Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

Tájékoztató a tóparton Zöldtüdőt kap a város A megyei párt-vb tagjai a barcsi fűrészüzemben, a parkerdőkben Rendszeres, hogy a megyei párt-végrehajtó bizottság időn­ként meglátogat egy-egy vá­rost, gyárat, vállalatot, s a helyszínen ismerkedik a párt- határozatok megvalósulásá­val. E héten a barcsi fűrész­üzemben és a Kaposvár kör­nyéki parkerdőben jártak a végrehajtó bizottság tagjai a Somogy megyei Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezetői­nek meghívására. A barcsi fűrészüzemben Illés Dezső ve­zérigazgató, Szabó János, a fűrészüzem igazgatója, Acs József főmérnök adott tájé­koztatót, A gazdaság helyze­tével, a fejlesztési elképzelé­sekkel, az évenként hatszáz­ezer négyzetméter panelpar­kettát gyártó üzem jelentősé­gével ismerkedtek meg a ven­dégek, majd megnézték az utóbbi időben meggyorsult építkezést. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a barcsi ve­zetők is sokat tesznek a beru­házás megvalósulásáért. Sü­veges Sándor, a járási pártbi­zottság első titkára kiemelte, hogy nagy hatással van a te­lepülésre ez a beruházás, hi­szen többek között bevezetik a gázt, megjavul a villamos- energia-szolgáltatás. Egyre több szó esik mosta­nában a város környéki park­erdők szerepéről, a környe­zetvédelemről. A gazdaság sokat tett ezért a programért, jól használta föl azt a hatmil­lió forintot, amelyet Kapos­vár centenáriumának alkal­mából a megyei pártbizottság segítségével kapott. Délután dr. Tarján Lászióné, a gazda­ság tájrendezési és közjóléti osztályának vezetője a tokaji halastavak partján tájékoztat­ta a végrehajtó bizottság tag­jait az erdészeti környezetvé­delemről, a közjóléti program­ról. Az erdő ma már nemcsak a fatermesztés színhelye, ha­nem környezetvédelmi, vala­mint szociális és üdülési funk­ciója is van. A Somogy me­gyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság úgy állította össze a távlati fejlesztési tervét, hogy a 87 ezer hektár állami erdőből 10 700 hektár környe­zetvédelmi, 8700 pedig szociá­lis és üdülési célokat szolgál majd. Hogy hova kerülnek a szo­ciális, üdülési célú erdők? A nagyobb települések környé­kén, valamint a Balaton déli partján tervez ilyet a gazda­ság. Egyébként a közjóléti program a Kaposvár környé­ki parkerdők kialakításával kezdődött. A centenárium al­kalmából kapott hatmillióból 4,8 milliót fordított a gazda­ság erre, 1,2 milliót pedig Ka­posvár belterületének fásítá- ■ sára. A gyertyánosi erdőben i csaknem hatszázezer forintért sétautak, parkolóhelyek, eső­beállók, hidak épültek és egy kilátó. Ez a város turistaer­deje. A társadalmi munkában épült turistaház előtt a víz­ügy támogatásával tó készül, s zöldfolyosó takarja el a kór­ház célgazdaságát. A százötven hektár terüle­ten fekvő tokaji parkerdő ki­építésére két és fél milliót fordítottak. Ebből épült az autó-, a sétaút, a parkoló, a gyermekjátszótér, a szalonna­sütőhely stb. Elkészült az er­dei tornapálya. A szervezetét regenerálni kívánó kiránduló tizenhat állomáson áthaladva, háromféle erősségű tornagya­korlatok között válogathat. A gazdaság a tokaji parkerdőt elsősorban sporterdőnek szán­ja, ugyanis a kaposváriak kö­zött kevés az aktív sportem­ber, több iskolának nincs tor­naterme. Az erdőben például összevontan tornaórákat tart­hatnának, kihasználva a sza­badtéri testnevelés lehetőségét. Jó sportlehetőséget ad a tokaji erdő északi peremén már ko­rábban elkészült futóvadlövő­pálya. Ha a tokaji tavak — amelyek most a tsz kezelésé­ben vannak — átkerülnének a gazdasághoz, akkor a sport­horgászatnak is otthont ad­hatnának. A város szempontjából leg­jelentősebb város környéki ki­rándulóerdő a Gombás-Dese­Milyen ma és milyen a kenyér? lesz Kenyér. Mindennapi étren­dünknek még ma is nélkülöz­hetetlen tartozéka. Még akkor is, ha korunkban egyre erő­teljesebben átalakul a táplál­kozás hagyományos szerkeze­te. A kenyér változatlanul az étrend, fontos része marad, legföljebb maga a kenyér változik: jobb lesz, szebb, íz- letesebb. De vajon jobb lesz-e a ke­nyér? Mert ma még — a me­gyeszékhelyen és Somogy töb­bi részén is — ennek az át­nyér ugyanis jóllakat, de nem táplál jól, mert szénhidrátdús, tehát kevesebb nemes szerves anyagot tartalmaz. Mégis, az évszázados beidegződés, a tár­sadalomban meglevő szívós kenyérkultusz miatt a legfon­tosabb feladat az volt, hogy ezzel az alapvető termékkel megfelelően ellátott legyen az> ország. Kenyérgyárak láncola­tát hozták létre, szállítójármű­veket kaptak a sütőipari vál­lalatok, hogy a legtávolabbi falvakba is el tudják juttatni Sütés bűzben többször is meg forgatják az FINK-kenyerek. aiakulásnak viszonylag kevés jelét látjuk, tapasztaljuk. Meg­jelent a boltokban néhány, rö­vid idő alatt közkedveltté vált készítmény: zsemlekenyér, szegedi cipó, kempingkenyér stb. De ezeknek az ára ma még magas. Két, egyenként félkilós zsemlekenyérért nyolc forintot kell kifizetni, s ezen a pénzen már egy kétkilós ke­nyeret is vásárolhatunk. Még marad is két doboz gyufára való. így az emberek zöme ma még a kétkilós kenyeret veszi, ünnepnapok előtt sokszor kettőt-hármal is. S ezzel eljutottunk a kenyér­ellátás alapkérdéséhez. Ne­vezetesen : lehet-e megfelelő mennyiségű kenyeret jó minő­ségben sütni a jelenlegi kö­rülmények között? 1945 óta ugyanis néhány olyan változás következett be, amelyet — nagy vonalakban — minden­képpen meg kell említeni. Má­ra szinte mindenütt eltűntek a dagasztóteknők, szétbontották a hajdani kemencéket, s fa­lun is a boltban vásárolják a kenyeret. Ezzel együtt a ko­rábbi szűk esztendők után megnőtt a kenyérfogyasztás. Sok kenyeret fogyasztani nem éppen a szegénység jele, de asm is a gazdagságé. A ke­a friss kenyeret. A kenyér­fogyasztás rohamos emelkedé­se és a hajdani »önellátás« hirtelen megszűnése miatt azonban — mint a szakzsargon mondja — az igények lökés­szerűen jelentkeztek. A gyá­rak, a sütőipari üzemek csak úgy bírták a termelést, hogy gépesítettek, másrészt egyes technológiai folyamatokat — amelyek késleltették a terme­lést — egyszerűen elhagytak. A gépesítés azonban nem volt mindig a legszerencsé­sebb. Az egyes technológiai folyamatok elhagyása és a liszt egyenetlen minősége következ­tében sok helyen sületlen, la­pos lett a kenyér. A sütés után 38 órával már száraz, élvez­hetetlen és szemre egyáltalán nem kívánatos, sőt a zötyögős utakon kiszállítva egy-egy tá­volabbi községbe egyenesen gusztustalanná formátlano- dott. A kenyérfront azonban, ha lassan is, de átalakulóban van. Igazolásul álljon itt egy mai jellemző példa. Siófokon a Sió Aruház sü­tőüzemében néhány éve új kenyér »látott napvilágot« Ropogós volt, könnyű héjú, könnyű belű és fehér A sütó- ‘ üzemben hagyományos (kezi> technológiával készült. A »konkurrencia« jó minőségű árujának láttán a helyi ke­nyérgyárban is törni kezdték a fejüket, hogy lehet-e a mennyiségi termelés mellett jó kenyeret sütni. (Az áfész sü­tőüzeme és az állami sütőipar között ugyanis van egy óriási különbség. Az előbbi nem fe­lelős az ellátásért, tehát any- nyi és olyan kenyeret süt, amennyit és amilyet akar. Az állami sütőipar viszont igen, tehát szorítják a mennyiségi normák.) S a töprengést ha­marosan tettek követték. Sió­fokon már jó ideje árusítják a sütőipar szaküzleteiben és< más siófoki boltokban az úgy­nevezett finom, fehér FNK- kenyeret (falazat nélküli ke­mencében sült), amely leg­alábbis fölveszi a versenyt az áfész sütőüzemének terméké­vel. Az űj kenyér készítésének technológiáját érdemes job­ban szemügyre venni. A köz­hiedelem szerint ugyanis jó kenyeret csak hagyományos módon, kézzel lehet készíteni. Az FNK-kenyér viszont a leg­korszerűbb gépek, sütési eljá­rások és a kézi munka kom­binációján alapul. Sikerült a hagyományos módszereket (kézi kidolgozás, adagolás) a fejlett gépi (intenzív dagasztó, speciális, dúsan gőzölt, falazat nélküli kemencék) eljárások­kal »összehozni«, S nézetünk szerint ez a fejlődés útja. — Nem mindegy, hogyan gépesítünk — mondta Kovács Lipót, a siófoki gyár üzemve­zetője. — A megdagasztott, le­vegővel és élesztő baktériu­mokkal telt »életes« tésztát, ha a gépi adagolóba helyezzük, ott tönkremegy, elveszíti jó sütési tulajdonságait Ügy is mondhatnám, hogy a gép ösz- szepréseli, kiszorítja a tésztá­ból a szuszt. Az FNK-kenye- ret viszont kézzel adagolják. Az FNK-kenyér a holnap kenyere. A holnapé, amely­ben kevesebbet fogyasztunk ebből az ősi táplálékból, de feltétlenül jobbat, finomabbat kérünk majd. Olyat, amelyik ízletes, kívánatos, lágy, omló belű és három napig is élvez­hető. Az FNK-kenyér ilyen. — Miért nem gyártanak belőle többet? — Ma egy kemencében két mázsa normálkenyér sül ki, az FNK-ból pedig csak 1,2 mázsa. S ha minden kemen­cében FNK sülne — a jelenle­gi fogyasztás mellett —, alig­ha jutna a vidéki boltokba is kenyér. Hát ezért «8, T. da, amely tulajdonképpen a város zöldkapuja. A négyszáz­ötven hektár területű erdő nagy tömegek befogadására alkalmas. Kaposvár zöldöve­zeti tervében zöldfolyosó köti majd össze a város északnyu­gati részével, így a parkerdő mintegy zöldtüdeje lesz a me­gyeszékhelynek. E parkerdőt a gazdaság két lépcsőben építi ki: az idén 1,7 millió forintos költséggel a gombási oldalt, jövőre pedig a desedai részt 2,2 millió forint felhasználá­sával. A gombási parkerdőnél már megépült az autóút, a ( két parkoló, a buszforduló. Most már könnyen megköze­líthető buszon is a parkerdő. A Pannónia a közeljövőben kisvendéglőt épít a desedai erdőszélen. Már kész a 67-es út mellett a menedékház, a magyaregresi bejárat közelé­ben a játszótér gyermekkilá­tóval. Biztosan nagy sikere lesz a jövőre elkészülő okta­tóhelynek: itt a tájunkra jel­lemző erdei madarakkal és növényekkel ismerkedhetnek meg az iskolások. Kis labda­rúgó- és röplabdapálya is épül az egresi részen. A megyei párt-vb tagjai megnézték az erdei tornapá­lyát, a gombási erdőben a gyermekjátszóteret, a Pipitér menedékházat Mindenki nagy elismeréssel nyilatkozott a há­rom parkerdő kiépítéséről. Egyetértettek az osztályveze­tővel abban, hogy megtérül a- beruházott összeg a kirándulók egészségének, munkakedvének regenerálódásával. Illés Dezsőd vezérigazgató szerint mindez Somogyot gazdagítja. Németh- Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára elmondta,, hogy ha Somogy valamiben: gazdag, sikkor természeti kin­csekben igen, s ezt bátran, V ezetőségYála sztás után A közelmúltban zajlottak le a vezetőségyálasztó taggyűlé­sek a VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyárának nyolc alap- szervezetében. Itt választották meg azt a hatvan fiatalt, aki a gyár háromszáz KISZ-tagját képviseíóe a küldöttértekezle­ten. Baksa Ferenccel, a gyár KISZ-bizottságának titkárával és három újra megválasztott alapszervezeti titkárral, Nagy Ferenccel, Körtés Józseffel és Arnold Ervinnel arról beszél­gettünk, milyen kérdésekre adott feleletet a mostani vá­lasztás. — A választás időpontja a KISZ VHI. és IX. kongresszu­sa közötti időszak közepére esik. Számvetést kell készíteni arról, hogy a kongresszus ha­tározataiból mi valósult meg eddig, és miben kell még elő­relépni — mondta Baksa Fe­renc. — Van bőven tennivaló az alapszervezetek szervezeti életének javításában. Egy pél­da: néhány alapszervezetünk­ben már-már szokás volt, hogy a feladatokat a titkár meg né­hány aktív ember végezte el, és nem az egész közösség. Klubesten, politikai foglalko­záson, társadalmi munkán' ugyanazok az arcok, örvende­tes, hogy van ilyen mag, ez azonban nem lehet elég. Tá­léin ebben legfontosabb előre­lépnünk. A nyolcas alapszervezet KISZ-titkára saját tapasztala­taival válaszolt. — Régebben a vezető moz­gatta a tagokat, hogy legyen valami, nálunk most épp for­dított a helyzet, a tagok jön­nek hozzám elképzeléseikkel, -javaslataikkal, terveikkel. így-' mondta Körtés József, a kettes alapszervezet tiktára, akit egyébként megválasztottak a vb tagjának is. — Az ifjúsági, törvény hatá­rozatainak végrehajtásáról, il­letve végre nem hajtásáról, a KISZ-lakásépítési akció gond­jairól, a tömegsport kihaszná­latlan lehetőségeiről, a szak­munkástanulók helyzetéről, a pályakezdő fiatalok beillesz­kedésének problémáiról hang­zott el a legtöbb hozzászólás. Németh Erzsébet a gyár ve­zetőinek megköszönte a fiata­lok továbbtanulásához nyújtott segítséget. Saláta Andor szb- titkár a fiatalok segítségét kérte a sportpálya építéséhez. Vitkai Sándor, a Fiatal Alko­tók Körének munkájáról és a következő év programjáról be­szélt. Legjelentősebb lesz a ki­váló ifjúmunkás és a szakma ifjú mestere versenysorozat. — A gyár alapszervezetei szoros kapcsolatot tartanak egymással. Példa erre a legna­gyobb — 59 tagú — kettes és a hetes alapszervezet együtt­működése a MÉH papírgyűjté­si akciójában. A pénzből kö­zösen fizetik a klubdélutáno- “kat és a közös kirándulásokat. A harminckilenc tagú hetes alapszervezet titkára Arnold Ervin. — Négyen vagyunk fiúk, a ttöbbi lány és asszony. Ez áz »elsöprő« nőtöbbség sok gondot okoz. Gyárunkban öt alapszer- •vezettel elégedett a vezetőség, három munkáját gyengébbnek ítélik. Mi a gyengébbek közé tartozunk. Az okokról: a tagok több műhelyben dolgoznak, két műszakban. Ez nehezíti a kö­.jzös akciók szervezését. Nagy a munkaerő-vándorlás a biztosí- ítószerelde betanított munkás­. a, „ w __„a .«minél. Tagjaink többségének a Z, SP?rt?an és a h<TVe , nincs.szakmája. Nálunk, mér hogy iétrejött 32 a nyékét értünk el. Bizonyítják amelyre mindig lehet aggal),. »ezt a városi KISZ-bizottsággal;;JZL- ‘közösen rendezett honvédelmi; ... . , . ráz,- alapszervezeti titkár dolgai l okosan, az itt elő emberek ja— üs 'könnyebb. vára föl kell használni. Fel­hívta a figyelmet hogy ne engedjenek például kivágná a- Zselicségben több száz éves fákat. A társadalmi szervek­nek is nagy szerepük van a- birtokunkban levő természeti kincsek védelmében. Elismer­te, hogy a gazdaság az átla­gosnál többet tett a közjóléti erdők kialakításáért, s ezért elismerés illeti. Az egész napos program be­fejezésekor mindenki azzal búcsúzott, hogy propagandis­tája lesz mindannak, amit ezen a napon látott. U G. verseny és a sportversenyek. A RISZ-kongresszus óta a honvédelmi nevelő munkánk ífólyamatos, ám a városi KISZ határozatának nem tudtunk eleget tenni, nem sikerült ön­íálló Ifjú Gárda-szakaszt aia- Ehessünk. nunk. Ennek megszervezé- (sén kívül a politikai oktató­imunka tartalmi színvonalának javítása és a szervezet kom­munista vonásainak erősítése ta feladatunk. A vezetőségválasztó taggyű­léseken és a küldöttértekezle­ten sok jó hozzászólás, hasz­nos javaslat hangzott el — A gyár jól'működő alapszer- vezeti »magjaira; vár a vál­toztatás-feladata, hogy a két. év múlva soron következő számvetésnél már csak jől dol- gozó alapszervezetekről beszél­Szenes Imre, a megyei? KISZ - bizottság első titkára azt mondta, mintegy válaszként az őt megelőző, nagyon is általá­nosságokban beszélő hozzászó­lóknak: Nem elvek hangozta­tására van most szükség, ha­nem az elvek alapjan végre­hajtott tettekre, í B, F. Szívvel-lélekkel — Véletlenül kerültem a községbe tíz évvel ezelőtt, be­teg gyógyszerész kollegámat helyettesíteni. Azután megtet­szett a község, megtetszettek az itt élő emberek meg a ten­ni akarás. Maradtam, s ma mar mesztegny őrnek tartom magam. Nyughatatlan ember dr. Győrbíró Árpád mesztegnyői gyógyszerész. Egyike azoknak a falun élő értelmiségieknek, akik munkájuk mellett is ta­lálnak időt arra, hogy részt vegyenek a közéletben. Végigjárjuk a nagyon szép, minden szükséges helyiséggel, szolgálati lakással rendelkező patikát, amely néhány évvel ezelőtt épült — Van olyan nap, hogy nyolcvanan, százan jönnek gyógyszerért. Feleségemmel együtt — aiki gyógyszertári asszisztens — ilyenkor meg­állás nélkül dolgozunk. Azután akadnak napok, mint a mai is, hogy kevesen nyitják be a gyógyszertár ajtaját, persze unatkozni ilyenkor sincs időm. A kis irodában két jókora polc könyvekkel megrakva. — Ezek a gyógyszerész-szak- könyvek hivatásomhoz, a jog- tudományi munkák pedig hobbytmhoz nyújtanak segítsé­get, új ismeretekéit Szüntelen érdeklődiés, tamul- m vágyás jellemzi. Amikor 1959-ben megszerezte agyógy- szerészdiplomát, nem gondolt a tanulás befejezésére. Né­hány évvel később jelentke- j zett a pécsi jogtudományi | egyetemre, s levelező tagoza- I ton summa cam laude jogi [diplomái szerzett. — Bekor nyfR alkalmam, hogy elmélyüilitetoiben, foglal­kozzam a marxizmussal, a társadalmi, politikai tudomá­nyokkal. S ez az érdeklődés vezetett a pártiba, hogy segít­sek a párt politikájának ter­jesztésében, a község lakói tu­datának formálásaiban Meszrtegnyőn lett pánttag, s ma. a községi területi párt- szervezet titkára. Egyik leg­nagyobb céljuk volt, amelyet sikeresen, valósítottak meg: összefogni, a község fejleszté­se, előrelépése érdekéiben hasz­nosítani az ott élő értelmiség és valamennyi ember erejét Azután politikai tartalommal megtölteni az ifjúsági szerve­zet munkáját, hogy a fiatalok ne csak a sportolásiban vagy a táncólásban lássák felada­tukat Ezért vezette a fiatalok po­litikai oktatását s ezért vál­lalt előadásokat a most in­duló marxista — Nagyszerű segítőtársaim vannak, akikkel öröm együtt dolgozná — mondta, amikor arról beszélt, hogy Stokker István tanácselnök, Vass Ist­ván, a Hazafias Népfront köz­ségi elnöke, Térelmes Ferenc pártíbizottsági tag mind olyan emberek, akik szívügyüknek tartják Mesztegnyő fejleszté­sét. Dr. Göndöcs László kör­zeti főorvosról is így szól, aki­vel elhatározták: ismeretter­jesztő előadásokat tartanak, a vegyszerek használatával kap­csolatos veszélyekre hívják majd föl a község lakóinak fi­gyelmét Ahogyan Mesztegny őröl, az «tt élő emberekről beszél, sza­vaiból is kiéreztem,, amit be­szélgetésünk elején mondott: «zíwel-lélekkel mesztegnyői, noha csiak tíz évvel ezelőtt, akkor is véletlenül került a községbe. Tanácstag, végrehajtó bizott­sági tag is. A gyógyszertár ajtaján gyak­ran nyitnak be olyan embe­rek, akik nem orvosságért, ha­nem segítségért mennek dr. Győrbíró Árpádhoz. Keresik őt mint tanácstagot, mint párt- tiífcárt s mint jogászt is. A maszegnyőiek közéjük tartozó­nak tekintik, bíznak benne. Ezt a bizalmat a iköz érdeké­ben végzett tízesztendei mun­kájával érdemelte ki. Szalai László Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom