Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
w /y> JKI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ;p0S'^' . >~ Ára: I forint Bsmsmm XXIX. évfolyam 158. szám 1973. július 8., vasárnap Helsinkiben végétért a külügyminiszteri értekezlet NemesaA a kongresszusi teremben, hanem magánjellegű találkozókon is folytak a megbeszélések az európai biztonsági és együttműködési konferencián. A képen: (balról jobbra) Andersen dán, Rogers amerikai es Scheel nyugatnémet külügyminiszter. Szombaton helyi idő szerint 14.28 orákor Karjalainen finn külügyminiszter rövid zárszavával Helsinkiben befejeződött az európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereinek ötnapos tanácskozása, az európai biztonsági és együtt működési értekezlet első szakasza. A Helsinki komferencra kirí- i úgymmisztern sza-kaszanak j szombati záróul esen a részvevők egyhangúlag elfogadták a tanácskozásukról szóló közle- j ményt. Ennek szövege a kö- j vetkező: Közlemény az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszáról: 1. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet j első szakaszát 1973. július j 3. és 7. kozott tartották Helsinkiben. A korábban létrejött megállapodás szerint a konferenciának ezt a szakaszat külügyminiszteri szinten tartották. 2. Az értekezleten az alábbi országok vesznek részt: Amerikai Egyesült Államok. Ausztria. Belgium. Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország. Hollandia, Írország, Izland, Jugoszláv iá. Kanda. Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg. Magyarország Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német De* mokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország Portugália. Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország, Vatikán. 3. A konferencia megnyitó ülésén üdvözlő beszédet mondott dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Beszédet mondott továbbá a konferencián dr. Kurt Waldheim, az ENSZ-főtitkára. 4. A miniszterek elfogadták a helsinki konzultációk ajánlásait. amelyek magukban foglalják a konferencia bizottságainak napirendjét és a bizottságoknak szóló útmutatásaikat, továbbá az ügyrendi szabályokat és az értekezlet lebonyolításéval kapcsolatos más rendelkezéseket. Az ajánlások szövegét nyilvánosságra hozták. 5. A miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját az európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatos lényeges problémákról és a konferencia további' munkájáról. 6. Több ország külügyminisztere javaslatokat terjesztett elő a napirenddel kapcsolatos különböző kérdésekről. Mások kinyilvánították azt a sznádékukat, hogy javaslatokat nyújtanak be a konferencia második szakaszában. 7. A miniszterek megvizsgálták, hogy az értekezlet mi módon ismerkedjék meg nem-részvevő országoknak a különböző napirendi pontokkal kapcsolatos álláspontjával. Ezt a kérdést különösen a Málta és Spanyolország áltál Algéria és Tunézia érdekében előterjesztett kéréssel kapcsolatban vették fontolóra. A kérdést megvizsgálták a Földközi-tenger mentén fekvő más, nem részvevő országok vonatkozásában is. Egyelőre azonban nem alakult ki konszenzus ebben a kérdésben. 8. A miniszterek elhatároztak: a konferencia második szakasza 1973. szeptember 18-án nyílik meg Géniben azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza a napirenden szereplő kérdéseket, továbbá, hogy az első szakaszban beterjesztett és még ezután beterjesztendő javaslatok után kidolgozza nyilatkozat-, ajánlás- és határozattervezeteket, valamint bármilyen más végleges dokumentumot. 9. A részvevő országok képviselőiből álló koordinációs I bizottság 1973. augusztus 29- én tartja első ülését Genfben. hogy előkészítse az értekezlet második szakaszát. 10. A miniszterek kifejez- ték kormányuk eltökéltségét, hogy hozzájárulnak az értekezlet további munkájának eredményességéhez. 11. Az értekezlet részvevőd őszinte kcszönetüket nyilvánították a finn kormánynak a vendégszeretetért és azért a jelentős hozzájárulásért, amelyet Finnország az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése és első szakaszának lebonyoií- ■ las& terén fett. A pénteki nappal nemcsak a külügyminiszterek beszédei- j nek sorozata zárult le. hanem a konferencia résztvevői közül I sokan búcsút is mondtak egy- | másnak azon a nagyszabású fogadáson, amelyet a finn kormány a festői környezetben, egy tengeréből partján fekvő előkelő Kalastajatorppa étteremben adott a delegátusok e6 a konferenciáról tudósító újságírók tiszteletére. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson, amelyen Ah ti Karjalainen finn külügyminiszter töltötté be a házigazda szerepet, megjelent többek között Péter János magyar. Andrej Gromiko szovjet, Stefan Olszowski lengyel. Otto Winzer NDK-beli, Mitchell Sharp kanadai, Walter Scheel nyugatnémet, Sir Alec Douglas-Home angol és Rudolf Kirchschläger osztrák külügyiminiszter. A szombat reggeli finn lapok szinte kivétel nélkül egész oldalt betöltő nagy formátumban hozták Európa »családi fényképét« a külügyminiszterekről a péntek délelőtti ülés szünetében a Finlandia házban készített felvételt. Gromiko szovjet külügyminiszter a helsinki tanácskozás egyik szünetében beszélgetést folytatott újságírók egy csoportjával. Kijelentette: Az első szakasz jelentősége abban áll, hogy a részvevő államok megtették, javaslataikat. Némi fenntartással azt is mondhatjuk, hogy a részvevők kirakták kártyáikat az asztalra, amikor állásit foglaltak a tanácskozás munkájának konkrét kérdéseiben: bizonyos, hogy a napirenden szereplő valamennyi kérdésről lesz még eszmecsere, de az elvi álláspontokat a felek már kifejtették. Jól ismerjük immár valamennyi más részvevő állam álláspontját, s ők is ismerik a mienket. Ezzel leraktuk a jövendő munka szilárd alapjait. Mint ahogyan már a gabona viaszérése idején fel lehet becsülni a termést, most is elmondhatjuk, hogy. ha csak nem jön valami" természeti csapás közbe, jó lesz a termés. Mi a derülátók, táborába tartozunk. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy most már egészen a konferencia végéig sima aszfaltúién járunk majd. Az első szakaszban minden részvevő állam javasolt valamit, és sok vita lesz még addig, amíg sikerül egységes dokumentumot kidolgozni. Az uralkodó tendencia azonban az enyhülés és nem a feszültség irányába mutat. — A tanácskozás részvevői nem egyformán gondolkoznak, különböző a járásuk. egyik nagyobbat lép, a másik kisebbet. A fő azonban az, hogy valamennyien előre igyekeznek, — mondotta az újságíróknak Gromiko. A résztvevők nyilatkozatai Az európai biztonsági értekezlet első szakaszának végeztével több külügyminiszter nyilatkozott a végzett munkáról es az ennek alapján várható eredményeiről. • Otto Winzer, az NDK külügyminisztere rámutatott, hogy a szocialista országok nemcsak a konferencián való részvételükkel, hanem az egyes napirendi pontokhoz előterjesztett dokumentum-tervezeteikkel-is konstruktív módon segítették elő az első szakasz sikerét. Ezt az első szakaszt — mutatott rá — a tárgyilagosság jellemezte, az a törekvés, hogy a résztvevők minél jobban megértsék egymást. Ha ez a szellem uralkodik majd a második szakaszban is, minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy az így jól előkészített harmadik szakasz valóban hosszú időre biztosítja majd a békét és a sokoldalú együttműködést Európában. Olszowski lengyel külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az értekezletnek már a puszta megtartása is példa nélkül álló j esemény Európa történetében. Különösen fontosnak nevezte i j azt a tényt, hogy a konferen- j . riát a szocialista közösség kez- í^ményezésére hívták egybe. I Mladenov bolgár külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gromiko szovjet külügyminiszter által előterjesztett általános nyilatkozat- tervezet igen jó alapot biztosít az értekezlet további munkájához. Mag jegyezte, hogy a többi szocialista ország dokur mentum-tervezetei is tág teret biztosítanak a bennük felvetett problémák megoldására. Karjalainen finn külügymi- niszer megállapította: bizonyos kérdésekben ugyan eltérőek a vélemények, az értekezletre mégis az egyetértésre való törekvés jellemző. Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere elégedetten nyilatkozott az értekezlet munkájáról. Légkörét jónak nevezte. s különösen azt tartotta említésre méltónak, hogy egyetlen ország sem lépett vissza attól, amiben a sokoldalú előkészítés idején megállapodtak. A vitára bocsátott valamennyi kérdésiben sikerült megegyezésire jutnunk — állapította meg az NSZK külügyminisztere. Rogers amerikai külügyminiszter szintén kedvezőnek minősítette a tanácskozás Ma érkezik hazánkba a Kongói Népi Köztársaság elnöke Mint Jelentettük, Losonc/! Púinak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására ma hazánkba érkezik Marien N. Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, a Kongói Munkapárt központi bizottságának elnöke. Marien NJ Gouabi 1938- ban született Omíbele-ben. A tiszti iskolát Brazza ville-ben végezte el, majd a francia hadsereg tagja lett és 1960-ig Kameruniban szolgált altisztként. Ezután két évig a Strasbourg!, majd a Saint-Cyir-i katonai iskola hallgatója; itteni tanulmányait alhadnagy! ranggal fejezte be. 1962. októberében tért visz- sza Kongóba. Csakhamar hadnaggyá léptették elő és kinezánkha érkező Marian N. Gouabi elnököt, aki magyar- országi látogatásával Losonczi Palnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének múlt évi kongói látogatását viszonozza. A magyar—kongói kapcsolatok alakulása szempontjából alapvető jelentőségű volt, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1960. szeptember 2-án önálló és függetvezték ,a Point-Noíre-i helyőrség parancsnokává. 1964-ben századosi rangot kapott. Egy év múlva megalakította az első kongói ejtőernyős zászlóaljat, amelynek parancsnoka lett. 1968. július 29-én letartóztatták, kát nappal később azonban ejtőernyős katonáinak segítségével kiszabadult. A Kongói Népi Köztársaság elnöke hatalomra kerülésétől kezdve a tudományos' szocializmus elmélete alapján álló élcsapatpart megszervezése mellett szállt síkra. 1969. december 31-éré összehívta a Kongói Munkapárt alapító kongresszusát. A kongresszus a párt központi bizottsága elnökévé, köztársasági elnökké és kormányfővé választotta. Utóbbi funkciójától az idén júniusiban megtartott nemzetgyűlési választások után megvált. Dolgozó népünk barátsággal, szeretettel köszönti a halén államnak ismerte el a Kongói Köztársaságot. A későbbiek során magyar külügyi delegáció látogatott Brazzavll- le-be, ahol megállapodást írtak alá a Magyar Népközt a r- saség és a Kongói Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A magyar—kongói államközi kapcsolatok további fejlődésében kiemelkedő eseményt jelentett Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének afrikai körútja során, 1971. december 11—15. 1 között Kongóban tett hivatalos ! látogatása, amelynek eredmé- ! nyeként megállapodás jött lét- ! re a két nép, a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítésére. Államelnökünk ugyanakkor magyarországi látogatásra hívta meg a kongói államfőt. aki a meghívást szívesen elfogadta s most kedves vendégként üdvözölhetjük öt hazánkban. Fehér Lajos Mongóliában Szombaton helyi idő szerint 16 órakor a mongol fuvarosba érkezett a Fehér Lajos miniszterclnökhelyettes vezette magyar kormányküldöttség, amely részt vesz a hazánk segítségével épült szonginoi állati gyógyászati, oltóanyag- és tápszergyár átadásán és a magyar—mongol gazdasági és műszáki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság hetedik ülésszakán. Az Ulánbátor közelében fekvő Bujant-Uhai repülőtéren a magyar miniszterelnök-helyettest, aki egyben az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke is, Sz. Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Kúrálja elnökségének ügyvivő elnöke és T. Ragcsa, a minisztertanács első elnökhelyettese fogadta. — Sz. Luvszan korábban volt, T. Ragcsa jelenleg a bizottság mongol tagozatának elnöke. A repülőtéri fogadáson megjelent D. Szodnom, az állami teivbizottság elnöke, M. Das földművelésügyi miniszter, B. Barsz vízgazdálkodási miniszter, B. Zsargalszajhan, a külügyminiszter első helyettese és több más hivatalos személyiség. Magyar részről Feher Lajost és a kíséretében lévő dr. Lenért Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, dr. Jávor Ervint, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökhelyettesét és a delegáció többi tagjait Kádas István, hazánk ulambatori nagykövete, valamint a Szonginoi üzem magyar kollektívajárnak képviselői köszöntötték. A fogadtatás a meleg, testvéri barátság légkörében zajlott le. Piros nyakkendős mongol úttörők — kisfiúk és kislányok — virágcsokrot adtak át Fehér Lajosnak és á küldöttség minden tagjának, majd katonásan szalutáltak és elvonultak. A rövid repülőtéri üdvözlő ceremónia után a küldöttség tagjai a rájuk várakozó gépkocsikba szálltak és a kormánynak a varos közelében fekvő vendégházába hajtattak. A mongol házigazdák vacsorán látták vendégül a küldöttséget, majd 19 órakor sor került a két küldöttség vezetőinek első találkozójára. A tárgyalásokon részt vevő mongol delegációt T. Ragcsa vezeti. Este a Nagy Népi Hurál — a mongol parlament — épületében mongol kormány ki tüntetéselvet adtak át a magyar építőknek. Moszkvában megkezdődött az előkészítő tanácskozás Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában szombaton délelőtt megnyílt a békevLlágkongressz’jS második moszkvai előkészítő tanácskozása, amely kidolgozza az október elsején megnyíló világkongresszus beszámolói' nak és ddkumentumai.niak tervezetét. Az előző, márciusi tanácskozáson a kongresszus helyéről, időpontjáról és munkarendjéről döntöttek. A tanácskozáson Mihail Zimjatyin. a Pravda főszerkesztője, az 'előkészítő bizottság vezetője elnököl. A konzultatív találkozón részt vevő magyar delegációt dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Országos Béketanécs aJelnöke vezeti. A tanácskozást Romesh Chandra, a BVT főtitkára nyitotta meg. CFohgbabás a 2, oldaton)
