeti arculatát meghatározó nagy­ipari technológia megszerve­zésére. Az igényeknek megfelelő építészet nem a használati funkciók háttérbe szorítására, hanem ezek magas szintű ki­elégítésére törekszik a harmo­nikus, kiegyensúlyozott kör­nyezet megteremtése révén. — Korunk építőiparosának hivatása az, hogy méltó élet- feltételeket teremtsen az em­ber számára. Teljesítése felté­telezi a tudományos és tech­nikai forradalom vívmányai­nak. az új anyagoknak és szerkezeteknek a felhasználá- lását, a nagyipar szervezési és technológiai módszereinek az elsajátítását. Ebben segítenek a kaposvári építésügyi, mű­szaki, szervezési filmnapok — mondta megnyitójában Gyula­vári Tamás. Tegnap délelőtt elsőként a Kaposvár című filmet vetítet­ték. Az ÉTK filmstúdiójának munkatársai fél év alatt ké­szítették el a megyeszékhely távlati rendezési tervét fel­dolgozó munkát. Langl Éva és Márkus Hona. rendű volt az általános isko­lában. Most a mechanikai mű­szerész szakmát tanulja. — Társaim ilyen eredmény­nyel már gimnáziumba pá­lyáztak. Ügy érzem, ez nekem is sikerült volna, mégis ide­jöttem. Többször hallottam, hogy érettségizett ember nem tudott elhelyezkedni, mert nem volt szakmája. Nem szeretnék így járni, először szakmát ta­nulok. — A nehéz reszelő hamar hólyagot tör az apró leányke­zekre. — Egy kicsit sajog, de csöp­pet sem veszi el a kedvemet. Pintér Mária. A tanulópénzt mindenütt meg kell fizetni. A mérnököknek is kell ismerniük az alapvető szakmai műveleteket, fogáso­kat. Mindenki itt kezdi. Mű­szerfalakon vagy kapcsolótáb­lakon csak az dolgozhat, aki már megtanulta a precizitást, megszokta a gondosságot. Aki úgy jön ide, hogy máshol nem állta meg a helyét, nem viszi sok: a. Langl Éva és Márkus Ilona szintén elsős. A marósszakmát tanulják. — Legtöbben éppen erre a szakmára mondják: »nem nő­nek való«. Hogyan esett mégis erre a választásuk? — Édesapám is munkásem­ber, tudja mit jelent ez a szakma, örült is, hogy így döntöttem — mondja Éva. — A barátnőim közül töb­ben nevettek, amikor meghal­lották, hol fogok tovább tanul­ni. Megfigyeltem már, mindig azok sopánkodnak leginkább, aikik legkevesebbet tudnak ar­ról, mi a dolga egy marósnak Már belekóstoltunk, a szakmá­ba. Szívesen maradunk. Mind­ketten a szakmán belül sze­retnénk tovább tanulni. Ezeknek a fiatal lányoknak a tervei megalapozottak, jövő­jük biztos. B. F. Egyesülés után Pusztaszemesen A KORSZERŰ gazdálkodás, a nagy teljesítményű gépek gazdaságos kihasználása kis területeken nem valósítható meg, ezért egyesült az idén a pusztaszemesi, a kereki és a bálványosi tsz. A három szö­vetkezet közül a legnagyobb a bálványosi volt: 2800 hold föl­del járult hozzá a nagy gazda­ság kialakításához. A másik kettő 1300. illetőleg 1400 hold­dal rendelkezett. Az ötezeröt­száz hold most már mindhár­muké, vagyis az egyesült Új Kalász Termelőszövetkezeté. A tagok száma hatszázötven lett. A munkaegységnek Puszta- szemesen volt a legnagyobb értéke. A gazdaságilag legjob­ban megalapozott szövetkezet a bálványosi volt. Egy valami közös volt ezekben a gazdasá­gokban: kevés szántóval ren­delkeztek, és földjeik arany­korona-értéke alacsony volt. Ezért külön-külön jelentősebb eredményeket nem tudtak el­érni. — Ezt a tagságunk is belát­ta — mondta Schulteisz Fü- löpné, az egyesült szövetkezet főkönyvelője, akivel Puszta- szemesen, a gazdaság