Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

,/fpQ3N/>&' WÄG PROLETÁRJÁN; E-GYES ÖLJETEK I Ára: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 220. szám 1973. szeptember 20., csütörtök Felhívás a világ haladé Hiúságához: Támogassuk Chile harcoló népét! A Demokratikus Ifjúsági J Világszövetség kezdeménye­zésére rendkívüli nemzetközi ifjúsági konferenciát tartottak Budapesten, amelyen megvi­tatták a jobboldali puccs kö­vetkeztében kialákult chilei helyzetet, valamint a demok­ratikus ifjúság ebből adódó szolidaritási feladatait. A ta­nácskozásról szerdán tájékoz­tatta az újságírókat Alain The­raus, a DÍVSZ főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon.) Köszontjiik a békekongresszust Béke. Egyik legszebb sza­vunk. Ódában és himnusz­ban, cikkben és beszédben, táviratban és könyvben sze­repel. A kor emberének ér­zéseit, gondolkodását e szó harcra serkentő értelmezése készteti felvonulásra, gyűlé­sen váló részvételre, szolida­ritási akciók szervezésére. A bekét ugyanis nem elég állí­tani, tenni is kell érte — a világ minden táján. Az az ötszáznyolcvanegy küldött és száz meghívott, aki a Parlament Kongresz- szusi termében találkozik, több száz — sőt több ezer — küzdő, a békéért és barátsá­gért mindig es mindenhol te­vékenyen cselekvő társát kép­viseli. A ma összeülő VIII. béke­kongresszus delegátusai kö­zött ott lesz megyénk tizen­hét küldötte is. Gazdag út-ra- valóval indultak el tegnap délben a fővárosba, hiszen a somogyiak is számot vetettek azzal a két héttel ezelőtt megtartott megyei békekon­ferencián, hogy mit tettek a békéért és a barátságért a VII. békekongresszus óta. Küldötteink .jogos büszkeség­gel ismételhetik meg az egész országot képviselő békehar­cosok előtt, is tanácskozásuk egyik fő megállapítását: a bé­kemozgalom számíthat me­gyénk lakosságára. Ezt bizonyítja a négy év alatt megtartott hélszáznyolc- van békegyűlés, négyszáz ré­tegbeszélgetés forró hangula­ta. a segíteni akarást tükröző félmillió forint, amelyet a somogyiak befizettek a szo­lidaritási bizottság számlájá­ra, a négyszázötven meleg ta­karó, amelyet asszonyaink készítettek a vietnami gyere­keknek. S tegyük még mind­ehhez hozzá a több mint öt­százötven barátsági rendez­vényt. Ahogy folyammá egyesül­nek a patakok, úgy duzzad egyre szélesebbé a békemozi galom, amikor a tizenkilenc megye összegezi: mit ért el négy év alatt. Jó érzés, hogy Somogynak van mit hozzá­tennie a közösen emelt épü­lethez. S a mi jelképes tég­lánk anyaga az érdeklődés, amelyet sikerült föllobbamta- ni az emberekben s folyto­nos izzásban tartani. A nagy­világ eseményei iránti szün­telen érdeklődés nélkül ná­lunk sem lehetett volna olyan sok embert bevonni a béke­mozgalomba. S még ezzel sem voltunk elégedettek, a megyei békekonferencia fel­hívta a figyelmet azokra, akik a körön kívül marad­nak. Ezért célunk, hogy min­denhol nagyobb gondot for­dítsanak a munkások, a fia­talok, a nők mozgósítására. Belpolitikai életünk nagy eseménye- az országos béke­kongresszus, mert kiemelkedő állomása a békeerők moszk­vai világkongresszusára való felkészülésnek. A béke tevé­keny harcosai a plenáris és a szekcióüléseken összegezik most a békemozgalom négy­éves munkájának eredmé­nyét, meghatározzák a fel­adatokat. A kongresszus mindezek figyelembe vételé­vel kidolgozza azokat az ajánlásokat, amelyeket a ma­gyar küldöttség a békeerők világkongresszusa elé ter­jeszt október végén, Moszk­vában. A huszonöt éves magyar békemozgalom további útját a ma kezdődő kongresszus je­löli ki. Minden békeszerető somogyi ember nagy érdek­lődéssel várja a kétnapos ta­nácskozás döntéseit, hiszen mindnyájunk jövőjéről van •• Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A zöldségtermelés fejlesz­tésével kapcsolatos intézkedé­sek hatását, eredményeit vizs­gálta a Nagykőrösi Konzerv­gyárban megtartott — üzem­látogatással egybekötött — ta­nácskozásán az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az üléfeen — amelyen Kovács István, a bizottság titkára töl­tötte be az elnöki tisztet — dr. Lénárt Lajos mezőgazda­sági és. élelmezésügyi minisz­terhelyettes tájékoztatója alapján a képviselők megtár­gyalták a zöldségtermesztés helyzetét, a forgalmazás prob­lémáit, a zöldségellátás javí­tására eddig tett és a továb­biakban tervezett intézkedése­ket. A beszámolóból és a képvi­selők hozzászólásaiból egyön­tetűen kitűnt: a lakosság, va­lamint a feldolgozóipar zöld­ségellátása, s az export bizto­sítása érdekében hozott hatá­rozatok — bár mindössze egy év termelési tapasztalatai is­meretesek — hoztak eredmé­nyeket. Közölték az ülésen: a lakos­sági ellátás javítása érdeké­ben létrehozták a tárcaközi zöldség-gyümölcs operatív .bi­zottságot, amely az áruforga­lommal kapcsolatos koordi­nációt látja el. A vitában felszólalt Gajdos János, Kelemen András, La­katos András, Mateovics Jó­zsef, dr. Molnár Béla, Nieszner Feline, Riba Miklós, Szeme- rits Ferencné, Varga B. Ist­ván képviselő, továbbá Patay János, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese, dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese is. Korszakhatár az emberiség történelmében Három nj lobogó »* EHÍSZ-szélíiiá* előtt Tapsvihar az ülésteremben — Péter János felszólalása Az ENSZ közgyűlése közfelkiáltással egyidejűleg fölvet­te a világszervezet tagjainak sorába a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot. Az NDK és az NSZK megfigyelői minőségben jelenlévő küldöttségei így elfoglalták helyüket a nemzetek tanácsában. Történelmi korszakzáró és — sokak reménye szerint — új korszakot kezdő szertartás zajlott le tegnap a New York-i ENSZ-paiota előtt: Otto Win­zer, az NDK, Walter Scheel, az NSZK és Paul Adderley, a Bahama-szigetek külügymi­nisztere jelenlétében ünnepé­lyesen fölvonták a világszer­vezetbe közfelkiáltással fölvett három új tagállam nemzeti lo­bogóját. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, az ünnepélyes zász­lófelvonás alkalmából mondott beszédében kiemelte a két né­met állam csatlakozásának különleges jelentőségét az ENSZ egész tevékenysége szempontjából. ►►Csatlakozásuk a világszer­kaszát, egyszersmind új kor­szakot is nyit, amelyben ezek a nemzetek együtt fognak munkálkodni az Egyesült Nemzetek Szervezetével az egész emberiséget érintő ügyekben. Óriási tapsvihar közepette vonult be az ENSZ-közgyülés üléstermébe az NDK küldött­sége Otto Winzer külügymi­niszter, illetve az NSZK ''■'■1- döttsége Waltet Scheel kül­ügyminiszter vezetésével. El- i sóként Jakov Malik, a Szov­A szocialista államok szövetsége döntő tényező a béke megőrzésében Brezsnyev beszéde a szovjet—bolgár barátsági nagygyűlésen Szerdán Leonyid *"Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, baráti látogatásának második napján a szófiai Universziada palotá­ban több ezer szófiai lakos részvételével szovjet—bolgár barátsági nagygyűlést tartot­tak. Leonyid Brezsnyev és kí­sérete — K. F. Katusev, a kb titkára, N. N. Rogyionov kül­ügyminiszter-helyettes, K. V. Ruszakov és A. M. Alek- szandrov, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadói — mellett az elnökségben helyet foglalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az állam­tanács elnöke, Georgi Traj- kov, az államtanács első el­nökhelyettese, Sztanko Todo­Hat albizottság munkálkodik tegnap óta Genfben Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakasza Genfben már egy nappal a megnyitás után rátért normális munkarendjé­re: megkezdték ülésezésüket az albizottságok. A koordinációs bizottság úgy határozott, hogy az a hat földközi-tengeri ország, amely szeptember 18-ig bejelentette azt a szándékát, hogy ki akar­ja fejteni véleményét az euró­pai biztonsági értekezlet té­máival kapcsolatban, lehetős get kap erre. Szerdán hat albizottság kezdte meg üléseit az új genfi kongresszusi központban. Dél­előtt az első és a második na­pirendi ponttal foglalkozó al­bizottságok tartottak ülést, délután mind a három napi­rendi pont szőnyegre került. A biztonsági értekezlet mostani,, szakértői szintű sza­kaszán az érdemi munka az albizottságokban folyik. A kobrdinációs bizottság augusz­tus végi ülésén 11 albizottsá­got és egy különleges munka­szervet hozott létre, amelyek az európai biztonság megerő­sítésével és az együttműködés főbb területeivel foglalkozó napirendi pontok egy-egy részterületét munkálják ki n helsinki ajánlások alapján. Az értekezlet záródokunie tumai ezekből a résztervező­tekből alakulnak majd ki. rov miniszterelnök és a bolgár párt és állam több más veze­tője is. A barátsági nagygyűlés két fö szónoka Todor Zsivkov és Leonyid Brezsnyev volt. Todor Zsivkov a bolgár— szovjet barátsági gyűlésen el­hangzott bestédében úgy jel­lemezte a két ország barátsá­gát, mint »a nemzetközi és az államközi kapcsolatok példá­ját a szocializmus szabad vi­lágában«. A továbbiakban ki­emelte az SZKP és a szovjet állam rendkívüli érdemeit a béke megszilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhíté­sében, majd méltatta Brezs­nyev amerikai, franciaországi és nyugat-németországi látoga­tásának óriási jelentőségét. Mint mondotta: ezek a láto­gatások »mélyreható és kitö­rölhetetlen nyomot hagytak a nemzetközi kapcsolatok min­den területén«. Bulgária eredményeiről szólva Zsivkov emlékeztetett árra, hogy az ország szabad életének csaknem 30 esztende­je alatt óriási sikereket-ért el minden területen. Ezek a sike­rek elképzelhetetlenek lenné­nek a szocialista országok sok- lodalú együttműködése nélkül, a szocialista integráció fej­lesztése nélkül. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, beszédében rá­mutatott: a szocialista államok szövetsége döntő tényezője a világszocializmud új sikerei­nek, a forradalmi mozgalom új győzelmeinek, a világ tar­tós békéje megőrzésének. (Folytatás a 2. oldalon.) Fölvették az ENSZ-bc az NDK-t és az NSZK-t. Képünkön: A közgyűlés delegátusai gratulálnak a két német állam küldöttsége tagjainak. (Telefotó: AP—MTI—KS) vezethez — mondotta — jel- jetunió állandó ENSZ-képvi képe annak az új enyhülési légkörnek, amely oly nagy re­ményt nyújt az emberiségnek. Miközben ez az aktus lezárja a történelem egy sajátos sza­(Folytatás a 2. oldaton) Helyet kér a magyarrozsnok, a csomósebir... r'i 1 fii 1 r • a ' 1 Gyepgazdálkodási tanácskozás Kéthelyen Ügy látszik, Somogybán a kéthelyi termelőszövetkezet a fellegvára a példamutató gyepgazdálkodásnak. Nehéz volna megszámolni ugyanis, hány tanácskozást^ bemutatót rendeztek itt az elmúlt évti­zedben a különböző szervek a mezőgazdasági nagyüzemek részére a gyepgazdálkodásról és hasznosításáról. Tegnap a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a területi tsz-szö vétségeik és a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezete tartott Kéthelyen tanácskozást erről a témáról. A részvevőket Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály- vezetője köszöntötte, s a ta- [ nácskozás témájáról szólva a ! gyepgazdálkodást összekap­csolta a szarvasmarha-prog- j ram megyei feladataival. So- I mogyban a gyepterület jóval I nagyobb az országos átlagnál, | s jóllehet jelentős anyagi tá­mogatást élvezett ennek a te­rületnek a fejlesztése, az ered­mény csak 1970-től kezdődően mondható jelentősnek. Ak­kortól valósították meg a szű­kített területre szóló, koncent­rált támogatást, s ezeken a helyeken figyelemre méltóan ■nőtt a fűhozam az okszerű ja­vítás, a módszeres gazdálko­dás, a helyes hasznosítás kö­vetkezteben. A Somogybán le­vő mintegy 140 ezer holdnyi gyepterület jelentős része al­kalmas arra, hogy ily módon értékes szálastakarmány-bázi- sa legyen a szarvasmarha-te­nyésztésnek. Dr. Ecker István, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem docense — e somogyi problémakör egyik legjobb is­merője, s a megoldás lelkes szorgalmazója — két fontos tétel köré csoportosította a tsz-vezetőknek szóló előadás mondanivalóját. Minthogy So­mogybán nagyon változó a ta­lajösszetétel, meg kell vizsgál­ni. hogy az adott talajon mely fűfajok a legalkalmasabbak, s a terület megfelelő előkészíté­se után ezeknek kell minél nagyobb helyet biztosítani. Jó eredményt mutat például So­mogybán is a magyarrozsnok — kitűnően hasznosítja a jó­szág —, aztán a csomósebir, a zöldpántlikafű. Valamennyi szárazságtűrő, a legeltetésre alkalmas szálfű. A gyephasznosításról szólva, dr. Ecker István elmondta: vetni kell olyan növényeket is, amelyek eddig nem szere 1 peltek nálunk a, legeltetésben, j Kéthelyen is van példa rá. 1 hogy a cirokfélék jó termést | adnak tömegben és tápláló­anyagban is, és többféleképp hasznosíthatók a takarmányo­zásban. Bevált a rögzített sza­kaszhatárokkal körülvett terü­leteken való legeltetés, s ez módot ad arra, hogy ezeken a parcellákon a jószág téli ele- sége is megteremjen. Fáró László kéthelyi tsz-el- nök a gazdaságukban alkal­mazott gyepfejlesztést és hasz­nosítást ismertette. 1963-ban a terület vízrendezésével kez­dődött a gyepterületek fej­lesztése — 35 kilométernyi csatornát építettek —, 1965 óta villanypásztoros, , szakaszos legeltetés folyik a tsz-ben. Az idén 630 szarvasmarha él a legelőn, az utóbbi három év átlagában a tehenenkénti tej­termelés évente 3000 liter kö­rül van. Száz holdat rögzített határokkal 8—10 holdas sza­kaszokra osztottak: itt április 26-a óta találnak bő eleséget a tehenek, s csak fejésre hajt­ják be őket az istállóba. Az elnök szerint nem kell takar­mányozási gondoktól tartaniuk — s ebben főként a példamu­tató gyepgazdálkodásnak van döntő jelentősége. A tanácskozás rendezői úgy határoztak, hogy a tegnar1 összejövetelt a jövő hét. szer dáján gyakorlati bemutató ke veti a kéthelyi tsz-ben. H. F„ A Művelődésügyi Miniszté­riumban tegnap munkaérte­kezletet tartottak a megyei és a megyei-városi tanácsok el­nökhelyettesei részére. Az ér­tekezleten részt vett dr. Ga- ramvölgyi Károly, a pénzügy- miniszter első helyettese és Péter Ernő, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára is. Dr. Orbán László művelődés- ügyi minisztériumi államtit­kár ismertette a tárca 1973— 74. évre szóló munkatervének fontosabb feladatait. Hangsúlyozta, hogy a mos­tani művelődési év alapvetően kedvező feltételek között in­dul meg; egyrészt eredménye­sen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, másrészt a múlt évben is je­lentős párthatározatok és ; lásfoglalások születtek, ame­lyeknek megvalósítására eb­ben az idényben összpontosí­tott figyelmet kell fordítani. Kiemelte a közművelődés helyzetét elemző munkát.' és hangsúlyozta: nagyobb figyel­met kell fordítani a munkás­művelődésre es a : Hiúság kul­turális ellátottságára. Az értekezleten felszólaló dr. Garamvölgyi Károly töb­bek között az ágazati gazdál­kodás problémáival foglalko- ">tt. majd az 1974-es költség* ;.,jí ■ - ■ • ■ szólt. ' ]tok :> . r; . . .. : irárq szánt összegnek csak egy ré- j szét használják rendeltetésűk- I nek megfelelően.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom