Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

Osztrák iLwutbe mutató Geometriai mintázatú anyagb ól varrt, mellé- Kétrészes kempingöltözékek — hosszú, bő nyes nappali ruhák. , [ ; szoknyákkal. . _____________________________ A testápolás — nyáron tokozott tisztálkodás - Bőrápoló szerek suk van, és meggátolják a ve­Még manapság is elég gyakori látvány a kiizzadt ru­ha, vagy blúz, férfiaknál az ing. Ha a verejték elbomlik, kellemetlen szagot áraszt. Ez fiataloknál, idősebbeknél, nők­nél, férfiaknál egyformán gusz­tustalan, s a legjobb megjele­nést is .lerontja. ( A bőrünkben lévő verejték­mirigyeknek hőszabályozó ■ szerepe van. testünk belső hő- j mérsékletének őrei. A verej­tékmirigyek biztosítják azt. i hogy a legforróbb nyárban se j legyen több a testünk hőmér­OTTHON CSALÁD séklete az optimálisnál. A ve- rejtekmirigyeknek tehát egész­ségügyi szerepük van, és a nyári hőségben nem a verej ; tékezés természetes folyamatát kell meggátolnunk, hanem fo­kozott tisztálkodás a teendő Vonatkozik ez mindenkire, de különösen a kövér emberekre, akik — köztudomású — job- | bari izzadnak, mint a soványak. Nyáron tehát a szokásosnál is többet tisztálkodjunk. Nem kell ahhoz fürdőszoba. hogy naponta legalább egyszer tető­től talpig lemosakodjunk. Ez alapkövetelmény. S mindennap j vegyünk tiszta fehérneműt! Ma a műanyagok korában élünk, s ezek tisztántartása nem igé­nyel különösebb fáradságot. A nyári szandálokban általában nem izzad meg a láb, mégis helyes, ha a lábbelit éjjelre szellős helyre tesszük, s ha történetesen. beleizzadtunk, töröljük át gyengén ecetes víz­zel a belsejét. Ma már nem luxuscikk a de- sodor, hanem ugyanúgy hozzá­tartozik a napi testápoláshoz, mint a víz, a szappan, a fog­krém. de használata nem he­lyettesítheti a fokozott tisztál­kodást! A korszerű desodor- készítményeknek izzadásgátló, pórusösszehúzó, illatosító hatá­rejték bomlását is. Az iilat- szerbollokban nagy válasz­tékban található. (Spray, stift, púder, folyadék, krém.) Ke­vésbé ismert a speciális intim lesodor, amelynek használatát mindenkinek ajánljuk. A dezodoraid szer használa­táról tudnunk kell, hogy túl érzékeny bőrníl bőr panaszokat okozhat. Ha bármilyen bőrpa­nasz foLme-ül, próbáljunk ki más desodort, vagy forduljunk tanácsért kozmetikushoz, szak­orvoshoz. A nyári bőrápolás másik fontos és nagyon olc ó szere a babahintőpor. Fürdés után a testünket töröljük szárazra és a fokozottan verejtékező bőr­részeket szórjuk be egy kevés babahintőporral. A hintőpor felszívja a verejtéket, és meg­véd attól, hogy a testhailatok vékony bőre mozgás közben, súrlódás következtében feldör- zsölődjék. A hintőporban lévő fertőtlenítő adalék gátolja a baktériumok és bőrgombák el- szaporodásáh A hintőpor hasz­nálata ajánlatos a desedorstif- tek használata után is. mert nemcsak a bőr párolgását szív­ja föl. hanem a stiftek hasz­nálatánál jelentkező, egv kissé tapadós érzést is megszünteti. I A múlt hó­napban az Osztrák Szö­vetségi Ipar­kamara áru­bemutató ki­állításán nagy­szabású divat- bemutatót is tartottak. Az osztrák textí­liákból készült modelleket részben Auszt­riában, rész­ben nálunk az OKISZ-labor es a Divatter­vező Vállalat műhelyeiben készítették, íme, néhány modell a be­mutatóról: Stilizált virágmintás anyagból készült ele­gáns estélyi ruha. Rovarcsípések nyáron A nálunk is otthonos róva- [ rok ártalmai kétfélék: mará­sok és szúrások. A marást fo­gószerű szájszerv ejti, a szú­rást tőralakú szívóka vagy a potrohon levő fullánk. A legenyhébb a sima marás, amikor a rovar — pl. a csibor vagy a futrinka — belemar az ember testébe, de izgató, mér­gező anyagot nem visz bele. Ezeknek az ártalma tehát egy­szerű sebzés. Ennél jóval kellemetlenebb annak a rovarnak a csípése, amelyik valamilyen fájdalmat okozó maró vagy csípős anyaggal fokozza a sebzés aránylag enyhe fájdalmát. Az ártalom harmadik formá­ja az, amelynél valamilyen mérgező, és allergiát vagy gyulladást okozó anyag jut — a szúrás, csípés, marás során — a szervezetbe. Ezekhez aránylag közel állnak azok a rovarártalmak, amelyeket vér- szívók ejtenek és vagy soká vé- reznek, mint a bökőlégy szúrá­sa, vagy fertőzéseket közvetít­hetnek, mint a szúnyogok egves fajtái avagy a kullancs. 1 Nálunk a szúnyog csípés a ' leggyakoribb. Még szerencse, hogy a maláriát közvetítő, leg­veszedelmesebb szúnyogfajta aránylag ritka, és így a csípés következménye csak fájdalom és vakarózás. Ezt a csípéssel behatoló szúnyognyál okozza. Ha a csípést fölkaparják, könnyen gennyesedés kereked­het belőle. Hűsítő mentolos ecseteléssel, rázókeverékkel a kellemetlenségek enyhíthetök; védőkenőccsel, védőfolyadék­kal pedig a szúnyogcsípések meg is előzhetők. (E szerek az illatszer- és háztartási boltok­ban is beszerezhetők.) A méhcsípés már komolyabb, mert a fullánk beszakad a bőr­be, és a méhméreg bonyolult szerves vegyianyag. aminek vörösvértest-oldó, vérnyomás­csökkentő és — mint fajidegen anyagnak — allergiát, túlérzé­kenységet okozó hatása van. Ezért néha a méh- vagy da­rázscsípés tragikussá is válhat. A többszöri vagy érzékeny he­lyen — arcon, ajkon, szemhé­jon, nyelven, nyakon — kapott méhcsípéssel ajánlatos minél gyorsabban orvoshoz fordulni. Méhcsípés esetén egyébként a fullánk óvatos eltávolítása, kloroformos bedörzsölés, hi­degvizes borogatás és a men­tolos hintőpor alkalmazása a helyes elsősegélynyújtás. A kullancs marása is ko­moly ártalmat okozhat. Ez a rovar a szívókáját a bőrbe fúr­ja. potroha kinnmarad és a bőrön lóg, de lesodorni, letép­ni nem tanácsos, mert a bőrbe szakadt fej gennyesedést okoz­hat. Ha a rovart petróleummal; éterrel vagy vazelinnel beke­nik, magától kiesik, fejestül együtt. A rovarcsípések általában helyi panaszokat okoznak és ha a csípéseket szalmiákszesz­szel, alkohollal, jódoldattal be- ’•^nik. majd hidegvizes boroga­tást tesznek rá, a panaszok enyhülni fognak. Ha viszont általános tünetek — fejfájás, hányinger, hányás, légszomj, szívdobogás, gyengeségérzéí — jelentkeznek, sürgősen or­voshoz, rendelőintézetbe vagy kórházba kell vinni a marást szenvedettet, mert a szövőd­mények veszedelmessé válhat­nak. Dr. B. L. A nyári melegben jobban terjed a gombás eredetű láb­fertőzés. Fontos, hogy lábmo­sás után a lábujjak között szárazra töröljük a bőrt — mert a lábujjak, nedvesen ha­gyott köze jó szaporodási ta­laj a lábgombáknak —. s szór­juk be gombásodást gátló — pl. Mikofen — hintőporral. Ha pirosodért veszünk ész-e vagy viszket a lábujjak között, gyen­gén ecetes vagy hipe-mangá- nos víziben áztassunk lábat. A hipermangános oldatot min­den használat előtt frissen ké­szítsük el. s vigyázzunk arra, hogv csak rózsaszínű legyen, mert a sötétebb oldat barnára színezi a bőrt. Ha néhány ke­zelés után nem múl'k el a pi­rosod ás. viszketés, forduljunk orvoshoz. Nyáron fokozott gonddal ápoljuk arcbőrünket, mert az erős nap kiszárítja! Használ­junk a bőrünk minősége sze­rint szükséges krémet, mert az elhanyagolt bőrt sokkal nehe­zebb helyrehozni. Üdévé vará­zsolja a bőrt például a friss gyümölcsből készült pakolás. Éljünk tehát a nyár adta lehe­tőséggel! F. K. Ismét a mérges gombákról Csak a vizsgázott gombaszakértőben bízzunk * A mérges gombák ártalmai­ról már többször beszéltünk, de még mindig nem eleget. Talán azért, mert a tájékozat­lanság, a könnyelműség és a veszedelmes önteltség, a mér­ges gombákkal kapcsolatosan még igen nagy. Egyesek még ma is azt hiszik, hogy az a gomba, amelyiknek a törés- lapja nem feketedik meg vagy leve nem festi barnára az ezüstkanalat, az jó. Mások azt hiszik, hogy ismerik a mér­ges gombát, pedig a legvesze­delmesebbet, a gyilkos galócát nem tudják megkülönböztetni a csiperkétől, mert nem tanul­ták meg, hogy a galócának a tönkjén hártyás bocskora meg gallérja van és lemezei fehé­rek. Könnyelműségük másokra is átragad, úgy, hogy elfelej­tik az alkalmi gombászok legfontosabb tudnivalóját, ne­vezetesen, hogy a fölszedett gombát minden esetben meg kell mutatni a vizsgázott gom­baszakértőnek. A gyilkos galócán kívül ko­moly mérgezést okozhatnak még a vörhenyes kis őzláb­gomba, a parlagi tölcsérgomba és a kerti susulyka. Enyhébb a mérgezés a farkas tinorrú, a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba elfogyasztása után, A gomb ászkod ást leírás alapján vagy könyvek ábrái­ból megtanulni — ' sajnos — nem lehet. A gombaszedéshez komoly tájékozottság és gya­korlat szükséges. A gombafogyasztás után je­lentkező rosszullétet sohasem ^ szabad lebecsülni. Ilyenkor a a legfontosabb a gyors orvosi i segítség. A beteget a lehető A legsürgősebben orvoshoz, vagy ^ kórházba kell vinni. (Ha nincs ^ komolyabb baja, úgyis hama- f rosan hazaengedik.) A várako­zás és tétovázás könnyen ve­szedelmessé válhat, mert le­het, hogy könnyű emésztési zavarokkal megússza valaki, de lehet, hogy a mérges gomba t A két fiú futva igyekezett a komolyabb idegrendszeri el-{ hang irányába, változásokat okoz. és ha vér- f tLSZtek álldogálva nézték vagy majkarosodast okoz. ak-f kirakodast. Gömöry alezre- kor a mérgezett elete is ve- Jdes _ Kapcsos szds. segédtiszt saelyben lehel. . é és Gyimesi hdp. örm. társasa­Esős. nedves, nyirkos nyal - ^ aában, aki a tolmács szerepét töltötte be — egy német szá­zadossal beszélgetett. A német 19. — Mit társalognak ott? — hallatszott az Írnok szakasz­vezető hangja. — Gyerünk, gyerünk, mert sosem leszünk készen! — kiáltotta. ban gyorsan szaporodnak a gombák. Az alkalmi gomba­szedők ilyenkor megrohanják tiszt szépen volt dekorálva. az erdőket, berkeket, és idáig . glső- és másodosztályú vaske- — i---- minden esztendő- ­— sajnos ben megszaporodtak a gomba­f reszt díszelgett rajta. □ mérgezések, sőt a halálesetek i — Vajon miért kaphatta ? is. Ezért irtunk erről és fi- J töprengett Gömöry. de nem gyelmeztetünk mindenkit: ne r kérdezte meg. A magas, nyu- bízzék önmagában, ne bízzék { Iánk, szeles vállú tiszt, elegáns nagy hangú barátaiban, egye- {rövid zubbonyában, csinosan dűl csak a vizsgázott gomba- fkötött nyakkendőjével es le- szakértőben, akinek még a {nyes csizmájával, melyet mint- piacra behozott gombát is be {ha egyenesen erre az alkalom- kel! mutatni. f™ tiszfíttatott volna ki, kulo­Somogyi Néplap , . , , _, ^nösen jó hatást váltott ki be­És aki falun vágj tanyan ijóle Maga sem tudta meg­lakik?Az rendszerint ismeri a ^momjanj_ miért, de tisztelet- gombát. De az is rendkívül fvegyes csodálattal nézte és veszedelmes. {hallgatta egv kissé pattogó, |>r. B. I*, ^mégis kulturáltam »ima. magas hangját. A világért sem mu­tatta volna ki viszont, hogy mennyire érdekli. Igyekezett közömbös hangon beszélni ve­le, szigorú katonai tárgyila­gossággal. A százados furcsállotta a -Herr« szót. Herr Hauptmann! A százados úr megszólítás ér­dekesen és egy kissé civilesen hatott rá. Pedig ahogy, végig­nézett az ősz hajú. szikár fér­fin, határozottan katonásnak találta. Kölcsönös méregelések után a német tiszt gyorsan tájékoz­tatta Gömöryt az elszálláso­lás felől, valamint Reiszhoff — lengyel néven: Rzeszow — város katonai parancsnoksá­gának hollétéről. Néhány írást adott át, majd közömbös dolgokról váltottak néhány szót. Gömöry érdeklődött, és a százados kissé csodálkozva, de udvariasan válaszolgatott. A lakosság népessége felől ér­deklődve a százados megje­gyezte. hogy amit egyébként hivatalosan is fognak közölni: a Védező és Megszálló Fő­parancsnokság rendelkezése és parancsa értelmében a la­kossággal érintkezni tilos. Fő­leg a zsidókkal. A gettó terü­letére csak hivatalos engedély­ivel szabad belépni. Gömöry tudomásul vette az intézkedéseket. Biztosította a századost, hogy mindent a legnagyobb fegyelemmel haj­tat végre. Rövid búcsúzás után a tiszt eltávozott egy gépkocsin. — Stramm fiúk ezek a né­met tisztek — gondolta Gvi- mesi hadapród, a kocsi után nézve. Úgy többes számban, mintha a • tisztek légiója lett volna itt az imént. Gyimesi egész magánkívül volt. Már hónapok óta izga­tottan latolgatta az esélyeket. — Megyek? Visznek-e? vagy maradok. Ügy hallotta, hogy a tisztjelölteket nem viszik a frontra, csak néhányat közü­lük. Izgatottan igyekezett ma­gát észrevétetni és nélkülöz­hetetlenné tenni. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett. Németül tökéletesen, franciául és olaszul tűrhetően beszelt. Tényleges idejét szolgálta, és amikor híre ment, hogy Ma­gyarország belépett a hábo­rúba. Lázas sietséggel látott hozzá, hogy az orosz nyelvet is elsajátítsa. Mint később ki­derült, ez a törekvése sikerrel járt. Diplomáciai pályára ké­szült, és úgy gondolta, nagyon helyesen, hogy amit megtanul, annak mindig hasznát veszi. Egész nevelésének ez volt az alapja, és ő szilárdan hitte is. Máskülönben pökhendi, fenn­héjázó természetű ember volt, s ezért évfolyamtársai nem szívelték. ^Macsony termeté­vel, de önnön szellemének nagyságát feltételezve úgy járt-kelt és 'beszélt, mint aki egy fejjel kimagaslik — fizi­kailag is — a többiek közül. Negyedórán belül elindult a menetoszlop. Mire elindultak, már világosodott kelet felől az ég alja. A kihalt utcákon csak a motorok zúgása és puffogása hallatszott. A város épületei már kezd­tek kivehető alakot ölteni a pirkadás szürke fényében, mintegy készülő fényképen az előhízófürdőben. A bedesz- kázott ablakok, a máló vako­latok alól előbukkanó nyers téglafoltok, a lyukak — a há­zak falán és a piszkos utcán — lassan lerombolták a kép­zelet romantikáját, amit a városról alkottak. Az egvik utcából német őr­járat bukkant fö1. Egykedvűen nézték a hosszú kocs'sort és a lövegeket. Piszkosszürke egyenruhájuk beleolvadt a há­zak hasonló színébe. A hajna­li szürkületben, ha nem moz­dultak volna, talán nem is vették volna észre őket. Kacskaringós utcák, apró, kihalt terek követték egy­mást. Minden kereszteződés­nél ismeretlen rendeltetésű es rövidítésekkel teli útjelző táb­lák tették tarkábbá a látványt. Egy háromszögletű térnél, deszkapalánkkal kettéválasz­tott utcába hajtottak be. Ha­talmas, majd háromméteres tábla ordított az érkező ko- csdqszlopra: »^Achtung! Kur­ve!« (Vigyázz! Kanyar!) (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom