Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
Bizalmat kapott a megbízott vezetőség Sikeres kísérleti év után — új feladatok előtt Többször is megkísérelték a Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet fiataljai, hogy életképes, eredményesen működő KISZ-szervezetet hozzanak létre. Fáradozásuk azonban különböző okok miatt nem járt sikerrel. Egy esztendővel ezelőtt ismét megalakították szervezetüket, s élére megbízott titkárnak Fodor Magdolnát választották. S most, amikor hétfőn este a KISZÖV klubjában vezetőségválasztásra gyülekeztek, már a megjelentek száma is bizonyította: a kísérleti esztendő eredménynyel zárult. Az alapszervezet tagsága csaknem teljes létszámban megjelent. Acél: összekovácsolódni Jó volt hallgatni a fiatal Fodor Magdolna tárgyilagos, az eredményeket, hibákat gondosan elemző és a feladatokat meghatározó beszámolóját. — Egyetlen célt tűztünk magunk elé — mondta. — Megismerni egymást, közel kerülni, összekovácsolni az alapszervezetet. Ügy érzem, közepes munkát végeztünk, azt azonban elmondhatjuk: sikerült változtatni a régebbi közömbösségen. Ez nem csupán a megbízott vezetőség érdeme, hanem a fiataloké, akik a KISZ-szervezet- munkája iránti érdeklődésükkel, felelősségükkel és a szövetkezethez való ragaszkodásukkal is bizonyították tenni akarásukat. A megbízott titkár ezek után a közös kirándulások, a Petőfi-emlékest és más ,. rendezvények sikeréről, majd a feladatokról beszélt. A szakmai és a politikai tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet, s elmondta: a termelés segítése érdekében különböző tanfolyamokat, versenyeket rendeznek, s az idén is részt vesznek a pártszervezet által [ indított politikai oktatásban. [ I A megbízott vezetőség és a I tagság nevében köszönetét j ! mondott a szövetkezet politi- I kai és gazdasági vezetőségé- | j nek a munkájukhoz nyújtott [ I segítségért. Igaz, egy esztendő kevés idő ahhoz, hogy jelentős eredmé- nyékről adhassanak számot. A | beszámolót nagy érdeklődéssel j hallgató, majd a vitában részt | vevő fiatalok azonban úgy vélekedtek, hogy ha nem érté- : kelhetik is túl magasra a múlt [ év sikereit, a változást, az | előrelépést sem becsülhetik Ie" — Köszönjük a megbízott j vezetőség és Fodor Magda 1 titkár lelkesedését, amellyel elősegítette, hogy ez a mosta- I ni KISZ-szervezet életképesebb a korábbinál. Köszönjük munkájukat, s az új vezetőségtől is hasonló lelkesedést kérünk. Társaik véleményét is tolmácsolta Vajmi Csaba, Balogh József, amikor azt is kifejezte, hogy örömmel képezi magát politikailag, szakmailag, és vesz részt a különböző tanfolyamokon, versenyeken. „A jövőben is segítünk” Sok fiatal dolgozik a Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezetnél. A vezetőségválasztó taggyűlés azt is bizonyította, hogy nem csupán a fiatalok törekszenek életképes, eredményesen dolgozó KISZ-szervezet kialakítására, hanem a szövetkezet politikai és gazdasági vezetői is. Részt vett a taggyűlésen Angyal István párttitkár, Pásztori Sándor elnök és Horváth László, akit a pártszervezet a fiatalok munkájának segítésével bízott meg. — Azt kívánjuk elérni, hogy szövetkezetünkben politikailag és szakmailag képzett fiatalok dolgozzanak —mondta Pásztori Sándor. — Olyan művelt emberek legyenek nálunk, akik vendégeinkkel kulturáltan foglalkoznak, tekintélyt szereznek munkájukkal és a különböző versenyeken való eredményes szereplésükkel is szövetkezetünknek, örülünk annak, hogy a KISZ- isták közül húszán járnak középiskolába. Ez biztosítékot nyújt arra, hogy lesznek majd olyan alkalmas emberek, akik átveszik tőlünk a szövetkezet irányítását. A feltételeket a tanuláshoz, a versenyeken, tanfolyamokon való részvételhez a jövőben is biztosítjuk, továbbra is örömmel segítjük a KISZ-szervezet munkáját. Hasonlóképp nyilatkozott Angyal István párttitkár is, és elismeréssel beszélt az eredményes változásról. Bíznak ezután is A tagság véleménye egységes volt: ismét Fodor Magdolnát választották titkárnak. A bizalomra magatartásával rá is rászolgált. Néhány nappal ezelőtt kapta meg párttagsági könyvét, s mint az esti egyetem első éves hallgatója, személyes példával is serkenti társait a tanulásban. Elfogadták a megbízott vezetőség többi tagját, Bárdi Irént, Makai Károlyt, Part Ibolyát és Kappel Ilonát is. S hogy* a megválasztott vezetőség az eddiginél is többet akar tenni, azt jelezte a taggyűlés utáni első vezetőségi ülés. Megállapodtak Zolnai Sándorral, a húskombinát KISZ-titkárával, aki a .városi bizottság megbízásából vett részt a taggyűlésen, hogy egymáshoz látogatnak, kicserélik tapasztalataikat, átveszik a jó módszereket, hogy legközelebb még eredményesebb munkáról adhassanak számot. Szalai László Tisztítják a szóját, megkezdődött a kukoricatörés Fonyódon A magtárhelyiíjég nagy része még üres. A két Mobil szárító közül az egyik működik. A terményt futószalag viszi innen a tisztítóberendezéshez, amely különválasztja az ép, vetésre alkalmas szójától a törött -magvakat, valamint a szemek közé került idegén, szennyező anyagokat. A fonyódi Magyar Tenger Termelőszövetkezet ordacsehi üzemegységében szárítják, tisztítják a szóját. A tsz 72 holdon termeli ezt a fehérjében gazdag növényt. Hogy a szója milyen jelentőségű az állatok takarmányozásában, ahhoz elegendő megemlíteni, hogy fehérjekoncentrációja jóval negyven százalék felett van, tehát legtápdúsabb növényünk. Termelését szerte az országban az utóbbi években kezdték szorgalmazni, felismerve azt a tényt, hogy etetésével nagy mennyiségű im- portféhérjét takaríthatunk meg. A fonyódáak az idén négy fajtával próbálkozták. Két amerikai, és két hazai fajta termését aratták le. A termésátlagok minden fajtánál máshogy alakultak. Legjobban a Merzit váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 10 mázsát adott holdanként. Akadt azonban olyan fajta is, amely ennél jóval f-ukarabb volt, hiszen holdankénti átlagtermése mindössze négy mázsa. Éppen ezért a gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy jövőre kizárólag a legjobban bevált fajtát, a Merzi- tet termesztik majd. A tisztítógép önti magából a magvakat. Az asszonyok szorgalmasan lapátolják, forgatják a terményt, amelyet vetőmagként értékesítenek. A tisztított szóját a fonyódi gazdaságtól az Iregszemcsei Állami Gazdaság vásárolta meg, mázsánként 1400 forintért. Innen Bolyra vezet a fonyódi szója útja. Természetesen egy bizonyos mennyiség a termelőnél is marad belőle, ezt azonban nem vetőmagként használják fel, hanem az állatállomány takarmányozására. Elsősorban olyan magvakat kevernék a takarmányba, melyek nem alkalmasak vető- 1 magnak. Taranyi helyzetkép Bevételkiesés, költségnövekedés — és ami mögötte van Ilyenkor ősszel minden má- l zsa termény, minden kiadott" forint fokozott súllyal kerül a latba. A termelőszövetkezeti irodákban a számok fölé hajolnak a szakemberek, összegeznek és kalkulálnak. Biztatóak a kilátások, vagy gondok gyülekeznek — eszerint látni derűs és töprengő tekinteteket Akár így, akár úgy alakulnak is a mezők és az állat- tenyésztés hozamai, a tapasztalatokból levonhatók a megfelelő következtetések. Taranyban a termelőszövetkezet főkönyvelője, Németh József mondta a minap egy beszélgetés során: — ötven hold dinnyénk volt tavaly, ugyanakkora területen termeltük az idén is. Akkor 26 vagonnal takarítottunk be, az idén háromszor annyi, 84 vagon termett. Ez így nagyon szép teljesítménynek látszik. Tavaly azonban 1,60 forintos kilónkénti átlagos értékesítési áron kelt el a dinnye, az idén pedig mindössze 1,08 forint volt az átlagár. így következett be 150 ezer forint árbevétel-kiesés. Megjegyezzük, hogy a közelmúltban a buzsáki termelő- szövetkezet , vezetői mundtak el hasonló dolgot: jóllehet rekordterméssel fizetett náluk is a dinnye az idén, és összesen 230 vagonnal adtak el, az alacsony átlagár miatt mégis fontolóra veszik, termelik-e jövőre is. Most a taranyiaktól hallottunk hasonló, ugyancsak keserű megjegyzést, s hozzá azt, hogy egy bizonyos védett ár — amely nem feltétlenül jelentené a maximumot — enyhítené a gondot. — Paprikánk az idén hetven hold volt — folytatta a főkönyvelő. — Sokszor kellett öntözni, megnőttek a költségek. Az átlagár mégis kisebb, mint tavaly volt. Az egyébként sárga húsú, de a tartós melegtől megpirosodott paprikánkat harmadosztályú áruként veszi át most a Nagyatádi Konzervgyár, kilóját 2 forintért. Aztán itt van az állat- tenyésztés. Üszővásárlást terveztünk állományunk negati- vizálására, s jó előre megérdeklődtük, milyen összeget szerepeltessünk előirányzatunkban egy-egy tenyészüsző vételáraként. A tipp szerint terveztük a költséget, vagyis darabonként 21—22 ezer forintot szántunk erre a célra S mi lett a valóság? Az álla’ tok zöme már itt van — az ország különböző részeiből érkeztek —, s egy-egy üsző 26— 27 ezer forintba került. Itt egyszerre félmillióval, 2,2 millióról 2,7 millió forintra nőtt a költség. Tehát itt is költség- növekedés sújtott bennünket, csakúgy, mint a dinnye betakarításánál és szállításánál, a paprika öntözésénél. És vannak még egyéb, előre nem várt kiadások, meg kiesések is. Egyikért sem hibáztatható a szövetkezet vezetősége, tagsága. Mindent megpróbálnak, hogy pótolják a hibájukon kívül keletkezett hiányt. — Az ezután következő időszakban főként a költségek csökkentésére törekszünk. Persze, csak olyan kiadásokat fogunk vissza, amelyeknek a megtakarítása nem hátráltatja a gazdálkodást, a jövő évi eredményes termelést. A kukoricánál jó hozammal számolunk. Az üvegházi többlet- termelés is pótol valamit: 160 ezer forint bevételt terveztünk, jelenleg a negyedmilliónál tartunk. Most paprika van a 2000 négyzetméter alapterületű üvegházunkban, ezt novemberben szedhetjük, s adhatjuk el szerződés alapján a MÉK- nek. Nem számoltunk azzal, hogy térítenek számunkra az idén vadkárt. Ebből 300 ezer forintot várunk. Számítgatás folyik az irodában, betakarítás a földeken. Az utóbbi munkákban részt vevők még tehetnek róla, hogy a könyvelők magasabb számokkal dolgozhassanak — plusz előjellel. m. e. KA-HYB — egy világhírű hibrid sertés Rokonienyésstéssel A szójaszárítás mellett a J napokban kezdték meg Ordacsehiben a kukoricatörést is. 846 holdon érett be ez a fontos takarmánynövény. Most még csak egy SZK—4-es kombájn dolgozik a táblán, de hamarosan munkába áll a többi gép is, egy Claas Domi- nátor, valamint két csőtörő. A gépi betakarítás mellett a gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy 150 holdon kézi erővel törik ’majd a kukoricát. A termény szárítását a két Mobil szárítóval oldják meg, de egy részét csövesen, górékban tárolják. D T »A KA-HYB egyike a világ legnagyobb sertéshibrid populációinak.« Ez a többnyire szakmai közönségnek szánt jellemzés még nem sokat árul el a vállalkozásról, amelyről itt a következőkben szó lesz. Legföljebb a méretekre vonatkozólag tartalmaz utalásokat. A KA-HYB vállalkozás — a kaposvári hibrid sertés kitenyésztésének és értékesítésének jelenlegi szakasza — már egyértelműen diadalút. Jelenleg mintegy 400 ezer KA-HYB sertést hizlalnak szerte az or szágban, s a szocialista országok közül szinte mindegyikben ismerik, tenyésztik ezeket a kiváló tulajdonságú hibrid sertéseket. Ezenkívül néhány nyugati országba is szállítanak. A KA-HYB sikere a magyar állattenyésztés színvonalának, szellemi kapacitásának a sikere is egyben. Anker Alfonzzal, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tudományos munkatársával, a KA-HYB program genetikai vezetőjével beszélgetünk: — A KA-HYB hibrid sertés. Mi indokolta a hibridizációt a sertéstenyésztésben? — A növénytermesztésben és az állattenyésztés más területein elért sikerek. A hibridizáció, mint nemesítő módszer, az áUatokibam. fokozottabb életerőt hoz létre, így egyebek között fokozható az anyai teljesítőképesség és a hizlalás eredményessége is. Ezek a tényezők pedig alapvetően befolyásolják az egy kilogramm hús előállításának önköltségeit. Olyannyira, hogy az önköltség tényezőiben lényeges javulás állhat be. — Eszerint a baromfi hib ridizáció eredményei adták a gondolatot. — Csak részben. A KA-HYB sertés kitenyésztésében döntő szerepe volt a rokontenyésztésnek. Munkánkban a nemzetközi tudományos közvélemény felfogása egyáltalán nem kedvezett nekünk, nyilván azért, mert előttünk hib, ríd sertést nem sikerült előál- í lítani. Általában a rokontenyésztést kárhoztatták, v&ló- színűleg, mert kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek. Úgy vélték "és vélik, hogy a rokontenyésztés során degenerálttá váló állatoknál túl nagy értékek mennek veszendőbe, amelyeknek megtérülése kérdéses. — Miért van szükség a rokontenyésztésre? — Hogy ezzel egyes kiváló tulajdonságokat koncentráljunk az utódokban. Módszerem a többiekével ellentétben az volt, hogy a testvérpárosítás helyett szülő-utód párosítást alkalmaztam. Ezzel egyrészt magas genetikai értékű gócok jötték létre, rr^ásrészt a külön-külön rokontenyésztett egyedek keresztezésével még nagyobb teljesítményű utódok jöttek a világra. A döntő azonban, hogy ezzel az eljárással azonos minőségben, tetszés szerinti mennyiségű állatot reprodukálhatunk, tetszés szerinti időben. — De az állatok degene- ráltak lesznek a rokontenyésztés során... — A keresztezés — egy másik kitenyésztett vonal — viszont feloldja a degenerált- ságot. Sőt, nemcsak feloldja, hanem mint azt már mondtam, még nagymértékben fokozza az életerőt. Eredményeink láttán már most csendesül szakmai körökben is az ellenvélemények hangereje Európa-szerte. — Tudjuk, hogy a KA- HYB-nak teljesen ön a szellemi atyja. Mikor és hogyan kezdte a hibridizációs munkát? — Sertésekkel 1962-ben, mikor a tudományos közvéleményben legerősebben tartotta magát, hogy ez az út járhatatlan. Postagalambokkal kezdtem legelőször dolgozni, saját szakállamra és elképzelésem szerint. Amikor sertésekkel folytattam, már tökéletesen biztos voltam abban, hogy ja. I úton járok. Jelenleg mintegy 600 -rokontenyésztett állat a mintegy 750 ezer vágósertés magja. Ezek a sertések a különböző tsz-eknél vamtak. ök vállalták, hogy kutatási eredményeimet a gyakorlatba is átültetik. — Nem lehetett könnyű. A szakirodalom egységesen elutasító magatartása mellett, gondolom, nem volt egyszerű partnereket találni. — Egyáltalán nem. Segítségemre volt azonban, hogy néhány tsz-ben akadt egy-két merészebb fantáziájú szakember. S ma már a magyarországi sertésállomány 10 százalékát a KA-HYB adja. Pedig mi a munkára 11 esztendő alatt nem költöttünk egymillió forintnál többet. Nyugodtan mondhatom, senki sem fizetett rá. Államilag is elismert hibrid sertés a KA-HYB, s a különböző vizsgálatok bebizonyították: valamennyi , fajtatiszta és keresztezett állatnál jobb, az összes tulajdonság tekintetében. Tizennyolc alapvonalat — tenyésztési programot — dolgoztunk ki eddig, melyek a ma forgalomban levő és a holnap sertésének kidolgozásában az »alkatrészek« szerepét kapják. Ezenkívül ma az íróasztal mellett ki tudjuk dolgozni, hogy az egyes vonalak tetszés, illetve igény szerinti tulajdonságokat tartalmazzanak. (Például a bacon, a négysonkás vagy az utódnevelésben kiváló sertést.) — Hogyan lehet mindezt pontosan kidolgozni? Hiszen végül is környezetünkben a biológiai szervezettségű anyag rendkívül bonyolult, s a munkában nagy lehet az esetlegesség szerepe? — A véletlennek, esetlegességnek itt kevés a jelentősége. A rokontenyésztéssel ugyanis annyira koncentráltuk az egyes tulajdonságokat, hogy ez a további munkában számunkra a legbiztosabb anyag. Csupor Tibor (í-oiytatjuk4 Beszélgetés a fiatal párttagokkal (Tudósítónktól.) A napokban beszélgetésre hívta össze a Nagyatádi Városi Pártbizottság azokat a KISZ-ben dolgozó párttagokat, akik a X. kongresszus után kerültek a párt soraiba. A tanácskozáson Szabó József, a pártbizottság munkatársa elismeréssel szólt a fiatal párttagok KISZ-ben végzett tevékenységéről, majd több javaslatot tett a munka további javítására. Részletesen megtárgyalták az őszi KISZ- vezetőség választásokkal kapcsolatos feladatokat is. Erről j Tamás Viktor, a KISZ városi bizottságának titkára tartott tájékoztatót. A tanácskozáson felszólalt fiatalok elmondták az ifjúsági szervezetben viselt pártmegbízatásukkal kapcsolatos problémáikat, gondjaikat is. Stadler László, a Volán fiatalja arról beszélt, hogy a KlSZ-alapszer- vezetükben gyakori a vezetőségváltozás, s ez akadályozza az eredményesebb munkát. Véleménye szerint elsősorban a pártszervezet közreműködésére lenne szükség. Ratkó Margit a gimnáziumi KlSZ-alap- szervezetekben folyó politikai nevelő munka eredményeiről és módszereiről adott tájékoztatót. Borsos József a konzervgyári fiatal párttagok helytállásáról beszélt. Megítélése szerint az üzem fiataljai hallgatnak a KISZ-ben dolgozó, náluk idősebb párttagok szavára, megfogadják tanácsaikat é8 követik példájukat. A tanácskozáson elhangzottakat Gémesi Sándor, a városi pártbizottság első titkára foglalta össze. Arra kérte az ifjúsági szervezetben tevékenykedő párttagokat, hogy minden területen küzdjenek a párt ifjúságpolitikai határozatának a végrehajtásáért, a fiatalok érdekvédelméért. Somogyi Néplap
