Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
[ 720 méter széles front A Balaton vízének minősége közkincs Az ember évszázadokon' keresztül szívósan törekedett arra, hogy meghódítsa, leigázza a természetet. Valahol a XX. század közepén ez a törekvés olyan szintre jutott, amikor az embernek a környezetre gyakorolt hatása összemérhetővé vált a természeti erők hatásával. S az 1960—70-es években már nyilvánvalóvá vált j— ahogy P. Oldak, a Nemzetközi Szemle legújabb számában írja —, hogy »az emberiség úgy kezdett beavatkozni a földi élet mély fejlődésfolya- matatba, hogy közben erősen rontotta saját létezésének felgiai egyensúlyát, vizének tisztaságát és minőségét. A mind korszerűbb készítmények (eldobható csomagolás) és az üdülők nagy tömege miatt fantasztikus mértékű szemét gyűlik össze a tó környékén. A motoros meghajtású vízi járművek olajszennye, a nem megfelelő napozókészitmé- nyek vízben oldódó olajszármazékai, a tisztítatllan szennyvizek, ha a tóba kerülnek, komoly veszélyt jelenthetnek a vizek élővilágára, minőségére. A tó felülete és vízmeny- nyisége azonban még képes ezeket az állandóan jelenlevő, tételeit is. A modern termelés j s évről évre fokozódó hatásonagyon közel jutott ahhoz a határvonalhoz, amelyen túl az emberi élet alapfeltételeinek pusztítása kezdődik, helyenként pedig már át is lépte ezt a vonalat.« A környezet átalakításában jelentkező ártalmak azonban nem magának a fejlődés tényének a számlájára írandók, mint ahogyan ma nagyon sokan áUítják ezt. Sokkal inkább a megfelelő körültekintés hiánya, a beavatkozás brutalitása, s a következmények felmérésére való képtelenség a környezeti ártalmak oka. Mert az iparosítás, a rohamléptékkel fejlődő városiasodás kellemetlen hatásai kiküszöbölhetők, ha idejében, gondolunk rá. Megyei példát véve: érdemes megfigyelni, hogy Közép- Európa legnagyobb meleg vizű tavának, az Európa-szerte híres fürdő- és üdülőhelyek sorával koszorúzott Balatonnak a további sorsát milyen veszélyek fenyegetik, s hogyan szervezik meg e kártételek elhárítását? Az évről évre mind nagyobb tömegekben érkező vendégek, s a tó körül épülő ipari és mezőgazdasági (!) nagyüze- írnek veszélyeztetik leginkább ! történik.) a Balaton környékének bioló- | Ezenkívül, kát közömbösíteni, a biológiai egyensúly ilyenformán még nincs veszélyben. Nagyobb, s még nem eléggé fölmért veszélyt jelentenek viszont a meggondolatlan erhberi beavatkozások: nádasok irtása, nem a Balatonba való halak telepítése stb. Az alaptanul- ság: senki se fogjon úgy munkához, hogy tetteinek, környezetformáló tevékenységének távlati hatásaival ne lenne tisztában. A Balaton veszélyesebb szennyforrásai ma inkább a tóparttól távolabb találhatók. Ezek között is elsősorban a Balaton vizét tápláló folyókat, patakocskákat, csermelyeket keH megemlítni, amelyekkel együtt néha olajszenny is kerül a Balatonba. Az olajat ma gyakran nevezik a »modern civilizáció kincsének és mérgének«. S méltán, mert az édesvizek élővilágát hallatlan mértékben képes tönkretenni. Tavaly például B alatonfenyvesen a vízbe került mintegy 24 mázsa olaj, de kemény munkával sikerült semlegesíteni. (Közbevetőleg: az olajszennyeződés eltávolítása csöppvet sem olcsó mulatság, javarészt a méregdrága perlittel KENYERÜNKRŐL mogy megyében, az édesvizeket egyre jobban fenyegeti a kemizálódó mezőgazdaság, sa , nem megfelelő gonddal terve- ^t. Néhol meg lábon all a zeit nagyüzemi állattenyésztési j gabona, máshol a tarló millió Megszűnt a búzamezők sárga egyhangúsága az utak meltelepek szennyvize. Mint a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnöke, Kaurek Róbert elmondta, az 1200 négyzetkilométernyi somogyi vízgyűjtő területein egyenletesen emelkedik a ke- mizálás'ból származó szennyeződés. 1970-ben még csak 4,6, 1971«ben már 5,2 és tavaly 5,6 kilogramm szennyező-ká- rosító anyagot mutattak ki hektáronként. Ezeknek az anyagoknak a java része a Balaton élővilágát veszélyezteti. Ez a veszély még nem közvetlenül fenyegető, éppen ezért intézkedni sem késő. Az igazgatóságon fölmérés és javaslat készül a hidrobiológiai- lag káros szerek kivonására a növényvédelemből. A Balatonban — a fogalom klasszikus értelmében — a vízháztartást döntően (befolyásoló szenny még nincs. A potenciális veszélyek azonban óriásiak. Csak állandó kétüskéje meredezik a learatott táblákon, de van olyan terület is, ahol már bevetették a búza helyét csillagfürttel. Július 25-e van. A Déd-so- mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó tsz-ek már 80 százalékban végeztek az aratással. Bodnár Imrével, a szövetség szövetkezetpolitikai munkatársával indulunk- határnézőbe. Az előző napokban bőséges eső hullott. A kocsi kereke széthasítja a pocsolyák széltől borzolt vizét. Lábod, Zöld Mező Balogh János főagronómus a lényegre szorítkozik, számokkal jellemzi az aratást. — Az időjárás késleltette az aratás kezdetét. Áprilisban „„.„léttel rendszeres fievelő- 180 milliméter csapadék hul- szemettel, rendszeres figyelő lott> napsütés viszont szinte különösen Soszolgálattal lehet megakadályozni, hogy a víz minőségét nagyobb károsodás érje. Ez a megfigyelőszolgálat most is állandóan működik, s a vízügyi igazgatóságok szakemberein kívül segítenek a horgá- I szók, az úttörők és a KISZ- esek is. Ezenkívül három vízügyi igazgatóság is végez rendszeres vizsgálatokat. Évi hat alkalommal 58—64 vízimintát vesznek, amellyel a víz teljes tápanyagmérlegét és a jelenlevő szennyek mennyiségét és forrását elemzik. Nagy nemzeti kincsünk, a Balaton vize minőségének megőrzése azonban csak akkor sikerülhet igazán, ha az mindennapos gondunkká válik. Cs. T. Egy hivatal „kinőtte“ a helyiségeit MINTHA a Vidám Park via- 1 Az ablakot egyébként nem , nincsenek. Amit kaptunk, azt laméljnk zegzugos Jabinintusá- j lehet biztonságosán nyitni. Ha | a Kaposvári Járási Földhiva- bam járnánk. Mondjuk az »er- j nyitják ds: dől be a por, ha a j talra fordítottuk. A megyei vedel útweszföben«. Pedig a fo- j tulajdonosnak porolni támad j zetökkel sizeptamberre tűztük nyódi Fő utcán — annak a háznak a kerítése fölött — minden kétséget eloszlatandó, ott a felirat, mely tudatja a felvilágosítást keresővel, hogy a járási földhivatal előtt áll. Két épület. Csalhatatlan biztonsággal lépek .be az általam »földhivatalibbnak« vélt házba. S majdnem fordulok is vissza. Mert a nem túl nagy helyiségben, legalább tizenöten »nyüzsönék«. Átvergődöm az ügyfelek ácsorgó hadán, s máris a zsehkendőnyi területű hivatalvezetői szobában vagyok, Liszkai Mihálynál. A téma: a Fonyód! Járási Földhivatal »kinőtte« helyisegeit. Ha Liszkai Mihály nem is mondaná ezt, a fél lábon ácsorgó ügyfelek látványa már meggyőzött volna ériről. Mert szék nem fér több a szobákba. 