Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-08 / 184. szám
Csík Ferenc halálának körülményei Grafikák Balatonszemesen A dicsőség és a hírnév ) nagy tettekből és eredmények- i bői táplálkozik. így van ez a sportban is. Városunk szülöttét, Csík Ferencet, és az úszásban- elért világraszóló sikerét mindenki ismeri. Azt azonban senki sem kutatta, hogyan s milyen körülmények között halt meg. Sopronban rátaláltam Avar Sámuelre információt adott Csík Ferenc hala ról. Beszeigw-íSunk alatt az idős ember elérzékenyült. arca a belső feszültségtől meg-meg- rándult, s töredezetten mondta el a tragikus eseményt. — Messziről indulok — mondta. — Kétszer találkoztam Csík Ferenccel. Először 1936-ban láttam a berlini olimpián. Sportot művelő és szerető ember létemre felutaztam erre a nagy világversenyre. Ott szurkoltam az uszodában is, amikor legyőzte az akkor verhetetlennek vélt japánokat. Az eredményt a nagy stadionban hirdették ki. Nem tudom szavakkal kifejezni, mit éreztem, amikor az emelvényen láttam őt. — Két találkozásról beszélt, Samu bácsi — szóltam közbe. — Mikor találkozott másodszor Csík Ferenccel? Beszélgetőpartnerem arca az élmények fölelevenítésének hatására elsötétült, s rekedi- tagoltan beszélt tovább. — Azt az embert, akinek nagy sporteredménye örömet j szerzett az egész országnak — j másodszor ... már holtan lát- : tam. Én találtam rá 1945. már- | cius 29-én. Jöjjön, megmutatom halálának helyét. Elballagtunk a Patak utcába, j Egy üresen hagyott 50—60 négyzetméternyi füves telekhez értünk. A megjelölt terü- J letet a külső várfal mellett találtuk meg. Kísérőm megállt a három méter magas kőfal mellett. s a második és harmadik | lórés alatti pontra mutatott: — Itt feküdt. Mindkét lábát szétroncsolták a szilánkok. Akj natalálat érte. Azonnal meghalt. mert a légnyomás óriási erővel a várfalhoz csapta. A mélyebb helyre menekült, de itt robbant a lövedék. Nem érhette meg a felszabadulást, pedig Sopronból néhány nap múlva. — 1945. április elsejére — az utolsó német és nyilas is kitakarodott. — Meggyőződött arról — kérdeztem —, hogy Csík Fe- rencre talált rá? — Felismertem őt, de zsebében megtaláltam a nevére kiállított orvosi igazolványt. Amikor meggyőződtem arról, hogy Csík Ferencet tartom a karjaim között, ' elkeseredésemben sírva fakadtam. 500 diák dolgozik Miskolcon A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága ezen a nyáron is szervezett önkéntes ifjúsági építőtábort. Kéthetes turnusokban összesen 500 egyetemista dolgozik a miskolci építkezéseken és a környék termelőszövetkezeteiben. A hazai diákokon k'ivül szovjet, bolgár és német fiatalok is dolgoznak az építőtáborban. Ismét elindultunk. hogy Avar Sámuel megmutathassa. hol volt Csík Ferenc ideiglenes sírhelye két éven keresztül. Az Ikva patak partján, a kisuszoda kerítéséhez jutottunk. Gaz burjánzott mindenütt. szemét és építkezési törmelék borította a talajt. — A holttestet hordágyra tettük, és ide hoztuk — folytatta elbeszélését Avar bácsi. — Akkor itt futóárok volt. Abba hántoltuk el. En egy keresztet helyeztem el a síron, s rendszeresen gondoztam a sírhalmot. A következő évben nagy úszó verseny volt Sopronban. A versenyzők figyelmét felhívtam Csík Ferencre, s megmutattam nyughelyét, melyre az ország legnevesebb | úszói virágot helyeztek el — fejezte be mondanivalóját Avar Sámuel. Ügy éreztem, hogy mindent fel kell kutatnom, ami Csík Ferenc halálával kapcsolatos. Fölkerestem a soproni levéltárt. s a polgármesteri iratok között rábukkantam a Magyar Olimpiai Bizottság egyik levelére. Dr. Mező Ferenc ügyvezető alelnök 1947. március 21- én a következőket írta a soproni polgármesternek: »A Magyar Olimpiai Társaság elnökének, Hajós Alfréd olimpiai bajnoknak kezdeményezésére mozgalom indult annak érdekében, hogy Csík Ferenc dr. olimpiai bajnokunk hamvait Budapestre szállítsák, és méltó helyen helyezzék véglegesen nyugalomra.« A polgármester válaszlevelében közölte, hogy a fel- szabadulás előtti időben a város területén elhantoltak tetemeit 1947. április 8-tól. két héten belül el kell szállítani, ellenkező esetben a hitközségek temetőibe kerülnek közös sírba. Csík Ferenc holttestét 1947. április 23-án exhumálták. A sportszerető Avar Sámuel saját pénzén vásárolt tölgyfakoporsót. A további fejleményekről a Sopron vármegye című újság 1947. április 24-i száma ad tudósítást: »A GYSEV zenekara gyászdalokat játszott.. Sopron város nevében Molnár József polgármester-helyettes búcsúztatta a tragikus emlékű bajnokot. Szádeczky-Kardoss Elemér dr. az Olimpiai Bizottság nevében ... mondott , meleghangú búcsúztatót.« I Mégsem Budapesten, hanem Csík Ferencné kérelmére Keszthelyen helyezték örök nyugalomra olimpiai bajnokunkat. Bóra Ferenc Látogatókra várva Fiilöp Ilona: Hajó. A kontraszt az emberektől zsúfolt part és a szentélyszerű, hűvös és kongó terem között olyan nagy. hogy a belépő percekig »akklimatizalódik«. A balatonszemesi művelődési ház legnagyobb helyiségében járunk, ahol a Rippl-Rónai Múzeum legszebb grafikáiból állítottak ki egy «-csokorra valót«. Kincsek közé érkezik a látogató. Csaknem felbecsülhetetlen értékű kincsek közé. Van, ami szebben ragyog az aranynál, drágakőnél, mert a szemlélőben gyújt lángot. S a láng meleget ad ... Mednyánszky László, Gulá- csy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Rudnay Gyula, Pór Bertalan, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Berény Róbert, Medgyessy Ferenc, Fe- renczy Béni, Nagy István, Bar- csay Jenő, Czóbel Béla, Mar- tyn Ferenc, Borsos Miklós, Diskay Lenke, Würtz Adám, Reich Károly, Honty Márta, Ungváry Károly, Molnár József és a többiek alkotásai gyújtják meg a lángot bennünk; ne válasszuk hát . szét őket megkülönböztetően élőkre és holtakra. Hiszen az igazi művész nem hal meg soha. mert műveiben el tovább, es akár évszázadokra, évezredekre — az utókorra — sugároz- tatja emberi, művészi melegét Irigylendő sons az övék. Néhányat, mely rám a többinél is pazarlóbban ragyogott, hadd emeljek ki. Nemre, korra, iskolára, születési helyre való tekintet nélkül. Elsőként »Hippii« Szemesen látható műveit. Az értők ránézésre is, az ismerkedők pedig a címeiket megnézve tudják: a/, úgynevezett «-kaposvári korszak- eredményei ezek. Párizs után, Banyulf mediterrán világa után, a «-fekete korsza- kon« túl — hazajött az, aki ott a legelső lehetett volna. «A család, rokonság. ismerősök szokásait, éleiét figyeltem meg, kisvárosi típusok, alakok érdekeltek. Ezeket festettem, a társadalom minden rétégéből. Engem nagyon érdekelnek a kőműves, a ta>iár, a pap, a pincér, a suszter, az asztalos — mindmegannyi karakterkép. Mindegyik egy külön világ« — írta. S kávéházi szögleten, vagy vásározók között nemcsak ecsetje, hanem a tolla, a ceruzája is maradandóan örökítette meg a környező világot. Hat fej című képe és két tanulmánya látható Szemesen. És Pór Bertalan kemény vonasd, kubisztikusan szögletes önarcképe! Monumentálisnak hat ez a méretre nem nagy kép. Mert erős egyéniséget ábrázol, szinte anatómiai ábráját is adva az arcnak. Pszichikai feszültség — ez az uralkodó ezen az arcon. És most -Reich Károlyról, a Vidám szüret kapcsán. Grafikáiból reneszánsz derű árad. Bennem a síkosság, a simaság érzetét keltik alkotásai, így ez a Vidám szüret is. Csodalatos szépségű lány-kentaur -cicá- zik« eg}’ — csöppet sem riasztó — szatírral. Sehol egy fölösleges vonal, s mégis: tobzódik körülöttük a termőbe fordult természet. Reich Károly valami olyat ^ud. aminek a titkát nem lehet ellesni. «Felmerülve« a “képtenger« mélyéről, alig szűnik a varázs. Hiszen a part olyan, mint az Vaszary Strand című képén látható. Életöröm, mozgás, és mégis: statikus itt minden. Mert minden nyáron ugyanez a kép fogad a Balaton-parton mindenkit. Jó lenne, ha a testi felüdülést a szellem fürdője követné. Itt, ebben a hűvös, de emberektől ritkán látogatott balatonszemesi teremben. L. L Balatonberény közelről lyába veszett a vonaton, autón való közlekedés diadalmas korszakában. Folytatódnak az ásatások (Tudósítónktól.) , akadnának, mert »kincsekről« Postabontás közben kopog- j is folyik egyesek között holmi tattunk be Papp Istvánhoz, : mendemonda. A nem szakava- az ötvöskónyi tanács elnöké- tott egyének ásogatása. turká- hez. A lokálpatrióta őszinte I lása sok kárt okozhatna. Épörömével és lelkesedésével ; pen ezért őriztetjük is a hemond t a el: ' - J lyet és a feltárt, de még el — Éppen most érkezett a le- j nem szállított leleteket. Bívél a Somogy megyei Múzeu- , zunk benne, hogy rövid időn mok Igazgatóságától, hogy | belül látogatott hely lesz az augusztus 13-án folytatják az j ötvöskónyi romvár környéke ötvöskónyi romnál a már ko- ' — fejezte be a tájékoztatást rabban megkezdett, de félbe- ' Papp István tanácselnök. maradt ásatásokat. Tudósitónk nyilván nem ta— Ki vezeti ezt a munkát? } lálkozhatott dr. Magyar Kál__ Dr. Magyar Kálmán ré- | titánnal, ezért a szerkesztőségg ész-múzeolögus. j bol felhívtuk őt. Megkéidéz— Hány ember dolgozik ! tűk: — Mit vár az ásatások majd a rom feltárásánál? j folytatásától és mire szárnít— A múzeum azt kérte, j hat a munkálatok bel'ejezté- hogy 12 személyt adjunk, öt- ; vei a közönség? vöskónviból és Betegből lesz- — Egy négy sarokbástvás. nek a feltáró munkások, akik- kór alakú, rondellás megolda- kel már megbeszéltük a bé- sú főúri, XV XVI. századi la- reket és a tennivalókat. A kóépület föltárása folytatódik. Nagyatádi Városi Tanács j Egy kétszintes, török időben Költségvetési Üzeme is küld megerősített épületnek a pin- egy brigádot az ásatásokhoz, j céjét ássuk ki az ősszel. A föl— Most milyen feltárási | tárás előreláthatólag 1976-ra munka következik? fejeződik be Kőtárat tetesi__ Ügy tudom, hogy a rom j tünk itt, a falakat megóvjuk, k özepén egy bolthajtásos épít- j és két-három méter magasan ményre bukkantak, mely alatt ; újraépítjük, rekonstruálva az pinceszerű alagutat sejtenek, eredeti állapotokat. Nagyon Ezt igyekeznek feltárni. I szép reneszánsz köteteteket __ Mit szól mindezekhez a j találtunk eddig is, dunántúli f alu lakossága? viszonylatban kiemelkedő — Nagy érdeklődéssel figye- anyagnak számit. Remel.tuk. li a munkálatokat. Jó néhá- ; a hamarosan folytatódó tol tanyán vannak, akik meg-meg- ras u.ia'bb eredményekkel nézik, hogy mit találtak. Az- gazdagítja az otvoskonvi tele- l»ta,n önkéntes kutatók is j teket. A Baiaton partján vígighú- zódó l-es út Keresiztúrnál elkanyarodik Nagykanizsa felé. Üdülő alig van itt, park, kiépített tenisz- és minigolfpálya sincs, kikötő, vitorlásklub, esténként beatzenétől hangos eszpresszók sora soha nem is volt. A szelíd dombokra felkapaszkodó falu hosszú utcájában is kevés a fizetővendég- szolgálat.i helyek száma. Ez Balatonberény, a Balaton déli partjának utolsó fürdőhelye. Eddigi fejlődését egyszerűen az a puszta tény határozta meg, hogy a déli vasút megállói közül a legmesszebb van Budapesttől, s a fürdővendégeket megszűrték az előző települések: ide már csak kevesen jutottak eL Pedig van itt minden, ami a korszerű üdüléshez, fürdő- kultúrához szükséges. Sőt. még j annál is több. Ha az ország és j a Balaton fejlődését nem ha- ! távozza meg olyan egészségte- j lenül az erőteljes főváros- centrikusság, Balatonberény sorsa egészen másként alakul. ; De nézzük szép sorjában. Balatonberény már a ró- j maiak korában is fontos sze- ' repet játszott ' parti részén római kori téglák kerültek elő. egy hajdani úrnő sírjának daI rabjai. Avar települések nyo- i mait. is megtalálták a régészek. ] bizonyítva, hogy az. élet felté- ; telei ezen a környéken már j nagyon régóta igen kedvezőek voltak. Ehhez, járult a kitűnő földrajzi fekvés is: Keszthely felől a római kor óta itt kelitek át a Pécs és Pannónia más vidékei felé tartó utasok, megtakarítva a Kis-Balaton megkerülésének fáradságát. A honfoglalás után először — bizonyíthatóan — I. László korában említik a községet, 1082-ben, amikor a király parancsára számba vették a veszprémi káptalan birtokait, i A határjárási okiratban így írnak a faluról: »Berenden szántóföldeket és nagy erdőket találtak, s a Balaton mellett jó halászóhely volt.« A \ koraközépkori és a honfoglalás utáni időkben tehát Balatonberény jelentette a kapcsot a tó délnyugati és északnyugati része között. Jól elrejtve az erdős dombok, mocsarak közé, zavartalanul folyt a falu élete, s jellemző, hogy a török hódoltság j idejében viszonylag épen maradt meg a temploma, mely a I déli part egyik nevezetes, igen szép műemléke. Teteje ugyan beomlott, de később a helyre- állítás után megmaradtak az eredeti, XIV—XV. századi falak, és a gótikus ízlést követő, szép, csúcsíves,' barátcsuklyát utánzó mennyezet a szentélyben. Megvan még a gótikus építészetet jellemző, kúszóle- * 1 vetekkel díszített pasztofórium (szentségtartó) is. (Nagyobb •változatát most restaurálja Balaton szemesen Szakái Ernő, aki egyebek között a visegrádi oroszlános kútnál is végzett j ilyen munkát.) A berényi templomban megmaradt ezen’ ! kívül a félköríves záradékú j iker ülőfülke és egy ablak. Az ! átépített templom külső falán-, jól látszanak a hajdan befalazott, csúcsíves ablakok nyomai. Berény fürdőélete a múlt században kezdődött. A somogyi partok bársonyos homok- i padjai itt különösen hosszan nyúlnak a tó közepe felé. Egykori följegyzésekben fannma- radt, hogy 1821—35 között olyan szárazság volt, hogy a herényiek botra tűzvén kalapjukat és ruhájukat, egyszerű- | en átláboltak a Balatonon j Keszthelyig. Később a Hunya- | dy grófok kastélyt építettek itt és vitorlásversenyt is rendez- | t,ek. Fennmaradt az a korabeli hirdetmény is 1873-ból, amelyben a keszthelyi «-Cső- j nakázó és Korcsolyázó Egylet« kirándulást rendez Berénybe. “Viteldíj oda-vissza egy korona, 1 méteren aluli gyerme- I kéknek a fele.« Amikor azonban a Balaton divatba jött, 3 többi tóparti település fokozatosan «lekörözte« a községet. Pedig Tihany után az itteni j környék a leggazdagabb látni- ! valókban. A Balaton a két oldalról benyúló dombok -közé j szorul, és a somogyi partról páratlan kilátás nyílik még párás időkben Is a túlsó partra. (Vonyarcvashegy, Balatongyörök.) A közelben van Keszthely is rengeteg műemlékével, a római es a középkor neves erődítményének, Fenék-pusztáinak a romjai, s a Kis-Baia- ton ezeirszinű madárvilága is könnyen megközelíthető. A fürdótelep azonban csaknem a Íelede6 es a szürkeség homa-, Kiss Lászlóval, a tanács üdülőhelyi előadójával beszélgetünk. Szenvedélyes szavakkal ecseteli, hogy a tanácson milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a fürdőhelyi kultúra megteremtéséért. Fejből sorolja. hogy mikor mit építettek, szépítettek, csinosítottak a parton. a 6090 négyszögölnyi területű községi strandon. — Rengeteg platán- és fűz- facsemetét ültettünk, új, korszerű napozó-bejáró is épült a víz fölé. 81 köbméter gyöngykavicsot terítettünk szét, bővítettük a csónakparkot, a gyermekjátszóteret. újabb kabinok is készültek, sportpályát létesítettünk, s tervezzük a partvédelem meghosszabbítását is. Megmutatja a virágpalántá- kat .a díszkutakat, a kiépülőben levő kempingtábort és a vadonatúj pihenőpadokat. A parton néhány modern üdülő sorakozik; a Zala megyeiek gyermeküdülője, az OKISZ-üdülő a többi melletl. S a közös tanács elnöke. Rigó Lajos még hozzáteszi, hogy a község erőteljes léptekkel megindult azon az úton. amely kiemeli az ismeretlenségből, a túlzott szerénység állapotából. — Hiszen vasárnaponként itt strandol a tél Keszthely — mondja. S ezt az érdeklődést, a »népesedést« jelzi, hogy a közeljövőben több mint száz közművesített telket parcelláznak üdülőépítésre, benépesítve, végleg birtokba véve a Balatonnak ezt az elfeledett szögletét is. Csupor Tibor Somogyi Néplap
