Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

t 9' *s > /: pc\ AZ MSZMP SOMOGY. MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 3 XXIX. évfolyam 154. szám 1973 július 4., szerda Szovjet küldöttség utazott Szíriába A szíriad kormány és a Szí­riái BAATH-párt vezetőségé­nek meghívására kedden szov­jet párt- és kormányküldött­ség utazott Szíriába Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB PB tagjának, a KB titkárának vezetésével. A delegáció részt vesz az Eufrátesz folyó duzzasztógátja átadásának ünnepségein. A Szovjetunió gazdasági és mű­szaki közreműködésével itt egy hidroenergetikai komple­xum épül. Koszigin látogatásának második napja Kekkonen és Waldheim beszédet mondott Három megállapodást írtak alá Bécsben Ausztriai látogatásának má­sodik napján, kedden. Alek- sx/ej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a parlament meglátogatásával kezdte programját. A szovjet kormányfőt és kíséretét Anton Benya, a nemzeti tanács elnö­ke fogadta és tájékoztatta a parlament életéről, az osztrák törvényhozás munkájáról. Ugyancsak délelőtt a szovjet kormányfő megkoszorúzta az Ausztria felszabadítása során elesett szovjet hősök emlék­művét. A szovjet mlinisztérelnök ko- (Folytatás á 2. oldalon) Licencia-vásárlással gyorsítják a műszaki fejlesztés! Országos tanácskozás a gépipari együttműködésről A Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében há­romnapos tanácskozás kezdő­dött kedden az esztergomi Technika Házában. Mintegy száz szakember — vállalati felső- és középszintű vezető — vitatja meg a belföldi és a nemzetközi együttműködés ed­digi tapasztalatait és a további lehetőségeket. Hazánkban e témában első ízben kaptak kö­zös fórumot a szakemberek. Az első napon, kedden, töb­bek között Kuti Lajos, a Szer- szám gép ipari Művek vezér- igazgatója és Fülöp Sándor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára tartott előadást Hangsúlyozták, hogy a modem technika előretörésével, az üzemek specializálódásával egyre nagyobb a kooperáció je­lentősége. A minisztériumok e lámában a döntés jogát az üzemekre bízták, s így a hazai gyárak a hagyományos keres­kedelmi kapcsolatokon kívül újfajta és széles körű kapcso­latokat alakítanak ki belföldön és külföldön egyaránt. Egyre nagyobb a szerepe a licenciák vásárlásának is. A magyar vállalatok közül so­kan élnek a műszaki fejlesztés e gyorsan realizálható lehető­ségével is. A tanácskozáson elmondot­ták, hogy az egyre szélesedő kooperáció sok problémával is jár. A népgazdasági érdek — hangsúlyozták az előadók —, hogy az egymással kooperáló gépipari üzemek megbizha- tóan, pontosan és minőségileg kifogástalanul dolgozzanak. Zöldségfélék a boltokba a íonyódi kertészetből Ünnepélyesen megnyílt az európai biztonsági konferencia Gromiko, Anderson és Olszowski szólalt fel Helsinkiben kedden délelőtt, helyi idő szerint 11 óra 30 kozott Finnország külpolitika­perckor (közép-európai idő szerint 10 óra 30 perckor) meg­nyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A fonyódi Egyesült Balaton Termelőszövetkezetnek tizen­három holdas kertészete van Fonyódon. Ebből a legna­gyobb területen — öt holdon — burgonyát termelnek, há­rom hold a csemegekukori­cáé, mintegy másfél holdon hollandi ágyak vannak, a többi különféle konyhakerti növényeké. Mint arról Dorn a Ferenc, a kertészet vezetője tájékoztatott, az idén a papri­ka meg az uborka volt az el­ső árunövény az ágazatban, ezekkel már májusban szol­gáltak a fogyasztóknak. Az itt folyó gazdasági épít­kezések miatt a tavalyihoz ké­pest mintegy három holddal csökkent a terület, jövőre azonban ismét nő egy hold­dal. A Balaton partján a So­mogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiske­reskedelmi Vállalattal kötött szerződés alapján látják el a boltokat primőráruval — pél­dául paprikával — Balaton- fenyvestől Balatonlelléig (ott- jártunkkor három forintért adták a Doma-féle paprika da­rabját). de sokat vittek belő­le Kaposvárra meg a Balaton túlsó partjára is. Ugyancsak szerződés szerint viszik a vö­röshagymát. sárgarépát, ubor­kát is. A galamtooki tsz öt­nyolcezer forintos tételekben szállítja el az árut. Eddig mint­egy húszezer darab parpikát adtak el. A paradicsom ugyan­csak hamarosan pirosodik, s elkezdhetik a szedését, érté­kesítését. A kertészet idei bevételi ter­ve 662 ezer forint, s most mintegy 150 ezer forintnál tar­tanak. A többit ebben a hó­napban és július első tíz nap­jában kellene »-hoznia« az ágar'tA sok eső után mos. kap-lni kell, mert aj vegyszer nem érte el a várt j hatást, s így a gyom ellen a ! keztkapa veszi fel a harcot i Ami az idei igényeket illeti, a partnerek kevesebb árut kérnek, mint tavaly. Adódhat ez a nyáreleji viszonylag mérsékeltebb idegenforga­lomból, ezután azonban már minden bizonnyal nagyobb keletje lesz az Egyesült Bala­ton Tsz fonyódi kertészete ter­mel vényeinek. A Finlandia ház több ezer személyt befogadó hangver­senytermében a 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada külügymi­nisztere vezette küldöttségeket üdvözölve Ahti Karjalqinen finn külügyminiszter nyitotta meg a konferenciát. A megjelenteket üdvözölve négy pontban foglalta össze azokat a tényezőket, amelyek — meggyőződése szerint — reális alapul szolgálhatnak a konferencia sikeréhez: X. Az értekezlet nem elszi­getelt esemény, hanem szerve­sen beleilleszkedik a békéért kifejtett erőfesz! lsekbe, össz­hangban áll a nemzetközi helyzetalakulásának általános irányzatával. 2. A konferencián részt vesz az összes közvetlenül érdekelt ország kormánya. 3. Ez az értekezlet a részt vevő országok szuverenitásán, függetlenségén és teljes egyen­lőségén alapszik, és a katonai szövetségeken kívül bonyoló­dik le. 4 Kollektív munkával és a legnagyobb gondossággal ké­szítették elő a konferenciát. Ezután Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke mon­dotta ei beszédét. A finn nép és a kormány nevében üdvö­zölte a külügyminisztereket és a delegátusokat, és hivatalo­san megnyitottnák nyilvánítot­ta az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Kekkonen elnök az európai kontinens történetének példa nélkül álló eseményéként ér­tékelte a konferenciát, hang­súlyozva, hogy az »nem egy háború győztesei képviselőinek találkozója, s nem is nagyha­talmak. értekezlete«. »Ez a konferencia az összes érdekelt kormányok közös erőfeszítése az egyenlőség és az egymás kölcsönös tiszteletben tartásá­jával, rámutatva, hogy annak egyik alapvető sajátossága tá­vol tartani az országot a nem­zetközi viszályoktól és konflik­tusoktól. »Finnország biztonsá­ga — mondotta Kekkonen — nem valamilyen katonai szö­vetségen alapszik, hanem a Waldheim ezt, a napjaink­ban megnyilvánuló új irányza­tot »a józanság új irányzatá- l nak« nevezte, rámutatva, hogy azt a következők jellemzik-a nagyhatalmak mind kevesebb hajlandóságot mutatnak az egymással szembenállásra, egymáshoz fűződő kapcsola­taikban mind kevesebb jelen­Fimlandia palota: megnyílt az európai biztonsági konferencia. (Telefotó: AP—MTI—KS) nak alapján, azzal a céllal, hogy megoldásokat találjunk a mindannyiunkat közösen ér­deklő létfontosságú kérdések­re« — hangoztatta a finn ál­lamfő, nyomatékosan kiemel­ve, hogy ez nemcsak biztonsá­gi értekezlet, hanem együtt­működési értekezlet is. A köztársasági elnök a to­vábbiakban hosszasan foglal­Új nemesacél hengermű A Levita Kohászati Művekben 2,7 milliárd forintos beruházással új nemesacél hengermű­vet építenek. A csarnokok vas szerkezetének szerelése már befejeződéshez közeledik. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei az év végéig összeszerelik az NDK-ból vásárolt berendezéseket. Az új gyár 1975-ben megkezdi a termelést. Képünkön: Készül a kikészítő üaeam. CMTI Kc*ó——r Épcai K. Gyuáa-felat«—KS) békére irányuló semlegessé­gen, valamint a szomszédaival kialakított jó és baráti kap­csolatokon. A finn külpolitika egyik lényeges sajátossága, hogy a konfliktusok békés megoldásán fáradozik. Éssze­rűbb és békés nemzetközi együttműködés kialakítására törekszik.« Azt, hogy az európai bizton­sági értekezlet első, külügymi­niszteri szintű szakaszának színhelye Helsinki — ahol az előkészítő tanácskozások is folytak — a finn nép ennek az aktív semlegességi és bé­kepolitikának az elismerése­ként értékeli — mondotta be­fejezésül Kekkonen elnök, sok sikert kívánva az értekezlet munkájához. Ezután a meghívott vendég­ként jelen levő . Kurt Wald­heim., az. ENSZ főtitkára emel­kedett szólásra. A világszer­vezet főtitkára emlékeztetett arra, hogy ebben az évszázad­ban két háború indult ki Eu­rópából és okozott kimondha­tatlan veszteségeket az egész emberiségnek. Most azonban — folytatta — döntő forduló­ponthoz érkezett a történelem. »Éles nemzetközi válságok hosszú időszaka után új hely­zetnek, új irányzatnak lehe- j tünk a tanúi. Két héttel ez- j nyilatkozatnak tőséget tulajdonítanak az erő katonai vonatkozásainak és ál­talánosságban felismerhető a tárgyalások, a párbeszéd és a kontaktusok korszakának be­köszönte.« Waldheim befejezésül sok sikert kívánt a konferencia munkájához és minden vonat­kozásban felajánlotta az ENSZ — különösen az ENSZ európai gazdasági bizottságának — se­gítségét. Az ünnepélyes megnyitást követően a külügyminiszterek elfogadták »A helsinki tanács­kozás végleges ajánlásai« cí­mű dokumentumot, amelyet az előkészítő szakaszban a nagy­követek dolgoztak ki, és amely maid az értekezlet második szakaszában lesz a v tanácsko­zások alapvető dokumentuma. A délelőtti ülés ezzel véget ért. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, a kedd délutáni ülés első felszólaló­jaként, előterjesztve a javasla­tot, kijelentette: »Célszerűnek tartjuk, hogy a politikai jelle­gű dokumentumban fő ered­ményként összegezzük az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés alapvető tételeit és el­veit. Ezt a dokumentumot el lehetne nevezni az európai biztonság alapjairól s az euró­pai államok közötti kapcsola­tok elveiről szóló általános előtt a Biztonsági Tanács egy­hangúlag felvételre ajánlotta a világszervezetbe a két német államot. Ez újabb fontos lépés volt a teljes egyetemesség fe­lé, amely az ENSZ-nek egyik legfőbb célja. De egyúttal jel­képezte a feszültség további enyhülését is Európában — napjaink egyik legjelentősebb fejleményét, amelynek önma­gáért beszélő tanúbizonysága ennek az értekezletnek meg- »nyilása is*« A szovjet tervezetben — mint Gromiko mondotta — nincs semmi olyasmi, ami el­fogadhatatlan lenne az euró­pai értekezlet részvevői szá­mára, minthogy a Szovjetunió nem keres egyoldalú előnyö­ket a maga számára. Andrej Gomiko felszólalá­sában a következő elveket so­rolta fel: szuverén egyenjogú­ság; lemondás az erőszak al­kalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről. ami tör­vényen kívül helyezi a hábo­ffM^fUUas a 2. obdakm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom