Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
A tárgyak rabságában Nem tudom, megfigyelték-e. hogy mostanában milyen divatos szó lett a »birtok«. Persze humoros felhanggal említik — miután telekről van szó csupán —, de azért sikkes megjegyezni: -kimegyek a birtokomra. ez a paradicsom a birtokon termett, jöhetne már egv kis eső. mert a birtok .. .« A birtok — Írja az értelmező szótár — »olyan vagyontárgy. amely valóságosan hatalmában van valakinek- Vannak, akik itthon vagy külföldön jártukban azzal dicsekednek. hogy nyaralótulajdonosok. Sokan persze nevetnének, ha látrfek a »birtokot«, vagy a »házat« — amelyet hétvégékén fusizott össze —. de hát nemigen látják. Van egy angol mondás, mely így fordítható magyarra: »Mutass kevesebbet annál, amid van.« Nálunk éppen a fordítottja állna.?! Fönn az ernyő, nincsen kas?! Félreértés ne essek: nem kárhoztatjuk a hétvégi házakat, de a »minél gyorsabban es minél többet szerezni« elvével nem érthetünk egyet. Amíg a »birtok« a pihenést a kikapcsolódást szolgálja, s esetleg friss zöldséget, gyümölcsöt terem a család asztalára, addig »birtokpártiak« vagyunk. De elítéljük, ha rabba tesz, ha eltávolít meghitt barátokat, ha emiatt nem jut idő a közösség, sőt sokszor még a család számára sem. ha lassan fontosabbá válik, mint a hivatásunk, akkor igenis elítélendő ez a fajta »törpetenyészet«. Ismerek tehetséges mérnököt, akit kiváló szakemberként bocsátottak útjára; gyorsan — s nem érdemtelenül — emelkedett a ranglétrán. Olvastam publikációkat újításairól és találmányának nagy jövőt jósoltak. Azután egyre kevesebbet hallottam róla. legalábbis műszakiak társaságában. Mások mondták, hogy kertet vásárolt. majd beültette. A minap találkoztam vele. — Mi van a találmányoddal? — kérdeztem. — Most más dolgom van — válaszolta sietve —, öntjük a kerítés betonoszlopait. — Eszembe jutott, hogy néhány évvel ezelőtt mennyit jártunk együtt színházba, moziba, megkockáztattam; — Nem jöttök? — Értetlenül nézett rám: — Most. gyümölcsszezonban? Az idén fordultak termőre a fáim... — A beszélgetés fonala megszakadt, egy kicsit a barátságé is. Más nyelven beszélünk . .. A jelenség, bár nem általános. mégis, veszélyes. A tárgyak ugyanis kegyetlen rabtartók. amelyek nemcsak elszívják erőnket, hanem kivonnak bennünket az alkotó emberek közösségéből. Gy. B. Tengerre szállnak a teheraeték Egy óra alatt hatezer sütemény Veinek a pékek Vlagyivosztok kikötőjében | országokká', Au«z4rá1 iávalf az j folyik a tehergépkocsik bpra kodása. A Szovjet Távol-K - let déli részén lévő k'kö ö mind ez ideig az erre a Jprü- letre jutó szovjet cxport-im- ; port forgalom túlnyomó réFgyesirt Államok nyugati "artyidékével és Kanadával folytatott kereskedjem nagyarányú bővülése szükségessé lette. hogy északabbra. a Vran.gel-öbölben egy új, mély szét, bonyolította le. Az ázsiai ' vizű kikötőt építsenek. „Együtt élnek az áruval” Kiskorpád előtt, a Nagyka- I nizsa felé vezető műút mel- I lelt hatalmas ponyvákkal lei — A nagy mennyiségű ter- | menyhez viszonyítva minimális. Előfordul, hogy valahol | takart, úgynevezett kalodák- | kihasad a ponyva, s mellette ba tárolják a gabonát. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiskorpadi telepe ez. Ott beszélgettünk Horváti> Gyula telepvezetővel, akinek gondjaira van bízva ez a hatalmas mennyiségű gabona. — Jó minőségű gabonát vásároltunk fel a környező termelőszövetkezetektől az idén. Itt tárolunk 242 vagon búzát. 4U vagon rozsot és 7 vagon zabot. Ezenkívül itt van még a tavalyi sijós, 18U vagon szárított kukorica. — Most is szárítják a gabonát? — Ez már nem szárítás, hanem a rendszeres gondozás. Egy-*egy kalodáról. illetve egyik részéről naponta felhajtjuk a ponyvát, hogy levegőzzék a gabona, középen pedig csöveken át levegőt Hívatunk. Így nem dohosodik, nem romlik meg, s bármikor szállítható a malomba. Különösen jó ez az őszi hűvös, száraz ufi erre a munkára: — Hogyan mozgatnak ilyen nagy mennyiséget? — Mind kisebb mértékben vesszük igénybe az emberi élő munkaerőt. Itt van a gép. a szállítószalag. Az viszi, rak ] oda, ahova kell: I — Romlás nem fordul elő? SOMOGY' GÉZA Jégkoporsó 54. *Az előre törő csapatok elfoglalták N. várost, helységet, és zsákmányoltak ennyi es ennyi agyút, lőszert.« Vagy; »megsemmisítettek négy harckocsit«, vagy; »légvédelmünk és a vadászok lelőttek 18 ellenséges repülőt«. Fantáziát kímélő jelentés, amely csupa ha, feltehető és esetleg — tekintve a hadműveletek offenzív és előrehaladó jellegét —. a »bevallott saját veszteségeket nem túlozza el. mint egy színjátékban,, nem enged a kulisszák mögé nezni. »Mennyi ember élete, családjának sorsa, reménye, jövője pusztul egy ilyen biztató jelentés mögött. Az évek óta előkészített háborús »örömök«, amit a pozitív hírek táplálnak, j 1 felhizlalva a hamis és embertelen nemzeti öntudatot, El Somogyi Néplap milyen rövidlátóvá és önzővé teszik az embereket.« • Az egyik jelentés. amely szerint a »Hadseregparancsnokság jelenti, hogy X. Y. hősi halált halt a haza védelmében«, egy pillanatra rádöbbent egyeseket — és sajnos sokakat —, hogy a dicső eredmények mellett áldozatokat is követel a háború, de ez a legtöbb esetben csak arra jó. hogy most mar bosszúért esedezve vagy követelve, átkozódva »retorziót- kiáltsanak. Azért, mert esztelen fájdalmunkban elfeledkeznek arról, hogy ahol ütnek, vissza is szokás ütni, es ez a visszaütés őket érte. »Miért kell harcolni? Miért kell nekem és azoknak ott meghalni, és ha már kell, kiért? Ac hazáért? Vagy csak a tábori levelezőlapon idézett mondásért? Inkább Ukrajnában dúljon a háború, mint magyar földön! És ha itt dúl, Ukrajnában, itt nincsenek áldozatok? Nem volt antimilitarista. Tudta jól, hogy a hadsereg beszökik a viz. Ott bizony egy kévés megromlik, de az sem teljesen hasznavehetetlen. A halgazdaságok földelik a halakkal. Naponta vizsgáljuk. hogy nincs-e valahol | baj. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen kár, együtt kell élni az áruval. Ezenkívül készülünk a kukorica felvásárlására. Most javítjuk, hozzuk rendbe a gó- rékat, és egy új. 5U vagonos kalodát építünk az idei szemes kukorica tárolására. — Mekkora az évi forgalom? — A múlt évben 900 vagon terményt vásároltunk fel-, taroltuk, gondoztuk s szállítottuk a megadott helyre, részben exportra. — Mi várható az idén? — Előreláthatólag több lesz. Csak legyen elegendő tárolóhelyünk — fejezte be tájékoztatóját Horváth Gyula. Együtt jártuk vt-gig a kalodákat. Hol itt, hol ott markolt bele a telep vezetője a búzába. Megdörzsölte. megszagolta. majd megnyugvással dobta vissza. Ha mindenütt így kezelik, így óvják, ha valóban »együtt élnek az áruval«, akkor nem kell félteni a megtermelt gabonát, mindennapi kenyerünket. K. J. szükséges. Egy állam nem létezhet védelmi szerv nélkül. Nem tudja megóvni területeit, javait, ha nincs egy kis fegyverzaj. Az útonállót. is meggondolásra készteti, ha a kiszemelt áldozat a sötétben zsebre dugott kézzel áll vagy közeledik, — »De nem mindegy, hogy az útonálló megijed, és azért nem támad, vagy pedig én útonállónak nézek va lakit, aki pedig nem az, éf ahelyett, hogy békésen továbbmennék. ép ütök. Még ha az illető valóban útonálló is« — gondolta. — »Azonkívül nem árt. ha tudomást vesznek egy ici-pici országról, amit eléggé megtépáztak, alig negyedszázaddal előbb. De ennyire nem kellene lármázni.« A túl nagy lárma áldozatokat kér. A haza nem forgott veszélyben. Senki nem támadta meg. És mi az, hogy ellenség? Ki az ellenség? Nekem és a többieknek a tömeg egye- dei ellenségeim? Azok. akik a saját megszokott körülményeik között csak dolgozni akarnak? És nem lövöldözni egymásra? Úgy. mint én. Aki dolgoztam kisgyerek korom óta, és más gazdagodott. Ahelyett, hogy azokat tepernénk le. akik kihasználtak. Most hallgatunk • parancsaikra, és ölünk, hogy minket is megöljenek? Jogos önvédelemből ? Furcsa remegés futott át rajta. Sok mindent megértett most, amit eddig csak sejtett. Volt egy iskolatársa, Liszovian Vladimir, aki Konstantinápolyban született, mikor szülei menekültek a bolsevizmus E ste hét pra. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat 5. számú gyáregységében fehér nadragos. fehér sapkás emberek ügye- . lik Magyar József brigádve- I zetö utasíiásait. Csakhamar ' beindulnak a dagasztó gépek, fotócellás mérleg mutatja a ! gép tartályába engedett víz. | cukor, élesztő, liszt és tej pótsúlyát. Az automata dagasz- j tógép két perc alatt készíti i elő sütésre a kovászt. Beideg- zett mozdulatok követik egymást. A sárgás-fehér nyúlós tésztából egy kiló hatvan de- kás adagokat szabdal egy alacsony fiatalember. Mérlegre teszi őket. és ót dekánál többet soha nem téved. Liszttel szórja be a kifli »alapanyagút«. amelyből kézi erővel hajtott szaggató készít egyforma darabokat. Beszélgetünk. Arcán verí- tékcseppek. minden percben megtórli a homlokát. — Meleg van — mondja. — A kemenceben kétszáznyolcvan tokos a hőség, itt sem ritka a negyven. A gőz kicsapódik. Vigyázni kell. nehogy az embert elérje. Csúnya foltot hagy. Elektromos gépbe adagolja a vágott tésztát ifj. Magyar József. Régi szakmunkás, ahogy mondják, ujja hegyében van a szakma. Egy tészta, egy kifli, melyet azután a le- szedők tesznek a csaknem háromméteres fatartóba, közben behajlítják, válogatják. Felső testük fénylik az izzadságtól. Lohog a kemence, húsz peresem telik el. és a/friss, mosolygós péksütemény fonott kosarakba kerül. Eszembe jut, amit a brigád vezető mondott: a fiatalok nagy része a jo key- reset reményében tanulja ki a sütőipari szakmát. Többen azt sem tudjak a beiratkozáskor, hogy mit is kell majd csinálni. Igaz, nem ritka a három ezer-otszaz forintos atiaglizetes. de azért nagyon meg kell dolgozni. Kiss József tavaly lett szakmunkás. A kemence mellett beszélgetünk. — Ismerni kell a biztonsági előírásokat. Nem mindegy, hogy milyen sorrendben indítjuk be a kemencét, mert meghibásodhat. Kezdetben még géplakatos szerettem volna lenni, de több ismerősöm dolgozott már ebben a szakmában, s az ó ösztönzésüknek engedve tanultam meg a dagasztást, sütést. Egy óra alatt csaknem hatezer sütemény készül. Persze termékenként változik a sütés ideje. — Nem nehéz az éjszakai műszak? — Tizennyolc éves vagyok, ebben a korban az ember még sokat kibír. Később beleszokik. Nincs ebben semmi különös. Néha az idegenek, akiknek erről mesélek, csodálkoznak, hogyan lehet ezl huzamosabb ideig bírni. Mégsem panaszkodhatom. Érteni kell a kémiához, amit nagyon sokat tanultunk. Ismerni kell a technológiai eljárásokat, azon áll vagy bukik az egész. No és a gyakorlat kell még mindehhez. Az ipari tanulókat tanműhelyekben képezik. Hasonló munkamódszerrel dolgoznak ott is. de nem olyan munkabeosztással. mint a folyamatos termelésben. Néhány hónap kell ahhoz, hogy valaki belejöjjön a munkába. Az éjszakai műszak hajnali háromig tart. Akkor van váltás. az újak reggel kilencig dolgoznak. Egy szalagra egyszerre harminc cipó fér. Tetejüket vízzel locsolják, hogy pirosak legyenek. Tűvel szúrják, hogy a sülés még egyenletesebb legyen. Már fel kilenc is elmúlt. mikor az első kétszáznegyven kifli a kosarakba kerül. Űjabb dagasztás. a foly»- matos munkában nem lehet kiesés. Somogyjádról jár be dolgozni Kocsis Imre. Vele a hűvös levdgőjű raktárban váltottunk néhány szót. Ott, ahol a liszteszsákok majd a plafonig érnek, s ahol nagy csomókba vár feldolgozásra a friss élesztő. Az idén szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt, valamivel előbb, mint többi társa. — Szombathelyen országos versenyen vettem részt. A negyvenegy induló közül a tizennegyedik helyezést értem el, ami egyben a szakmunkás-bizonyítvány soron kívüli megszerzését is jelentette. I ~i z április közepén <tör- \j tént, és két hét' múlva már munkába állt. — Hogyan jár be Somogyjádról? — Vonattal. Délután érkezem, és reggel, a hatóraival utazom haza. Addig itt vagyok a másik műszakosokkal. Az öregektől sok mindent el lehet lesni. — Mi a feladata? — Vetni segítek. Kifliket, zsemléket, aztán amikor kisülnek, a kosarakba rakom őket. Részt veszek a dagasztás utáni műveletekben is. Szeretnék tovább tanulni, szakközépiskolában. Ma már fontos az érettségi is. Bohrig Gábor Növényvédelmi tájékoztató Őszi munkák a gyümölcsösben Ha gyümölcsszedé.s után a növényvédelmi munkákat elhanyagolják. különösen a meleg, hosszú őszben zavartalanul pusztíthatnak a kártevők és a kórokozók. Az őszi védekezés elmulasztásának a kő vetkezménye, hogy a károsítok nagy egyedszámban telelnek át. és tavasszal, a vegetáció megindulásakor tömegesen jelentkeznek. Almás termésűekben főképp a pajzstetvek és a takácsatkák elleni védelem fontos, csonthéjasokban ezenkívül a gyümölcsmolvok utolsó lárva- nem zedekei is veszélyeztetelől. Pedig szegények voltak otthon is. mag.var földön is. De jöttek, mert féltek Féllek, mert megfélemlítették őket. mindenféle rémmesékkel. és mert akkor kevesen láttak tisztán. A polgárháború zűrzavarában egyaránt féltek a bizonytalanságtól, a lövöldözéstől és apja a gazdájával együtt menekült.'A volt kerületi kormányzó Konstantinápolyban hajóra ült, és elvitorlázott. magára hagyva emberét. és a közben megszaporodott családot. A család valahogy Magyarországra keveredett. Az egyik pesti szükséglakás- telepen találtak egy barakot, ahol meghúzódtak. Az apa a sok nélkülözést nem bírva öngyilkos lett. A szerencsétlen anya, a bolsevizmust okolta a szerencsétlenségért, s a fiát úgy nevelte, ahogy ő látta jónak, s ahogy a magyarországi Horthy-politika diktálta. Tökéletes igazságnak hirdette »a kommunizmus meggyalázza az emberek életét, és üldözni, irtani kell mindenütt, minden eszközzel.« — Most ‘Vlagyi is itt van valahol, valamelyik gyalogos alakulatnál, és harcol a saját fajtája ellen, az új haza védelmében. A legvéresebb antibolsevista szólamokat fújva, saját fajtáját kész megölni, vagy feláldozni magát egy nevelés eredményeként. »Igen, a nevelés — döbbent rá az igázságra. — Vajon ezek szerint faj, nemzetiség, származás1 és egyáltalán a haza háborúja ez. vagv a nevelési modok és elvek háborúja?« Ahogy körülnézett, mindenfelé borzongo é.s borzongató lelkesedést látott. Az elképesztően félelmetes tüzérségi tűz. végleg fölszítotla az emberek nek. Védekezésre javasolt a Nogos 50 EC. Vapona 48 EC. Unifosz 50 EC 0.1 százalékos oidata (1(M) liter víz 1 dl). A varasodás továbbterjedésének megakadályozására rezoxi- klórid 50 WP, Vitigran 0.3 százalékos oldatával érdemes permetezni a gyümölcsfákat (100 liter víz 30 dkg). Ezek a réztartalmú szerek a csont.he- jasttrmésu fákon is használhatók. elsősorban a klasztero- spóriumos le vél lyuka csoso- das. es őszi barackfákon meg a !afrinás levélfodrosodas átte- lelö képletei ellen. A most betakarítandó fajták szedésekor a gyümölcs át- 'T válogatása a legfontosabb J teendő. Szedés közben ne J sértsük meg a la vázrendsze- J rét. körmünkkel ne sértsük Jmeg az alma héjat, es lehető- Jltg a nyomástól is óvjuk (az J utóbbira különösen a balul i érzékeny) A tarolóhely hű- svös. levegős, széltől es napben a beléjük nevelt öldöklés, intéstől védett legyen. A vagvat. A pusztítás es a pusz-f»«* i 2, tanműhelyen ha. tulas feletti örömmel kevere- #rabb fonnyad a gyümölcs, dett félelmetes újjongás voltfn'a'*-vr az, ami megdöbbentette. fszont a túl harna- a nedvességtartalom vi- különböző raktározási „ , ...... f betegségeknek kedvez. TároSzakszeruen ért hívjuk hart-a 3_4 fuko>, höro*raék_ ci kedvnek - gondolta - Dej, legalkalmasabb, rre? — Aj Az ősz alkalmas az erősen miért van szükség erre : — a , csillogó szemű, izgalomtól ki-J pirult arcú katonák hadonász- Jtarackos (perjés) területeken va mutogattak, magyaráztak Ja gyomirtásra. Ez a közismert é.s lelkesedtek az orosz állá-J gyom rendkívül: ellenálló, és sokban levő száz és száz. — J nehezen irtható. A terület le- esetleg több ezer — embe» itakarítasa után hektáronként rémülete, halálfélelme vagy J30—40 kg (30—40 dkg 100 pusztulása fölött. f négyzetméter) NATA gyúrnirA nyugati égboltot, mint a f tó szert kell ki permetezni 600 sáskaraj, úgy iborították el a filter víziben. (100 négyzetmé- repülőgépek, s közeledtek fül-f térré 6 liter). A kezelés után szaggató dübörgéssel. Ameddig#a táblát tárcsával, illetve ro- a szem ellátott, mindenütt re-ftációs kapával kell elmunkál- pülök közeledtek, láthatatlan, f ni. A permetezett területre a halálos terheiket szinte von-f következő év tavaszán kizaró- szolva. Lassúnak, ható lomha flag napraforgó, borsó, kuiko- repüléssel. #rica. len. mustár vethető. ElőAz. első csoportok mar a fe-#nyös tavasszal a kezelt táblát jük fölött dörögtek, szabályos f újra szántani es többezör kul- harci alakzatba fejlődve, meg- f tivátoroam. szamlálhatatlan sokaságban.' Amint a szovjet vonalak fölé < Az oldat készítésekor értek, apró. sörétnek haló Ííyomlrtó azért kell a vízbe pontok váltak ki a gépekből, »önteni. Permetezéskor a szoon- hosszú, kígyózó mozgással, szédos kultúráktól legalább hogy felgyorsulva tűnjenek elv 2—3 méter szeles védősávra a szeme elől. Majd hatalmas? van szükség. A növényvédő földoszlopok szökkentek az égnek, bennük törmelék, fák, épületrészek, emberek szakadtak darabokra. (Folytatjuk-) szer föl nem használt maradékát, valamint a csomagclóburkolatot álló vizekbe, fo# lyóba vagy tárolókba juttatni * tilos!