1967 óta — ez volt a megalakulás éve — ebben az épületben dolgoznak a hivatal munkatársai. Csakhogy időközben a számuk megkétszereződött. 1967-ben tizenketten kezdték a munkát, s most huszonkettőn tevékenykednek itt. Azaz: csak tevékenykednének. — Munkatársaink fele állandóan vidéken van. Egyszerűen képtelenség lenne dolgozni, ha azt akarnánk, hogy mindenki »beférjen.« a munkahelyére. És akkor az ügyfelekről még nem is beszéltem ... Így Liszkai Mihály. — Nem az a baj, hogy a munkatársaik száma így megszaporodott? A hivatalvezető felsorolja tevékenységi körüket, a meg- szaoorodott tennivalókat, melyek ellenérvek a kérdésre. Legfontosabb munkáik közé az ingatlan nyilvántartása, a földmérés, valamint a földhasználati ügyek intézése tartozik. A telekkönyvi részleg Lengyeltótiban működik. Kis »szemle« aiz épületben. A látvány vigasztalan. Szekrények: még a tetejükön is akták zsúfolódnak. Az ablak párkánya alatt, »beépített« irattár. Az asztalokon ügyiratok tornyai. kedve. Mert háztulajdonos az j van bőven. Hét. A szomszéd épület is az övék. A földhiva- '■ tál bérlő itt. S pénzük csak j bútorra lenne... Kicsi ez az épület. — Tessék elhinni; a külföldi ügyfél egyszerűen nem akarja i 'elhinni, hogy ez hivatal. A , helybélieknek sokszor azt; mondjuk: »Legyen, szives egy j óra múlva visszafáiradmi, akkor ! talán lesz egy állóhely ...« s Kovács Sándor, Németh Já- ' nos, Fodor Oszkár, Gáspár lm- re, Túri Mária, Toldi Miklós ' 'kesereg így, egy szobába zsúfolódva. Még cigarettára sem napirendire a kérdést. Két lehetőség kínálkozik. Reméljük, a télre már jobb körülmények között lesznek a fomyódiaik is. A FONYÖDI gondra akkor majd mi is visszatérünk:. Lesko László semmi sem volt. Ugyanez jellemzi a júniust is. A napi átlaghőmérsékletek összegének 2100 Celsius-foknak kellene lennie. Ez sem volt meg. Végül is — mutatja a naptárt a főagronómus, melyben fekete filctollal vastagon bekeretezték az indulás napját — egy héttel később kezdtünk aratni. — Mekkora területen, voltak kalászosok? — 888 hektár búza várt vágásra, 105 hektár rozs, 36 hektár őszi árpa és 17 hektár zab. Az őszi árpával kezdtük június 28-án. — Folyamatosain dolgoztak a gépek? — Csak egyszer kellett az eső miatt egy napra leállni. A munkával gyorsan haladtunk, mert a kedvezőtlen időjárás miatt .nem nőttek nagyra a kalászosok. Ennek következtében viszont kevés lett a szalma. — Hogy állnak jelenleg? — Készen vagyunk az őszi árpával, a repcével, 80 hektár rozzsal és 800 hektár búzával. Nyolc SZK—4 típusú kombájn dolgozott, de induláskor — alkatrészhiány miatt — csak hattal kezdtük. — Ismét gondot okozott az alkatrészhiány ? — Csak ebben az egy esetben. Az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal kielégítőbb volt. — Milyen ele a terméseredmények? — Figyelembe kell vennünk, hogy homoktalajon gazdálkodunk, amit nem szeret a búza. Májusiban több helyen kisült a gabonánk. A terv hektáronként átlagosan 22 mázsát irányzott élő, az eredmény ennél egy mázsával nagyobb volt. Meg kell jegyeznem, hogy többre számítottunk. Árpából 31 mázsa volt az átlag. 16 komihájnos dolgozott, és hét jármű hordta a szemet. Előfordult, hogy 15 órát dolgoztak egy nap. Nehezítette a betakarítást az átvétel lassú sága a terményforgalminál. Néha 4—5 órát kellett sorba- állni. Jó megoldás lenne — mert gyorsítaná az átvételt —. ha a szállító járművekből ki lehetne borítani a szemet. Most épül egy 120 vagonos magtároló, a hozzá csatlakozó szárítóval, fogadóval együtt. Jelenleg összesen 180 vagonnal tudnák tárolni. A legnagyobb területen, 300 héktáron a Bezosztája 1-et aratták. Ez a legelterjedtebb étkezési búzafajtárik. A tsz ebben az évben 120— 130 ezer forint kártérítést kap az Állami Biztosítótól jégkár miatt. Sok szemet vesztettek ezekben a »kopogós« félórákban... Berzence, Jobb Élet Július 4-én kezdték, őket is egy héttel késleltette a gabona elhúzódó érése. A héten azonban már befejezik az aratást, bőségesen behozva a lemaradást. Kiss István agrármérnök, főagronómus számolt be a kampány nehézségeiről, feszített tempójáról, eredményeiről. — Kalászosunk mintegy 800 héktáron volt az aratás kezdetén. Már csak a rozs és a triticale van vissza, mintegy 140 hektáros területen. Készen vagyunk 551 hektár búzával, 97 hektár őszi árpával és zabbal. Termésünk jól telelt, június 29-én azonban minden parcella jégesőt kapott. Elsősorban kertészkultúráink károsodtak (néhol 100 százalékosan), de a gabonában is számottevő kár keletkezett. Egyes táblákban 70 százalékosra becsülték a veszteséget. Ahol a jégkár csekélyebb volt, 34 mázsás átlagot értünk el hektáronként, a súlyosabban károsodott területeken viszont csak 15—20 mázsa gabona termett. A nyolcszáz hektáron nyolc kombájn dolgozott. Gépkiesés nem volt az aratás ideje .alatt, a jó alkatrészellátásnak köszönhető ez. A learatott terület 75 százalékáról már lehúzták a táblák szélére a szalmát, ezzel egy időben folyók a tarlóhántás is. Július 25-én vissza volt még 70 hektár csiliagfürt vetése, de a jövő héten ezt is befejezik. Az aratás során mintegy harmincán dolgoztak, átlag 10 —12 órát naponta. Az embereket ellátták meleg étellel, hűsítő italokkal — térítésmentesen. 130 vagon búza termett, a szükségtárolókat is igénybe kellett venni. Ebben a tsz- ben is épül egy 150 vagonos, szárítóval egybekötött tároló. Mindkét főagronómust megkérdeztük az ez évi aratas fő tapasztál atáról. Balogh János: — Nagyon sokat jelentett az alkatrészeL- látás javulása, ennek következtében kieső idő szinte nem ds volt. Ugyancsak zavartalan volt az üzemanyag-ellátásunk is- így gyorsan tudtunk aratni. Kiss István: — A szárító ekkora üzemben már nélkülözhetetlen. Az aratást központi irányítással vezettük, napi operatív megbeszéléssel kötöttük egybe. Ez jobb munkaszervezést eredményezett. A Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségén Gergő Sándor ismertette az eddig összesített adatokat, összesen 20 ezer hektáron arattak őszi búzát. Bezosztája 1. ennek 60—65 százaléka. A szövetség területén átlagban 27—28 mázsás hektáronkénti' átlagot várnak. Ez összesen 5600 vagon kenyér-gabonát jelent. Az induláskor 160—170 kombájn motorja dübörgött a földeken, majdnem mind SZK —4-es. Ha egymás mellett állnának, 720 meter széles rendet vágnának. Július 25-én a tsz-ek egyharmada fejezte be az aratást, a hét végére azonban ezeknek a száma lényegesen több lesz. Mészáros Attila „Összkomfortos"gazdasági épület a tsz-ben A somogytűri egyesült Petőfi Termelőszövetkezet so- gyúj.thatnának, ha a tűz rendé- mogybabodi központjában lát szeti szabályokat be akarnák tartani. Felbecsülhetetlen értékű dokumentáció van a szoba minden pontján. De: hogyan lehetne itt a szabályokat betartani? SZÁZHARMINCEZER holdat tartanak nyilván, ennyi ad munkáit. Ottjártamkor szerencsém volt, mert nem esett az eső. Ha esik; mosdótáiak kerülnek az asztalok köré. Ki tudja hány helyen ázik be a mennyezet? Dr. Berdán László, a Fonyód! Járási Hivatal ednckhe- lyettesie ezt mondja: — Az utóbbi időben községünkben több hivatal »kinőtte« kereteit. Ismert gond a földhivatalé is. Most szabadult fel a volt rendelőintézeti rész. de azit a tervek szerint a községi pártszervezet kapja, melynek egyáltalán nem volt helyisége. A közeljövőbén koordinációs megbeszélés lesz, melyen a járási szervek a községiekkel együtt próbálnák megoldást találni. Anyagiak híján egyelőre nem látok kiutat. Jó lenne megkérdezni a Somogy megyei Földhivatalt is. Megkérdeztük. Dr. Mohar László hivatalvezető a következőket mondta: — Sok ügyiratot, költségvetést tudnék mutatni. Mind erre ható a címben említett és a képen szereplő, épülőfélben levő létesítmény. Rendeltetését illetően »összkomfortos« Lesz, ha elkészül. A hatalma* épületben ugyanis több munka folyik egyszerre: a kombájnoktól ide bekerülő takarmánygabona például már ele- ségként felhasználható takarmánykeverék formájában folyhat a zsákokba az épület másik végén... Mint megtudtuk, a közös gazdaságban elkészült a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztését szolgáló komplex terv, ‘amely mintegy 35 millió forintos beruházást irányoz elő a cél megvalósítására. Ennek a programnak szerves része ez az építkezés is, amely egymagában körülbelül 7 millió forintos értéket képvisel. Az egyetlen hatalmas tetőszer- kezet alatt — vasvázas az építmény, oldalfalakkal és az egyes »szektorokat« elválasztó közfalakkal — kap helyet a Coítnann száritó berendezés, a 150 vagonos gabonatároló tér, valamint az óránként 2,5 tonna kapacitássá keverőüzem és az ezekhez tartozó egyéb fölszerelés. Az oldalbejárókkal is ellátott épület folyamatosan készül — a gazdaság nagyon elegedett a kiviteaz ügyre vonatkozik. Mi taná , esi költségvetésben gazdáiké- , lezokkel. mert alapos munkát dunk, *gy anyagi eszkoaeonk (végeznek —, a szárító berendezéssel most 70 százaléknál tartanak. A szövetkezet vezetői elmondták. hogy az említett fejlesztési program — amelynek megvalósítása az idén kezdődött — három évre szól. Ebben az évben meg egy fúrt kutat és víztornyot építenek; Somogytúrban a tehenészeti létesítmények készültsége ez idő szerint 50 százalékos. A három év alatt, mire a program befejeződik, fokozatosan mindennel elkészülnék, így a tejházzal, az éltetővel, a bor- júneveiővel is. Addig is, de akkor már különösen jó szolgálatot tesz a gazdaságnak ez a most épülő, terményfegadás- ra, tárolásra és szárításra, valamint feldolgozásra és keverésre alkalmas létesítmény. Somogyi Néplap I 3
