Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

I Mozaiklapok 17 színben m fitps7 műkóüzpméhpn A balatonmárlai áfész niükőü zeni ében kél műszakban 30— 35 ezer darab mozaiklapot készítenek két méretben, 17 szín­ben. A lapokat az TÜZÉP-eknek, az építőipari vállalatok­nak és a TÖVAL-oknak szállítják. A esiszolórészleg három műszakban dolgozik. SOMOGYI GÉZA * Jégkoporsó 48. — Jól van, de beteg. Leg­alább most ne ugrasd! Hal­lottam, mi történt vele. — Szinte kérlelte a hadnagyot, aki lángvörös képpel ült a he­lyén, és zavarában a poharát forgatta. Félig lehunyt szem­pillája alól lesújtó pillantáso­kat lövellt Gyimessy' felé, aki hirtelen nagyon szomjas lett, és egymás után hajtotta le a pohár vizeket, majd engedel- met kért a távozásra és elsie­tett. Megadóan bandukolt már egy fél órája, amikor nem tudni honnan, egy kis esőfelhő orvul rázúdította majd összes alkatrészeit. Alsóruháig el­ázott. Az imént még csontke­mény, poros út nyúlós sárten- gerré vált. — A fene egye meg — morogta dühös csodálko­zással — a sárga út a víztől hogy tud ilven koszos fekete lenni. S köbben keservesen da gasztoHi i sarat. A vasta3 sár ma id nem le- vála—■r'-'ntfl+'nnu1 tnhb kilós súllyal ragadt a bakancsára és hiába csapkodta le, újabb ragadt rá. Végül is rájött, hogy ha fent hagyja, a sár a saját súlyától jobban leválik. Észre sem vette, hogy mi­lyen közel jár már a tábor­helyhez, úgy el volt foglalva a taposássai. Egy kilométerre a végcéltól, már teljesen meg­száradt a ruhája, és az út is­mét száraz, kőkemény volt. A mély keréknyomokban bukdá­csolva érkezett meg ahhoz a ponthoz, ahol le kellett térni az útról, és átvágni az erdő­foltok között, a táborhely felé. Jólesően gondolt az ebédre, amit már alig várt. Közben térden fejül érő fűben, hepe­hupás talajon botorkált, mi­kor rövid, éles, pattogó füttyö­ket hallott, majd alig észreve­hető késéssel, szinte egv idő­ben motorzúgást, jobbról fent- röl. Tolnai fölkapta a fejét, és egy vadászgép orrát pillantot­ta meg. A gép orrán egy csil­logó le'gyezőt, amelynek köze­péből és a jobbra-balra szét- álló, botoknak ható szárnyak­ból, apró villanások árulták el a füttyök eredetét. A föld már spriccelt is kö­rülötte, tövestől dobálva föl a fűcsomókat. Mire észbe kapott, az orosz vadász fültépő sivítással ke­veri dörgéssel alig öt méterre II munkahelyi közösség bázisai ! Két nyelven vásárolnak N apjainkban tovább erő­södik és fejlődik a szó- cialista brigádmozga- i lom. A hangsúly a szocialista 1 brigádtagok számának növelé- j séről, áttevődött a gazdasági- ; gazdaságossági, tudati, erköl-! esi követelmények teljesítésé­re. A pártszervezeteknek je- j lenleg ezt a tendenciát kell j még következetesebben szor­galmazniuk és érvényesíteni- j ük. így érhetjük el. hogy a , szocialista brigádmozgalom mindinkább a gazdasági tevé­kenység bázisává, a szocialista | ember formálásának ösztön­zőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek ; életében a szocialista brigá- | dók összetett szerepet' játsza­nak. Feladatkörük egyaránt j magába foglal gazdasági, poli- I tikai és ideológiai tényezőket. | A szocialista brigádok gaz- ! dasági tevékenysége közismer­ten szerteágazó. Az éves ter­vek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ök alkot­ják a szocialista munkaver- senymozgalom bázisát is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, | fiárt bizottságoknak nincs ten­nivalójuk e kollektív gazdasá- j gi tevékenységnek a fejleszté- j sében. Sőt, éppen ez az a te­rület, ahol az előrelépés kUlö- j nősen szükséges. Mindenek- I előtt olyan feltételeket kell te­remteni, amelyek / biztosítják, j hogy a brigád vállalásai job- J ban igazodjanak a vállalati tervekhez. A jelenlegi vállalá- j sok között még akadnak csu- ■ pán formálisak, mert a brigá- j dók nem ismerik eléggé a vál- lalat legégetőbb gondjait, az i előttük álló konkrét feladato­kat. Az üzemi pártszerveze- j teknek és pártbizottságoknak j törekedniük kell arra. hogy a í gazdasági vezetők ne csupán { tudomásul vegyék, »látiamoz- j zák« a vállalásokat, hanem j tevékenyen vegyenek részt j kialakításukban. Meg kell ér­teni: a brigádok öntevékeny - sége nem jelentheti azt. hogy i a gazdasági vezetők magukra I hagyják őket vállalásaik ki- ] alakításában. A pártszervezeteknek föl kell ismerniük a végrehajtás j értékelésének fontosságát! Az | értékelés nem korlátozódhat csak (negyedévi, félévi, vagy i esetleg éves) ciklusokra. Ez j esetben ugyanis óhatatlanul ! formálissá válik. Ez elkerül­hető. ha az értékelés rendsze- : rés és folyamatos. Helyesen j cselekednek ott, ahol nem­a feje fölött száguldott el, úgy, hogy ijedtében elvágódott, s még az arcát is betemette a földbe. Közvetlenül utana is­mét sorozatot hallott, majd egy másik gép is elrepült fö­lötte. A hosszú fűszálak, mint egy hangolatlan hárfa, csilin­gelő zizzenéssel sírtak föl, hosszan hajladozva a száguldó gép után. Pillanatokon belül csönd lett. Semmi mást nem hallott, mint a közeli erdőben egy ka­kukk hangját és a rovarok zümmögését. Megnyugodva, de még min­dig reszketve állt föl, és körül­nézett. Mintha rossz álom lett volna, oly valószínűtlennek hatott a gépek támadása. A békés és csöndes tájon körben semmi sem árulta el, hogy mi történt, csak a kitépett fűcso­mók és a fekvő fűszálak, aho­vá levágta magát. Eszébe jutott Juhos. Moso­lyogva értette meg: miért kel­lett Vízinek ülőfürdőt készí­teni a gazdája számára. Min­den eshetőségre gondolva ta­pogatta magát öv alatt, mikor a bal karján melegséget ér­zett. A kezefeje csupa vér volt. — Eltaláltak! Megsebesül­tem! — állapította meg. Maga is meglepődött, hogy milyen nyugodtan fogadta az észlelést.. Fájdalmat nem ér­zeti. csak a felső karja köze­pén égető érzés kezdett ter­jengem. Mintha tüzes vas kö­zelében lenne. A karja moz­gott. --Csontot nem talált« — állapította meg megkönnyeb­bülten. Zubbonya ujján egy tépett nyílást talált. Az ége­tő érzés most már fájdalom­má erősödött, és kezét a vér teljesen elborította. Gyorsan lerántotta a nad­rágszíját. és gyors mozdula­tokkal, a zubbonyt le sem vé­csak év végén, hanem év köz­ben is — a teljesítményekhez ezáltal rugalmasabban igazod­va — jutalmazzák a kiemel­kedő eredményeket. Jól bevált ösztönző például a -havi bri­gádzászló«, melyet a legjobb­nak bizonyult szocialista bri­gád egy hónapig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb értékelé­sek is reálisabbakká válnak, mert a havonként, mintegy •menetközben« . elvégzett érté­kelések jobb alapot képez­nek. A szocialista brigádok sok­oldalú társadalmi-politikai ak­tivitást is kifejtenek. Széles körűek — es igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, melyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezde­ményeznek. Különböző szociá­lis-jóléti akciók kezdeménye­zésében és végrehajtásában is jelentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó in­tézetek patronálása. A szociálpolitikai célok és tevékenységek gazdag válto­zatossága is mutatja, hogy a szocialista brigádok tevékeny­sége nemcsak a termelőmun­kában jelentős, hanem az új típusú szocialista közösségi szellem kialakulasaban is. A kollektivizmus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben je­lentkeznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nél­kül állítható: a szocialista bri­gád mozgalom olyan fejlettsé­gi szintet ért el. hogy az üze­mek jelentős részében e kol­lektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, allami. szak- szervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a felisme­rés egyes üzemekben már ab­ban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit’ bevonják a lényeges döntések meghozatalába. Ennek formái, módszerei természetesen elté­rőek, hiszen az üzemek lét­száma. szervezeti felépítése, technikai fejlettsége ugyan­csak különböző. Néhol a szo­cialista brigádok vezetői rend­szeresen részt vesznek a mű­szaki tanácskozásokon, má­sutt külön értekezleten vitat­ják meg a készülő döntéseket és határozatokat. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a he­lyes úton. amelyek kezdemé­nyezik a szocialista brigádve­zetők bevonását döntéseik ki­alakításába. r Ó vni ,kívánunk azonban a szocialista brigádok szerepének félreisme­résétől. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredmé­nyes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádoktól függ. Hangsúlyozni kell: e kollektí­vák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szere­pük nem kizárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista bri­gádok mozgalma, ha csak ők vállalnak részt a feladatok megoldásából. De akkor erős a szocialista brigádmozgalom, ha hajtóerejévé válik a mun­kahelyi közösségnek, ha te­vékenységével, példamutatá­sával. az üzem összes brigád­jának és dolgozójának tevé­kenységét a helyes, meghatá­rozott irányban befolyásolja. Dr. J. Gy. (T adósílónktól.) Megyénk négy délszláv köz­ségében: Lakócsán, Tótújfalu­ban, Potony ban és Saen tbor- , búson több mint kétezren él- 1 nek. E községek ellátás szem- í pontjából a darányi áfész-hez tartoznak. Hogyan élnek, mit vásárolnak az itteni lakosok? Ezzel a kérdéssel kerestük meg i Fábos Istvánt, a darányi áfész igazgatóságának elnökét. Mind a négy községben van j vegyesbolt, ahol nagyértékű fo­gyasztási cikkeket is árusíta- I nak. Rádió, televízió, mosógép és más háztartási gép elég van j a négy’ délszláv községben, nőst a régi gépeket újra, mo­dernebbre cserélik ki. Sokan j gépesítik háztáji gazdaságukat. Az év első nyolc hónapiéiban I hűtőszekrényekből és furdő- ! szoba -berendezésekből vásá- i roltak sokat, s mivel itt még j nincs törpe vízmű, ezért házi S vízellátó berendezéseket vettek i és szereltek föl. Különösen ! Tótújfalura jellemző ilyen fej- | iesztés. A négy ’ községben j augusztus 31-ig 4 865 000 forint értékben vásároltak az idén, 300 000 forinttal többért, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Mivel a darányi áfész-nek nincs szaküz’.eühálózata, ezért természetesen sokan járnak vásárolni Pécsre és Barcsra. A négy délszláv község boltjai­ban az áfész nyolc-, kilenc- ■százezer forint értékű árut kí- j nál. A szövetkezet azt is szem | előtt tartja, hogy a boltok dol- ; gozói értsék a vásárlók anya- ! nyelvét, ezért olvan dolgozókat i dlítottak az üzletek élére, a ! pultok mögé. akik a magvaron | kívül ismerik a horvát nyelvet i . is. Az őszi lucernatelepítésekről Közismert, hogy a lucerna a szálastakarmányok között a legértékesebb növényünk. Mint évelő, pillangós virágú takarmány fehérjében gazdag, nagy tömegű zöld, illetve szé­naként száraz takarmányt ad. Űjabban, a szárítóüzemek elterjedésével még inkább megnőtt a zöld lucernából ké­szített liszt takarmányozási je- lentösége. Szántóföldi termesz­tésben — jól sikerült vetés és sorban nagy fehérjetartalma adja, ezért a tejélő és növen­dékállatok számára szinte nél­külözhetetlen takarmány 100 kiló jó minőségű lucema.széna- ban 10—12 kg emészthető fe­hérjét kap az állat. A nyár végi lucernatelepítés­hez legjobb a mély rétegű, táp­láló anyagokban gazdag, mész- ben nem szegény, közömbös vagy gyengén lúgos kémhatású talaj. Ott. ahol magasan van a beállás es-etén — a növény j talajvíz, lucernát ne telepítse- négy évig. sőt még tovább is nek. A gazdasagok igyeicezze- kaszáiható. Jól sarjad, fejlődé- I nek lehetőleg istallotragyazott se igen gyors, évente három- ! eíöveteménv utam vetni. Leg- négy. öntözéssel öt-hat kasza- I iobb elővetemeny az őszi es lásra is mód van. Értékét első- j tavaszi keverék takarmány, a 1 korai érésű burgonya stb. Mu­ri trágyát még ilyen növények - után is adjanak, de különösen , altkor, ha gabona után szándó lucernát telepíteni. ■ Ilyenkor már a falai előkés zí­ve, csavarta karja tövére. '* egész fent, a hónaljánál, majd^ koznak futva tette meg a hátralevői , , . „ „„ . utat. Egy kis büszkeség is el-5 tésn-el holdanként 60—80 kg uralkodott rajta egy pillana-5 pétisót, 150 250 kg szuper­iig. — «Mit fognak szólni a# foszfátot és káliumban s?e- többiek« — gondolta szinte# S^ny talajon — 80 120 kg. 40 örömmel, de aztán eszébe ju-# százalékos kálisót adagoljanak tott, hogy járhatott volna# (hektárban számolva ez a rosszabbul is, és elszégyellte# mennyiség megduplázódhat). magat. j A talaj tartós nyirkosságát Amíg kötözték, elmesélte.# csak az apró morasás és kellő- mi történt. El sem akarták# en tömött magagv biztosítja, hinni. Több autómotort járat-# a sekélyen elvetett mag a tak, ahogy a gépkocsivezetők# csírázáshoz, a kelő növény pe- ápolgatták a motorokat, lövé-# dig a kezdeti fejlődéséhez a seket is hallottak, de azt gon-# talaj legfelső rétegében ele- dolták, valahol valaki lövöldö-i g«ndő vizet kap. zik. de hogy alig fél kilomé-J Az ősszel kellően megerőisö- terre történt, egész hihetetlen! dott növényzet a következő volt az első pillanatban. ! évben csaknem teljes értékű Az orosz gépek - mint mari te,'"lést ,h<f", az egyéves gyo- máskor is — nappal egész} mok a ,al f°lvama.n k:fagynak, földközelben repültek, így a}08 naS-von rovarkártevő is légvédelem tehetetlen velük# --------------------­s zemben — ezt tudták. A hi­hetetlen az volt, hallották. 1 A sebesülés szerencsére nem' volt nagy. A lövedék épp hogy csak súrolta a felkar külső ol­dalát, fájdalmas, égő sebet hagyva hátra. Alig szakította! ki a húst háromnégy centis darabokon. elpusztul. Megfelelően nyirkos vetőágyat azonban ritkán si­kerül készíteni. Ahhoz, hogy a fiatal lucerna jól megerősöd­ve menjen a télbe, a legmeg­felelőbb vetési időszak a nyár vége, az ősz eleje Legjobb, ha a lucernamagot takaronövény nélkül vetik, a; bona sortávolságra, egy-két centi mélységbe. A mélyebbre vetett lucerna — a mag cse­kély tartalékainyaga miatt — gyenge, elvékonyodott lesz, ami a csírázó növény pusztulá­sához vezet. Üjabban speciális aprómagvető gépekkel bizton­ságosán elvégezhető ez a mun­ka. Az egyenletes, sekély vetés érdekében ajánlatos a vetés előtti hengerezes és — vetés után is — az egyenletes, tö- mődött magágy biztosítása (cserepesedésre hajlamos ta­lajokon a henger után tövis- boronát használjanak). A szükséges magmennyiség hektáronként 32—34 kg. A jó vetőmagra jellemző a 96 száza­lékos tisztaság, a 90 százalékos csírázást képesség, a 2 gramm ezermagsúly és az arankamen- tes9eg. Amikor a lucernáinak már négy-hat levele van, aján­latos — a túl laza talaj ki véte­kével — a gondos fogasolás. A lucerna telepítésnél nagy körültekintésre van szükség. Ha nem áll rendelkezésre meg­felelő nyirkos magágy, akkor inkább a tavaszi telepítést vá­lasszák a gazdaságok. Dr. László László hogy nem) ^övényvédelmi tájékoztató A gabonafélék csávó zásár ól A gabonatermesztés fontos munkafolyamata a vetőmag­csávázás. A megye kötöttebb talajú területein, ha kis mér­Inkabb a bürkéjét vitte#növe,keílett a npvfiett r7 nrvrí tk°uszogfertpzes, es különösen az arpakban — helyi jelleggel — erősebb porüszögfertőzés is tapasztalható volt. A gabonafélék csávázását a termés biztonsága érdekében rendelet írja elő. Javasoljuk, hogy a porüszögös táblákról származó vetőmagvakat Qui- _____ t nolate V 4 X 20 dkg/q adag­# jával, kőüszög ellen Hexaklór- Váralcozásteljes napok vol-! benzol 20 dkg q, Qujnoiate 15 tak ezek. A németek pont egy! dkg q, Merklorát 3 liter 3 éve, 1941. június 22-én indítót-! szazaIékos oldat/q adagjával tak támadást a Szovjetunió! csávázzák. Ha a vetőmagvak ellen. ! vizsgálatakor Fusarium fer­tőzöttség állapítható meg, a 8 el — nevetett az orvos főhad­nagy. mikor készen volt. — Szerencséje volt, apuskam!# Ha egy kicsit is arrébb fek­szik, most hosszában perforál- tan kettétéphetnénk magát, mint egy mozijegyet! Adjon hálát a gondviselésnek hogy így történt. (Folytatjuk.) # százalék fölötti fertőzést tató tételeket nem szabad el­vetni. A gyümölcsösökben a me­leg időjárás hatására tovább fertőz az őszlbarack-liszthar- mat, a csonthéjasok levélli- kasztó betegsége és a málna- ves sző - fo I tosság. Az ősszel el­szaporodó kórokozók megha­tározzák a jövő évben kiala­kuló fertőzések nagyságát, ezért a gyümölcsszüret után a védekezéseket tovább kell folytatni. A meleg és várhatóan hosz- szú ősz kedvez a mezei pocok e1 szaporodása nak, ezért nagy­üzemben és házikertben egy­aránt indokolt a védekezés. A veszélyeztetett helyekről és a védekezés módjáról előző tó­mű- I jékoztatóalvbaii írtunk. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom