Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Veszprém megyébe látogatott Kádár János (Folytatás az 1. oldalról.) a pápaá városi tanács elnöke is. Boros Jenő igazgató tájékoz­tatást adott a pápai központ­tal működő, s Veszprémben és Keszthelyen gyáregységgel rendelkező vállalat munkájá­ról. Az ál latielvásá rlással és feldolgozással foglakozó va­lakit 1 féle terméket állít elő. közülük például a dobozolt sonka készítésében több évti­zedes tradícióval rendelkezik. A termelés nagyarányú fejlő­dését mutatja, hogy . ma egy nap alatt annyi terméket állí­tanak elő, mint amennyit a felszabadulás előtt két hónap alatt készítettek. A termelés fejlesztése céljából több koo­perációt létesítettek mezőgaz­dasági üzemekkel. így részt vett a vállalat a Pápai Állami Gazdaság és 16 termelőszö­vetkezet közös vállalkozásában “gv új. zárt rendszerű, rtíint- •'oy 22 non sértést kibocsátó ’•‘•»'aiidá létesítésében. Vörös István csúcstitikár, a vállalati párt- és tömegszerve- ■etek tevékenységét ismertet­Csütörtökön délelőtt befejez- i te hivatalos megbeszéléseit és látogatásait Ausztriában Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A látogatás negyedik nap- J ján, csütörtökön délelőtt, Ko- j szigin és Kreisky kancellár is­mét találkozott. Ezúttal azon­ban nem tárgyalásra került sor, hanem mindkét kormány­fő aláírta a közös közleményt, amelyet nyilvánosságra hoz­tak. Az ünnepélyes aktusra a miniszterelnökség épületében I került sor. te. A szocialista munkaver­senyről szólva elmondotta, hogy a tervek, a belföldi ellá­tási és az exportfeladatok tel­jesítésében jelentős szerepet töltenek be a szocialista bri­gádok. Kádár János megtekintette az egyes üzemrészeket, az »alapanyag«, az élő állatok be­érkezésétől kezdve a különbö­ző végtermékekig. A Központi Bizottság első titkára hossza­san elbeszélgetett az egyes üzemrészek vezetőivel, dolgo­zóival, sok sikert kívánt to­vábbi munkájukhoz és üdvöz­lő sorokat írt a szocialista bri­gádok naplóiba. A látogatás végén megtekintette a termé­kekből rendezett kiállítást, majd közös ebéden vett részt a vállalat, üzemrészek, szocialista brigádok vezetőivel, dolgozókkal. Kádár János a látottakat összegezve elismeréssel gzólt a korszerű gyártási rendszerű és technológiájú húsipari üzem dolgozóinak jól szerve­zett, fegyelmezett munkájáról, a jó kollektív szellemről. A jó közszellemben kifejeződik az A szovjet miniszterelnök ez­után az osztrák televízió új épületébe ment, megtekintette a már elkészült stúdiókat, az új létesítményeket és nyilat­kozatot adott a tv részére. A déli órákban a Hofburg konferenciatermében Alek- szej Koszingin nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Nyi­latkozott útjának tapasztala­tairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Koszigin hivatalos ausztriai látogatásának befejeztével teg­nap délután hazaérkezett Moszkvába. is — mondotta —, hogy a párt politikája megértésre, cselekvő támogatásra talál a vállalat dolgozóinál is, miként szerte az országban tettekkel bizo­nyítja ezzel való egyetértését dolgozó népünk. A jövőre vo­natkozóan fontos feladatnak jelölte meg, hogy a hazánkban érvényesülő egészséges köz- szellemet fenntartsuk, a lehe­tőség szerint még tovább erő­sítsük. A Központi Bizottság első titkára délután a nemesvámo­si Petőfi Termelőszövetkezetbe látogatott el, ahol Vincze Farkas, a Veszprémi Járási Pártbizottság első titkára, s a termelőszövetkezet vezetői fo­gadták. Nagy Sándor, a termelőszö­vetkezet elnöke ismertette a Bakony fennsíkján és a Bala­ton-felvidéken elhelyezkedő, négy községre kiterjedő. 24 éves múltra visszatekintő kö­zös gazdaság munkáját Stark Mihály, a termelőszö­vetkezet csúcstitkára a párt- szervezet tevékenységét ismer­tette. Ezt követően a vendé­gek megtekintették a nemes­vámosi üzemegységben levő ssrtéskombinátot, a tótvázso- nyi üzemegységben működő kövesgyőri szarvasmarha-hiz­lalót és' baromfitelepet. Kádár János elismeréssel szólt a termelőszövetkezetben látottakról, a közös gazdaság elért eredményeiről, s további sikereket kívánt munkájához. Kádár János este népfront­vacsorán találkozott a megye párt- és állami vezetőivel, tár­sadalmi életének képviselői­vel, közéleti személyiségeivel. A vacsorán pohárköszöntőt mondott Pap János, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bakos Lajos református püs­pök. Tóth József, a népművé­szet mestere kedves ajándék­ként átnyújtotta saját faragá- sú pásztorbotját. Kádár János ! meleg hangú pohárköszöntő­ben válaszolt, összegezte be­nyomásait és köszönt el a két­napos látogatás után. (MTI) i A szovjet miniszterelnök befejezte ausztriai látogatását Péter Dános beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon bonyolult kérdésé- j két hagyott ránk a vietnami háború. A Magyar Népköztár- | saság, mint önök is tudják, j eleget tett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok felkérésének és részt vesz a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. Tö­rekvésünk az, hogy segítsük mielőbb valóraváltani a Pá­rizsban a’.áírt vietnami egyez­mények szellemét és megaka­dályozni a fegyverszünet meg­sértését célzó törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy Dél- Vietnamban az európai béke! és biztonság ügyét is szol­gáljuk. A Magyar Népköztársaság képviselői — akárcsak az önök országainak képviselői — kö­vetkezetesen dolgoztak ennek az értekezletnek az előkészíté­sén. Számos tárgyalást foly­tattak államfői, kormányfői, miniszteri és egyéb szinteken a ma tapasztalható javulásért. Alig van Itt olyan képviselet, amelynek kormányával ne áll­tunk volna kapcsolatban mai ügyünk tisztázása céljából. Az előkészítő munka sikeré­hez nagyban hozzájárult az a módszer is, amellyel a tár­gyalófelek megközelítették Európa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen össze­i visszafordíthatatlanná tételét. bi nagy eredmények elérésé­ben. Éppen ezért figyeli ébe­ren azokat a veszélyeket, ame­lyek még kétségtelenül eleve­nen élnek és fenyegetik már elért eredményeinket, is. Ilyen felismierések vezettek bennün­ket akkor, amikor kerestük az együttműködést önökkel ennek a konferenciának az előkészí­tésében és most, amikor önök kel együtt új feladatok raego1 dásána készülünk. A mostani kütügyminiszte- értekezleten számos javasla­tot terjesztettek elő, amelye­ket a második szakaszban ke1' majd megvitatn1. Az államok kapcsolatainak elvei — amelyeket nagyköve­teink az ajánlásokban össze­foglaltak — jól tükröződnek abban a nyilatkozat-tervezet­ben, amelyet a Szovjetunió k ü lü gymiini sztáré tar jeszitet *. elő. Ügy véljük, hogy ez a ter­vezet jó alap a tárgyalásokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyver­kezési problémáit is. Ügy vél­jük, hogy a nagykövetek aján­lásai helyesen utalnak erre a kérdésre. Helyesnek tartjuk, hogy az európai haderőcsök­kentésről Bécsben október 30­függő és egymással kölcsön­hatásban levp nemzetközi kér­dések különválasztása, a meg­oldásra érett kérdések elvá­lasztása azoktól a kérdésektől, amelyeknek a megoldása a je­len pillanatban még nem le­hetséges. A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzetben azt tekinti legközvetlenebb nem­zetközi feladatának, hogy elő­segítse az elért kedvező ered­mény ak megszilárdítását, azok án megkezdődnek az érdemi tárgyalások az érdekelt álla­mok részvételével. Arra kell törekednünk ezeken a tárgya­lásokon, hogy érvényesüljön az egyenlő biztonság elve és egyik fél se jusson katonai előnyhöz a másik fél rovásá­ra. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kormánya és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben előterjesztette az európai országok gazdasági együttmű­ködéséről és a “környezetvéde­lemről szóló közös tervezetün­ket. Mi az európai országok gazdasági együttműködésének ••endkíyüli jelentőséget tulaj­donítunk. úgy véljük. hogy ennek a kérdésnek különleges jgyeimet kell szentelni. Mi hanesúlvozottan gazdasági együttműködésről és nem egy­szerűen kereskedelmi kapcso­ltakról besz^’iink. A gazda­sági együttműködés több en­nél. Végül szeretném megiegvez- ■,i, hogv a Magvar Népköztár­saság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy behatóan megvizs- '’•‘ljuík az európai b!ztonság állandó szervének létrehozá­sát. Ügy gondolom, hogy mosta­ni értekezletünk minden rész­vevőjét foglalkoztatja az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia második sza­kaszával összefüggő sok kér­dés. A mi feladatunk megha­tározni a második szakasz előkészítését. Azt hiszem, cél­szerű lenne, ha a koordinációs bizottság mielőbb összeülhet­ne és mielőbb megkezdődhet­ne Genfben a bizottságok te­vékenysége. Bízom abban, hogy a doku­mentumok elfogadásával már a kormányfők és államfők ér­tekezlete foglalkozik majd. A konferencián képviselt or­szágok további együttműködé­séhez sok sikert kívánok az értekezlet minden részvevőjé­nek — fejezte be beszédét Péter János. Péter János beszédét a de­legátusok nagy tetszéssel fo­gadták. A délutáni ülésen felszólalt még Ronaat van Elslande belga. Garret Fitzgerald ír és Giancarlo Ghironzi san mari- női külügyminiszter. A konferencia pénteken dél­előtt folytatja munkáját. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) ására. Különösen fontos Bu­dapest gázellátásának a prog­ramban előirt ütemű fejleszté­se. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztését a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulásá­ról és a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről. A gyümölcstermelés mezőgazda­ságunk egyik leggyorsabban fejlődő ágazata és távlati fej­lesztéséhez is számottevő nép- gazdasági érdekek fűződnek. V legfontosabb a korszerű nagyüzemi termelés kialakítá­sa. Elsősorban a meglevő ül- stvényeket kell korszerűsíteni s a termelés színvonalát javí­tani. A kormány az előterjesz­tést elfogadta és utasította az érdekelt tárcákat, országos ha­táskörű szerveket, hogy a , szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Äz Országos Tervhivatal el- j nöke és a pénzügyminiszter je- , .intést terjesztett elő a folya­matban levő nagyberuházások helyzetéről. 92 nagyberuházás közül az elmúlt évben 23 be- 1 fejeződött és 6 kezdődött el. ■ ■lavult a területi megoszlás. •■Soltiként Budapest részaránya t.s erőteljesen nőtt Borsod me- , gye részesedése. Az elért ered­mények mellett még több fo­gyatékosság akadályozza a tervszerű magyal'Vitást. A kormány felhívta az érdekelt miniszterek és országos hatás­körű szervek vezetőinek fi­gyelmét, hogy fordítsanak nagy gondot a tervezett költ­ségek betartására, a rendelke­zésre álló források hatékony felhasználására, a befejezetlen beruházások számának továb­bi csökkentésére. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, a köny- I nyűipari miniszter, a kohó- és gépipari miniszter, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint a nehézipari miniszter jelentését a termelés gazdaságosságának javítására vonatkozó intézkedési tervek végrehajtásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és megállapította, hogy a gazda­ságos termelésre való törek­vés mind az irányító szervek­nél, mind a vállalatoknál szer­vezettebbé vált. A termelés gazdaságosságát az intézkedé­si tervek következetes végre­hajtásával és a termék-kor­szerűsítést előtérbe helyező műszaki-gazdasági szemlélet erősítésével kell tovább javíta­ni. A kormány elfogadta az Or­szágos Anyag- és Arhivatal el­nökének előterjesztését a szer- j ződéses árról és az árváltozás j bejelentési kötelezettsége alá tartozó termékek körének bő­vítéséről. Felhatalmazta az Or- • szagos Anyag- és Arhivatal el­nökét, hogy amennyiben az ár- változtatás nem kívánt hatásai nem háríthatok el, az árválto­zás végrehajtását — legfeljebb j hat hónapra — felfüggesztheti.! A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. i KONTINENSÜNK BIZTONSÁGÁÉRT Budapesttől - Helsinkiig 1973. július 3-án Helsinkiben, a Finnlandia-palotában megkezdő­dött az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó össz­európai külügyminiszteri értekez­let. A Szovjetunió és az európai szo­cialista országok 1966. óta az euró- pai enyhülést segítő politikai ered­ményekkel párhuzamosan lehetsé­gesnek és szükségesnek tartották az európai biztonsági értekezlet összehívását. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének hazánk fővárosából 1969. március 17-én kiadott Budapesti Felhívása együttműködésre, eredményes ér­tekezlet előkészítésére szólította fel Európa országait. Az európai biztonsági rendszer megteremtése kontinensünk 660 millió lakosának legéletbevágóbb érdekeit fejezi ki. Feltételezi, hogy földrészünkön egyetértés jön létre a kialakult helyzettel és a határok megváltoz- hatatlanságával kapcsolatban. A NATO-országok reakciója kezdet­ben negatív, később halogató volt. amely az »előfeltételek-« politiká­jában jutott kifejezésre, az össze­híváshoz való hozzájárulásukat olyan kérdésekhez kötötték, mint pl. a szovjet—nyugatnémet, a len­gyel-nyugatnémet szerződés alá­írása. vagy a nyugat-berlini tár­gyalások sikeres befejezése. A szocialista országok követke­zetes politikája* és hazánk vezetői­nek a biztonsági konferencia ér­dekében népszerű megbeszélései és szervező munkája eredménye­ket hozott. Országunk vezetői a békés egymás mellett élést valló külpolitikának megfelelően, fontos szerepet töltöttek be a különböző országok véleményének megismer­tetésében, koordinálásában és so­kat kezdeményezett az értekezlet ügyének előbbrevitele érdekében. A szocialista országok és így ha­zánk erőfeszítéseit segítették azok a reálpolitikai tényezők és szer­ződések (az erőszakról való lemon­dás. az Odera—Neisse határ elis­merése. a két német állam és Nyu- gat-Berlin viszonyának rendezése), amelyek a múlt év novemberi hel­sinki előkészítő értekezlet megtar­tásához vezettek. Eredményesek voltak a szocialista országok kez­deményezései, hazánk vezetőinek azok a tárgyalásai, amelyet 30 al­kalommal folytattak a biztonsági értekezlet érdekében. Ennek né­hány jelentősebb állomását fog­lalja össze a következő összeállí­tás : 1969. október 7-én Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán kifejtette: »A Magyar Népköztár­saság továbbra is aktívan részt kí­ván venni az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó küz­delemben és támogat minden olyan lépést, amely ennek meg­valósítását elősegíti.*«. 1970. március 4. Péter János kül­ügyminiszter beszéde az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán: »Mi bi­zalommal várjuk a többi európai ország konkrét javaslatát a kon­ferencia napirendjére, összehívásá­nak módjára és időpontjára vo­natkozólag.««. 1970. augusztus 19. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a székes- fehérvári nagygyűlésen mondotta: »Diplomáciai tevékenységünkkel, magasszintű kölcsönös látogatá­sunkkal és tárgyalásokkal azon fáradozunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez és barátságá­hoz, az európai biztonság szilárd rendszerének megteremtéséhez.««. 1970. október 23. Komócsin Zol­tán, az MSZMP KB titkárának be­széde az MSZMP X. kongresszu­sán: »Kontinensünk népei és a legtöbb ország kormánya egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Mind eddig, ezután is ott leszünk azoknak a sorúban, akik a siker eléréséért fáradoz­nak.««. 1971. január 18—22. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke finnországi hivatalos látogatásán kijelentette: »Álláspontunk az, hogy minden módszer jó, amely valamennyire is előre viszi az értekezlet ügyét.««. 1971. szeptember 29. Kádár János, az MSZMP KB első titkára mon­dotta a pálfai falugyűlésen: »A történelem tapasztalatai szerint az európai háború már kétszer vi­lágháborúhoz vezetett. Mi, kom­munisták, a szocializmus hívei, a szocialista országok egy szilár­dabb, biztonságosabb, békésebb Európa megteremtéséért harco­lunk !««. 197!. november 14—n. Az MSZMP KB ülésén Kádár János előadói beszédében a kjvclkcgők . mon­dotta: »Az európai ’:\z cnság ügyé­ben haladás van. \ riagyar Nép- köztársaság elvi álláspontunknak megfelelően részt fog venni ebben a munkában.««. 1973. június 27. Az MSZMP KB állásfoglalása: »A Magyar Népköz- társaság, miként eddig, a jövőben is felelősen, tevékenyen közremű­ködik az európai népek és álla­mok kölcsönös érdekein nyugvó együttműködéséért.««.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom