Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

w /y> JKI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ;p0S'^' . >~ Ára: I forint Bsmsmm XXIX. évfolyam 158. szám 1973. július 8., vasárnap Helsinkiben végétért a külügyminiszteri értekezlet NemesaA a kongresszusi teremben, hanem magánjellegű találkozókon is folytak a megbe­szélések az európai biztonsági és együttműködési konferencián. A képen: (balról jobbra) Andersen dán, Rogers amerikai es Scheel nyugatnémet külügy­miniszter. Szombaton helyi idő szerint 14.28 orákor Karjalainen finn külügyminiszter rövid zárszavával Helsinkiben befejeződött az európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kanada külügyminisztereinek ötnapos tanácskozása, az európai biztonsági és együtt működési értekezlet első sza­kasza. A Helsinki komferencra kirí- i úgymmisztern sza-kaszanak j szombati záróul esen a részve­vők egyhangúlag elfogadták a tanácskozásukról szóló közle- j ményt. Ennek szövege a kö- j vetkező: Közlemény az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet első szakaszáról: 1. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet j első szakaszát 1973. július j 3. és 7. kozott tartották Hel­sinkiben. A korábban létre­jött megállapodás szerint a konferenciának ezt a szaka­szat külügyminiszteri szinten tartották. 2. Az értekezleten az aláb­bi országok vesznek részt: Amerikai Egyesült Államok. Ausztria. Belgium. Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország. Hollandia, Ír­ország, Izland, Jugoszláv iá. Kanda. Lengyelország, Li­chtenstein, Luxemburg. Ma­gyarország Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német De­* mokratikus Köztársaság, Né­met Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország Por­tugália. Románia, San Mari­no, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Tö­rökország, Vatikán. 3. A konferencia megnyitó ülésén üdvözlő beszédet mon­dott dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Be­szédet mondott továbbá a konferencián dr. Kurt Wald­heim, az ENSZ-főtitkára. 4. A miniszterek elfogadták a helsinki konzultációk aján­lásait. amelyek magukban foglalják a konferencia bi­zottságainak napirendjét és a bizottságoknak szóló útmuta­tásaikat, továbbá az ügyrendi szabályokat és az értekezlet lebonyolításéval kapcsolatos más rendelkezéseket. Az ajánlások szövegét nyilvános­ságra hozták. 5. A miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját az európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsola­tos lényeges problémákról és a konferencia további' mun­kájáról. 6. Több ország külügymi­nisztere javaslatokat terjesz­tett elő a napirenddel kap­csolatos különböző kérdések­ről. Mások kinyilvánították azt a sznádékukat, hogy ja­vaslatokat nyújtanak be a konferencia második szaka­szában. 7. A miniszterek megvizs­gálták, hogy az értekezlet mi módon ismerkedjék meg nem-részvevő országoknak a különböző napirendi pontok­kal kapcsolatos álláspontjá­val. Ezt a kérdést különösen a Málta és Spanyolország ál­tál Algéria és Tunézia érde­kében előterjesztett kéréssel kapcsolatban vették fontoló­ra. A kérdést megvizsgálták a Földközi-tenger mentén fekvő más, nem részvevő or­szágok vonatkozásában is. Egyelőre azonban nem ala­kult ki konszenzus ebben a kérdésben. 8. A miniszterek elhatá­roztak: a konferencia máso­dik szakasza 1973. szeptem­ber 18-án nyílik meg Géni­ben azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza a napirenden szereplő kérdéseket, továbbá, hogy az első szakaszban be­terjesztett és még ezután be­terjesztendő javaslatok után kidolgozza nyilatkozat-, aján­lás- és határozattervezeteket, valamint bármilyen más vég­leges dokumentumot. 9. A részvevő országok kép­viselőiből álló koordinációs I bizottság 1973. augusztus 29- én tartja első ülését Genfben. hogy előkészítse az értekezlet második szakaszát. 10. A miniszterek kifejez- ték kormányuk eltökéltségét, hogy hozzájárulnak az érte­kezlet további munkájának eredményességéhez. 11. Az értekezlet részvevőd őszinte kcszönetüket nyilvá­nították a finn kormánynak a vendégszeretetért és azért a jelentős hozzájárulásért, amelyet Finnország az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet előkészítése és első szakaszának lebonyoií- ■ las& terén fett. A pénteki nappal nemcsak a külügyminiszterek beszédei- j nek sorozata zárult le. hanem a konferencia résztvevői közül I sokan búcsút is mondtak egy- | másnak azon a nagyszabású fogadáson, amelyet a finn kor­mány a festői környezetben, egy tengeréből partján fekvő előkelő Kalastajatorppa étte­remben adott a delegátusok e6 a konferenciáról tudósító újságírók tiszteletére. A szívélyes, baráti hangula­tú fogadáson, amelyen Ah ti Karjalainen finn külügymi­niszter töltötté be a házigazda szerepet, megjelent többek kö­zött Péter János magyar. Andrej Gromiko szovjet, Ste­fan Olszowski lengyel. Otto Winzer NDK-beli, Mitchell Sharp kanadai, Walter Scheel nyugatnémet, Sir Alec Doug­las-Home angol és Rudolf Kir­chschläger osztrák külügyimi­niszter. A szombat reggeli finn la­pok szinte kivétel nélkül egész oldalt betöltő nagy for­mátumban hozták Európa »családi fényképét« a külügy­miniszterekről a péntek dél­előtti ülés szünetében a Fin­landia házban készített felvé­telt. Gromiko szovjet külügymi­niszter a helsinki tanácskozás egyik szünetében beszélgetést folytatott újságírók egy cso­portjával. Kijelentette: Az el­ső szakasz jelentősége abban áll, hogy a részvevő államok megtették, javaslataikat. Némi fenntartással azt is mondhat­juk, hogy a részvevők kirak­ták kártyáikat az asztalra, amikor állásit foglaltak a ta­nácskozás munkájának konk­rét kérdéseiben: bizonyos, hogy a napirenden szereplő valamennyi kérdésről lesz még eszmecsere, de az elvi ál­láspontokat a felek már kifej­tették. Jól ismerjük immár valamennyi más részvevő ál­lam álláspontját, s ők is isme­rik a mienket. Ezzel leraktuk a jövendő munka szilárd alap­jait. Mint ahogyan már a ga­bona viaszérése idején fel le­het becsülni a termést, most is elmondhatjuk, hogy. ha csak nem jön valami" természeti csapás közbe, jó lesz a ter­més. Mi a derülátók, táborába tartozunk. Ez, persze, nem je­lenti azt, hogy most már egé­szen a konferencia végéig si­ma aszfaltúién járunk majd. Az első szakaszban minden részvevő állam javasolt vala­mit, és sok vita lesz még ad­dig, amíg sikerül egységes do­kumentumot kidolgozni. Az uralkodó tendencia azonban az enyhülés és nem a feszültség irányába mutat. — A tanácskozás részvevői nem egyformán gondolkoznak, különböző a járásuk. egyik nagyobbat lép, a másik kiseb­bet. A fő azonban az, hogy valamennyien előre igyekez­nek, — mondotta az újságírók­nak Gromiko. A résztvevők nyilatkozatai Az európai biztonsági érte­kezlet első szakaszának végez­tével több külügyminiszter nyilatkozott a végzett munká­ról es az ennek alapján várha­tó eredményeiről. • Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere rámutatott, hogy a szocialista országok nemcsak a konferencián való részvételükkel, hanem az egyes napirendi pontokhoz előter­jesztett dokumentum-terve­zeteikkel-is konstruktív módon segítették elő az első szakasz sikerét. Ezt az első szakaszt — mutatott rá — a tárgyilagos­ság jellemezte, az a törekvés, hogy a résztvevők minél job­ban megértsék egymást. Ha ez a szellem uralkodik majd a második szakaszban is, min­den alapunk megvan annak feltételezésére, hogy az így jól előkészített harmadik szakasz valóban hosszú időre biztosít­ja majd a békét és a sokoldalú együttműködést Európában. Olszowski lengyel külügymi­niszter azt hangsúlyozta, hogy az értekezletnek már a puszta megtartása is példa nélkül álló j esemény Európa történetében. Különösen fontosnak nevezte i j azt a tényt, hogy a konferen- j . riát a szocialista közösség kez- í^ményezésére hívták egybe. I Mladenov bolgár külügymi­niszter arra hívta fel a figyel­met, hogy a Gromiko szovjet külügyminiszter által előter­jesztett általános nyilatkozat- tervezet igen jó alapot bizto­sít az értekezlet további mun­kájához. Mag jegyezte, hogy a többi szocialista ország dokur mentum-tervezetei is tág teret biztosítanak a bennük felve­tett problémák megoldására. Karjalainen finn külügymi- niszer megállapította: bizo­nyos kérdésekben ugyan elté­rőek a vélemények, az érte­kezletre mégis az egyetértésre való törekvés jellemző. Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere elégedetten nyilatkozott az értekezlet mun­kájáról. Légkörét jónak ne­vezte. s különösen azt tartot­ta említésre méltónak, hogy egyetlen ország sem lépett vissza attól, amiben a sokol­dalú előkészítés idején megál­lapodtak. A vitára bocsátott valamennyi kérdésiben sikerült megegyezésire jutnunk — álla­pította meg az NSZK külügy­minisztere. Rogers amerikai külügymi­niszter szintén kedvezőnek minősítette a tanácskozás Ma érkezik hazánkba a Kongói Népi Köztársaság elnöke Mint Jelentettük, Losonc/! Púinak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meghívására ma hazánkba érkezik Marien N. Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, a Kongói Munkapárt központi bizottságának elnöke. Marien NJ Gouabi 1938- ban született Omíbele-ben. A tiszti iskolát Brazza ville-ben végezte el, majd a francia hadsereg tagja lett és 1960-ig Kameruniban szolgált altiszt­ként. Ezután két évig a Stras­bourg!, majd a Saint-Cyir-i ka­tonai iskola hallgatója; itteni tanulmányait alhadnagy! rang­gal fejezte be. 1962. októberében tért visz- sza Kongóba. Csakhamar had­naggyá léptették elő és kine­zánkha érkező Marian N. Gou­abi elnököt, aki magyar- országi látogatásával Losonczi Palnak, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének múlt évi kongói látogatását viszo­nozza. A magyar—kongói kapcsola­tok alakulása szempontjából alapvető jelentőségű volt, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa 1960. szep­tember 2-án önálló és függet­vezték ,a Point-Noíre-i helyőr­ség parancsnokává. 1964-ben századosi rangot kapott. Egy év múlva megalakította az első kongói ejtőernyős zászlóaljat, amelynek parancsnoka lett. 1968. július 29-én letartóztat­ták, kát nappal később azon­ban ejtőernyős katonáinak se­gítségével kiszabadult. A Kongói Népi Köztársaság elnöke hatalomra kerülésétől kezdve a tudományos' szocia­lizmus elmélete alapján álló élcsapatpart megszervezése mellett szállt síkra. 1969. de­cember 31-éré összehívta a Kongói Munkapárt alapító kongresszusát. A kongresszus a párt központi bizottsága elnö­kévé, köztársasági elnökké és kormányfővé választotta. Utóbbi funkciójától az idén júniusiban megtartott nemzet­gyűlési választások után meg­vált. Dolgozó népünk barátság­gal, szeretettel köszönti a ha­lén államnak ismerte el a Kongói Köztársaságot. A ké­sőbbiek során magyar külügyi delegáció látogatott Brazzavll- le-be, ahol megállapodást ír­tak alá a Magyar Népközt a r- saség és a Kongói Köztársaság közötti diplomáciai kapcsola­tok felvételéről. A magyar—kongói államkö­zi kapcsolatok további fejlődé­sében kiemelkedő eseményt jelentett Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének afrikai körútja során, 1971. december 11—15. 1 között Kongóban tett hivatalos ! látogatása, amelynek eredmé- ! nyeként megállapodás jött lét- ! re a két nép, a két ország ba­ráti kapcsolatainak elmélyíté­sére. Államelnökünk ugyan­akkor magyarországi látoga­tásra hívta meg a kongói ál­lamfőt. aki a meghívást szí­vesen elfogadta s most kedves vendégként üdvözölhetjük öt hazánkban. Fehér Lajos Mongóliában Szombaton helyi idő szerint 16 órakor a mongol fuvaros­ba érkezett a Fehér Lajos miniszterclnökhelyettes vezette magyar kormányküldöttség, amely részt vesz a hazánk segít­ségével épült szonginoi állati gyógyászati, oltóanyag- és táp­szergyár átadásán és a magyar—mongol gazdasági és műszá­ki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság hetedik ülésszakán. Az Ulánbátor közelében fekvő Bujant-Uhai repülőtéren a magyar miniszterelnök-he­lyettest, aki egyben az együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke is, Sz. Luvszan, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Kúrálja el­nökségének ügyvivő elnöke és T. Ragcsa, a minisztertanács első elnökhelyettese fogadta. — Sz. Luvszan korábban volt, T. Ragcsa jelenleg a bizottság mongol tagozatának elnöke. A repülőtéri fogadáson megje­lent D. Szodnom, az állami teivbizottság elnöke, M. Das földművelésügyi miniszter, B. Barsz vízgazdálkodási minisz­ter, B. Zsargalszajhan, a kül­ügyminiszter első helyettese és több más hivatalos szemé­lyiség. Magyar részről Feher Lajost és a kíséretében lévő dr. Le­nért Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest, dr. Jávor Ervint, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesét, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökhelyettesét és a delegáció többi tagjait Kádas István, ha­zánk ulambatori nagykövete, valamint a Szonginoi üzem magyar kollektívajárnak képvi­selői köszöntötték. A fogadtatás a meleg, test­véri barátság légkörében zaj­lott le. Piros nyakkendős mongol úttörők — kisfiúk és kislányok — virágcsokrot ad­tak át Fehér Lajosnak és á küldöttség minden tagjának, majd katonásan szalutáltak és elvonultak. A rövid repülőtéri üdvözlő ceremónia után a küldöttség tagjai a rájuk várakozó gépkocsikba szálltak és a kormánynak a varos közelé­ben fekvő vendégházába haj­tattak. A mongol házigazdák vacso­rán látták vendégül a küldött­séget, majd 19 órakor sor ke­rült a két küldöttség vezetői­nek első találkozójára. A tár­gyalásokon részt vevő mongol delegációt T. Ragcsa vezeti. Este a Nagy Népi Hurál — a mongol parlament — épületé­ben mongol kormány ki tünte­téselvet adtak át a magyar épí­tőknek. Moszkvában megkezdődött az előkészítő tanácskozás Moszkvában, a Szakszerve­zetek Házának oszlopcsarno­kában szombaton délelőtt meg­nyílt a békevLlágkongressz’jS második moszkvai előkészítő tanácskozása, amely kidolgoz­za az október elsején megnyíló világkongresszus beszámolói' nak és ddkumentumai.niak ter­vezetét. Az előző, márciusi ta­nácskozáson a kongresszus he­lyéről, időpontjáról és munka­rendjéről döntöttek. A tanácskozáson Mihail Zimjatyin. a Pravda főszer­kesztője, az 'előkészítő bizott­ság vezetője elnököl. A kon­zultatív találkozón részt vevő magyar delegációt dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Országos Béketanécs aJelnöke vezeti. A tanácskozást Romesh Chandra, a BVT főtitkára nyi­totta meg. CFohgbabás a 2, oldaton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom