Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

Olajháborút kezdtek az arab országok A hét legfontosablp közel- keleti híre: Koszigin szovjet kormányfő Kairóban járt. Ért­hető, hogy utazását nem je­lentették be előre. Hiszen egy háborúban álló országba láto­gatott el, az is nyilvánvaló, hogy a Szadat elnökkel volt többszöri találkozásáról a hi­vatalos közlemény nem közölt részleteket. A szovjet kor­mányfő és az egyiptomi ál­lamfő tárgyalásának eredményeit a közeli na­pok, hetek, vagy éppen a távolabbi hónapok esemé­nyei mutatják meg. katonai, gazdasági és diplomá­ciai téren egyaránt. Koszigin azt követően járt az egyiptomi fővárosban, hogy Szadat elnök a kairói parla­mentből nyílt üzenetet inté­zett Nixon amerikai elnökhöz: Egyiptom kész elfogadni a tűzszünetet azzal a föltétellel, hogy Izrael azonnal vonja vissza csapatait a megszállt arab területekről az 1967. jú­nius 5-e előtti vonalakra. Egyiptom ugyancsak hajlandó béketárgyalásokat is kezdeni az ENSZ keretében a vala­mennyi nép jogait figyelembe VP’'ő közel-kel»+i *'“ilí"'irőlí A szovjet diplomácia lát­hatóan megsokszorozta erő­feszítéseit a tűzszünet és a békés rendezés érdekében. S ez természetesen nemhogy nem mond ellent, hanem ki is egészíti az arab államoknak nyújtott sokrétű támogatást. Nem vitatható, hogy az Egyesült Államok szintén törekszik bizonyos tiizsziinetl megállapodás elérésére, de nem lehet meglepő, hogy áz amerikai rendezési terv messzemenően figyelembe veszi a szövetségesének, Iz­raelnek és természetesen ma­gának az Amerikai Egye­sült Államok érdekeit. Ez­zel párhuzamosan az Egyesült Államokból, sőt a nyugait-né- metországi amerikai katonai raktárakból is özönlik a hadi­anyag Izraelbe. Ami a hadihelyzetet illeti, a hét közepére elterelődött az izraeli nyomás Szíriáról, ehe­lyett az egyiptomi csapatok el­len összpontosított na­gyobb erőket az izraeli hadvezetés ÍZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Bumedien algériai e1-. Moszkvából hazai .L j i, Belgrádban tárgyalt. — Vár­nában megnyílt a szakszer­vezeti világkongresszus. Kedd: Koszigin szovjet kormány­fő Kairóba érkezett. — Sza­dat egyiptomi elnök a par­lamentben kijelentette, hogy országa kész elfogadni a tűzszünetet és hajlandó bé­ketárgyalásokat kezdeni. Szerda: Nixon négy arab állam kül­ügyminisztereivel tárgyalt. Trudeau kanadai miniszter- elnök hazautazott Kínából. Csütörtök: Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke Berlinbe érkezett. — Jörgensen dán miniszterelnök befejezte hi­vatalos tárgyalásait Moszkvában. Péntek: Koszigin hazautazott Kairó­ból. — A francia szenátusi szavazás eredményének is­meretében Pompidou fel­függesztette az alkotmány- módosítási eljárást. Szombat: Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter befejezte varsói tárgyalásait. — Az »ol aj háborúban-« újabb arab olajtermelő országok csatla­koznak az 5—10 százalékr .3 termelési és szállítási cs k- kentéshez. — Kissinger Moszkvába utazott. tózta tnl. A harcokban itt a szíriai és iraki páncélos alaku­latok vállalták a feladatok oroszlánrészét, de csatlakoztak hozzájuk — végre — jordániai is szaúd-arábiai alakulatok is. (Husszein király a héten sze­mélyesen szemlélte meg a szí­riai fronton levő katonai egy­ségeit.) Változatlanul úgy ítéli meg a katonai szakértők többsége, hogy 1967-hez képest most sok­kal nagyobb az arab ellen­állás. Szélesebb körű az arab orszá­gok együttműködése is. Ez pe­dig nemcsak a frontvonalak alakulására hat ki, hanem befolyásolni képes például az Egyesült Államok magatartá­sát is. Különösen akkor, ami­kor az úgynevezett »olajhábo- rúban« szintén forgatni kez­dik az olajtermelő arab or­szágok a sajátos fegyverüket: a termelés és a szállítás rész­leges csökkentését. Kuvaitban megrendezett tanácskozásu­kon még csak 5 százalékos csökkentést mondtak ki, de kevéssel utána Szaúd-Arábia már tíz százalékos csökkentést jelentett be, Líbia pedig tel­jesen beszüntette az Egyesült Államokba irányuló olajszál­lításait. Mindezek alapján a hét vé­gén az arab világ egyes pont­jain, így például a libanoni fővárosban, Bejrútban, amely mindig is az arab világ legfon­tosabb hírközpontjának szá­mított, a politikai megfigyelők azt kezdték latolgatni, hogy nemsokára elhallgatnak a fegyverek és elkezdődhet­nek a tárgyalások, A közel-keleti háború is­mét háttérbe szorított a héten sok más jelentős nemzetközi eseményt. Pedig érdemes oda­figyelni Jön-gensen dán mi­niszterelnök moszkvai tárgya­lásaira: a kis Dánia egyfelől stratégiai jelentőségi' -rszág a Balti tenger nyugati iíj vatá­Egyiptomi tank útban a frontra. a'elefotó: AP MTI KS) a Szuezl-csatománál. Megkí­sérelték a Sinai félszigeten előrenyomult egyiptomi erők hátába kerülni, sőt, komman­dóegységek átkeltek a csator­na nyugati partjára is. A Szí­riái fronton az előző héten Damaszkusz felé áttörő izraeli páncélos éket sikerült feltar­Csak nálunk! Import nylonkombiné alkalmi ára: 63 Ft Keresse a Somogy megyei lparcikk-kisker.-i Vállalat divatáru-szaküzleteiben! Számlázandó: Dél-dunántúli RÖVIKÖT Vállalat Pécs, Megyeri u. 78 nál, másfelől pillanatnyilag a politikai, gazdasági súlya is megnőtt. A NATO tagja, még­hozzá olyan tagja, amely gyakran helyezkedett szembe egyes túlzó »atlanti** törekvé­sekkel, s ennek kapcsán ar­ra kell gondolntmk, hogy 1974 áprilisában ünnepli fennállá­sának 25. évfordulóját az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete. A jövő év tavaszán napirendre kerül: érdemes-e fenntartani, s ha igen, milyen formában? Dánia képviselője 1 jelenleg a Közös Piac minisz- | téri tanácsának soros elnöke is. így tehat Jörgensen moszk- | vai tárgyalásai a Közös Piac és a KGST kérdéscsoport­jának elővételére is alkal­masak lehettek. Párizsban Pompidou elnök félig-meddig kudarcot vallott azzal a kísérletével, hogy mó­dosíttassa az alkotmányt. A képviselőház és a szenátus I külön-külön megszavazta ugyan a kormány javaslatát, I hogy ezután 5 évre szóljon a -köztársasági elnök megbizatá- ! sa, nem pedig 7 esztendőre, mint eddig, viszont szélesebbé I váljék az államfő jogköre, majdnem olyanná, mint az amerikai elnöké, — nos, ha át is ment a javaslat a parla­ment két házán, nem olyan többséggel, hogy a bonyolult eljárás harmadik és döntő szakaszában meglett volna a kívánt háromötödös többség. Versailles-ban, a napkirály palotájában rendezték volna a képviselők és szenátorok együttes ülését, ahol a szava­zók ilyen többsége kellett vol­na az alkotmány megváltozta­tásához. Mert ez a többség nem mutatkozott előre, Pom­pidou a jelek szerint egy időre felhagyott a tervével... amelynek megvalósulása egyébként nem neki vált vol­na javára, hanem utódját szol­gálta volna, a továbbra is betegesnek mondott államfő aligha áll mégegyszer a választók elé. Az ellenzék azért is támad­ta a javaslatot, mert az az el­nöki rendszert valósította vol­na meg, másrészt pedig azért, mert gyakorlatilag 10 évre hosszabbította volna meg az elnök megbízatását, kétszer 5 esztendőre! Az amerikai pél­da ugyanis azt mutatja, hogy egy elnököt, ha újramegvá- lasztását kéri, szinte lehetet­len megakadályozni az újabb megbízatás megszerzésében. A hét egy különös »hircse- megével- is szolgált: az oslói parlament bizottsága a Nobel- békedíjat megosztva Le Dúc Thonak és Henry Kissingernek Ítélte oda. Az indoklás: sokat tettek a vietnami békemegál­lapodás létrejöttéért. A dön­tést vegyes érzelmekkel fo­gadta a világ. (Még a norvég bizottság két tagja is lemon­dott, tiltakozásul az ellen, hogy a támadó Amerika és a megtámadott Vietnam képvi­selőjét egy kalap alá vették.) Meglehet, hogy az oslói oda- ftélők Kissingert külön akar­ták bátorítani, ugyanolyan fáradhatatlanul lásson mun­kához a közel-keleti válságban is. De a megoldás nem Kissin­ger személyétől függ, hanem például attól, hogy az ameri­kai imperializmus és izraeli szövetségese mennyiben ismeri föl a Közel-Kelet új valósá­gát. Mindamellett igen jelentős­nek ígérkezik Kissinger moszkvai utazása. Az ameri- j kai külügyminiszter elindulá- j sa előtt részt vett az amerikai kabinet ülésén, ahol jelen volt Nixon elnök is, ezenkívül még New Yorkban találkozott Ab­ba Eban izraeli külügyminisz­terrel. Kedden utazik a magyar küldöttség a szovjet fővárosba Mint már arról hírt adtunk tegnapi lapunkban, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székhazában pénteken együt­tes ülést tartott a békeerők vi­lágkongresszusának magyar előkészítő bizottsága és a moszkvai békedemonstráción I részt vevő magyar küldöttség. 1 Október 25-én nyílik meg a j világkongresszus a Kreml | kongresszusi palotájában. A magyar küldöttség összetétele a következő: Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; dr. Pál Lénárd Kossuth-díjas akadé­mikus, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet igazgatója, a kül­döttség vezetőjének helyettese; Albert Antalné általános isko­lai tanár, Nyíregyháza; Balczó András olimpiai és világbaj­nok; Belovicz Károly, a Győr- Sopron megyei Béke és Ba­rátság Bizottság titkára; dr. Berecz János, az Európai Biz­tonság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottságának titkára; dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, az Ökume­nikus Tanács elnöke; dr. Bog­nár József Állami-díjas aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Afroázsiai Kutató Központjának igazga­tója; Búza Ilona tsz-tag, Me­zőhegyes; dr. Czerván Márton­ná, a SZOT Nőbizottságának elnöke; dr. Debrőczi Tibor, a Balatonfüredi Állami Szívkór­ház igazgató főorvosa, Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar írószövetség főtitkár- helyettese; Gál Gyula tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja; dr. Haraszti György egyetemi tanár, az Or­szágos Béketanács elnökségé­nek tagja; dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió el­nökhelyettese, OBT-alelnök; Hortobágyi Gusztáv tsz-elnök, Gyöngyöspata (Heves megye); dr. Ijjas József kalocsai érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, az Opus Pacis és az Or­szágos Báketanács ’ Katolikus Bizottságának elnöke; Dr. Kál- dy Zoltán, a Magyar Evangé­likus Egyház elnök-püspöke, a Béke-világtanács iagja;. dr. Kende István egyetemi do­cens, az Amerikai Egyesült Államok indokínai háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bi­zottság tagja; Kiss Sándor, a Budapesti Közlekedési Válla­lat lakatosa; Kovács Gyulává mezőgazdasági szakszövetke­zeti elnök, Vasad (Pest me­gye); Mészöly Imréné, a Ganz- MÁVAG ifjúmunkása; Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára; dr. Nyilas József tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyet­tes; Lőrincze Péter közgaz­dász, a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága Ifjúsági Bé­keklubjának vezetője; Papp Anna, a Magyar Üttörők Szövetségének titkára; dr. Perényi Imre, a műszaki tudományok doktora, a Buda­pesti Műszaki Egyetem rekto­ra; dr. Pesta László, a Haza­fias Népfront Budapesti Bi­zottságának alelnöke, a Ma­gyar Vöröskereszt budapesti elnöke; Pethö Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Béke­világtanács tagja; Réti Ervin újságíró; Szabó Erzsébet szö- vómunkás. Szegedi Ruhagyár; Székely Sándor vájár. Tatabá­nyai Szénbányák Vállalat; Se­bestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke­világtanács tagja; Simkó Ist­ván, az Ózdi Kohászati Művek előhengerésze, a szocialista munka hőse; Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára; dr. Timkó Imre görögkatoli­kus általános püspöki hely- nők; Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja, az Országos Bé­ketanács alelnöke. 