Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Befejeződött a somogyi program Marcaliban és Böhönyén járt a kalinyini pártküldöttség Somogy északnyugati járásába látogattak tegnap a kali- nyini küldöttség tagjai Biró Gyulának, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében. A marcali járási pártbizottság föllobogózott székhazában Bojtcn Ferenc, a járási párt- bizottság titkára elmondta, hogy a járás lakossága nagy érdeklődést tanúsít a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, kulturális eredményei és fejlődése, a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája iránt. Különösen nagyra értékelik a világbéke fenntartásának érdekében végzett tevékenységet. A járási pártbizottság titkára tájékoztatta a küldöttséget az iparosodásról, amelynek eredményeként ma már csaknem négyezer ember dolgozik üzemekben, aztán a mezőgazdaság helyzetéről, végül pedig a tanácsok és társadalmi szervek pártirányításáról. A küldöttség tagjai többek között a Hazafias Népfront szerepéről, a népi ellenőrzésről, valamint a szocialista munkaversenyről kértek bővebb felvilágosítást. A kalinyini pártmunkásküldöttség ' vezetője, Sok időt töltöttek a vendégek a kondenzatorüzemben. Szakmai tapasztalatcsere & bőhönyei a Berzsenyi-lakótelepet, majd [ tató orsózó üzemet, amelyről pedig a helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot. A küldöttség vezetője már a pártszékházban beszélt arról, hogy hallottak a járás nagy munkásmozgalmi múltjáról, azokról a hősökről, akik a Tanácsköztársaságért áldozták életüket. Megható ttan mentek teremről teremre, s Ny. Ny. Kolosnyikov a múzeum emlékkönyvébe azt írta: örülnek, hogy meggyőződhettek arról, hogyan őrzik a munkásmozgalom hagyományait Marcaliban. Délután Böhönyén folytatódott a program. A községi pártszékházban Ujj Imre, a községi pártbizottság titkára vázolta a község fejlődését, majd a pártbizottság tanácsot és tömegszervezeteket irányító tevékenységét. A küldöttség több kérdést tett föl a tsz- nyugdíjrendszerrei, a tsz termelési eredményeivel, a házasságkötésekkel, gyermekszületésekkel kapcsolatban. A vendégek megnézték a ketszaztiz dolgozót foglalkozhétfőn a textilművekben már beszéltek nekik. Ny. Ny. Kolosnyikov fölfigyelt az egyik gépen egy vándorzászlóra, s föltűzött rá egy Lenin-jelvényt. Később kiderült, hogy o gépen dolgozó négy nő már negyedszer nyerte el a vándorzászlót jó munkájával. Az orsózó üzem három szocialista brigádja megkérte a kalinyini testvérmegye küldötteit, írjanak néhány sort a brigádnapló jukba. G. A. Kulikov, a Kalinyini Pamuttextil-kombinát igazgatója elújságolta, hogy versenyre kelnek a kaposvári és a kalinyini legjobb brigádok, s munkások, és kifejezte azt a reményét, hogy a böhönyei orsózó nők is ott lesznek majd a versenytársak között. A kalinyini pártmunkásküldöttség megnézte még az üzem mellett megnyitott korszerű eszpresszót is. Testvérmegyénk küldöttei ezzel befejezték somogyi látogatásukat, s másfél napot a fővárosban töltenék. L. G. Számvitel és információ Gazdaságpolitikai célki tűzé- gemkfcel összhangban megyénk gazdaságának továbbá erősödését intenzív fejlesztési mód- sBemekketl, a gazdasági hatékonyság növelésévé! fbdiztosdt- toaitrjuik. A váHailaiti munka hatékonyságának méréséhez, az önikölitség csökkentését célzó műszaki-gazdasági intézkedésekhez, a kölitségigazdálikodás javításához az alapadatokat a váUiailatook számviteli egységed szolgáltatják. Ezért a Központi Bizottság múlt év november 14—15-á határozata — mely ismét felhívta a ffigyéLmet az üzem- és munkaszervezés, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításának fontosságára — a vállalatok számviteli dolgozóit is jelentős feladatok elé áll it ja. A határozatban foglaltak eredményes végrehajtásához a hatékonyság növelését elősegítő költséggazdálkodás megszervezésével, a vállalaton bedőli számviteli és információs rendszer továbbfejlesztésével, a vállalati döntésélőkészítések elemző megalapozásával a számviteli-szervezési dolgozók is hozzájárulhatnak. fl döntések előkészítéséért A legfontosabb feladatokat — a teljesség igénye nélkül — a vállalaton 'belüli számviteli és információs rendszer, a költséggazdálkodás, a kalkulá- aiós tevékenység, valamint a belső ellenőrzés köré lehet csoportosítaná. A számviteli adatokból készülő információk körét egyrészt központilag határozzák meg, a népgazdaság funkcionális és ágazati igényeinek megfelelően, másrészt az operatív vezetést és a döntéselőkészítést hivatottak szolgálni. E belső információs rendszert nem szabad változatlannak tekintem. A kialakuló új igényeknek és követelményeknek megfelelően szükség van felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére. A számvitelen alapuló információkkal kapcsolatban állandó követélmény az adatok realitása, időszerűsége, folyamatossága és tartalmi helyessége, az operatív beavatkozás lehetősége, továbbá a helyes vállalati döntések biztosítása. E feladatok érdekében fokozni kell a számviteli dolgozók aktivitását. El keld érni, hogy minden vezető hatáskörének és felelősségének megNyikolaj Nyőkdtajevícs Kolos- nyikov, az SZKF Kalinym Területi Bizottságának agitá- ciós ég propagandaosztály-ve- zetője. az utóbbi téma kapcsán Az igazgató és a művezető felváltva magyarázza, hogyan kell a szúrólapátot 25 éves a Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat elmondta-: a szocialista mun . használni. A szokatlan alakú kaverseny az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a munkásokat bevonják a poll- j tikai életbe, a termelési feladatok megoldásába. Ka&nyin területen sok kezdeményezés indult el egy-egy kiváló munkás révén. Például egy Ny. Tarasztanov nevű traktoros az üzemanyaggal való takarékoskodás, a gondos karbantartás révén három év alatt annyit megtakarít, amennyibe három traktor kerül. Ez a mozgalom már túllépett Kalinyim terület határain is. A káLinyini küldöttség után virágot helyezett el a munkásmozgalmi emlékmű talapzatán, majd ellátogatott a Mechanikai Müvek gyáregységébe. Proszenyák Zoltán főmérnök elmondta, hogy a ma már ezer munkást foglalkoztató üzem eddig" 750 ezer olajkályhát és 30 millió kondenzátort gyártott. Most folynak a tárgyalások az olajkályhák és a kondenzátorok szovjet exportjáról. A vendégek nagyon nagy érdeklődést tanúsítottak az olajkályhák iránt a tájékoztatón, s később a szereidében tett: látogatás ilbArr során is. A kaliifyini küldöttséget elkísérte az üzemlátogatásra Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója is. Ä küldöttség tagjai a kon- denzátorüzembe menet megálltak Olcsay-Kiss Zoltán fel- szabadulási emlékműve előtt, s itt, valamint a szovjet hősök emléktábláján virágot helyezték eL Nagyon tetszett a vendégeknek a kondenzátorüzem, sokáig álltak egy-egy gép mellett, s kérdés kérdést köv eit, a tolmács alig győzte fordítani a szakmai magyarázatokat. A vendéglátók megmutatták szerszámból csak nehezen találtak egyet a raktár sarkában. Pókháló borítja, rozsda lepi a fémrészeket. Ha nem is a nagyon távoli, de már a múlt emléke. A tőzegvágóik használták. — Ügy kellett hozzá otthonról elcsórni a széles fűrészlapokat Akkor még, 1947—48- ban, nem jutottunk másképp jó minőségű acélhoz — mondja Sipőcz Lajos. Most művezető. Huszonöt' éve dolgozik a Nagybereki Tőzegkitenmelő Vállalatnál, ez-1 Ahogy mondja — s szavait ' Péter István is megerősíti —, a »világ lenehezebb fizikai munkájával«, a tőzegvágással kezdte. Néha — mert állandóan vándoroltak — egymás mellett volt a -placcuk-“ Péter Istvánnal. Egy köbméter kitermelt tőzegért 3 forintot kaptak. Minden vágónak megvolt a maga eszköztára. Ebbe tartozott a tőzegszúró, a lapát, a villa, a platóskocsi, de 10—12 pár sin is, amelyet ugyancsak nekik kellett lefektetniük a süppedős lápban. A sás néha mellig ért. Nyáron le kellett kaszálni, télen meggyúj- tották. Teljesítményükbe nem számított bele az a földréteg, melyet a tőzegről le kellett bűzni. A megváltozott berek — Az plusz munka volt. De így is kitermeltünk napi 20— 25 köbmétert. Ez két vagon. Négyszer-ötször is megemeltük, mire “-talajra* került. A vállalat most fennállásának negyedszázados évfordulóját. Hosszú utat tettek meg a berki láptól addig, amíg nevük szorosan összefonódott a lakossági szolgáltatással, a Balaton-part köztisztasági feladatainak ellátásával. Péter István ugyancsak 25 éve van a vállalatnál. Húsz éve ő az igazgató. Az eddig meglett útról és a jövőről kérdezem. — Nehéz kezdet volt. Hossz körülmények között dolgoztunk. Amikor az ötvenes évek elején kaptunk két Hofherr traktort, nemcsak a vállalatnál, hanem az egész környéken szenzációnak számított. A kézi termelést fokozatosan tudtuk kiszorítani. Látja, most már alig sikerült előszedni mutatóba egy szúrólapátot, pedig akkor a legfontosabb szerszám volt. Már megszűnt az a szigorú szabály is, hogy a 35x35 centiméteres tőzegtus- kótkat 8 centiméter széles szeletekre kell vágni. 1948-ban száz holdon 5 ezer köbméter tőzeget termeltünk ki. A jégben is vágtak az emberek, hátuk mögött a meggyújtott §ás lángolt, az adott valami meleget. 1972-ben már 45 ezer köbméter volt a kitermelt tőzeg. — Valami azért kitölti az 5 ezer és a 45 ezer köbméter közötti hézagot. — Csak a legfontosabb változásokat említem. Az első ötéves ciklusban feladatunk a tőzeg, és a lápimésztermélés volt. Ezzel a mezőgazdaságilag hasznosítható földek minőségét javították. Kísérleti jelleg| jövőre nézve döntő változást I hozott a vállalat életében. Ide csatolták a szervestrágyagyűj- tő és termelő kaposvári üzemegységet. Üj tevékenységünk a szolgáltatás jellegű szennyvíz- és iszapszivatás. Bevezettük — ugyancsak szolgáltatásként — a csatornatisztítást is. Az előbbit fokozatosan kiterjesztettük a Balaton-parti üdülőkre, a járási székhelyre. Szervestrágya-keverő telepeket létesítettünk Balatonbog- láron, Zamardiban és Siófokon. Megteremtettük az alapját a tőzeges sertéstrágya- termelésnek is. Ennek érdekében több üzemrészt alakítottunk ki a nagyobb hizlaldák közelében. A keveréshez szükséges tőzeget vasúton és közúton szállítottuk. A szervestrágya-termelés fokozásával a kitermelt tőzeget egyre nagyobb arányban üzemen belül használtuk fel. Ezzel egy időben növeltük a tőzegkitermelést is. így értük el, hogy szervestrágya-ter- melésünk 1968-iban már az egész megyére kiterjedt — A vállalat egyre nagyobb terhet vállal a szolgáltatásokból. Ezzel kapcsolatban: hogyan alakul a jövő, elsősorban a Balaton partján? — Elkészítettük a Balaton- parti1 köztisztasági tevékenység fejlesztésére vonatkozó ötéves vállalati tervünket A elszívástól a csatomatisztítá- sig minden köztisztasági feladatot ellátunk. A még távolabbi jövő pedig az lesz, hogy a községi tanácsoktól átvesz- szűk az utcaseprés, az öntözés és a parkosítás gondját is. A jubileumra kiadott ismertetőben olvastam ezt a két mondatot: »Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a köztisztasági tevékenység jelentősége még nem érlelődött meg kellőképpen a lakosság körében... A feladat és cél az ország legszebb üdülőterületének, a Balaton-part környezetének megóvásában, a terület fejlesztésében részt venni, a hülladékártalmatlaní- tás világviszonylatban gondot okozó problémáiban helyi megoldást nyújtani.* A törzsgárdaitag véleménye: — Negyedszázada vagyok a vállalatnál. Sikerünkért sokat dolgoztunk, de nem egyedül értük el. Szükség van a más vállalatokkal való jó együttműködés mellett o lakosság támogatására, is. Ez mindenekelőtt a köztisztasági, szolgáltatás jellegű feladataink kifogástalan ellátásához nélkülözhetetlen. A tőzegnél kezdtük, de most már a lakosságra figyelünk. Mór a berek sem az igazi arcát mutatja. Egy sárga vizű csatorna a választóvonal ünnepli gél Feketebézsenyben felépült I szükségé gép^keílok^tosa^ , Szőtt. Hatalmi feketeteái Acn/ +«w»o.Kr,k»**.«»i*n,iA , beszerezzük. Az első években ....................... e gy tőzegbrikett-sajtoló, de 1949-ben bebizonyosodott, hogy nem gazdaságos. Működését ezért beszüntettük. Az 1961-es esztendő lenyeges es a , közepén, ahol most még csak a lakóházaktól és az teljesítményű gépek üdülőktől hordtuk el a sze- .i '' metet. Ennél azonban többre is vállalkozunk. Zamárditól Bálátonbere nyig a szennyvíza nagy _ _ szaggatják fel a tőzegréteget. Határa a nádas, a tőzegvágók régi ellensége. Mészáros Attila telelő szintű és szerkezetű információt kapjon. Nem közömbös, hogy mibe kerül A vállalati vezetésnek — a nyereségiközpanitú szabályozási rendszerben — nélkülözhetetlen eszköze a korszerű, hatékony költséggazdálkodás. Színvonala jelentősen befolyásolja mind a nyereség nagyságát, mind a vezetés céltudatosságát, hatékonyságát. Idő- .sízerű és indokolt ezért e kérdésekkel is fokozott mértékben foglalkozni. A költséggazdálkodás legfontosabb területei a költségek tervezése, mérése és ellenőrzése. A tervezési munkáinak időszakokra, gyártmányokra, bel- jesítményegysógekre és ko.lt- siégbelyekne kell kiterjednie. Előle meg kiéül határozni minden tevékenység várható gazdaságosságát. Ehhez a gyártmány- és gyártástervezés során kialakított költségnormák és normatívák korszerű alkalmazása szükséges. A tényleges költségek mérését — a tervezési módszerekkel összhangban — úgy kell szervezni, hogy alkalmas legyen a veszteségforrások, a gazdálkodási tartalékok feltárására, az eltérések pontos indoklására, továbbá a termelés gazdaságosabbá tétele érdiekében konkrét kö-lt- ségcsakikenbésá feladatok előírására. A költséggazdálkodás — mivél minőségi mutatóival kifejezésire jutnak az összes vállalati tevékenység költség- kihatásai — 'komplex műszak i- gazdaisági tevékenység, mely egyéb feladatok mellett a kalkulációk hatékonyságának növelésére is irányul. A kalkulációk célja táigabb értelembein a gazdaságossági és jövedelmezőségi számítás, szűkebb értelemben az öniköltsógszámíitás. A tervszerű, előrelátó vezetésnek a döntés előtt kéül tisztában tennie annak várható gazdasági kihatásaival. Ennek mérésiére az ömköltségszámítás első üteme, az előkalkuláció hivatott. Vagyis az a műszakigazdasági tevékenység, mely a gyártás megkezdése eiőibt határozza meg a felhasználható élő és holt munka mennyiségét. Ugyanakkor az utókalku- láció által kimutatott tényleges önköltség ismerete hatásos segítője a vállalat, a gyártás gazdaságos, helyes szervezésének és vezetésének. A jó uitó- kalkuláció pontos képet ad a gyártás során felhasznált eszközökről, a gyártás szervezettségéről és gazdaságosságáról. Elemzése, értékelése segítséget nyújt a következő időszakok termelésének szervezéséhez, die segíti a folyamatos termelést is. Igazán hasznossá akikor válik, ha az önköltség megállapításán túlmenően megfelelő műszaki elemzésit is végez. Segítség a tanácsi vállalatoknak E tevékenységeket részteibe- sen a vállátaH önköltséigszá- mitásd szabályzatban kell rögzíteni oly formában, hogy abból minden, olyan információ kitűnjön, mélynek alapján a kalkuláció végrehajtható, ét- Lemőrizhető és elemezhető. A számviteli információk, a költséggazdálkodás és a kalkulációs munka színvonalát, tartalmi helyességét elsősorban a belső ellenőrzés hivatott; vizsgálná. Feladata, hogy felszínire hozza az e téren elkövetett hibákat, hogy ezzel is segítse a vezetés habékonyÉágáit, a gazdaságos működést, a társadalmi tulajdon védelmét, és a pénz- és egyéb eszközökkel való gazdálkodás jogszabályokban megbatározott rendjét. A jód kialakított és szervezett számviteli információk alapozhatják meg a vállalatok — ezen keresztül a népgazdaság — terveinek kidolgozását, teljesítésük ellenőrzését, az új- ratermeJiésd és elosztási folyamaitok gazdasági hatékonyságának mérését. E feladatok megoldásához kívánt segítséget adni a megyei tanács pénzügyi osztálya azzal, hogy a közelmúltban a tanácsi ipari és szolgáltató vállalatok neszére az előző témakörökben ajánlásképpen részletes irányelveket adott Iki. Antal László, a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője
