Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
«u VILÁG PROLETÁRJ AI, EGYESÖLJETEK I t Ara: I forint AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 205. szám 1973. szeptember 2., vasárnap A népgazdaság fejlődése az ötéves tenr első félidejében A Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata Péter János külügyminiszter Lengyelországba látogat Péter János, a Magyar Nép-1 közeli napokban hivatalos, -köztársaság külügyminisztere, baráti látogatásra a Lengyel Stefan Olszowski lengyel kül- Népköztársaságba utazik, ügyimándsater meghívására, a I (MTI) Waldheim Kairóban Közel-keleti körútja során Kairóban tartózkodik Kurt Waldheim. az ENSZ főtitkára. Képünkön: a főtitkár (balra) Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszterrel tárgyal. (Teleioto—UPI—MTI—KS) Kapunyitás Sohasem könnyű »időszak« az új tanév első néhány napja és hete. Vége a vakáció örömökkel fűszerezett hónapjainak. A teendők sokasága, az új élmények ilyenkor szinte elárasztják az otthonokat; vásárolni kell, és nem is keveset: taneszközöket, könyveket. Az »első szárnypróbálgatásokkal-« küszködő kis elsősöket pedig szoktatni kell az újhoz. Bármily furcsának is hat: szülőknek, nevelőknek föl kell készülniük a következő tíz hónapra. A mostani tanév jóllehet, nyugalmasabbnak ígérkezik a korábbiaknál, nincs híján új tudnivalóknak, az oktatás korszerűsítéséből fakadó teendőknek. Sok szülő kézhez kapja — a tankönyvek vásárlásakor — azt a hasznos tájékoztató füzetet, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium bocsátott ki, s inkább csak jelképes összegért árusítanak. Eligazításnak, tájékoztatásnak, amolyan szülői kézikönyvnek szánták. Sok szó esik benne a tananyagcsökkentésről, az egyik legfontosabb iskola változásról. Ebben a tanévben tehát valamelyest mérséklődik a gyermekek megterhelése. Némileg csökken az iskolában töltött idő, s ezzel párhuzamosan változik a diákok értékelése is, részben: az átlagosztályzat ' mostantól kezdve nem szerepel már az ellenőrzőbben, éwégi bizonyítványokban. Nem arról van szó természetesen, hogy tanulni nem kell, vagy valamiféle »lazítá- si időszak« következnék. Inkább arról, hogy a korszerűbb tananyag értékelése is korszerűbb, vagy ha úgy tetszik: »'képességeket kevésbé mechanikusan szamba vevő módszert igények Az új rendtartás — nevezhetnénk az iskola módosított »alkotmányának« — szintén magán" viseli a korszerűsítés jegyeit. Szélesebb jogkört biztosít igazgatóknak, tantestületeknek, szülői munkaközösségeknek. S amit szintén érdemes megemlíteni: az eddiginél következetesebben szabályozza az iskolai életet, beleértve bizonyos, fontos és szükséges tiltások életbe lépését is. Az aiapintézkedések — tananyagcsökkentés, rendtartás — sok száz pedagógus véleményének meghallgatása után született meg. Jelzik egész iskolarendszerünk demokratizálódását, annak a folyamatnak mind teljesebbé válását, amely a képzés hatékonyabb és gyakorlatibb formáit keresi, és amely a nevelési tendenciák erőteljesebbé válásával az iskolák erkölcsi súlyát, tekintélyét is hivatott növelni. Mindez természetesen szélesebb folyamat, s önmagában az iskola, kizárólagosan a pedagógusok nem oldhatnak meg minden feladatot. A tanév a teendők sorát érleli a szülők számára is. Elsősorban a szülői munkaközösségekre vár sok — és újfajta — munka. Sókféle lehetőség kínálkozik most arra, hogy a tantestületekhez közelebb kerüljenek, és a sok helyütt korábban tapasztalt formális munkálkodás helyett elevenebb és hatásosabb legyen köztük a kapcsolat. Tíz hónapi munka: szép és alkotó munka — ezt jelenti a kezdődő tanév. S ahol ennek napjait, heteit jól kihasználják, a bőségesebb, elmélyültebb tudás kamatozik majd — több mint egymillió diáik, a jövő generációi érdekében. Mint ismeretes: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén a többi között a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybe- ( vetve vonja meg a IV- ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a terv-teljesítés főbb tendenciáit. Az 1971—1975. évekre vonatkozó terviörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakiban a gazdaságpolitika fő irányvonalaként a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelését kell tekinteni — mondotta a KHS elnöke. — Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a munkatermelékenység emelkedésének a fajlagos anyagráfordítások csökkentésének, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági életszínvonal és a nemzeti vagyon növelésének szükségességére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, a terv a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét 5,5—6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jövedelem évente átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett. Az 1973. év első hat havi részadatai arra engednek következtetni, hogy a növekedési ütem az idén is eléri, illetve meghaladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves terv előirányzatát. Termelékenység, felhalmozás, fogyasztás A nemzeti jövedelem növekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972- ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973. első félévében az ipari létszám az előző évitől eltérően emelkedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő, 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszám- mal növelte termelését. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak, korszerű termelő berendezésék üzembe állításának és ezzel összefüggésben javult a bérráfordítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a termelés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és kiegyensúlyozottságát tételezte fel, vagyis azt, hogy a belföldi felhasználást a megtermelt nemzeti jövedelem teljes egészében fedezi. A terv azzal számolt, hogy a belföldi felhasználáson belül a fogyasztás aránya 75— 77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék lesz. Az első két évi tényleges arány (75:25) megfelel a tervezettnek. Emögött azonban nagy ingadozások, komoly problémák húzódtak meg. A fogyasztás-felhalmozás aránya 1971-ben 72:28 volt, 1972-ben pedig 78:22. A fogyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpedig a két év alatt az előirányzatot megközelítő mértékben, a növekedés üteme azonban mérséklődött: az 1971. évi 6,1 százalékról 1972- ben 3,4 százalékra. 1973-ban — az első félévi adatok szerint — a fogyasztás növekedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 százalékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás is, mégpedig nagymértékű importnövekedéssel párosulva. A szükséges intézkedések után 1972-ben a felhalmozás az 1971. évinek háromnegyedére csökkent. Ez lényegében a készletfelhalmozás mérséklődéséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973. év első félévének adatai még nem utalnak a felhalmozási tevékenység élénkülésére. Látnunk kell azonban, hogy a fogyasztás és a termelés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem valósítható meg a felhalmozás tartó® stagnálása mellett A növekedés üteme A népgazdasági ágak tér, melésónek növekedési üteme és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt, 1973. I. félévében pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari termelés kb. 6 százalékos növekedésével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelelt a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fej lód tele, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energiatermelés és felhasználás, ami a szén szerepének csökkenésében és a kőolaj, valamint a földgáz jelentőségének növekedésében jutott kifejezésre. A szénhidrogének aránya az alap-energiahordozók felhasználásán belül 1970- ben 45,8 százalék, 1972-ben 54,4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési programoknak megfelelően az ipari átlagot meghaladóan fejlődött a bauxitbányászat és az alumíniumkohászat. A gépiparon belül — az ún. járműprogrammal összefüggésben — erőteljesen fokozta a termelését a közlekedési eszközöket gyártó ágazat (1971-ben 6.9 százalékkal, 1972-ben 9,1 százalékkal, 1973. I. félévében 6,8 százalékkal). Gyors volt a fejlődés a műszeripariban és a híradástechnikai termékeket gyártó vállalatoknál. A számítástechnikai program keretében 1972- ben megindult és 1973-ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. A gyártmánystruiktúra figyelemre méltó változása mellett azonban nem elég gyors az áttérés a gépiparban a gazdaságosabb termékek termelésére és a követelményeknél lassúbb a termékek cserélődése. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata — a tervvel összhangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972-ben 10,7 százalék, 1973. I. félévéiben 14,3 százalék). A vegyiparon beiül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyi termékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. Jóval több motorbenzint termeltünk, mint korábban, az átlagos oktán- szám emelése mellett. Az átlagot jóval meghaladóan emelkedett a műanyag alapanyagok termelése (1972-ben az 1970. évinek 1,8-szorosa volt). A termelési szerkezet folyamaltos változásával egyidejűleg dinamikusan fejlődött az exportban jelentős hányadot képviselő gyógyszer- ipar is. Építőipar, könnyűipar A tervezettnél lassabban fejlődött az, építőanyag-ipar tar- meiósie. A növekedés 1971 -ben 2,9 százalék, 1972-ben 3,3 százalék, 1973. I. félévében 4,1 százalék voült. A cementteimie- iés néhány évi akadozás után 1972-lbem 9 százalékkal, 1973 I. félévében további 17 százalékkal! nőtt. Ebben az évben is ugrásszemen emelkedett a falburkoló csempe termeflJáse. A könyüipar termelése 1971- íben mérsékelten emelkedett (3,9 százalékkal), 1972-ben a növekedési ütem gyorsult (5,8 százalék), 1973 I. félévében pedig 12,1 százalékos növekedés mellett a könnyűipar az ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata volt. Az idei nagy mértékű növekedésben fontos szerepük volt a beflkeresikede- lem fokozódó rendeléseinek, a növékedlés anyagi megalapozottságát pedig a végrehajtott rekonstrukciók biztosították. A könnyűiparon balul 1973 I. félévében az egy évvel korábbihoz képesít a kötszövő-ipar termelése 21,3 százalékkal, a (Folytatás a 2. oldalon.) Szombaton délelőtt kezdődtek Kairóban Kurt Waldheim ENSZ-főtifkár hivatalos tárgyalásai. A világszervezet vezetője, aki pénteken Izraelien,tették, hogy a nyugatnémet kormány javaslatára elhalasztották Willy Brandt íkanceülár csehszlovákiai látogatását. Minit ismeretes, a nyugatnémet kancellár az eredeti terveiknek megfelelően szeptember 6—7- én érkezett volna Prágába a csehszlovák—nyugatnémet államközi szerződés aláírására. A nyugatnémet kormány azonban azt követelte a csehszlovák koimánytól, hogy a Pnáigában felállítandó nagykövei® égé nyugat-berlini lakosokon üdvül nyugiat-berliinii intézményeknek is jogsegélyt nyújthasson. Ezt a követelést a csehszlovák kormány nem fogadhatta él. A bonni kormány ekkor indítványozta a kancellár útjának elhaülaszitásáit, s ezt a csehszlovák kormány tudomásul vette. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, szombaton délelőtt a nyitrai országos aratóünnepséből érkezett az egyiptomi fővárosiba, este már előkészítő megbeszélést folytatott Zajjat egyiptomi -külügyminiszterrel. (MTI gén éHmonidott (beszédében külpolitikai kérdésekről szólva foglalkozott a csehszlovák— nyugatnémet kapcsolatok alakulásával és Brand kancellár prágai látogatásának elhalasztásával. Megállapította: Sajnáljuk az NSZK kormányának ezt a lépését —, mondotta Husák —, annál is inkább, miivel a kétoldalú kapcsolatok tárgyálban lényegében már minden vonatkozás tisztázódott, s: ezért nem látjuk e lépés offtjet. Sajnáljuk továbbá azért is? meri' reméltük, hogy a szegye jiptés müncheni diktátum szép 'tfwberi. 35. évfordulójára becsülettel lezárhatjuk a történelemnek ezt a gyászos fejezetét. Sajnáljuk, hogy ezt az alkalmat nem használták ki, s erre az időpontra, nem normálnál- hatjuk kölcsönös kapcsolatainkat. A csehszlovák fél semmiképpen, sem hibáztatható ezért. CHILE A szabotázs napi hatmillió dollárba kerül »A kormányellenes reakciós tevékenység két fő irányban folyik Ohilében« — mondotta az Izvesztyija tudósítójának Jorge Montez, a Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja. »A szélsőjobboldal, mindenekelőtt a Haza és Szabadság nevű szervezet, polgárháború kirobbantására törekszik és minden erőszakos eszközt felhasznál a kormány megdöntésére. Másfelől a reakciós Nemzeti Párt és a jobboldali kereszténydemokraták úgynevezett »alkotmányos« vagy »száraz.« fordulatot szeretnének megvalósítani.« Az első megállapítást példázza a terrorakciókkal kísért és immár hat hete tartó teherautó-tulajdonos sztrájk. A legfrissebb hírek szerint a szabotőrök képviselői és a népi egység kormányának tagjai pénteken — több napos szünet után — ismét kétórás eszmecserét folytattak, s a törvénytelenül sztrájkolok ez alkalommal is zsarolni próbálták a kormányt. A tanácskozás eredjnényérői egyelőre nincs értesülés. Allcnde elnök a teherautó-tulajdonosok sztrájkjával kapcsolatban hangsúlyozta: a szabotázs napi hatmillió dollárjába kerül Chilének. ÍJjszeged víztornya Újszegeden építészetileg Is tetszetős víztorony épül. Középső, felső részén alakították ki a terel, amely 280 köbméter víz tárolására alkalmas. Elhalasztották Brandt prágai útját Prágáiban hiviatailosiain beje-