12 százalékkal emelkedett a nyereség a szovjet iparban A tegnapi Izvesztyija közzé­tette a Központi Statisztikai Igazgatóság jelentését a szovjet ipar háromnegyed évi helyze­téről. A legfontosabb termékek többsége tekintetében a szov­jet ipar túlteljesítette termelé­si és termékreálizálási tervét. Az ipari termelés az elmúlt év azonos időszakához képest 7,3 százalékkal, a munka termelé­kenysége 5,8 százalékkal növe­kedett. A termelés növekedésé­nek 82 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Kilenc hónap alatt az ! elmúlt év azonos időszakához í képest 13 százalékkal növelte termelését a gépgyártás. Túl- j teljesítették tervüket az ösz- szes szovjet köztársaságok és tavalyihoz képest 12 százalék­kal emelkedett az iparban a nyereség. Pilfy József | az összes minisztériumok. A Pham Van Dong Erfurt megyében Az NDK-ban tartózkodó vietnami párt- és kormány- küldöttség a hétvégét Erfurt megyében tölti. Tegnap a kül­döttség nagygyűlésen találko­zott Erfurt város dolgozóival. A nagygyűlés szónoka Pham Van Dong a VDK és Horst Sindermann, az NDK minisz­terelnöke volt Tegnap dél­után a vietnami vendégek egy mezőgazdasági szövetkezeti társulással ismerkedtek meg. WROCLAWTÓL MOSZKVÁIG A békemozgalom 25 esztendeje »A ml békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörő­dők pacifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat fölvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvé­deni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó, és még­is háborút akarnak, azoknak nyíltan, de hatarozottan kije­lentjük, számolniuk kell ve­lünk!« — Joliot Curienak. a világhírű Nobel-díjas tudós­nak a szavai ezek, aki kiemel­kedő szerepet vállalt a világ békemozgalmának megterem­tésében. Éppen huszonöt évvel ez­előtt hangzottak el a fenti mondatok. S mögöttük olyan felismerések húzódtak meg, amelyek a béke megóvása ér­dekében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit. Először a szovjet, a francia és a lengyel értelmiség kiemelke­dő személyiségei mozdultak meg, és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroc- ’nwban ö*- • vilit ötszáz eu­'■pai ért*-’ d, hogy aaeg­■ vizsgálja, mit lehet és mit kell ! tenni az új háború veszélye el- i len. Határozatuk, majd tevé­kenységük nyomán 1949 ápri­lisában megindult a nemzet- : közi békemozgalom szervezése. A kibontakozásnak azonban i már kezdetben is megvoltak j az ellenzői. Az erősödő hideg- \ háborús légkörben a francia i kormány a küldöttek egy ré­szétől megtagadta a beutazási 1 vízumot. így a konferencia I párhuzamosan ülésezett Pá­rizsban es Prágában. Az ott született határozatok még ma is változatlanul egyik í alapelvét képezik a világ bé- kemozgalmanak. A konferen­cia részvevői elítélték a kato­nai egyezményeket, a fegyver­kezési hajszát, követelték az atomfegyverek és a tömeg- pusztító eszközök betiltását, síkra szálltak a népek nem­zeti függetlenségéért és ön­rendelkezési jogáért, a demok­ratikus szabadságjogokért. Fölléptek a háborús propa­ganda ellen, és élesen elítél­ték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor A Béke-vilii«tanács nagygyűlése 1953-ban Budapest«), a Kossuth téren. landó nemzetközi bizottság alakult, amely 1950-ben Var­sóban Béke-világtanáccsá bő­vült, és azóta is ezen a né­ven működik. Ezt követően megalakultak a békebizottsá- "ok és a7 p-***e~ (MTI fotó — KS) lyesedett, mind nagyobb tő megeket mozgatott meg a pá rizsi kiáltványban megfogal mázott általános célkitűzése ken belül a mindenkori polí j tikai helyzetnek megfeleli '---'■r'* feladatok végrehajts *juk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom