Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
A párSSet bizonyos saakaszatban, így különösen nagy jelentőségű döntések, intézkedések során gyakran párton belül is felmerül a vita és az egység összefüggése, kölcsönhatásának va- 1 lamilyan megközelítése, vizsgálata. Gyakran kívülről is hallani olyan véleményt, hogy | miként lehet ebben vagy aoVita és pártegység AMf KOMMENTÁRUNK lyes megközelítése, megítélése, i követelmények vannak, és 1 Csak így lehetséges a helytelen nézetek leküzdése. A párt- szerű vi.ta a helyes döntés és ban a kérdésben egységről be- j bizonyos értelemben a sikeres szélni. amikor azt még széles : végrehajtás alapja. A part körűen vitatják? Természetes, hogy amikor még vita folyik, akkor értelmetlen valamiféle szilárd egységről beszélni, hisz valójában nein lehet vagy csak a legalapvetőbb kérdésekben van egység, es részkérdésekben számottevők a Véleményeltérések. Azonban formai oldalról bármilyen ellentétesnek látszik a két dolog, a vita és az egység nem zárja ki, sőt feltételezi egymást. A pártdemokrácia, a vélemény és a vita szabadságának párton belüli érvényesülése —| elméleti és politikai szempontból — mindenkor nagy hatással volt a pártegység helyzetere, alakulásara. Közismert, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai élet egyes jelenségeinek megítélésében gyakran egymástól eltérő nézetek alakulnak ki. Ez a helyzet a párt marxista— leninista ideológiájának, politikájának megfelelő, egységes felfogás megteremtését, tulajdonképpen a pártegység biztosítását követeli. Ez pártunk X. kongresszusa szerint a párt gyakorlatában állandóan ismétlődő feladat. Az egységet azonban sem parancsszóra, sem a különböző nézetek »ösz- szehozása«, egybeolvasztása útján nem lőhet létrehozni. A pártegyseg csak a pártszerű viták közepette érhető el, amikor is meggyőző érveléssel tudatossá válik a jelenségek heszempontjából ugyanis nem közömbös, hogy tagjai — akik a politika kialakításában és végrehajtásában dolgoznak — ezt csupán azért teszik-e, mert a párt alaptörvénye, a szervezeti szabályzat erre kötelezi őket, vagy azért, mert meg vannak győződve a feladatok helyességéről, végrehajtásuk szükségességéről. Ezt a meggyőződést, a cselekvés helyes irányának megválasztását csak .alkotó és eivszerű vitákban lehet elérni. Ebből következik, hogy a vita szükségszerű és nem veszélyezteti a pártegységet. Valódi gondokat az okozhat, ha egy-egy kérdésben a nézetek sokasága hosszú ideig állandósul. Ilyenkor rendszerint a cselekvésben is feszültség támad. ás kérdés, hogy mikor, hol, a munka melyik fázisában alakul ki a vita. A pártélet rendjéből következik, hogy csak a határozat meghozataláig van helye a vitának, azután a cselekvés- | nek, a végrehajtásnak kell következnie. S a határozat kötelező azokra nézve is, akik; korábban külön véleményen j voltak, még akkor is, ha fenntartották azt. Vannak ol van jellegű kérdések, amelyekről csak a párt fórumain engedhető meg a vita. Ezek a párt belső életét, fegyelmét érintik. Látható tehát, hogy a vitával kapcsolatban fontos azokat minden szinten be kell tartani. Ellenkező esetben sú- j lyosan megsértenénk a párt egységét, fegyelmét Ezért lé- j pett fel a Központi Bizottság nagy határozottsággal azokkal szemben, akik a párthatározatokban megfogalmazott ál- \ 1 alpontjának képviselete he-; lyett a sajátjukat ismételgetik, akik a vita lezárása után is saját, helytelen álláspontjuk i védelmére, igazolására keres- ! nek kívülről támaszt. M A gyakorlati pártimunka szempontjából érdemes elmondani néhány gondolatot a | ^“öss6 pártszerű viták szervezéséről,1 előkészítéséről. Amikor a párt- rendezvényeken egy-egy kérdésben aktiv vita alakul ki, azt figyelhetjük meg, hogy , taE„vűléseket azok nem spontán eredetűek, j „ hanem tulajdonképpen a rendezvény előkészítésének következményei. Miért van például az, hogy amikor a taggyűlést még el sem kezdték, egyesek már fölteszik a kér- f dést: »-Meddig fogsz beszél- j ni?«, vagy megjegyzik: »A tv- [ adásra szeretnék hazaérni.« | Miért látni néha unalmas arcokat a pártrendezvényeken? Ha a rendezvény napirendjét úgy választják meg, hogy az tükrözi az adott terület valódi helyzetét, problémáit, ha úgy terjesztik elő, hogy lehet véleményt mondani, vitatkoz-1 ni és dönteni, — akkor az arcok érdeklődőek, megszűnik az olvasás, rajzolás, beszélgetés. Ebből következik, hogy az érdemi vitákat alapos ismeretek birtokában kell előkészíteni, s ha lehetséges, a megoldás módjára több javaslatot tárni a hallgatók elé. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a rendezvényeken kevés a hozzászólás. Utána azonban — szűkei) b körben — egymás között szenvedélyesek a viták, változatosak a vélemények. Ez nemcsak a pártfegyelemmel összefüggő, hanem a párt politikai, cselekvési egységének, a pártszervezet sikeres működésének témakörébe tartozó fontos kérdés is. Ahhoz kellene nagyobb segítséget adni a nevelő munka eszközeivel, hogy a nagyobb közösség előtt se féljen senki a saját hangjától, legyen bátorsága elmondani gondolatait, és bízzon a megértésében és helyes ítélőképességében. Ha belenyugodnánk az említett jelenségbe, akkor a pártrendezvényeket — adott esetben a megfoszta- | nánk attól az alapvető rendeltetésétől, hogy azok az egységes szemlélet kialakításának, a jogok érvényesítésének, a | cselekvés meghatározásának fórumai legyenek. Célok és iotézkeisek Az elnök elfoglaltságáról Bognár József, a balatonőszödi termelő-- szövetkezét elnöke mondta a közelmúltban egy tanácskozáson: »Sok eseményre, rendezvényre kapunk meghívót. Azt kérem, ne vegyék rossz névén, ha nem megyünk el, vagy mást, a témához értő embert küldünk magunk helyett. Higgyék el, hogy a Uz-lelnö- kök ma mar el tudják dönteni, mi a hasznos számukra. Ha nem kellene annyi értekezleten részt venni, több időnk maradna az emberek és a gazdálkodás ügyes-bajos dolgaival foglalkozni a szövetkezetben...« A megjegyzés egy olyan tanácskozáson hangzott el, amelyik minden részvevő számára sokat adott — ezt az imént említett elnök is kijelentette —, ez azonban semmit sem von le az észrevétel igazából. Többet időzni az emberek között, minden problémát »élet- közeiről« megismerni, szót váltani személyes és közösségi ügyekben — epéikül vezetni eredményesen nem lehet, csak falba ütközni. Az igazság az, hogy egy-egy értekezleten elvárják az elnök jelenlétét, még ha a téma nem is közvetlenül az ő »asztalára« való. S ha nincs ott, neheztelnek rá, esetleg szemére vetik, hogy az előadót nem becsüli eléggé, ezért nem tartotta érdemesnek, hogy személyesen tegyen eleg'et a meghívásnak. Pedig nem erről van szó. A szövetkezetekben ma mar egyre több a jól képzett, a maga munkaterületén felelősséggel helytálló és intézkedni tudó szakember, akire bízvást támaszkodni lehet nemesük a gazdaság gyakorlati munkájában, hanem az értekezleteken is. Azonban nemcsak erről és ennyiről van szó. Helyenként már »utazó nagykövetnek« mondjál« az elnököt, mivel annyit van távol a gazdaságtól alkatúészbeszerzés és egyéb hasonló ügyekben. Ez sem helyes, és az sem, hogy a tsz-elnökök egy része túlontúl nagy terheket vesz a vállára gazdaságvezetői munkája mellett az olykor tucatnyi társadalmi funkcióval. Példa van rá, nem .is egy, hogy a termelőszövetkezetben bekövetkező, a vezetéssel vagy mással kapcsolatos váratlan fordulat kizárólag csak az- elnök számára meglepetés, mivel annyit volt távol, hogy nem ismerhette az előzményeket, a kialakult helyzetet, a problémák eredőjét. Visszatérve Bognár József megjegyzéséhez, igazat kell adni neíki. Érdemes megszívlelni szavait, csökkenteni az indokolatlan távollétet. Különösen, fontos ez az aratás időszakában, amikor a munkáktól távol l'enni olyan hiba lehet, amely nem maradhat egyéni és közösségi kár nélkül. u. F. A párt szerű, a pártegységet erősítő érdemi viták irányításához tar- j tozik, hogy kerülni kell a »vita a vitáért« gyakorlatot. A | legaktívabb, a legszenvedélye- j sebb viták közben is el kell | dönteni, hogy hol a határ, j ameddig a vita a párt érdekét 1 szolgálja, és mikor válik öncélúvá. A vita irányításában j rendkívül fontos az elvi következetesség. A vita ugyanis | csak akkor érheti el az egyse- I get erősítő célját, ha a vélemények nyílt és szabad össze- j ütközése valósul meg, ha a részvevők reagálnák vala- I mennyi lényeges kérdésre, ha j érvekkel erősítik meg a he- I lyes álláspontot, és érvekkel | győzik meg azokat is, akik I helytelen véleményen voltak. Érvényesítenünk kell tehát azt az elvét, hogy nem legyőzni, hanem meggyőzni kell ahhoz, hogy bárki is az ügynek hasznos szolgálója tegyen. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a vitában ne érvényesülhessen presztízsszempont, egzisztenciális érdeik, hanem mindenkor az elv és a közösség érdeke győzzön. Fogadjuk el azt a régi igazságot, hogy a »kis embereknek is tehetnek és vannak nagy meglátásaik«. Dr. Latos István, art MSZMP KB politikai munkatársa Nemcsak rovidebb és áosz- szabb tzwra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni, és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban ez a megfontolás vezette pártunk Központi Bizottságát, amikor a múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és állami irányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési programok és általában a beruházások jobb műszaki-gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre áUó anyagi fedezet pontosabb összehangolása, s mindezzel összefüggésben az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Állami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként — jobban összehangolja a minisztériumok es más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már elfogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Terv bizottságot. A tervezés alaposabb, korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző területeinek, földrajzi—gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakit ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, mely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örvendetesen kedvező. És ez, bizonyos szempontból, külön is figyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nemcsak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intézkedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűen fóliák, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek soréban lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyor- ’-eresebb az erők c osítása, egyenletesebb üiemoen adják át az épülő lakásokat—általában a beruházások, a kiemelkedő fontosságú programok is a tervnek megfelelően haladnak és valósainak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, s a lakosság jövedelme és fogyasztása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan. « bizakodásra. Körvezeték épül Kaposváron Gázt kap Barcs Épül az oleíinmű BoSSZankodás nélkül I sít,ja az ellátást. Ez a megártanom megy a gázépítés: a cső- Í Pltós lcheLove tette- ho^ a kl‘ 27 vállalat közös munkájával építik Lem óvárosban a 2S0 ezer tonna etilén kapacitású olefinmüvet. Jelenleg a berendezések szenei esettel tartattak. -Az alcímmé üwmawM termetese 1955 elején indái meg. fektetés miatt feltöTt utcának senki sem örül. De a csöveket másként nem lehet elhelyezni. Vitatkozni legföljebb azon lehet, hogy mennyi idő alatt teszik ismét rendbe az aszfaltot. Szendrey Mihály, a KÖGÁZ kaposvári üzemvezetője számok. határidők helyett ezt mondja: — Gyakorlatot szereztünk az építésben, a szerelésben, f ha sara anyaghiány, sem a rossz kooperáció nem zavarja a munkát, lényegesen gyorsabban végzünk, mint néhány évvel ezelőtt. A feltört utcák kényelmetlenségét a gáz kényelme pótolja. S ezt egyre több család élvezi a megyében. Kaposváron több mint 4500 kisfogyasztó van. Siófokon 970, Babócsán 580. Nagyatádon pedig 440. Számuk évről évre nő. A gázépítés ütemét sok minden befolyásolja. Alapvetően az határozza meg, hogy mennyi gáz van az adott terű- ! tetem, s mennyi pénzt tudnak biztosítani a hálózatáé jlesztes- re. — Amikor Kaposváron a gázbevezetés megkezdődött, úgy számoltunk, a mezőcsoko- nyai gázkészlet 5 ezer köbméteres óránkénti fogyasztás mellett tartósan biztosítja a megyeszékhely ellátását. Azután újabb vizsgálatok kiderítették, hogy ez a gázmező óránként izezer köbméteres fogyasztás épített nyomvonal mellett valamennyi igénylőt bekapcsoljuk az energiaszolgáltatásba, s ipari nagyfogyasztókat is ellássunk gázzal. Azt, hogy melyik gyár kap gázt, egyedileg bírálják el. A kaposvári üzem óránként 20 köbméteres fogyasztásig adhat erre engedélyt. A nagykanizsai központ 200 köbméteres óránkénti fogyasztást is engedélyezhet, ennél többet azonban már csak az országos energiahatóság. Hol tart a gázépítés Kaposváron? A középnyomású vezetékrendszer kiépítése tulajdonképpen befejeződött, A tanáccsal egyeztetett program alapján most az összekötő vezetékeket építik, s elkészült a keleti ipartelep több üzemének — Budapesti Finommechanikai Vállalat. Patyolat Vállalat — gázellátási programja is. Várhatóan 1974-ben elkészül a városi körvezeték I «1 a megyében az Aradi utcai tömbbelsőben épült lakásokat. A járási székhely baöócsai gázt kap. Az itteni kút 'kapacitása folytán szinte korlátlanok a bekapcsolási lehetőségek. A meglevő nyomvonal mentén minden jelentkező igényt ki tudnak elégíteni. S tulajdonképpen a gázkészlet tette lehetővé azt is. hogy kapjon ebből az energiából Barcs. A Dráva-parti településen keresztül középnyomású vezeték épül. A beruházást gazdaságossá teszi, hogy mind. járt a kezdetén nagyfogyasztót is rákapcsolnak: a most épülő panelparkettagyár jövőre már gázt kap. A megyében ebben az évben 13,5 millió forint értékű gázvezetéket épít a KÖGÁZ. Azt aligha kell mondani, hogy az igény ennél nagyobb. Ä kaposvári üzem kapacitása 7 millió forint. Hat és fél millió forint értékű munkát pedig a nagykanizsai központ végez is: ez az egyenletesebb, biztonságosabb energiaellátást szolgálja majd. A földbe fektetett mii&jók révéin Nagyatádon is — a lakóházak mellett — megkezdik a nagyfogyasztók gázellátását. Az idén a Danuvia itteni telepe kap gázt. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat készíti eä a kórházat ellátó vezetéket, s ‘bekapcsolják a hálózatba a vizgazdál- XeesKsdueo A gázvezeték-építéssel szemben magasak a műszaki követelmények. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő VáBe- lat ennek ellenére válieltoozott arra, hogy — koordinálva a KÖGÁZ-zal — segíti a megye ilyen gondjainak a megoldását. Kereza Imre