központi irodájában beszélgettünk. — Amikor a pártszervek és a já­rási hivatal javaslatára a tag­ság elé terjesztettük az egye­sülés gondolatát, szinte egy emberként szavaztak mellette. Egyébként ez a három község közigazgatásilag már régóta egy tanácshoz tartozik. A ta­nácsi központ Kőröshegyen van. A három falu lakossága ösz- szefogott. Ez az összefogás már a nyári munkacsúcs ide­jén meghozta gyümölcsét. Nem kizárólag az időjárásnak kö­szönhető, hogy az 1200 hold gabona betakarításával július 31-én végeztek. A termésátla­gok is jók voltak, 19 mázsa Ől helyett méter, hold helyett hektár Az év végéig minden somo­gyi faluban megkapják az új birtokíveket, amelyeken egy régi, de földterület-számítás­ban, nyilvántartásban mégis új mértékegység, a méter sze­repel. Körülbelül 1968 óta fo­lyik a munka, hogy a régi te­rületmértéket korszerűbb vált­sa fel. A változást sürgette, hogy az országszerte kiépülő gépi adatfeldolgozásnak ter­mészetes rendszere a tízes számrendszer. S amikor a fő­városban a gépi adatfeldolgo­zó központ épült, akkor ke­rült fel az i-re a pont: végle­gesen eldőlt, hogy néhány éven belül a méter lép az öl helyébe. De a változásokat sürgette az is, hogy a négy­szögölenként, illtve kateszt- rális holdanként mért terüle­teket, termésátlagokat iaen nehezen, bonyolult átszámítá­si művelet után lehet csak összehasonlítani a külföldi eredményekkel. S ez minden­képp hátráltatta a megfelelő statisztikai elemző munkát. Megindult tehát a telek­könyvi változások gépi adat- feldolgozása. Évenként két- három megye adatait dolgoz­ták fel a fővárosban. Megyénk csak az utolsók között került sorra. A legtöbb somogyi fa­luban, pusztán eddig már meg is kapták az új rendszerű bir­tokíveket, s hamarosan a még hiányzó településeken is kéz­hez vehetik az átszámított anyagot, amelyben már min­denütt a méter, a négyzetmé­ter, az ár és a hektár szere­pel az öl, négyszögöl és a ka- tasztrális hold helyett. A kimutatásokban tehát rend lesz. De kíváncsi vagyok, hogy meddig »jár még rá a szánk« a jó öreg, megszokott, elavult holdra? Gr. T. holdanként, ami egy olyan ter­melőszövetkezetben, ahol a föld átlagosan 6 aranykorona értékű, szép eredménynek szá­mit. A kukoricát 900 holdon termesztették, eddig ennek 20 százalékáról takarították be a termést, holdanként húsz má­zsát. Az őszi mélyszántás is folyik, a vetéssel végeztek. — Ezen a vidéken igazán nas?v jövője az állattenyésztés­nek van — mondta a főköny­velő. — Jó minőségű legelőink vannak, és a földünk takar­mánytermesztésre alkalmas. A területünk most már elég nagy ahhoz, hogy ezzel az ágazattal komolyabban foglal­kozhassunk. Egy nagy teljesít­ményű terményszárítót is épí­tünk. A következő évtől kezd­ve pedig bekapcsolódunk a szarvasmarhaprogramba. Nagy tételű lucernamag termeszté­sére szerződött a szövetkezet az Agrobotanikai Intézettel. Az ő szakmai tanácsadásuk je­lentős segítség. A GAZDASÁG nemcsak szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Igénybe véve az állami támogatást, a juhte­nyésztést is fejlesztik, hiszen ezen a vidéken bőven van le» gelő. A tejesbárányokat expor* tálják. Egyre több fiatal tér vissza a gazdaságba, elsősorban gépesítés vonzza őket A nyug* díjasokat úgy segíti a szövet kezet, hogy háztáji földjeiket ingyen műveld. D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom