Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

Egy eredményes kísérlet helyszínén Paradicsom - konténerben Gép szállítja A csökölyi homokdombokon hamisítatlan »»szüreti-“ hangu­lat uralkodik, noha egy árva tő szőlőt sem láttunk arrafelé. Az asszonyok, lányok seré­nyen hajladozva egy-egy szé­lesen élterébélyesedett para- dácsombokor termését szedik fürge kézzel, Paradicsamszüret A hatalmas, 62 holdas táb­lának nem látni a végét: a fato felőli oldalán sürögnek- forognak a paradicsomszedök. majdnem egy kilométerrel odább pedig még hizlalják kö­vér potrohúkat a halványpi- ros paradicsomok. a ládát — Szedhetik az béri jó tulajdonságokon .is alapul — a várható termés­ről, az értékesítési kilátások­ról beszélgetnek. A tsz 80 hol­don termeszt paradicsomot, mégpedig a konzervgyári fel­dolgozásra kitűnő Tamu-£hico Ill-at és a tulajdonságaiban hasonló San Marsanót. A bok­rok alatt pirosló termés láttán nem is lehet ellenállni annak, hogy ne latolgassák, mennyi paradicsom kerül a földről a konténerekbe. Annyi egészen bizonyosnak látszik, hogy a szerződött 90 vagonnyit alapo­san túlteljesítik. A tsz-nek — legalábbis eddigi jelek sze­idősebbek is Rövid számolgatás után m eredmény: aki jól dolgozik, meg tudja keresni a 200—30« forintot is naponta. Ez bizony szép summa, s akárhogy nes­zük is, a tsz asszonyai tulaj­donképpen két legyet ütnek egy csapásra. Ahogy számol­tuk, a konténeres módszerrel legalább hatféle munkafolya­matot takaríthatnak meg. Ko­rábban, ahogy megteltek a ládák, az asszonyok kicipelték a tábla szélére és kocsira emelték. Ezután a kocsi eldö­cögött vele a mázsáiéhoz,- ahol le kellett szedni, megmérni, s Újra a kocsira rakni. Az erő Telik a konténer. Egymás mellett sorakoznak a konténerek a pótkocsin. ben, a nyereség rovatban. Mert szerintünk mértékegysé­gül csakis a mázsa használ­ható. (Ha ugyan nem a ton­na ...) Ä közgazdászok a csökölyi dombokon kezdett kísérletet úgy nevezik: a paradicsom szedésének megszervezése aZ ipari szervezettség felé tart. A szövetkezet újat, jobbat, kor­szerűbbet akar, s elindult a tulajdonképpeni zárt rendsze­rű zöldségtermesztés útján, A kísérlet a kézi szedés részleges gépesítésének számít. A terme­lőszövetkezetnek is tehát min­denképpen megéri. Többletköltségek? — Nono, csak csínján a nagy lelkesedéssel — mondják a termelőszövetkezetben. — Gondolkozzunk csak egy kicsit a rideg számok törvényei sze­rint. A konténerek a gyár tu­lajdonában vannak, ez igaz. De korábban lovas fogatokkal szállítottuk a paradicsomot, s az lényegesen olcsóbb volt úgy, mint most. Mert nem sza­bad arról se megfeledkezni, hogy a konténerek emelése, az emelővillák működése, a Ze- torokon való szállítás, a trak­torok magasabb bére, mind- mind többletköltség a tsz-nek. Az asszonyok — igaz — na­gyobb jövedelemnek örülhet­nek, de a szövetkezetben nem­csak ezek az asszonyok van­nak, s létezik egy, az egész tagságra vonatkozó érdek is, ami nem mindig egyezik a paradicsomszedés költségeinek emelkedésével. — Nem egészen így van — vitatkoztak a gyár képviselői. — A paradicsom jő termést hozott az idén. Nagyon is in­dokolt, hogy a termés minél élőbb megfelelő helyen legyen, ne károsítsa a fitoftóra, s ne menjen tönkre tűlérés miatt nagyrésze a földeken. A gyár mindig is biztos piaca, part­nere volt a szövetkezetnek, az érdekek tehát igen erősen összefonódtak. Az esetleges nagyobb költségek miatti vesz­teséget kiegyenlíti a nagyobb termés és a gyorsabb szedés. Ezenkívül — tették még hozzá a gyár képviselői — az állan­dó jó kapcsolat bennünket, a gyár vezetőit is kötelez. S mi­vel a gyárnak elemi érdeke, hogy a paradicsom a földek­ről gyorsan a vonalra kerül­jön, az esetleges többletkölt­ségek egy részét hajlandó ma­gára vállalni. Hiszen eddig is sokat segített, főleg a bőven Érdemes figyelmünket most a mozgalmasabb oldal felé fordítanunk. A képhez tarto­zó megszokott jelenetek — egyfolytában tartó évődés, ne- vetgélés, derékigazítás — mel­lett valami más is tapasztal­ható. Nagy, szögletes ládák állnak katonás glédában egy­más mellett, traktor pöfög a paradicsomtábla közepén ha­gyott úton, rászerelve az eme­lővilla két vaskos szarva. A szem oly természetesnek lát­ná a nagyobb nyüzsgést, a gyümölcs- és zöldségszedés tarka, »perzsavásáros« jelene­teit. Itt azonban valahogy szi­gorúbb, zártabb, fegyelmezet­tebb a munka. Miért? Kísérlet folyik a csökölyi homokon. A zöldségbetakarí­tásnak egy új, nem is külö­nösebben nagy újítása, de mégis olyan, ami gyökeresen átalakítja, befolyásolja az ed­digi képet. Mi ennek az újí­tásnak a lényege? Csupán annyi, hogy az asszonyok konténerbe szedik a termést. Szinte mutatónak maradtak azok a szakzsargonban »kis fórumiádák«-nak titulált al­kalmatosságok, amelyek közül azért meg látni lehet itt-ott néhányat. A tekintélyesre nőtt paradicsomok — nagyságra vetélkedhetnének egy-egy jól megtermett körtével — azon­ban a vasalt szélű konténerek­ben gyűlnek. Mintegy négymá- zsányit képesek elnyelni, be­fogadni ezek a széles öblű fa­ládák. így azután érthető, hogy emberkéz szinte nem is érinti őket ezután. Gép emeli, s rakja le, mérlegeli, szállít­ja. A leszedett termés mozga­tását úgyszólván teljes egé­szében a gépekre bízzák. Va­lahogy így körvonalazható a kísérlet lényege. Megéri a gyárnak A csökölyi VII. Pártkong­resszus Tsz paradicsom táblá­jának szélén haladunk a tsz könhyű homokfutóján Szabó János főagronómussal és Jéger Ferenccel, a Nagyatádi Kon­zervgyár igazgatójával. A partnerek — mert hiszen a tsz és a gyár évek óta egymás nélkülözhetetlen partnerei, s ez a jó kapcsolat a kölcsönös anyagi előnyökön túl az em­rint — jól »kijött a lépés« az idén: egymilliós nyeresége volt a gabonán, szépen hozott az uborka is. S a paradicsom kilátásai sem rosszabbak, sőt: 150—160 vagon várható. A gyárban is örülnék a jó termésnek, a bőséges nyers­anyagbázisnak, hiszen a sze­zon elején néhány zöldség, gyümölcs (zöldborsó, cseresz­nye) termésátlaga nem a leg­jobban alakult. Az öröm azon­ban nem maradéktalan. Mert itt a szilvaszezon, érik a sok jó minőségű körte, s érkezik a paradicsom. A zavar azonban nemcsak a bőség zavara. Ke­vés az ember, s ma már mind nehezebben kapni olyan köny- nyű munkának számító tevé­kenységre is, mint amilyen a zöldség- és gyümölcsválogatás. A gyárnak tehát korszerűsíte­nie kell, még akkor is, ha sokba kerül. A gyárat a szük­ség viszi rá. Így kerültek ki a konténerek is a csökölyi föl­dekre, az anyagszállítás kor­szerűsítésének részeként. A paradicsommal teli, nehéz konténereket egyből a feldol­gozóvonalhoz lehet szállítani, anélkül, hogy szükség lenne bánmiféle fizikai munkára. Így legalább tizenkét ember egy jelentős részét terméket­len munkára kellett elpazarol­ni. A konténeres szedés ennél lényegesen gyorsabb, hiszen az egyes szedőcsoportoknak, bri­gádoknak csak a kijelölt kon­ténerig kell élvinniük a lesze­dett paradicsomot. Megtakarít­hatják a sok vesződséges utat, s idősebb családtagjaik, akik­nek a dereka nem bírja már a cipekedést, szintén munkába állhatnak. 0 S ami talán a legfontosabb, így lényegesen több paradicso­mot tudnak leszedni egy nap. Ez a tsz vezetőinek se mind­egy. A paradicsom ugyanis nem egyszerre érik be, így előfordulhat, hogy míg a nagy kiterjedésű paradicsomtábla egyik felén dolgozó asszonyok eljutnak a tábla másik végé­be, több paradicsom is túl­érett már, megpuhult, nem al­kalmas a szállításra, a gyári feldolgozásra. A konténerek segítségével felgyorsult mun­katempó révén azonban gyor­sabban haladnak a szedő asz- szonyok. Érdemes lenne egy­szer kiszámítani, hogy hány mázsa paradicsomot jelent az új módszer a tsz főkönyvei­A paradicsom a feldolgozóvonalra kerül. munkáját takarítják meg. Az új rendszerű szedés te­hát mindenképpen jó a gyár­nak. De vajon jó-e a terme­lőszövetkezetnek s a földeken dolgozó asszonyoknak is? Megéri a tsz-nek is Konkoly János, a termelő- szővötkezet elnöke, rendezi a sorokat; ide egy konténert ho­zat, amott a dolgozó asszo­nyokkal vált néhány szót. Egy szőke fiatalasszony hazaindul, mint mondja, vendégei jvan- nak, s délután velük akar lenni. — Szombaton meg vasár­nap ... Akkor látná, mennyien jönnek. Elhozzák a gyereket, a testvért, a férjüket, akik hétközben gyárban, hivatal­ban, ktsz-ben dolgoznak. — Jól fizet a paradicsom- szedés? Érdemes? ' — A leszedett paradicsom 33 százalékát megkapják. Hat­van fillért kilónként... termő fajták meghonosítása, s bizonyos termesztési eljárások elterjesztése révén. Egyébként hosszú távon egy olyan mező- gazdasági nagyüzemnek, mint a csökölyi VII. Pártkongresz- szus Tsz, .csak hasznára vál­hat, ha korszerű üzemszerve­zési eljárások valósulnak meg az üzemben, amelyek során hasznosabbá, intenzívebbé vá­lik a munka. A tsz és a gyár vezetői — nem először és nem utoljára — rövid, de szenvedélyes vita után megegyeztek. Túl sokat még nem is lehetett egymás­nak mondani, hiszen a csökö­lyi kísérlet, amely egyelőre a paradicsomszedés egyik leg­korszerűbb módja — a teljes gépi szedés nagyon drága, s eredményeinek megítélése sem egyértelmű, különösen a nagymérvű minőségromlás és veszteség miatt —, még csak a kezdet. De sokatmondó, ígéretes együttműködés kezdete, (x) Somogyi Néplap 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom