Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Kísérletek iij élelmiszerek gyártására Az újfajta élelmiszerek elő­állítása korunk egyik égető problémája. A kérdés remény­re jogosító megoldása nyilván az. ha kőolaj-üledékben kiter­melt élesztőből állítanak elő fehérjét. Ezt a módszert több országban kipróbálják abból a célból, hogy megállapítsák, le­hetséges-e ezeket a fehérjéket élelmiszerként fogj- asz tani. Az angliai Teesside-ben pél­dául az Imperial Chemical In­dustries cég gyárat épít. ahol az Ész áld-tenger mélyéről ki­termelt földgázból állítanak elő majd fehérjét, kísérleti cél­ból. Azokban az országokban — a többi között a fejlődő or­szágokban —. ahol gá: lelőhe­lyek nincsenek, a különféle egyéb anyagokból (például cu­kornád-termékekből) való fe- hérjeelőáMítás technikáját szándékoznák kidolgozni. Ang­liában kutatások folynak a szénhidrogének erjedése során nyert baktériumfehérjék ki­vonására. Végül pedig fejlődő­ben van a növényi, például szója ered stíl mesterséges fe­hérjék gyárié«« is. Az utóbbi esetbein a növényi fehérjéket a hús vagv a hagyományos kol­bászfélék' állagával és ízével ruházzák fel. A mesterséges fehérjéknek a piacon való megjelenése új problémákat vet föl a táplál- kozásúgyi kérdésekkel foglal­kozó szakemberek előtt. Hamarosan átadják a Sió-torkolati művet A Dunántúl legnagyobb víz­ügyi beruházása a Sión épülő zsiliprendszer. A 333 millió fo­rintos költséggel épülő Sió­torkolati művet az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat gondozáséiban a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat építi. A munka nagyságá­ra jellemző: hogy másfél mil- ) lió köbméter földet mozgattak meg, 35 ezer köbméter betont. 17 ezer mázsa betonacélt és 10 j ezer mázsa acélszerkezetet | építettek be. A Sió torkolati : mű elkészülte után Sióagárdig bármikor közlekedhetnek a hajók. Ez a terület alkalmas I lesz ezután az öntözéses; mű- [ velésű kultúra kiterjesztésére j is. Dunai árvíz esetén a Sión | is védekezni kellett, mintegy 54 kilométeres szakaszon. Ezt | is megszünteti a most épülő 1 Sió torkolati mű, melyet a tervek szerint a negyedik ne- , gyedévben átadnak. Száz évvel ezelőtt pusztított a filoxéra EGY ÉVSZÁZADA múlt an­nak, hogy az európai szőlőter­melők nagy aggódással figyel­ték, mikor következik be sző­lőültetvényeik pusztulása. A filoxéra pusztítása az európai szőlőtermesztés történetében olyan évforduló, amelyre nem szívesen emlékeznek vissza a szakemberek. A filoxéra — vagy ahogyan más néven nevezik a -szőlö- gyökértetű« — őshazájából, Észak-Amerikábói az 1860-as fvek elején jutott Dél-Fran­ci aországba, majd továbbter­jedt Angliába. A kártétel kö­vetkeztében Franciaország 2.5 millió hektár szőlőjéből rövid idő alatt 1,5 millió hektár el­pusztult. Ezalatt a kártevő ro­hamosan terjedt egész Euró­pában. Kijzép-Európában 1872- ben jelent meg. A tömeges fertőzés és szőlőpusztulás — száz évvel ezelőtt — átvonult Európa minden szőlőtermesz­tő államán, sőt eljutott Ázsiá­ba is, ahol ugyancsak súlyos károkat okozott. A kártétel következtében sok világhírű bor- és szőlőgazdaság pusztult el. Ma már korszerű védekezé­si eljárások alakultak ki. me­lyek biztos védelmet jelente­nek a filoxéra. a szőlőgyökér- tetű ellen. A szőlő növényvé­delme az elmúlt 10 évben igen sokait fejlődött. Olyan új el­járások születtek, mint a vegy­szeres gyomirtás, a permetező levéltrágyázás stb., melyek mind hozzájárulnak a hoza­mok fokozásához. Bővültek a kártevőkre és a betegségekre vonatkozó ismereteink is. Kü­lönösen a növényvédő szerek új fajtáinak a megjelenése je­lent nagy segítséget a korsze­rű nagyüzemi szőlőgazdasá­goknak. Ma már a filoxéra elleni vé­dekezés megoldottnak tekint­hető. Az immunis — 75 száza­lék finom kvarcszemekből ál­ló — talajokra való telepítés abból áll, hogy homoktalajra telepítjük a szőlőt, ahol a fi- I loxera kártétel nem jelentke­zik. Ez az eljárás eredményes es kielégítő biztosítékot nyújt, azonban nem oldja meg a helyzetet. Homoki szőlőink ál­talában gyengébb termőképes- ségűek, és a bor minősége is. gyengébb. [ A kötöttebb talajú szőlők- j ben megoldást jelentett a sző- J lőoltvány-teiepítés. Amikor j ugyanis kiderült, hogy az airne- I rikai fajták nagyfokú ellenél- | lást tanúsítanak a filoxérával szemben, európai fajtáinkat amerikia alanyokba oltották, és ezáltal a virágzó szőlőkul­túra megmenthetővé vált. A szőlőoltványok készítéséhez anyatelepeket, oltó- és hajta­tóházakat építenek, gyökerez- tető iskolákat üzemeltetnek. Ezek az eljárások megdrágít­ják a szőlőoltványok előállítá­sát. VEGYI ÜTŐN szénkénege- zéssel gyérithető a filoxéra. Ebből az anyagból négyzetmé­terenként 24—32 grammot adagolunk, illetve juttatunk a talajba. Ma már korszerű gé­pekkel, gyorsan megoldható a szénkénegezés. Erre azonban a különböző kötöttségű tala­jok nem egyformán alkalma­sak. Túl kötött talajban — kü­lönösen, ha nedves — a szén- kéneggőizök nem tudnak egyenletesen szétterjedni. Nem alkalmas szénkénegezésre a kötött talaj száraz állapotban sem. mert ilyenkor repedezett, és így a szénkéneg hamar el­illan. Ugyanez a helyzet áll elő túlságosan laza vagy kö­ves talajokon, különösen, ha azoik szárazak. Szénkénegezés­re a középkötött talaj, pl. a azaz bekerül a nedváramba, és rovalölő hatását így fejti ki. Elterjedőben vannak a műtrágyával kevert rovarirtó szerek is. Ilyen például a lin- dános szuperíoszíát. Ma már a mezőgazdaság kemizólása olyan magas fokú. hogy a filo­xéra elleni védekezés nem okozhat megoldatlan problé­mákat. Dr. László László A falok megszűrik a benti zajokat. A réseken hu- zalpercegés. reszelősi­koly, fogócsipogás vegyül a rekedt bakelitcsörgéssel és az emberi zsivajjal: nevetéssel, szöszmötöléssel. csoszogassal. i orrfúvás.sa.1 egyesülnek valami I sajátságos kakofóniába, | amely úgv jellemzi a vezérló- , termet, mint az embert az ujj­lenyomata vaigy a vércsoport­ja Mert a vezérlőben vagyunk, a Kaposvári Villamossági Gyár kü i ön féle vezér 1 öegy ségeket gyártó műhelyében. Ebben az ezerhangú világ­ban. ahol szinte lapinthaioan körülfolyjak az embert a za­jok. egy csendes kis -szeparé- oaií- dolgozik a fiatalember. Mosolya tagadhatatlanul meg­őrzött valamit a gyermekkor­ból. Haja elöl alig észrevehe­tőén ritkul, .iátu.1 egv-két ujj­nyival hosszabb. Divatos. Mozdulatai könnyedek, be­széd közben forgatható széken himbálja magat, úgy mint azt a tv stúdióban a kamerák előtt ülőktől láthattuk jő' né­hányszor. A faiakkal, polcokkal elkerí­tett -kis helyiségben mindössze kelten dolgoznak. A nyugalom lágy szigete ez a néhány négy­zetméter a vibráló feszültségű, nyüzsgő vezérlőben. Kell is a csend, a nyugalom, mert fontos munka folyik: az itt dolgozok a kiterített dokumentációk alapján mintát készítenek a brigádok számára. Azok az­után e minták alapján készí­tik el a különböző berendezé­seket 20—30-%s szériákban. A fiatalember nehezen ol­dódik fel. majd tétova szavai­ból kirajzolódnak egy rövid, kacsxarinigókika-r teli élet ese­ményei. A fiatalember mező­túri (Szolnok megye), később