Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Beköszöntött a nagy aratás JüTSjus vain. Az utóbbi egy hétben, mezőgazdasági üzeme- ímikiban nöttön-nőtt a türelmet­lenség. »Rohamosan, érik a bú­za, aratni kellene, de szinte nap mint nap közbeszól az idő.-« Valójában keddtől köszöntött ráülik az igazi ainaitóiidő, s teg­nap, tegnapelőtt már sorra ér­keztek a jelzések. Megiköny- nyebbült örömmel újságolták: itt is ott is megkezdték a búza aratását, vagy ahogyan mon­dani szokták: beköszöntött a nagy aratas. Balatonőszöd — Csak azt tudom mondtam,i, hogy: végre! Többszöri idő- ponitváltoztatás után éppen most indult el három SZK—4- es a búzában. — mondta teg­nap reggel Bognár József, a termelőszövetkezet elnöke. Előző map délután főpróbáit tartottak, vagy ahogy mond­ták, «ibelekóstoditak« az ara­tásba, tegnap azután teljes szervezettséggel beindult a gé­pezet. Ebben a szövetkezetünk­ben a búza betakarítása jelen- , ti egyben az aratás kezdetét. Ampát mem termelnek; a 758 hold kenyér- és takarmánybú­za biztonságba helyezése a nagy nyári feladatuk. Katona Imre főagronőmus a "főpróbán.«, amikor körülkerí­tették a gépek a táblát, kalku- lálgatott: ez a forduló egy holdra vetítve huszonöt má­zsás átlagot ígér. — Persze — tetté hozzá az elnök —, ebbői az egy fordu­lóból még mem lehet követ­keztetni. Ha az idő kitart, a vártnál itöbb lesz .talán a ter­més, A md viszonyaink között húsz-h üszőnket mázsára szá­mítok. Az aratás szervezettségére teceiődiik a szó. — Most három gépünk in­dult ei, de rövidesen bekap­csolódik a munkáiba a negye­dik is. Négy gépkocsink Sió­fokra szálllítja a szemet, a von­tatók pedig a mi magtárunk­ba hordják a búzát. Két irány­ba szerveztük a szállítást A folyamatosságot, a gépek legjobb kihasználását így tud­ják biztosítani. — Persze más lenne ám ná­lunk is a helyzet, sok izgalom­tól szabadultunk volna meg — és ki tudja, md jön még? —, mgr ha eükiészül a szárítónk! — je­gyezte meg az elnök. És bál-milyen szép ünnep is számukra ez a nap, azért csak kdkívánlkozott belőle — jogo­san a panasz. Már tavaly ősz­szel megvették a szárító gép­rendszerét — és a mad napig sem készültei a terv. Éneikül pedig nem lehet kivitelezni. Most marad a sürgetés és a remény: talán a kukorica be­takarítására már üzemelhet. De ami a legfőbb, amit any- nyiira vártak — elindulhattak végre a kombájnok. Szikrázott a nap, dübörögték a gépek. Ilyenkor mást nem lehet kí­vánná, mint annyit: Jó ara­tást! Babócsa Ebben, a délvidéki szövetke­zetben mér jó egy hete meg­kezdődött az aratás. A tsz ve­zetői — Läufer Imre elnök, Laki István főagronőmus, Gyúrffy Kálmán párttá tikár és Toldi János, a növénytermelési ágazat vezetője — éppen meg­beszélést tartottak. Valameny- ínyiük véleménye tükröződött a megállapításban: "Ebben az évben sokkal biztatóbb a helyzet, minit tavaly volt, ami­kor kétszáz holdon árvíz, ugyanekkora területen belvíz pusztított, nem beszélve a vi­harkárokról.« A gépműhelyben dolgozók elismerésire méltó munkát vé­gezitek: az öt SZK—4-es kom­bájnnal — közülük egy új — két nap alatt végeztele a 108 hold őszi árpa aratásával. Tisz­títás után ez 21 mázsás átlag- banmósit adott. A nagyobb feladat most kö­vetkezik. Ezerszázötven hol­don termel a szövetkezet Be- zosztája, Libe-Lulla és Auróra búzát. Két rendrevágó tegnap kezdte meg a Liboiulla aratá­sát, ma pedig eMndul az öt kombájn is. A termésbecslés alapján 16 mászás átlagra szá­mítanak a szövetkezet vezetői. Mert vannak ugyan táblák, amelyek huszonöt mázsát ígér­nek, de vannak olyanok is, amelyéken különböző betegsé­gek léptek föl, emiatt' tíz má­zsa körül várható az átlag. A szövetkezet vezetői meg­állapodtak még a munka meg­kezdése előtt a kombajnosok­A Zrínyi brigád Jellegzetes illat úszik a le- j ven ember. Három műszakban,j dolgozik a gyárban a férjével vegében. Dohognak a gépek, futószalagon kúsznak a beíőt- tes üvegek, azután eltűnnek egy szürkére festett automata gépben. A Nagyatádi Konzerv­gyár Gyüfő II. üzemrészében két hete kezdték meg a meggy konzerválását. Ahogy Zólia Gá­bor művezető mondta, most értek a finishez, s ha az időjá­rás is kedvezően alakul, ak­kor egy hét múlva teljesíteni tudják a tervet, befejeződik a meggy k< szí tmények gyártása. A roú t évhez viszonyítva csaknem negyven százalékkal nőtt a termelékenység, ami elsősorban a nemrég beveze­tett műszaki átszervezésnek köszönhető. Másodsorban azoknak, akik a gépeken dol­goznak, többek között a Zrí­nyi Ilona szocialista brigád­nak. 1966-ban alakult meg a bri­gád — mondta Zóka Gábor művezető. Két év múlva meg­kapták a szocialista címet, s újabb két év után bronz foko­zattal jutalmazták munkáju­kat. A tizenkét brigádtag kö­zül hét bejáró. — Mit jelentett szamukra az új vonalrendszer kialakítása? — Elsősorban a munkát könnyítettük meg az átszerve­zéssel. Nem lehet azt monda­ni, hogy nehéz fizikai munkát végeztek, de a mostanival szinte össze sem lehet hason­lítani. Nőtt a termelékenység, és nem utolsó szempont, hogy minőség'leg is javítottuk a fel­dolgozott árut. Természetesen mindez .érződik a béreken is. Eddig jó eredménynek számí­tott az, ha elérték a száz szá­zaiéért, most a száztizenöt száz: . lehet alapul venni. Az üzemrészben három bri­gád dolgozik, csaknem hiszen a gyár nem állhat le. ; együtt. Állandóan érkeznek a szállít­mányok, és a gyorsan romló árufajtákat lehetetlen hosszú ideig raktáron tartani. A gyár­— Minden ötödik héten ke­rülök egy műszakba a férjem­mel. Az átszervezéssel emelke­dett a fizetésünk, egy hónap­ban 1800—2000 forintot kere­j tási profil szinte napról napra ] sünk. Könnyebben lehet telje­síteni a normát, mert darab­változik, ezért már égetően szükséges volt az új vonal­rendszer bevezetése. A gyár félmillió forintos költséggel építette meg az új előfizetőt, melyet most a meggy konzer­válásánál hasznosítanak. Hosszú Józsefné brigádveze­tő 19 éve dolgozik a gyárban. — Szinte nem lehet elmon­dani, hogy mekkora a fejlődés. Akkoriban a nehéz fizikai munka volt a döntő, s keveset kerestünk. Megváltoztak a munkakörülmények, kulturál­tabb és tisztább munkahely lett a konzervgyár. — A férje is itt dolgozik? — Igen, vontatóvezető. A fi­zetése kétezer-száz forint. — Milyen gondjaik vannak? — Ha egyáltalán vannak, akkor a művezetőhöz fordu­lunk segítségért, A gyár min­den kezdeményezésünket, ké­résünket támogatja. A gond­jainkat brigádértekiezleteken beszéljük meg. Kiránduláso­kat szerveznek a gyárban, aminek különösen örülünk. Már csaknem az egész orszá­got bejártuk így. Májusban Györ-Sopron megyébe látoga­tunk. A művezető véleménye sze­rint a brigádra mindig lehet számítani. Részt vesznek a társadalmi munkában, és ha kell, vasárnapi műszakot is vállal. bérben dolgozunk. Szeretnénk elérni az ezüst fokozatot. Ter­mészetesen ennek feltételei vannak, mégpedig a minőség javítása, a munkaidő teljes ki­használása, a balesetvédelmi utasítások betartása. Taranyból jár be Druzsin Jánosné. Reggel — ha dél­előtti' műszakban dolgozik — fél ötkor kel, és délután a fél hármas autóbusszal indul ha­za. — Lassan tíz éve, hogy a gyárban dolgozom. Ügy érzem, itt megbecsülik a munkámat, a fizetésre sem panaszkodha­tott!. Télen kevesebb a fizetés, mint nyáron, a főszezonban. Amikor nincs termelőmunka, a gépeket tesszük rendbe, a műhelyeket tisztítjuk. — Mit jelentett önnek a bér­rendezés? — Százötven forinttal kere­sek többet, ez az átlag. Ha töb­bet dolgozom, annak arányá­ban nő a beram. »Ügy érzem, itt megbecsülik j a munkámat. ..« — mondta az egyik brigádtag. A megbe­csülés azonban kétoldalú. A gyár vezetősége cserébe sok mindent elvár szocialista bri- gádtagjaitól. A gyár főmérnö­ke elmondta: a Zrínyi szocia­lista brigádra mindig lehet számítani. Valamennyien ér­zik, hogy a gyári közösséghez tartoznak, s ezt nemcsak ki­váló munkájukkal érik el. kai — akik egyben szerelők is —, hogy amíg le nem fogy a gabona, hétköznap, ünnepinap nyújtott műszakban dolgoz­nak. Hogy a meghibásodás miatt se legyén kiesés,' a gaz­daság műheLykocsija egy sze­relővel állandóan kinn tartóz­kodik az aratóknál. Így azon­nal cselekedni tud, ha valami baj adódik. A tavalyi nehéz aratás ke­mény lecke volt. Babócsán mindent megtettek, hogy ezen a nyárom (kevesebb gonddal és kevesebb kieséssel takaríthas­sák be a gabonát. Vörös Márta MAI KOMMENTÁRUNK Ellenőrzés a köz érdekében Egyre nagyobb a szerepe a fogyasztók érdekvédelmének országosan, s természetesen a megyében is. Ezt a célt szol­gálja a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrök összehangolt munkája. Ezt a tevékenységet egyre jobban felkarolják, tá­mogatják, ezt bizonyítja a társadalmi ellenőrzésről szóló rendelet, melyet a belkeres­kedelmi miniszter a SZOT-tal és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben adott ki. Somogybán erőteljesen fej­lődött a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrzés az utóbbi években. Kialakultak például azok a szervezeti keretek, amelyek lehetővé teszik a rendszeresebb, összehangol­tabb, s ezzel együtt az ered­ményesebb ellenőrzést. Nyolc területi csoport, tíz területi szervező gondoskodik arról, hogy mindig a legfontosabbra összpontosítsák figyelmüket a társadalmi ellenőrök, akik jól ismerik a belkereskedel­mi miniszter rendeletét, s most már elsősorban arra kell ügyelniük, hogy ennek a szel­lemében tevékenykedjenek. Legtöbb vitára az adott okot, hol és mit ellenőrizhet­nek a kereskedelmi társadal­mi ellenörök. A rendelet most egyértelműen kimondja, hogy egyformán vizsgálatot foly­tathatnak állami és szövetke­zeti vállalatoknál, magánke­reskedőknél, kisiparosoknál, az őstermelők árusítóhelye­in, a vendéglátóiparban és természetesen az üzemi kony­hákon is. Mindnyájunk érde­keit védik a társadalmi ellen­őrök akkor, amikor megnézik a fogyaszthatóság határide­jének megtartását, az árak feltüntetését, az osztályba so­rolásokat, a mérés, a számo­lás szabályszerűségét, a fize­tési jegyzékek helyességét, a mérlegek és mérőeszközök hi­telességét, a mérés pontossá­gát, a kiszolgálás módját, a szeszes italok árusítására vo­natkozó jogszabályok végre­hajtását, a kereskedelemre vonatkozó egészségügyi ren­delkezések megtartását. Az a több mint háromezer férfi és nő, akit a szakszerve­zeti tagok megválasztottak társadalmi ellenőrnek, na­gyon fontos társadalmi mun­kát végez a köz érdekében. Nem véletlen, hogy a rende­let külön felhívja a kereske­delmi dolgozók figyelmét arra: támogassák őket. Me­gyénkben is elö-elöfordul, hogy például »összetévesztik« a társadalmi ellenőröket a népi ellenőrökkel, s nem en­gedik meg nekik a vizsgála­tot, mivel nem tudják felmu­tatni a külön megbízólevelet. Ha ez csak tudatlanság, s nem jó ürügy az ellenőrzés elodázására, jó emlékeztetni mindenkit, hogy a társadal­mi ellenőrök az igazolványuk felmutatása után bármikor és bárhol ellenőrizhetnek. A fogyasztók érdekeinek védelme éppen azt követeli meg, hogy a társadalmi ellen­őrpárok minél öntevékenyeb­ben dolgozzanak, hiszen nem­csak az a feladatuk, hogy hi­bákat derítsenek föl, hanem az is, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében javaslato­kat tegyenek, intézkedéseket sürgessenek. A balatoni ide­genforgalom országos rangra emeli azoknak a munkáját, akik a tó partján ellenőriz­nek. A külföldi és hazai ven­dégek sokkal jobb kedvvel pihennek nálunk, ha látják érdekeik következetes védel­mét. l. G. Községi szabálysértések •Néhány éve felelős jogkört kaptak a váfosi, községi taná­csok végrehajtó bizottságainak titkárai, igazgatási csoportve­zetői. Ök járnak el a szabály­sértési ügyekben, ami azt je­lenti, hogy a kisebb súlyú, nem bíróságokra tartozó helyi szabálytalanságokat az általuk vezetett bizottság tárgyalja, az dönt, sőt »ítélkezik«. Az íté­let legtöbbször kisebb vagy nagyobb pénzbüntetés. A ta­nácsi vezetők többsége hosszú évek óta dolgozik egy-egy köz­ségben ezen a poszton; abban a faluban él, ahol dolgozik, mindenkit ismer. Lehet-e sza­bálysértési tárgyalást vezető ember elfogulatlan? Kovács József, a Kutasi Községi Tanács vb-títikára Kutason született, itt dolgozik évtizedek óta a tanácsnál. A szabálysértési ügyeket 1968 óta tárgyalja. Végignéztük a kutasi, valamint a társközsé­gek tárgyalásainak éves sta­tisztikáját. 1968-ban tízszer kellett összehívni a bizottsá­got. Egy év múlva már hu­szonötször, 1970-ben pedig negyvennégyszer. 1971-ben harmincötén vétettek a sza­bályok ellen, tavaly viszont huszonkettőre csökkent a szá­muk. Az év első felében tíz tárgyalást vezetett Kovács Jó­zsef. Tapasztalata van bőven. Vajon jó, vagy rossz? — Nem lehetne erre igen­nel vagy nemmel felelni. Min­denesetre plusz munkát adott, felkészülést követelt. A ne­hézséget tulajdonképpen az okozta, hoigy bizonyos időnek el kellett telnie ahhoz, hogy megfelelő gyakorlatunk le­gyen. Épül a Duna menti Hőerőmű második szakasza négy-1 Taka.es Vendelné hat éve i Bohrig Gabor Folyamatosam épül a Duna menti Hőerőmű második szaka­sza, A 8-as sz, 220 megawattos óriás turbiná t fokozatosan ké­szítik elő az üzemi próbákra, amelyekre októberijén kerti! sor. A hatalmas turbina Budapest egész áramszükségletét képes fedezni. — Zavarja az ismerős, falu­beli emberek szabálysértési ügyeinek tárgyalása? — Nem különösebben. Min­denre megvan a megfelelő szankció, azokat alkalmazza az ember. Érdekes dolog vi­szont ennek a formának az emberekre gyakorolt hatása. Ök hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy ide kell jönniük a tanácsra, és beszámolniuk ar­ról, amit nem egészen helyesen tettek. Vannak visszatérő »bű­nösök«, akikről tudjuk, hogy a bírósággal is gyakran meg­gyűlt a bajuk. A szabálysérté­si bizottságban ismerősök ül­nek. Ha a szabálysértés elkö­vetője a társközségből való, a bizottság valamelyik tagját onnét hívjuk — Ahogy a statisztikát né­zegettük, az 1970-es év maga­san »kiugrik«. Mi ennek az oka? — Abban az évben sok ha­sonló szabálysértés volt. Akkor oltották a baromfiakat a falu­ban, és nagyon sokan — attól félve, hogy valami bajuk lesz az oltóanyagtól az állatoknak — nem engedték beoltani azo­kat. Akadt, aki az első figyel­meztetés után beadta a dere­kát, akadt olyan gazda, aki nem. Ellenük eljárást kellett indítani. — Vannak -te helyi esetek? — Vannak. Sajnos, csak a külső embernek sajátosak, ná­lunk elég gyakoriak, visszaté­rők. A cigánylakosság körében gyakori az állategészségügyi szabályok megsértése. Még mindig előfordul, hogy a fris­sen elásott, elhullott állatot ki­ássák és elviszik. Megbüntet­jük őket. Aki már másodszor van itt, az súlyos százakat fi­zet. Harmadszori eset ugyan­azzal nem nagyon fordul elő. — Mi volt az eddig kisza­bott legnagyobb bírság? — Kilencszáz forint. Kerék­párlopasért büntettünk meg valakit. Talán ez az eset volt az. amelynek legjobban érez­tük a nevelő hatását. Azelőtt elég gyakran elfordult éhhez hasonló eset, azóta szinte tel­jesen megszűnt. S. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom