Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
EGY HÉT Kiiläpiiniszferek Helsinkiken Amiért oly sok munka és fáradság, két- és több oldalú tárgyalás, ezernyi vita, különböző , nézetek egyezetetése, jószándé- j kok érvényesítése, indokolat-1 lan gyanakvások elhárítása folyt évek óta, ami a szocialista diplomácia átfogó nagy ak- | ciójának a célja volt, íme, a megvalósulás útjára lépett: külügyminiszteri szinten megnyílt az európai biztonsági és j együttműködési konferencia. annak a tárgyalássorozatnak a nyitánya, amely hivatva van létrehozni kontinensünk új biztonsági rendszerét. A helsinki kezdet kétségkívül sikeres volt. A szocialista országok ismét mindenki másnál felkészültebbnek, aktívabbnak bizonyultak. Még emlékezetes, hogy a nagykövetek egy előzetes »ajánlással« fejezték be munkájukat, s ezt átadták a kormányoknak, hogy alapot teremtsenek az érdemi tárgyalásokhoz. Az »ajánlások« négy napirendi pontot ja- I vasoltak a biztonsági konfe- ^ renciára. A szocialista korma- nyok a közbeeső időt hasznai- j ták fel, hogy az »ajánlások« menetét követve, minden napirendi ponthoz egy-egy gon- I dósán kidolgozott, ökroánysze- rű határozattervezetet állítottak össze és elfogadására a biztonsági konferencia elé terjesztették. Ez újabb hozzájárulás a konferencia munkájában az előrelépéshez. A nyugati országoknak ilyen részletesen kidolgozott határozati javaslattervük nem volt, kinyilvání- . tották azonban véleményüket ’ a szocialista országok javaslatairól. A vélemények többsége a javaslatok jórészét kedvezően fogadta. S bár nem kívánjuk csökkenteni a helsinki tanácskozások ünnepélyességének jelentőségét, meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos nyugati taktikázások, amelyektől már a nagyköveti konzultáció sem volt mentes, most tovább folytatódtak. Nevezetesen arról van szó, hogy egyes külügyminiszterek háttérbe kívánták szorítani a konferencia előtt fekvő javaslatok közül a leglényegesebbeket. (Az európai országok együttélésének és biztonságának alapelemeit), és majdhogynem kizárólagosságot biztosítani kétségkívül fontos, de mégiscsak kisebb jelentőségű ügyeknek. (Például a kulturális együttműködés részproblémáinak). Harmincöt ország harmincöt külügyminisztere természetesen sokféle véleményt képviselhet és tekintetbe véve az európai országok gazdasági és társadalmi sokféleségét, nem is volt várható, hogy minden ország kormánya valamennyi kérdésben azonos nézetet valljon. A döntő azonban a fő kérdésekben alakítandó egyetértés, ami remélhetőleg a konferencia további menetében létrejön. A külügymáiniiszteri nyitány ismertté tette az általános politikai nyilakozatokat. Az őszszel következik Genfben a munkabizottságok ülése, ahol már szakterületekre bontva, a részleteket dolgozzák ki. Véleményük szerint ezt a munkát olyan ütemben lehet végezni, hogy még ebben, az évben ösz- szeülhet a konferencia zárószakasza. Helsinki alkalmat nyújtott a külügyminiszterek kétoldalú találkozóira is. Közülük maI1Z ESEMÉNYEK KRÓNIKÁIK Hétfő: Koszigin szovjet kormányfő hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. Helsinkibe sorra érkeztek az európai biztonsági konferencián résztvevő külügyminiszterek. Kedd: Megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia. Bécsben három szovjet— osztrák egyezményt írtak alá. Szerda: Helsinkiben Péter János és Walter Scheel között tárgyalások folytak a magyar —NSZK diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Podgornij Szófiába érkezett. Csütörtök: Koszigin hazautazott Becsből. Szíriában felavatták a szovjet segítséggel épült Eufrá- tesz-gátat. Az olasz szocialisták úgy döntöttek, hogy belépnek Rumor koalíciós kormányába. Péntek: Fehér Lajos vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Mongóliába. Megalakult az chilei kormány.' Dollármélypont az NSZK- ban. Szombat: Véget ért az európai biztonsági konferencia külügyminiszteri szintű első szakasza és közzétették az általános vita zárójelentését. gyár szempontból Péter János és Walter Scheel tárgyalásai a legjelentősebbek.. A két külügyminiszter ezen megállapodott, hogy a közeljövőben kormányszintű tárgyalásokat kezdenek Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezésére. Miközben a világ Helsinkire figyelt, nem maradtak háttérben egyéb külországi események sem. így például az, hogy a szovjet diplomácia békeof- fenzivája a magas szintű államférfiak látogatásaival, eszmecseréivel tovább folytatódtak. Nyikoláj Podgornij szovjet államfő Bulgáriában a két testvéri szocialista ország kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyait, Alekszej Koszigin pedig Ausztriába látogatott. Ez al- ’ kálómmal az illetékes szovjet és osztrák vezetők három egyezményt írtak alá a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, a műszaki tudományos együttműködésről. illetve a két ország közti közúti forgalom szabályozásáról.' Chile még a múlt héten túljutott egy súlyos válságon. Európán kívül két ország került a világsajtó első oldalaira, s mindkettő a dél-amerikai kontinensen van: Chile és Uruguay. Chile még a múlt héten túljutott egy súlyos válságon, amelyet katonatiszti körök összesküvése és az ennek nyomán kirobbant puccskísérlet okozott. Mint emlékezetes, a hadsereg kormányhű erői leverték a lázadást és a bűnösök bíróság elé kerültek. Al- lende elnök ebben a helyzetben — hogy megőrizze a hadsereg egységét és hagyományos »politikán kívüliségét« — úgy döntött, hogy újjáalakítja kormányát és ebbe nem vonja be a tábornokokat, főtiszteket. Azért van ennek jelentősége, mert a hadsereg döntő többsége mindenekelőtt az alkotmány védelmezőjének tekinti magát és mivel Chile alkotmányos kormányát az Allende körül tömörült népi egység hozza létre, a hadsereg mindeddig megőrizve »alkotmányos pártatlanságát«, megvédte a napi egységet a jobboldali támadásoktól. Allende a most felmentett katona-minisztereknek ismét lehetővé tette, hogy ne a politikai hovatartozásuk, hanem »tisztán« az alkotmány szolgálata alapján védelmezzék a törvényes kormányt Uruguayban ugyanekkor — mintha csak időben egyeztetve lett volna a chilei eseményekkel — a jobboldali Bordaberry elnök újabb támadást intézett a dolgozók szabadságjogai ellen, letartóztatott 52 szakszervezeti vezetőt és elrendelte az engedetlen munkások koncentrációs táborba zárását Ügy tűnik, hogy dél-ámeri- kában a feudális tőkés uralkodó osztályok— megijedve a több drszágban tapaszalható bal oldali előretöréstől — egyre kétségbeesettebb lépésekre szánják el magukat. C. Tóth Béla A puccskísérlet hét résztvevőjének Allende szabad eltávozást engedett Salvador Allande chilei el- I bált viszályt szítani a fegyvenök péntek este sajtóértekezletet tartott külföldi újságíróknak. Közölte, hogy szabad eltávozást engedélyeznek annak a hét személynek, akik részt vettek a június 29-i sikertelen puccskísérletben, majd különböző délamerikai országok san" tiagoi nagykövetségein kerestek menedéket, és ott politikai menedékjogot kértek. Az ösz- szesküvők közül öten az ecuadori, egy személy a kolumbiai és egy a paraguayi nagyikövetség épüleétben tartózkodik. Allende kifejezésre juttatta, hogy a jövőben, nem kerülhet sor a június végihez hasonló szélső jobboldali puccskísérletre. Az elnök élesen elítélte a reakciós sajtót, amely megpróres erők és a kormány, a hadsereg és a chilei nép között. Az elnök hangsúlyozta a politikai ellenzékkel való együttműködés fontosságát és lehetőségét, de kiemelte, hogy a kormány az alapvető kérdésekben nem hajlandó engedményekre és nem tágít a társadalmi-gazdasági átalakulás programjának végrehajtásában. Helsinkiben végétért a külügyminiszteri értekezlet Folytatás az 1. oldalról) eredményeit, és jól lezajlott értekezletnek nevezte a biztonsági konferencia első szakaszát. Fenntartásokkal foglalt állást Douglas-Home brit külügyminiszter. Véleménye szerint még nem lehet megmondani. hogy mi lesz a tanácskozások kimenetele Ö a fő eredményt abban látja, hogy a légkör jobb volt, mint amire ■’ámítottunk. Andersen dán külügyminiszter a vitát konstruktívnak nevezte. Biztató előreléoés Véget ért tehát Helsinkiben a nagy tanácskozás első szakasza. S az első gyors számvetésben is megállapítható eredmény — a szocialista országok szempontjából — az, hogy a konferencián részt vevő külügyminiszterek egyhangúlag elfogadták a konzultációs szakasz ajánlásait. S a finn fővárosban elhangzó beszédek az egyet-, len máltaitól eltekintve — mivel ebben az idejétmúlt nyugati frazeológia minden elcsépelt kelléke helyet kapott — a valóságos helyzet józan mérlegelését tükrözték. Az egészet egymás nézeteinek tiszteletben tartása, az »egyetértünk abban, hogy miben nem értünk egyet« magatartás jellemezte. Szó szoros értelmében vett viták tehát nem is voltak, hacsak nem a kriminális máltai javaslat körül. De ennek a mondvacsinált problémának mesterséges élezéséhez közük volt bizonyos — a konferencián kívül álló — köröknek is. Amiben leginkább eltértek egymástól a külügyminiszteri tanácskozáson elhangzó beszédek — mint az a konzultáció után s az álláspontok ismeretében előre látható volt — az a határok sérthetetlenségének kérdése, az emberi kapcsolatok problémaköre (a 3. napirendi pont) és a kereskedelmi együttműködés némely vo„Jc.~.:sai. S ez még — úgy erezzük — okoz majd néhány, de nem elháríthatatlan nehézséget. Amikor most, néhány napon belül a külügyminiszterek elutaznak Helsinkiből tudjuk: a biztató kezdet után a munka neheze még hátra van. A különböző vélemények — az ajánlások és a beterjesztett 28 kiegészítő kumentumtervezet alapján — kétségtelenül nagyobb erővel fognak összecsapni a szeptember második felében Genfben megnyíló második szakaszban. Az európai biztonság és együttműködés viszont — az elvek s az elfogadható kompromisszumok alapján — nagyon is megvalósíthatónak látszik. 3,6 MILLIÓ OLASZ MUNKÁS NEVÉBEN Világos program a CGIL gazdasági és társadalmi célkitűzéseiről Szombaton Bariban Luciano Lama főtitkár vitazáró zárszavával és a főtanács tagjainak megválasztásával befejeződött az Általános Olasz Szakszervezeti Szövetség (CGIL) 8. országos kongresszusa. A legnagyobb (mintegy 3,6 millió tagot számláló) olasz szakszervezeti szövetség tanácskozása részletesen felvázolta a szakszervezetek gazdasági és társadalmi Célkitűzéseit Az egy hétig tartó vita jól érzékeltette a kommunista és a szocialista irányítás alatt Az EDA-képviselők a népszavazás ellen Tizennégy volt görög parlamenti képviselő a Görög Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) tagjai pénteken felszólították az ország lakosságát, hogy szavazzanak nemmel a július 29-ére kitűzött népszavazáson. A felhívást aláírta Mano- lisz Glezosz, az »Akropolisz hőse« is. Egy athéni katonai fellebb- viteli bíróság pénteken helyt adott 14 kommunista politikai fogoly fellebbezésének és csökkentette életfogytiglani börtönbüntetésüket. A politikai foglyokat az 1947-es hírhedt kommunistaellenes törvény alapján, a rendszer megdöntésének vádjával ítélték el korábban. álló CGIL belső egységét, világos állásfoglalását. A kongresszus úgy határozott, hogy a CGIL a tények, a jövendő intézkedések alapján ítéli majd meg az új balközép kormányt. Rendszeres párbeszédre törekszik a politikai hatalommal, amely csak akkor lehet szilárd, »mentes«' a szakszervezeti követelésektől és megmozdulásoktól, ha döntéseiben figyelembe veszi a dolgozó osztályok érdekeit, a CGIL — és a szakszervezeti mozgalom — nagyobb fegyelmet valósít meg a jövőben a sztrájkomzgaknak tenkdtetében, kiküszöböli a hibás megmozdulásokat, túlzott követeléseket, viszont nem tűr semmiféle intézményes korlátozást a sztrájkjog tekintetében és az egységes vállalati szakszervezeti bizottságokon keresztül a dolgozók részvételének, beleszólási jogának fokozására törekszik. A CGIL szükségesnek tartja a gazdasági válság leküzdését, a fellendülés biztosítását.' Ennek útját azonban véleménye szerint nem a gazdaságfejlesztés elmúlt években alkalmazott módszerei jelentik (amelyek igen nagy területi és társadalmi egyenlőtlenséghez vezettek), hanem a reformok: a délvidék fejlesztése (ez a kulcskérdés) a foglalkoztatottság növelése, az új beruházások, a társadalmi szolgáltatások (iskola, kórház, lakás stb.) fejlesztése. A szakszervezeti egység terén szükségesnek és lehetségesnek tartja a három nagy olasz szakszervezeti szövetségnek már a közeli jövőben való teljes szervezeti egyesülését. Ennek fóruma a közöttük jelenleg létező csúcsszövetség. A szakszervezeti egység megvalósulásának pillanatában a CGIL hajlandó életbe léptetni a szakszervezeti tisztségek és a párttisztségek összeegyeztet- heteüenségét. (Jelenleg a CGIL vezetői már nem tagjai az OKP vezetőségének, de a központi bizottságnak igen, s ez megszűnik a szervezeti egység létrejöttekor.) Hasonlóképpen: hajlandók kilépni a szak- szervezeti világszövetségből, ahogyan a CISL és az UIL is kilép a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségéből. Willöam Regers ma Prágaőa érkezik Kivégezték Garart Könnygáz és gumibotok árnyékában A sztrájk megbénította Uruguay életét Az Aal Bairak című beiruti lap szombati száma szerint I Bagdadban kivégezték Nazam Garart, az iraki biztonsági szolgálat volt igazgatóját. Garart egy különleges katonai bíróság bűnösnek találta abban, hogy amúlt hét végén megszervezte Hamad Sehab iráni hadügyminiszter meggyilkolását. A beiruti lap nem tett említést arról, hogy mikor végezték ki Garart. A hivatalos iraki sajtószervek még nem közölték a biztonsági szolgálat volt igazgatójának kivégzéséről szoló hirt. Bordaberry katonai rezsimje erőszakkal próbálja letörni a munkásság és a polgári ellenzék ellenállását. Pénteken mintegy kétezer egyetemi hallgató tüntetett Montevideo utcáin az uruguayi elnöknek a polgári demokráciát felszámoló | puccsa ellen. A felvonulókat katonák és rendőrök könnygázzal és gumibottal támadták meg. A katonai Vezetők nem voltak hajlandók fogadni az Armande Mátét volt gazdaságügyi miniszter vezette politikus küldöttséget, és a politikai ellenzék megfélemlítése céljából letartóztatták a nemzeti Blanco Párt két szenátorát és több más vezetőjét. Letartóztatási parancsot adtak ki 5 szakszervezeti vezető ellen is. A sztrájk megbénította Uruguay életét. Nemcsak az üzemekben áll a munka, de távolmaradtak az alkalmazottak több állami hivatalból és a bankokból is. Bordaberry rendeletére katonaság szállt ki több üzemibe, hogy kiűzzék a munkahelyüket megszállva tartó dolgozókat. Hogy a fenyegető üzemanyaghiánnyal szembeszálljanak, az ország egyetlen olajfinomítójának 2000 . munkását erőszakkal ákarják munkába állítani. Minden munkás lakására katonai járőrt küldtek, de a továbbra dolgozók többségének sikerült időben elmenekülnie, így az üzem továbbra is áll. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratban tiltakozott az uruguayi kormánynál, a szakszervezeti jogok megsértése és a szakszervezeti vezetők letartóztatása miatt. William Rogers amerikai külügyminiszter ma kezdődő hivatalos csehszlovákiai látogatása jelentős tényezőnek ígérkezik a csehszlovák—amerikai viszony tavaly ősszel megindult javulási folyamatában. Jó előjelnek tartják, hogy a miniszter Helsinkiből, az európai biztonsági és együttműködési konferencia első ülésszakáról érkezik Prágába. Itt felkeresi Strougal miniszterelnököt, valamint más vezető csehszlovák képviselőket, majd aláírja a két ország konzuli megállapodását. Ennek értelmében egyebek között Chicagóban csehszlovák. Pozsonyban pedig amerikai konzuli hivatal nyílik. A kapcsolatok mélypontja után először gazdasági téren rajzolódtak ki a pozitív változás körvonalai: növekedett a árucsereforgalom, meghosz- szaíbbították a légiforgalmi egyezmény hatályát. csehszlovák közlekedési miniszter utazott az Egyesült Államokba, s a csehszlovák kereskedelmi flotta teherhajói kikötési engedélyt kaptak valamenynyi amerikai kikötőben. A kedvező politikai fordulat végleges kialakításához hozzájárult a két kill ügyimin'sz (eme k az ENSZ-közgyűlés ülésszakán tavaly megtartott eredménye», eszmecseréje. Kormánya megbízásából. Bohuslav Chnoup?.: külügym'niszter elekor nyújtotta át a meghívást Rogőrsnek. A Cseksz’ovákia iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésre utalt, hogy a korábban egyértelműen ellenséges beállítottságú amerikai ■ajtó 1972. végín hosszú idő után először közölt nyilatkozatot vezető csehszlovák államférfitől, Lubom'r strougal miniszterelnöktől. 1972. decemberében és idén áprilisban amerikai törvényhez-k csoportja érkezett Prágába és folytatott tárgyalásokat a gazdasági-kereskedelmi együttműködés feltételeinek kialakításáról. Prágában örvendetesnek tartják, hogy majdnem egy évtizedes szünet után ismét felveszik a tárgyalások fonalát eddig még megoldatlan vagyonjogi és egyéb problémák rendezéséről is.