Somogyba (Kaposvárra) nősült és azóta itt dolgozik. Hat éve •már. Sokáig kapusként erősí­tette a K. Vasas labdarugó- együttesét. de fiatalon abba- j hagyta. Művezető volt. majd í lemondott. Végzettsége elekt­ronikai műszerész, de elektro­műszerészhez illő munkát vé- | Sóz­— Miért? Van különbség a két szakma között? — Hát hogyne. — És mi? Mondaná rögtön, ám az első szónál elakad. Rámnéz, fölmér. I Megérti, hogy neki nem egy- j szerűen magyarázni kell most. 1 hanem megmagyarázni. S ettől Mesterségük címere A mintatáblázók még nehezebben rakódnak egymás mellé a szavak. — A különbség talán abbán van. hogy az elektromüszeresz főként erősáramú berendező- sekkel dolgozik, míg az elek­tronikai gyengeáraműakkal. A kettő között azonban minőségi különbség is van. Ahol tanul­tam — Budapesten, az Elek­tronikái Mérőműszerek Gyárá­ban — mindig tudtam, milyen műszert szerelünk, s azt mire használják majd. Maga a: munka is több fantáziát, gyöt­relmet és izgalmat igényeLt. Tranzisztorokkal dolgozik az elektronikai műszerész, bonyo­lult kötésekkel. Itt viszont mindez nincs meg. Bár én ké­szít "m a mintákat, amikor ki­terítem és átnézem a doku­mentációt, fogalmam sincs, hogy mit állítok össze, s hol alkalmazzák majd azt a vezér­lőt, amelyet elkezdek. A kölesek, a huzalozások lényegesen egyszerűb­bek, inkább csak a da- : rab külső "képére, esztétikumá­ra kell nagyobb figyelmet for­dítani. — Nem mondom, itt is akad olykor izgalmas munka, néha a SZIM-nek. vagy a Cse­peli Szerszámgépgyárnak ké­szítünk egy-egy bonyolult ve- zérlőszekrenyt, egyedi pél­dányt. s akkor bizony kiizzad a homlokom. De ez ritkábban van. — Igen. gondolom, nem kell hajtania magát. — Meggondo­latlan közbeszól ásom at máris visszaszívnam, de ő láthatóan nem sértődik meg. — Igaz. nem teljesítmény­bérben doLgozom. de nehogy azt gondolja, hogy lazsálná le­ltet. Amikor hozzákezdek, tu­dom, hogy legalább harminc ember várja a fal másik olda­lán, hogy végezzek már. — És munka után? — Elég itt nyolc óra, otthon nem foglalkozom elektroniká­val. Galambokat tenyésztek, s igein komolyan veszem — fi­gyelmeztet. — Má-r díjat is nyertem az aranypirókkal. Szentesi János egyike azok­nak a fiataloknak, akiknek je­lene, jövője, egzisztenciája szo­rosan összefonódik a gyár min­SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó ii. Kardos zászlós lenézően né- ’zett szeme sarkából a szom- ’szédja piros, ostoba arcába. [Vékony, nagyon jóképű, átia- ’gon felül értelmes arcú fiú volt, aki sehogy sem boldogult :a civil életben. Szegény szü- [lök gyermeke volt. Nemrég lett hivatásos. Érettségi után i.«ztalaj"a"iela7katalsabb' Az Ské‘ evif higyenes gyakornok . . ... * i ryvl t- f rn 1 r.-w-\ i * «-> U. rt m n *-» ■. ilyen talajban a szénkéneg egyenletesen oszlik szét, nem illan el idő előtt, főleg ha nyirkos a felső talajréteg. Ott, ahol a talaj szénkéne­gezésre szerkezeti tulajdonsá­gainál fogva kevésbé alkal­mas. a helyes időpont megvá­lasztásával kell a védekezést volt valami irodában, a har­madik évben végre kapott fi­zetést. Havi 70 pengőt. Addig rengeteget éhezett. A töpör- tyűt és a véres hurkát úgy utálta, hogy nem tudott rá­nézni. Évekig élt ilyen és ha­sonló koszton; naponta egy­szer evett főtt ételt. Somogyi Néplap Mikor bevonult, gyomorbán­..................................italmai miatt kérte a leszere­e iedmenj eseDbe tenni. A kő-élését, de mire az utolsó kivizs- tött talajokat ősszel szénkéne- igáláson átesett, a rendszeres gezzük, amikor azok aránylag ^^kezés eredményeként elmúlt szárazak, a túlságosan laza *'d R-V^orsüllyedése. Meghízott . , . , . iegy kissé, es sovány gebe alak­talajokat pedig tavasszal, ami- Jja megférfiasodott. Majd lát- kor nedvességtartalmuk a leg-iva. hogy itt jól boldogül szor- n agy óbb. Középkötött talajo- ísalmával és alkalmazkodóké­kon a szénkénegezés iegalkal- fügével. leszerelése előtt . , .... f kerte hivatásos állományba masabb időpontja a szüretet ihelyezését. követő időszak. A szénkénege- j ... ... , , , _ .. zesnel dohányozni, illetve Jmert 'neki soha nem jutott nyílt lángot használni az Jelég, de különben is mérték­anyag tűzvészéivessége, illet- Jletes volt mindenberí. Ki­ve'‘ robbanékonyba miatt tó-Zán^g^étkezés goruan tilos. Jután kevés bort ivott, azt is Egyre elterjedtebb az olyan ^^k szódával. Talán csak a védekezési mód, amikor a vé- f kér‘ lelkesedett. Élénk csil- , , „ ilogasu, barna szeme egve fi­dekezo anyag felszívódik a jgyeit a nőkre. Egy jó láb miatt növények szöveti szerkezetébe, 'kilométereket gyalogolt. — Én szeretem a gyönbébb nemet, a csecsemőktől a cse- csenókig — szokta mondani. Emberségesen szigorú volt. és igazságos. Az ösztönös judi­cium alap termesze téli ez tarto­zott. Salamoni ítéletet nem ho­zott soha. Amennyire ideje, rangja és Komora engedte, végére járt a dolgoknak. Ezért Komora neheztelt is rá. — Mi a szent fenének ve­sződsz ilyesmivel — hordta le egy ízben. — Bárkit büntetsz, előbb-utóbb mindegyikre sor kerül. Tanulnak ezek minden esetből. Amelyik nem. az leg­följebb beledöglik. Nem kell velük gatyázni! Majd meg­éred. hogy tiszt létedre a fe­jedre csinálnak. A fiúk kedvelték, bár a tiszti rangtól — egy-két talp­nyalótói eltekintve — féltek. Kardos viszont a hízelgéstől irtózott. Megvetette és üldöz­te őket. így adódott az a fura helyzet, hogy akik dörasölőd- tek a tisztekhez, azok előtt Kardos zászlós majd olyan volt. mint Rosta tizedes vagy a Gyiás, és szellemi irányító­juk és patrónusuk.. Komora hadnagy. Az utóbbi három ember — bár különböző kate­góriába tartozott, mind tarsa- dalinilag, mind szellemileg — a kínzokamrát jelentették kép­letesen. A kamrát néha sike­rült Kardosnak kinyitnia. Vi­szont szívesen engedte be oda a strébereket. így bizonyos jel­lemből fakadó ellentét jött lét­re az alosztály parancsnoka és helyettese között. Szolgálatban azonban nem ismert tréfát. A legkisebb mulasztást is szá­mon tartotta, és ennek ará­nyában büntetett. Érdekes, hogy Kardos büntetései eller nagyon ritkán zúgolódott vala­ki. Jellemének kialakításában bizonyára kellő súllyal játszott közre előző civil életének si­vár, remény nélküli kietlensé­ge. Talán nem is tudott róla, __^____ h ogy a madzajf. mely a nincs- , ((jg^ vezetőt ilyen szigorúan jelenekhez kötötte — leven ...... __, ■ hariiárvp — kora svermekko- 'elővennének, ha hibázik, sok­: d-ennápjaival. Hat év alatt két­szer volt kiváló dolgozó, s első lett a Szakma ifjú mestere ver­senyben. Társa, nagyjából egyidős kollégája ' Forrai Antal, aki szintén a vezérlőben, a felvo- nómühelvben dolgozik, s már mint csoportvezető irányítja 32 ember, négy brigád munká­ját. A szakmaja elektroműsze­rész, érettségi után Ajkán sze­rezte oklevelét. Szívesen staoi- gál fél-világositássa-1: — Amikor 1986—87 bem Aj­kán tanultam, maga az elek­troműszerész szakma még nem specializálódott ennyire, mint ma. Emlékszem, akkor még tanultunk az erősáramú tudni­valóiktól kezdve a rádió- és tv-technikáig mindent. Azóta persze további részterületek váltak önálló szakmává. S még nincs vége. Ahogy az egyes munkák finomabba, bonyolul­tabbá válnak, úgy követetnek nagyobb készséget, elmélyül­tebb. részletekbe menő isme­reteket. — ön meglehetősen fiatalom lett' csoportvezető. Mit jelent a munkapadtól az asztal mellé kerülni, s a fizikai munka he­lyett irányítani? — Ez nem ilyen egyszerű! A csoportvezető ugyanis nem egyszerűen »csak« irányít. Én például gyakran megfogom a szerszám nyelét, r. ha kell. még ma is sokszor leütök miimtatáb- lázni. Mindamellett állandóan ! leköti időmet a szervezés, a munka elosztása, a munkaia­i potokal való foglalatoskodás. Az egyik szemem még akikor is a brigádokon függ. ha jó­magam is munkapadhoz ülök. — A csoportvezető munkája tehát átmeneti... — Se hús, se hal. Szinte semmi sem választ el az em­berektől. S éppen ezért adód­nak néha kellemetlen percek, amikor például ellenőrzőm, hogy mit végeznek. Kereken megmondani, hogy ez a bri­gád jobban, s ez kevésbé el­fogadhatóan dolgozott! Fiatal is vagyok, közéjük való, hát milyen alapon döntsék én? Van-e annál kellemetlenebb, ha meg kell mondani a nyug­díj előtt álló idős szakinak: Laci bácsi, azt ne így, hanem amúgy! Miért csinálja más­ként, amikor húsz éve azt szokta meg!? S idejön ez a tej­felesszájú ... érti, ugye? Ugyaniakkor, ha én elrontok valamit, megfeledkezem a leg­kisebb dologról is, nem állok meg a főnökeim előtt. Ha m-in­■hadiárva — kora gyermekko rá tói, lelkében ugyanarról a 'kai jobban mennének a do!- gombolyogról tekeredik még J.gok ... mindig. Komorával szemben is csak katonailag érezte magát ,| "íri n már csak gondolatban alárendeltnek. Annak törtető,i fu teszem hozzá: valóban természetét egy kissé csodálta,) jobban mennének. De ugyan, de ilyesmire képtelen-, iáikkor még inkább, ha minden­nek tartotta magát. Emberte- ,(ki így erezné -munkája felelős­ien, szadista fegyelmező mód- (Ig^gét, s teljes bonyolultságát, szerei miatt lelke mélyen meg is vetette. Komora még pukk adózott egy kissé Juhos baromi volta miatt, de a tizedesre való te­kintettel nem akarta jobban lejáratni. hiszen mégiscsak tiszt. «Majd négyszemközt« — gondolta dühösen. Megpróbál­ta eltereLni figyelmét a »mos­lékosdézsáról« — ahogy mér­gében magában elnevezte. Ki­hajolt a kocsiból, és előre- hátra tekingetett. Hosszú sor­ban követték egymást a gép­kocsik, melyek vagy matt szürkére, vagy terepszínűre voltak festve. Fordulásnál ki­dugta a kaí'ját, tárcsával jelez­ve az irányt. Egymás után követték a többi kocsiban is a .mint ez az energiától duzzadó, ifantáziiadús, lelkiismeretes • fiatalember, Forrai Antal. A gyár középvezető garnitúrájá­nak egyik legfiatalabb, igen te­hetséges tagja. Csupor Tibor 26 vagonnal több búza Huszonhat vagonnal több ét­kezési búzát takarított be az idén az atitalai Vörös Csillag f Termelőszövetkezet, mint 'amennyi a tervben előirámy­tárcsák, átvéve a jelzést. Elé-"2011 A kombajnosok hattagú ■> gedetten nézte a katonákat. jKISZ-brigádja Legtöbben beleélték már ma- f gükat abba, hogy a -frontra« mennek, és büszkén feszítet­tek a polgári -lakosok előtt, akik a járdaszélen megállva inesettek, lobogtatták a ken­dőket. Ki sírva, ki vidáman nevetve, a -haza védelmében« hadba vonulóik után. (Folytatjuk.) a szövetkezet mintegy 900 holdjáról takarí­tott« be a gabonát. Miután pe­dig a gazdaság sa-ját kalászos- teriilietón befejezték az ara­tást, Varga Bélának és társai­nak arra is futotta az erejéből, hogy a gazdaság közelében, Jsegítségként még további száz i holdat learassanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom