Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

Hátrányos helyzetben | Szárazon, vízen és Lavon Karoljuk fel őket! „Bozoplán”, a Oltalomkérő ez az írás, sze- ] retetre akar »serkenteni«. ; Akikhez szól, azok felnőttek. Akikért szól: bizalmatlanul ( pillogó, társaikkal szemben ki­sebbségi érzéseikkel küszködő gyerekek. Akiknek szellemi tarisznyájába az indulásnál | kevesebb képűit. Emeljük a szívünkhöz őket, akik otthon nem bújhatnak szüleik könyv­tárának »bástyái« mögé. Hát­ránnyal indulnak abban a nagy versenyben, amelyet Életnek nevezünk. Hányszor feszülnek majd görcsbe az iz­maik. amíg a betűk szavakká állnak össze! Hányszor rán­colódnak össze a homlokok, amíg a számsort összeadni : tudjak. Az övék sokkál több- j szőr, mint azoké a társaiké, i akiknek otthon szüleik segíte- | ni tudnak. Ne vesszenek el azok sem, ^kiket nem táplál ; olyan mértékben a »hátor­szág«. Ne veszítsék el ők sem j azt a -háborút«, melyet önma- gukért, vagy — gondolkod- j junk jóval tágabb értelemben? | — a jövőért vívnak. A mi jö­vőnkért is, akik addigra már fehér hajúak leszünk. Ne kap- j janak sebet a küzdés közben, ; ezért az oltálomkérő írás ... (Annak a hajdani fiúnak — akinek a táskájában uzsonná­ra sohasem' volt téliszalámis kenyér, csak cukorral meghin- tett meg zsíros kenyér —- na­gyon nehéz i'olt a megkapasz­kodás. Egyszer, amikor vitat­kozni kezdtek a pedagógus- j gyerekkel, a tanár azt mond­ta: «Te hallgass, kisfiam! Ne- j ked nem volt gyerekszobád. í Csakugyan nem volt. Szoba - konyhában szorongtak otthon 1 nyolcán, egy agyba többen is ■ jutottak. A pedagógus azt hit- \ te: a kisfiú még nem érti. amit j mond. De vastövis volt ez a mondat, melyet tűzben izzí­tottak. Sokszor érezte meg a fiú ezt a tüskét, mindannyi­szor, amikor szóban vagy tett- \ ben arra figyelmeztették — j később már csak alattomosan,-sztaniolba göngyölve« a sér­tést —, hogy a mélyről jött »értéktelenebb« náluk. Pedig \ a kagyló is úgy izzadja a gyón- i gyöt. Hát még az ember, amíg j megteremti önmagát!) Németh László kérdezi drá- [ májában VII. Gergely szájá­val: -Kételkedtél-e eleget ma­gadban?« Akik az örökléshor­dozó kromoszómák tarisznyá- . iából olyan kevés gént mar­kolhattak, melyek eleve tár­saik fölé emelnék őket, vagy legalábbis -egyenrangúvá« avatnák, azok mást nem csi­nálnak, csak kételkednek min­den cselekedetük előtt, közben és után. Nyújtsuk feléjük a kezün­ket. segítsük át őket a kes­keny pallón, mely alatt a sza­kadék tátong! (Az a fiú azután megkapasz­kodott. Vezető lett a piros nyakkendösök között. Járt-kelt a társak között foltozott ruhá­jában, még némi tekintélyt is szerzett, mert az irodalomórán nemcsak az Írókról tudott so­kat, hanem olyan müveikről is, melyek nem szerepeltek szemelvényként az olvasó­könyvekben. Eljött április 4-e. Ünnepi arcú gyerelfek sora­koztak fel a zászló előtt. Neki ott kellett áflnia a többiek élén. Ű jelentette volna azt, hányán sorakoztak fel az ün­nepségre. De akkor odalépett hozzá a számtantanár. -Lépj eggyel hátrább. Majd a Kar­csi jelent.« Akkor nem értet­te, miért. Csak sok évvel ké­sőbb döbbent rá egy villám- fényes pillanatban: akkor ő a térde alá gyűrt vastag pamut- harisnyában, csaknem a tér­dét verő rövid nadrágban — ■•Kisfiam! Olyat kell 'vennem, ami jövőre is jó lesz!« — állt ott. De a nyakkendője olyan volt, mint a többi gyereké!) Outsiderként, esélytelenként indulni a versenyen? Nincs ilyen. És nemcsak a részvétel a fontos! Ebben a verseny­ben mindenkinek győznie, keil! Hogy ennek a társadalomnak képességei legjavát tudja ad­ni. De a képességek kibonta­koztatására jó -edzők« kelle­nek. Akik, ha kell, maguk is beállnak a kemény munkában izzadok közé, hogy bemutas­sák a -gyakorlatot«. (Julien Söreihez, a Vörös és Fekete című regény hőséhez szeretett volna hasonlítani az a fiú a kamaszévek álmodozá­sainak idején. Lám. annak a regényben parasztfiunak sike­rülhetett volna, ha a finisben nem kerül szembe önmagá­val! Terveket kell szőni, ke­ményebbnek lenni a többinél. Ravasznak, mint a kígyó. Az a fiú, akkor még nem tudta, hogy a ravaszság -úri tempó«, ] s egyedül az egyenes út. a jó­zan ész által járható boldo­gít. Még azt sem tudta, hogy a legfrissebb, legtisztább vizet azokból a kutakból ihatja, melyeket ott talál maga körül. í Náluk, a szomszédoknál. Sze- I retett volna olyan könnyed mondatokkal dobálózni, mint a többiek, fiskálisán fordítva ellenfele ellen annak saját | szavait. Nem tudta, hogy da­dogva kimondott érzései: kő­nehéz igazságok, s a magában meglevő tulajdonságokat kell kiterebélyesiteni, hosszú évek- \ re programmá tenni. A vele \ \ egynemű világból érkezett tár- j i sakkal nem rivalizálni, de vállt-vállnak vetni kell! Fej­jel akart kimagasodni a töb­biek közül, de ez csak kínt j hozott. Csak azt látta, hogy a történelemtanár nem mer ne- ki ötöst adni az év végén. Pe-\ dig a jegyei inkább afelé -bt 1- j lentették« volna. Tudta, hogy ő jelesre, tudja a történelmet. Csak az érettségin bizonyít­hatta, ahol csupán az állja meg a helyét, aki nem a sze- \ rencsére, nem csak egyetlen \ anyagra épít. Már nem kon- ] gott üresen a szó. mikgr ki­mondta: «osztály öntudat«.) Komplexusoktól, önbizalom- hiánytól mentsd meg. szeretet. 1 őket! Pedagógusi áldozatvál­lalás. értelem és érzelem, ka­paszkodjatok össze, hogy ne maradjon el a diadal. Hogy ne kelljen nekik hangoskodóvá válniuk, hogy zavarukat lep- í lezzék. Hogy kilyukadva le­gyen könnyűvé kételyeik ba­tyuja. Hogy ne sebeződjenek szavak -vastöviseitől«. Ár­nyékhűségű szégyenérzet ne j kísérje őket. Helyükön majd magabiztosan álljanak felnött- i ként. kiknek gyerekei már j könyvbástyák mögül vívhatják I harcukat. Legyen minden tanterem : menedék számukra! Legtöbb­jüket már nem a foltos ruha vagy a cukrozott kenyér gá- | tolja a kapcsolatok megtalálá- i sában a többiekkel. Ilyen na­gyon kevés van. Inkább az ott­honiak. a szülök -Nem érek rá! Látod, mennyi dolgom van!« felcsattanásai. Olykor a rendezetlen családi élet, válá­sok vetik vissza őket. Fogjuk meg a kezüket! Leskó László Tegnap délelőtt egy különle­ges jármű -fedélzetén— utaz­tam. A -többéltű« — hő és víz híján — ezúttal kerekeken -szántotta« a repülőtér gyep­szőnyegét. Alkotója egy fiatal technikus, a kapot&újlaki repü­lőgépes növényvédő állomás művezetője. Az ötlet onnan származott, hogy képen és rajzon látott egy szovjet gyártmányú terepjáró gépkocsit, az úgynevezett aero-szánt. Elhatározta, hogy kiselejtezett alkatrészekből, műszerekből többéltű járművet szerkeszt. Másfél évig dolgo­zott konstrukcióján, s a külön­leges gép — ha nem készült is el egészen — szokatlan testé­vel, zúgásával és 12(1 kilomé­teres sebességével hívja föl magára a fi gyei rise t. Farába egy Ál. 14—R típusú, 260 ló- eids repülőgépmotort épített. Az újszerű -közlekedési esz­köz« egyébként megszámlálha­tatlan menny iségú gépkocsi- és repülőgép-alkatrészt -rejte­get«, műszerfala meghökkenti az érdeklődőt, kormánya azonban egyszerű gépkocsivo­lán. A járművet légcsavar hajtja, s ma még fedetlen utasterében négy személy fog- i «BOZOPLÁNNAK« nevezték el. A masina azonban nem­csak légcsavarja és repülőgép- motorja révén különleges. Az sa nemcsak hobby, hanem fon­tos építési gyakorlat is, össze­függ Búza József és munka- i társai hivatásával. Ezért is tá­lalhat helyet a biztonsági övékkel is fölszerelt, kényel­mes üléseken. Az ifjú szerkesztő Róza Jó­zsef. Gépét munkatársai A múlt század földrajzkönyvei Somoyyrol | időjárásnak és rendeltetésé­nek megfelelően könnyűszerrel i átalakítható. Jelenleg repülő- : gépkerekeken száguld, helvük- i ic azonban úszótestek építhe- í tők a kéttestű vitorlásokéhoz hasonlóan. Télen szántalpak­kal szerelik föl. Egy élcelődö szemlélő azt mondta: légcsa­varja van. és mindent tud ez a gép. csak repülni nem. A »BOZOPLAN« megalkotó­\ mogatta elképzelését anyaggal, megértéssel a növényvédő ál- : lomas. A fiatal művezető egyébként ; nem állapodott meg különle- í ges járművénél. A hóban, szá- ! razföidön és vízen közlekedő I -BOZOPLÁNT« valószínűleg i légpárnás járművé fejleszti. J. B. V A XIX. SZÁZADBAN írt földrajzi témájú könyvekben érdekes adatok találhatok So­mogy megye múlt század helyzetéről ás fejlődéséről. Kis Pál tanár 1818-ban -Rö­vid földíras a’ legújabb pol­gári változások szerint tanuló- if jak számára« címmel írt föld- najzkönyvet. Műve előszavá­ban a következőket írta: .-For­ró kívánságom hazámnak te­hetségem, 's kötelességem »sze­rint használni. Néhány bará­timnak: jav állására, hogy e' haizaíiú adómat a’, jelenvaló mimikáinak, mellyel kéziratban nevendékjeim már jó üdéig használtának, sajtó alá bebo­csátással közügyem el íizetget- nd...« A szerző hangsúlyozta, hogy tankönyvet szándékozott az if­jak kezébe adni, ezért a köz- érthetőséget tartotta könyve legfontosabb (követelményé­nek. Nem akart mindenre ki­terjedő -földírást« adni, ha­nem a pedagógiai szándék ve­zette. -Jó hazafiakat formálni valia tellyes szándékom ... — írta. — Hazájokat jobbén ös- marvén, taniullyák érdeme sze­rint becsülni.« Kis Pál Somogy vármegyét 114 -négyszög mérföldnyi«. hosszában 16, szélességében 12 mérföldnyi területnek mutat be, melyein. 23 mezőváros, 292 falu, 278 puisrta található, s a lakosság száima 190 000 fő. 1825-ben Ferenczy János Pesten — Eggenberger József költségén — -Közönséges Ge- ögraphia. melyben a’ Földnek mathemaitikai áliLapotja a' Leg­újabb változások szerént ada­tik elő« címmel adta ki föld- rajzkönyvét. A mű írója az elő szóban kifejtette, hogy a XIX század első negyede nagy fej­lődésen ment keresztül, nagy­szerű eredményeket produkált, s a tudomány messze túlszár­nyalta aiz előző századokat. A KÖNYV legnagyobb eré­nye a rövidség és a tömörség. A szerző a korabeli földrajztu­domány állásának megfelelően mutatta be a változást és a fej­lődést. Céljáról így vallott: -Egy közönségesen használha­tó egészet szolgáltatunk ezen­nel me vendékeinek kezébe. Az esmért világnak ezen változá­sok által eszközlött mostani áiliapoitjávál a’ hazát ’s legin­kább a’ növendék gienerátiót kívánjuk megismertetni.« Ferenczy Földrajzi leírásá­ban Somogy -jobbára« sík és termékeny megye. Hatalmas erdeiben -számos sertést« hiz­lalnak. A főbb nevezetesiseige- ket is számba veszi. Marcalit, boráért dicséri, Csurgónak -vi­rágzó református oskoláját« említi meg, Iharos-Berény és Berzence -ékes« kastélyára .' halastavaira fordítja a figyel­met Kaposvár — -a megye széke« — ebben ajz időben még nem sok értékkel rendelkezett, s ezért csak gimnáziumát em- lí«i Ferenczy. Az -igáíyi« já­rásban felsorolja a fontosabb mezővárosokat: Igáit, Karádot, Berkit és Koppányi. Szigetvár mezővárosról lehangoló képi fest, tájéka mocsaras és egész­ségtelen, s hajdani híres vara omladozik. Fényes Elek 1851-ben jelen­tette meg Magyarország gieog- raphiad szótárát,, -melyben minden város, falu és puszta körülményesen leinatik«. Ka­posvárról közli, hogy Pesthez 24 méríöldnyire van. A -Kapos vize« mellett sajat postahiva­tallal rendelkezik, s 3780 joö- bágy lakik a városban. A tele­pülés -ékére szolgál" az új vármegyehaza. Posztógyára is van, melyet egy részvénytár­saság hozott létre. A gyár cél­ja. hogy a -megyei raboknak« biztositsom munkát« A -szék­város« határának földjei első osztályúak, szőlőhegye -rop­pant kiterjedésű«, s jó asztali bori terem. A múlt század végén — 1895-ben — Kaposváron. Ma- j gyár János könyvnyomdájá­ban nyomtatták a -Magyar földrajz különös tekintette] Somogy varmegye« című tan­könyvet, melyet Gömörí Antal kaposvári tanító írt. Ebben a műben a polgárosodó Kapos­vár képe rajzolódik ki. A tan- könyvírónak már van mit fel- cöroinia. A gimnázium mellett a leányárvaházat, a (negyei kórházat, két gőzmalmot, a téglagyárakat és a cukorgyárat említi meg. Kaposvár után Nagybajom mezőváros volt a megye második legnagyobb te­lepülése. Marcali csinos kis városnak számított, s híres bo­rairól és lovairól emlegették; E járásban Nemesdéd és Ne- mesvid mezőváros emelkedett ki, melyeknek lakói - ... az el­lenség előtt tanúsított bátpr' magaviseletükért hajdan ne- másságét kaptak«. Gömőri Réthelyi kolostoráért és a »Baglya»,« dombon termő kitű­nő boráért tartotta -nevezetes­nek«. GÖMORI ANTAL a korábbi 5 járással szemben már 8-ról adott részletes leírást. K hangsúlyozta Nagyatád híres vásárait. Miké jó dohányát. Barcs gabona- és faraktá- rait s élénk kereskedel­mét. A lengyeltóti kastélyt és vadaskertet: is dicsér­te. Ganuás községet azért emlí­tette meg. mert közelében egy régi római város maradványai láthatók. 1895-ben már Csur­gó következett nagyság rend­ben Kaposvár után. Ebben a járásban Zákány mezőváros vasúti csomópontja jelentette a legnagyobb fejlődést. A múlt szazad földrajzi helyzete, s a bekövetkezett vál­tozások is beletartoznak a sz tófűidről kialakult általános képbe. Az átalakulás, a fejlő-, dés, a múlt század embereinek erőfeszítése és szülőiöldiszere- tete erősíti és szilárdítja jele nünk hazaszeretetét. B. F. Új formában jelent meg A Világ Módosult a cím, nagyobb lett a terjedelem, kisebbek lettek az oldalak, változato­sabb lett a tartalom. Az ára továbbra is négy forint. Mind­ez a Világ Ifjúság című folyó­irattal történt, amely ezentúl A Világ Ifjúsága felirattal ke­rül ki a nyomdából. A megje­lenés időpontja is megválto­zott: a hónap első napjaiban jut el az olvasóhoz. Vonzanak az űj nyomdatechnikával ké­szült színes lapok, a sok fotó, s természetesen a sokféle problémát feszegető írások is. Mit tudhatunk meg az első számból? A címlapon Arnold: Egy boldog ember a modern kor­ban című rajza hökkenti még az olvasót a civilizáció átkai­ból fölépített figurájával. No- vobáczky Sándor illusztráció­nak szánta az Időzített bomba című Írásához, mely a szen­vedélyesen egymás mellé tett tényeivel környezetvédelemre szólít. A berlini kilenc nap esemé­nyeiről most Számol be a lap képekkel, apró epizódokkal. Már gondolhatok a szerelemre címmel megható portrét ol­vashatunk egy vietnami kato­nalányról. Mindennapi hallga­tásaink címmel egyetemisták vallanak arról, hogyan látják Ifjúsága nemzedéküket. Merre vezet az’ életűt a diploma megszerzése után az Egyesült Államokban és más nyugati államokban’ Erről olvashatunk a Bajok a diploma után című írásban. Sugár András útjairól, érdekes találkozásairól számol be. A világsajtó néhány cikke is be­került az űj lapba. Találkozá­sok címmel sorozat indul a folyóiratban. Az első írás — Boldizsár Iván tollából — a milyenek a magyarok külföl­dön? kérdésre válaszol. Böcz Sándor a Közel-Keletről kül­dött tudósítást, amelyben a küszöbön álló líbiai—egyipto­mi unió fejleményeiről számol be. Sokan hallgatják a fiata­lok közül a luxemburgi rádió vagy az egyik jugoszláv adó Futótűz című disc-jockey programját, és sokan hiányol­ják a magyar rádió adásából. Hogy miért nincs nálunk is? Érthetővé válik, ha elolvassák Végh'Miklós Lemezmaffia cí­mű cikkét. Nem hiányoznak a filmről, a könyvről, a színházról, a képzőművészetről szóló írások sem a lapból. II. É. r Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom